Veres úr, a szegedi Csillag hármas számú magánzárkájának tiszteletbeli vezérigazgatója elégedetten fújta le a grafitport az AKKO Nyrt. legújabb gyorsjelentéséről, melyet egy lopott vécépapírra körmölt: „ A szinergiák és a leányvállalati integrációk a vártnál kissé mérsékeltebb ütemben haladnak, tekintve, hogy a menedzsment jelenleg feltételesen sincs szabadlábon.” Már csak a piacot kellett tájékoztatni. A feladattal Ikaruszt, a félszemű, kissé asztmás börtöngalambot bízta meg, akit az elmúlt hetekben rágott kenyérbéllel készített fel a hivatalos befektetői kapcsolattartó posztjára.– Repülj, te büszke szárnyas AKKO! – suttogta Veres úr drámai átéléssel, miután a madár lábához kötözte a jövő évi osztalék-előrejelzést. – Mutasd meg a kisrészvényeseknek, milyen a szárnyas AKKO! Törj a fellegekbe, vidd a hírt a kisrészvényeseknek: a fundamentumok stabilak, a portfólió masszív, csupán a likviditásunk szorult átmenetileg a fegyház falai közé! Ikarusz egykedvűen felpislogott jótevőjére, kilendült a rácsos ablakon, és a szárnyát kitárva elrugaszkodott. Egyetlen fenséges pillanatig úgy tűnt, meghódítja a kék eget... aztán a gravitáció és a masszív kenyérbél-túladagolás törvényei kíméletlenül érvénybe léptek . A szárnyas AKKO kőként zuhant a börtönudvar porába. Pontosan úgy csapódott a betonba, mint egy táncoló medve a cirkuszi medencébe . Veres úr rezignáltan nézett le a mélybe, és arisztokratikusan megigazította a csíkos rabruhát a gallérjánál.
– Hát, tisztelt igazgatótanács... – sóhajtotta az üres cellának. – Azt hiszem, hivatalosan is vége az AKKO szárnyalásának.😁😁😁
Akko fórum