Igen, ez alapvetően a probléma. Hogy hiába értékesebb pusztán a feltételezett MTELEKOM állománya a cég teljes kapitalizációjánál, az nem látszik hogy hogyan válhat ez a tény részvényesi értékké. A klasszikus tőke-visszajuttatási módszerek mint osztalékfizetés és részvényvisszavásárlás nincs a cég eszköztárában, az akvizíciók általában csak az igazgatósági tagok által birtokolt cégekre terjednek ki, és eddig nem volt nyoma azzal hogy a részvényesek jól jártak volna a felvásárlással. Azt nem tudom hogy mit iszik Soós, de a síelése évi 200-300m forintba szokott kerulni a részvényeseknek.
Az igazából mindegy is hogy mennyire hype a terület és mennyire lesz valójában értékes az amit a Gloster lefejleszt, ha a megrendelő kifizeti a fejlesztést. Én azt problémásabbnak látom, hogy az ENEFI legutóbbi beszállítója a mai napig várja hogy a MAHART projektbe leszállított eszközöket az ENEFI kifizesse, a MAHART pedig azt várja hogy a sok szart amit odahordott elvigye. Az egyetlen alvállalkozó, aki a projekt kapcsán pénzt látott, az a Pannon Fuel volt, aminek Soós a tulajdonosa. De most hátha nem lesz semmi probléma!
2006-ban alakult RFV Zrt néven, 2007-ben jött a tőzsdére. Az azt megelőző Kft-s időszakkal nem foglalkoztam. Pedig lehet kellene, biztos vannak onnan is jó sztorik, csak nehezebb előásni őket.
Ejj, a zsák meg a foltja? A White IT az ENEFI leányvállalata. Viszonylag közelről követem az ENEFI közel húsz éves ámokfutását, de nem tudok olyan projektet mondani, ami nem végződött vagy 1) perben, vagy 2) a vezetők gazdagodásához a kisrészvényesek rovására. . A kérdés tehát az, hogy ez a megállapodás milyen kifutású lesz: 1) a GLOSTER lesz a következő felperes, 2) Szekeres és Soós közösen mutyiznak egy jót, 3) húsz év után eljön az a pillanat, amikor egy ENEFI projekt minden érintett megelégedésével zárul le.
Nagyon szeretnek az emberek a kategoria-váltáson pörögni, de a felbeszélők által várt hatás el szokott maradni. Ami viszont szükségszerűen bekövetkezik a kategóriaváltás során, az a nagytulaj eladása addig amíg a közkézhányad el nem éri a szükséges szintet. Ez több százezer részvény eladását jelenti. Jelenleg 1670 db részvényre van vevő a könyvben és az elmúlt 13 hónap teljes forgalma is csak 77000 darab volt. Szóval addig még masszív eladásra lesz szükség. Caveat emptor.
Azt tippelném, hogy szűkebb az akvizíciós mozgástér, illetve a KÁT indexálás befagyasztás és az árampiaci folyamatok miatt már nem várható olyan jó megtérülés, így hamarabb elkezdik az osztalékfizetést. De a közgyűlésen biztos meg lehet tudni többet erről.
White IT, amiért 1 milliárd forintot fizetett az ENEFI, kicsit megcsúszott a fejleszésekkel, de már megtekinthető a munka eredménye: https://tozsdemagus.hu/
Úgy gondolod, hogy a veszteséges sípályát érdemes lenne eladni? De miért volt érdemes megvenni? . A Síaréna 2010 és 2019 közötti 10 év alatt összesen 91 millió forint adózott nyereséget ért el. 2019 végén döntött úgy az ENEFI igazgatósága, hogy érdemes lenne megvásárolni ezt a céget, és az összehívott rendkívüli közgyűlésen jelenlevő, 14%-nyi szavazattal rendelkező részvényesek el is fogadták a javaslatot. 1400 millió forintra értékelték a céget, amit 4 millió részvény formájában fizettek ki az eladónak, Soós Csabának, ebből 3.4 millió új, elsőbbségi részvény. Ez az ár az ENEFI alaptőkéjének 40%-át tette ki. . Az azóta eltelt 5 év alatt a Síaréna kb -1000 millió forint adózott veszteséget termelt. 2024-ben az árbevétel 250 millió forint volt, kevesebb mint a fele a 2019-es árbevételnek. . Ki fogja és mennyiért megvenni? Fog-e akárcsak megközelítőleg annyit fizetni a sípályáért, mint amennyit az ENEFI fizetett érte Soós Csabának úgy, hogy közben a pénzügyi mutatói jelentősebben rosszabbak? Ha nem fog, akkor az egyetlen aki jól járt azzal, hogy a sípálya az elmúlt 5 évben az ENEFI tulajdonában volt, az Soós Csaba, aki közben 100 millió forint fizetést vett fel a Síarénában végzett mérsékelten eredményes munkájáért. . Kis érdekességként a végére: a sípálya, amit Soós 2019-ben 1.4 milliárd forintért eladott az ENEFI-nek, 2008-ban került a tulajdonába. Az eladó az az RFV Nyrt volt, amelyik később nevet változtatott E-Star Nyrt-re, majd ENEFI Nyrt-re.
Behozol a cégbe valami értéktelen dolgot. Mondjuk egy veszteséges bizniszt. Kapsz érte részvényt. Nem közönséges törzsrészvényt, hanem valami különlegeset. Mivel nem tőzsdén kereskedett részvény, így nincs napi árfolyama, és más jogokkal rendelkezik mint a törzsrészvény, így nagy mozgástér van arra hogy mit lehet "fair" értéknek nevezni ezeknél a részvényeknél. . Később, a cégvezetés javasolja az igazgatóságnak valamilyen vagyonelem értékesítését. Az igazgatóság gondosan mérlegel, végül arra jut, hogy a "különleges" részvényekért cserébe hajlandó megválni az illető vagyonelemektől. Megkeresnek téged, hogy nem adnád-e el a különleges részvényeidet az illető vagyonelemekért cserébe. Mivel régóta csak ülnek a részvények az értékpapírszámládon, kereskedni se tudsz velük meg semmi, hajlandó vagy megfontolni az üzletet. . Az egesz deal végrehajtását nagyban meg tudja könnyíteni, ha a különleges részvényes mellett te vagy egyúttal a cégvezető és az igazgatóság elnöke is. A Nutexnél szerencsére pont megvolt ez a szerencsés együttállás, így gyorsan sikerült a KVT investet ingatlanát értékesíteni. A törzsrészvényesek pedig örülnek: nem kell tovább bajlódni sem a KVT-vel, sem a különleges részvényekkel! Portfóliótisztítás! Átláthatóbb tőkestruktúra! És persze te is örülsz, kaptál a semmiért valamit.