A Széchenyi alapoknak 12%-a van a legutóbbi megfeleltetés szerint. Ha 10% alá vagy 15% fölé megy, akkor jelenteniük kell. Ha eladnak 14.5 millió részvényt, akkor átlépik a 10%-os küszöböt.
Ez így igaz, de az International Search Authority így is tett olyan észrevételeket, hogy "hogyhogy nem megy cső a 118-cal jelölt katódtartályból a 202-vel jelölt patronba!?" az jelentésükben.
Szerintem rosszul számoltál, nekem a módszereddel (1-es P/S + geoakku) 6.1 miliárd forint + 1.3 milliárd forint = 7.4 milliárd forint kapitalizáció, 7400 millió forint / 860 millió részvény = 8.6 forint kombinált érték jön ki. Rosszul gondolom?
Buffett mikor fektetett olyan dologba, amiből még egyetlen darabot sem adtak el? Buffettnek volt egy megközelítése. A megközelítés eredményei olyan befektetések voltak, amik esetén az idő neki dolgozott. A várakozás ezekben az esetekben kifizetődő, tehát a türelem nyer a türelmetlenség fölött. De a megfelelő befektetések esetén a várakozás nem segít.
Ez a saját, fundamentális becslésem. Más lehet hogy más értéket rendelne
hozzá, ha van ilyen, annak nagyon kiváncsi lennék a módszerére. És
vannak akik nem fundamentális alapokon vásárolnak részvényt, nekik ezt
nem érdemes elolvasniuk, és sok sikert kívánok.
Ha egy teljesen absztrakt értékelésből indulok ki, hogy egy tipikus, ilyen eszközökkel rendelkező cég mennyit ér hosszú távon, akkor 3-4 forintos ciklusközepi értéket mondanék rá.
Ha elhelyezem ezt a jelenlegi gazdasági környezetbe, tehát a ciklus mélyére, és figyelembe veszem hogy várni kell legalább 1-2 évet, hogy a ciklusközepet elérjük, akkor 2-3.5 forintra jön ki az értéke.
A probléma ott kezdődik, hogy ha figyelembe veszem a cég eladósodottságát, illetve azt, hogy a kamatozó részvény elszívja a pénzt a törzsrészvények elől, akkor már 0 közelébe süllyed a törzsrészvények értéke. És ha ehhez még hozzáveszem azt, hogy 2012 óta ez a vezetőség sokkal rosszabb eredményeket mutatott fel, mint a tipikus ilyen cég, akkor nem tudok 0-nál magasabb értéket kimutatni. És ez az értékelés a GeoAkku értékét is lerántja, hiszen az a 1.5 forint azt feltételezi, hogy az alaptevékenység tudja finanszírozni a találmány fejlesztését és piacra bocsátását.
Biztos, hogy volt benne nagyon nagy mennyiségű tapasztalatlanság. Például a leírt eset, ami amúgy simán MNB/cégbíróság elé vihető ügy lenne, szerintem alapvetően szerencsétlenkedés volt, nem titkolózás, hiszen a közgyűlés után mindenkinek közzétették a dokumentumokat, tehát nincs titkolózásról szó.
Ami a mögöttes probléma ebben, hogy egyetlen a közgyűlésen a céget képviselő ember sem érezte azt, hogy a kisrészvényes felé bármilyen kötelezettségük lenne azon túl, hogy megetetik, megitatják és megszámolják a szavazatát. Az ilyen hozzáállás nagyon sok mindenre kihat.
Nem szeretek rosszindulatot feltételezni ott, ahol magyarázat lehet a tévedés vagy tudáshiány is. Az a megközelítésem, hogy megnézem, a tévedések, véletlenek milyen gyakoriak, és milyen irányba mutatnak. Ha össze-vissza történnek, akkor lehet tényleg szerencsétlenkedés. Van olyan cégben befektetésem, ahol rengeteg szerencsétlenkedés van; persze megfelelően méretezve, mert arra számítok hogy a szerencsétlenkedés a jövőben is folytatódni fog. Ha viszont rendre egy irányba mutatnak, és az időzítésük is meglepően szerencsés, az gyanússá válik. Számomra itt túl sok a véletlen és a tévedés, és mindegyik abba az irányba mutat, hogy általuk cég értékesebbnek tűnik, mint amit a fundamentumok mutatnak.
Emberileg végig barátságosan viselkedtek, kínálgattak kávéval, és még a közgyűlés után is cseverésztünk kicsit a levelező elnökkel.
Tartalmilag voltak problémák, pl. amikor a közgyűlés előtt kértem, hogy megnézhessem az anyagokat amikről dönteni fogunk, előbb csodálkoztak, aztán mellébeszéltek, aztán fél ora veszekedés után úgy kellett az elfogadásáról szavazni, hogy nem nézhettem meg, csak pár számot felolvastak belőle. (Rosszul, egy alkalommal egy nagyságrendet tévedtek.)
Viszonyításképp, volt már olyan esetem, hogy a reggeli közgyűlést megelőző éjszaka folyamán készült el a jelentés amiről szavaztunk. Nagyon nem szerencsés az ilyen. De az igazgató a közgyűlés előtt egyből, kérés nélkül a kezembe nyomta a kinyomtatott dokumentumokat, majd a közgyűlés megkezdésekor megkérdezte, hogy kérnek-e a részvényesek időt a tanulmányozásukra döntés előtt. Ezt rendkívül korrekt eljárásnak tartom.
Nagyon nem mennék bele ilyen szubjektív, személyeket érintő spekulálásba. Sem Palkoviccsal szemben nem érzem fair-nek, azt sem gondolom hogy ez olyan téma amiben úgy tudok nyilatkozni, hogy arra érdemes lenne alapozni. És a jó csalókat sem arról lehet megismerni, hogy csalónak néznek ki.
Annyit elmondok, hogy a közgyűlés kapcsán több olyan megnyilvánulást, eljárásbeli rendellenességet láttam, amit soha más közgyűlésen nem tapasztaltam. Ha akarod, ezt betudhatod annak, hogy vidéki XTEND-es cég, és nincs tapasztalatuk kisrészvényesek fogadásában. De voltam sok hasonló, vidéki XTEND-es cég közgyűlésén, és egyik helyen sem szereztem ilyen benyomásokat. Pedig volt sok minden, könyvvizsgálós problémás cég, cash flow problémákkal küzdő cég, gyanús manővereket végző cég, de mindenhol azt éreztem, hogy partnerként kezelnek.
A vita lényege az volt, hogy a szabadalmi hivatalnak leadott dokumentumok (szerintem) mást írnak le, mint amit a cég kommunikál a találmányról. Palkovics egy butatelefon-okostelefon hasonlattal érvelt, hogy elindultak a nyomógombos telefonnal, és aztán továbbfejlesztették okostelefonná. A levezető azzal állította le vitát, hogy a részvényesek egyenlő bánásmódja miatt nem lehet többet mondani, ezzel véget ért a közgyűlés.
A jegyzőkönyvet sajnos nem ellenőriztem, szerintem semmi nem lesz benne ezekből, mint ahogy a közgyűlés határozataiban sem sikerült megemlékezni arról, hogy nem szavaztam meg a jelentéseket, pedig a levezető elnök megígérte.
Mondjuk a pletykát amire felhúzták pont te nyomtad minden nap a topikban, majd 20 fölött kitömted azokat akik elhitték, és azóta kárörvendeni jársz oda.
27.-én a közgyűlésen lesz megszavazva a BÉTx-ben a tőkeemelés, és utána őszig behozzák ide a KELER KSZF-ből GCM bizniszt, az energiapiaci elszámolóházat.
Úgy számolom, hogy ezzel 100-200 milliárd forint közötti értékű eszköz fog bejönni az energiapiaci szereplők letéteinek formájában. A cégnek ezen a rövid lejáratú euro kamatnak megfelelő bevétele tud keletkezni, minimális költségekkel. Én 2028-tól jelentős, évi 1000 forint feletti osztalékfizetési képességre számítok ebből, és mivel az energiaárakhoz van kötve a letétek mérete, gyakorlatilag a bevételekbe automatikus inflációkövető hatás van beépítve.
Ha neked az a gondolat kényelmesebb, hogy csak arra várok 3 forint
óta, hogy jöjjön a jó beszálló, és azért akartam a shortra
felajánlott pakkodat átvenni, nyugodtan gondold azt. Én befejeztem a mentegetőzést, ha valakit az ÉPDUFERR is érdekel, azzal szíveesn beszélek.
A közgyűlés melyik pillanatában érezted azt, hogy vásárolni készülök? Amikor fél órán keresztül veszekedtem a vezetőséggel az első napirendi pont kapcsán, vagy amikor Palkoviccsal vitatkoztam a szabadalommal kapcsolatban amit a levezető elnöknek kellett végül megszakítania?
Ezekről a pillanatokról mintha elfelejtettetek volna megemlékezni, amikor Yoakedvemmel beszámoltatok arról, hogy minden pozitív volt a közgyűlésen. Felettébb furcsa, mert az idő jelentős részét tette ki, de biztos elkalandozott a figyelmetek.
Az MVM megállapodásról leírtam a #18679 negyedik pontjában a véleményem. Azt hogy mitől csökkent az árfolyam nem tudom megmondani, de itt a forumon is vannak olyanok akik realizáltak az MVM felhúzásban.
A Széchenyi alapoknak 12%-a van a legutóbbi megfeleltetés szerint. Ha 10% alá vagy 15% fölé megy, akkor jelenteniük kell. Ha eladnak 14.5 millió részvényt, akkor átlépik a 10%-os küszöböt.