A fúziót sokan említik itt, mint olyan fordulópontot, amelynek bekövetkeztéig várhatóan már csak állóvíz lesz. Miért gondolják ezt? Az Opus szempontjából - nagyon leegyszerűsítve - annyi lesz a változás kb., mint egy apportnál, vagyis amije megvolt a cégnek a fúzió előtti napon, az meglesz utána is, “csak” bővül a portfólió a Konzuméval. Az élet addig is megy tovább, a meglévő cégek termelnek, és - a fúzió állásától tökéletesen függetlenül - újakat is hozhatnak be, ha úgy adódik kedvük. Ha a fúzió lezárul - ami felől igazából nincs okunk kételkedni, csak a most tervezett határidő valószínűleg csúszni fog -, akkor új korszak nyílhat az Opus életében, amit viszont egyelőre nagyon nem árazott be a piac (szerintem). Ilyen értelemben tehát a legrosszabb, ami történhet az Opus-szal - ha t.i. a fúzió mégsem jön létre vagy sokat csúszik - , hogy nem lesz több (értékesebb / szebb jövőképű), mint ami most, viszont nem is lesz kevesebb. Szóval miért lenne szükségszerű, hogy akkor most legalább négy hónapig oldalazni fogunk, egy-egy rövid (alkalmi) mélyebb leszúrással vagy kitöréssel felfelé?
na még ezt leírom, az a durva h itt mernek napizni, és meg sem fordul a fejükbe h mi van ha megindul, csak egyszer kéne megszívatni őket, de nem, na ezért bennfentesek és ezért triplán ultra gáz ami folyik
OPUS Global Nyrt.