Valakinek feltűnt amúgy, hogy pont az ilyen mennyiségi szemléletmód miatt van az emberiség lényegében permanensen valamilyen bajban? Ez a szemléletmód, amit összehadováltál, kb. egyenértékű ezzel: mindegy, hogy milyen a gyerekek "színvonala", csak minél több legyen belőle. Jó lesz az ágyútölteléknek, vagy mondjuk békeidőben konzumidiótának, megvezethető szavazónak, stb. A lényeg, hogy kell a piramisjátékhoz a friss vér...
Hagyjuk, hagyjuk! Csak példaként, hoztam, hogy valamit, amiben Európa lényegében egyetért -a sok lökött gyerektelen vezető és Orbán is-, azt egy másik többgyerekes simán felrúg.
Maga a téma valóban nem ebbe a topicba való.
Ki kell utasítani őket mondjuk Kínába. Ott ugyan már feladták az állami egykézést, de majd bevezetik :) A gyermektelenek még hozhatnak igazolást, hogy ők próbálkoznak, de nem akar összejönni a gyerek :) Aki nem próbálkozik, annak államilag ki kell rendelni mellé egy párt. Ha az sem jó neki, akkor át kell őt operálni homárrá :) Akinek meg semmi sem jó, majd köteleslaca küld egy kötelet...
Épp a te kedvencednél látszik, hogy mennyire nincs így, a rövid- és középtávú politikai haszon érdekében simán feláldoz minden hosszútavú moralis értéket.
Azért ez így meglehetősen torz világkép. A te gyerekeidet csak sajnálni tudom, hiszen a vallalásuk a te céljaidat szolgálják, hogy a normalis ember szerepében tetszelegj...
Ne haragudj, ez de facto nem igaz. Egyetlen teljesen banális példa.
Reggel a suli környéke. (Én könnyen pofázok, persze, nekünk séta távolságban volt). Gyerekes anyuci/apuci megáll a szűk utcában, kiszáll, ajtó felelősségteljesen kinyit, csomagtartóból iskolatáska (de nehéz ...), tornacucc, uzsis zacskó ki, puszi, puszi, aztán jó legyél!
Mögötte kilométeres torlódás, busz, minden.
Lesz@rva, hogy feltart 200 embert, a kis porontynak megspóroljon 40 méter gyaloglást.
És nem mindenki bruszvillisz, hogy fél kézzel megállítson egy aszteroidát, miközben a lányára gondol. A többség önző módon hozna döntést, függetlenül attól, hogy hat generációval később kipusztul-e az emberiség. Ha meg az a kérdés, hogy 1% marad, de ő igen, akkor pláne.
Továbbá, ha most elvonatkoztatok attól, hogy jó-e az egyezmény (Európában többé-kevésbé ez a közvélekedés), akkor is megállapítható, hogy gyerekes Trump milyen felelősségteljesen hátrált ki a klíma-ügy mögül.
Első ízben ki kell tiltani az összes gyermektelent. Utána az egyermekeseket, mert mi az, hogy csak 1 gyerek?? Be kell zárni az egyetemeket is, mert ők a rendszer ellenségei, utána könyvégetés + net betiltása. Helyesbítsetek, ha a sorrend nem jó, vagy kihagytam valamit.
Nos én inkább azt látom leglényegesebb tényezőnek, amit nem fejtenek ki a cikkben: akinek van leszárazottja, az más minőségű -sokkal személyesebb- felelősséget érez a jövő alakítása iránt. Annak erősebb a motivációja arra, hogy minél élhetőbb világot hagyjon örökül a gyermekére, unokájára és mások gyermekeire, unokáira.
Annak nem kell elképzelnie, milyen felelősséget érez egy szülő a gyermekei iránt, mert megélte azt. Akinek van gyermeke, az érzi a lelkében annak a kérdésnek a valódi súlyát, hogy apa/anya/nagyapa/nagyanya miért lett a világ ilyen? miért kell nekem ilyen gondokkal megküzdenem? miért nem tettetek valamit ellene, amikor tehettetek volna?
Akinek van gyermeke, annak ezek a kérdések maguktól megfogalmazódnak benne és igazi kérdésekként éli meg azokat, nem külső támadásként, amit ösztönösen elhárít magától.
Őt a saját lelkiismerete kéri számon tetteiért és folyamatosan kontrollálja magát, vajon jól gondolom-e, vajon helyesen cselekszem-e a gyermekeim, unokáim szempontjából?
Ez az önkéntelen belső kontroll, az edzésben tartott lelkiismeret, a jövő nemzedék érdekeire történő folyamatos figyelem, az ő szempontjaik szerinti mérlegelés bizony nagyonis jól jön a fontos döntéseknél és azok következményeinek megítélésénél.
Nincs az az ideológia, ami mindezt eredményesen pótolni lenne képes azok lelkében, akik sosem élték meg, mit jelent szülőnek lenni és hosszú távon felelősséget vállalni szeretteinkért!
Akinek nincs gyereke, az kinek a nevére lop?
Kinek a nevére kerül a ellopott közvagyon?
Egyáltalán minek lop?
A keresztény papoknak van gyereke?
Vajon bennük meg lehet bízni?
Rábízható-e a jövőnk gyermektelen politikusokra?