BroadBandi

Regisztráció: 2007-11-06 17:24

Hozzászólások száma: 1 622

Utolsó hozzászólás: 2013-07-21 16:47


Tapasztalat: 5
Aktivitás: 2
Népszerűség: 4


utolsó 20 hozzászólás

Mennyit ér az OTP? 2013. 07. 21. 16:47
Azért ha ez opció lesz, szeretném legalább egy nappal előtte tudni. :)
OTP részvényesek ide! 2013. 07. 20. 14:55
Szerintem kissé félreértelmezed a leírtakat, vagy a fogalmak kapcsolatát. Attól, hogy a hitel egyik szerződő-, illetve a hitel törlesztését vállaló fél magánszemély, még nem válik a hitel jellegében személyivé és nem lesz vegyes termék. Ahogy az általam kifejtett jelzálog fedezetű hitelek sem korlátozódnak a lakásra (lehet például értékpapír fedezetű folyószámlahitel is). Személyi jellegű egy hitel, amennyiben adott személy vagy személyek jövőbeli megszerzendő javai szolgálnak a hitel fedezetéül. Ennek forrása sem csak a munkaviszonyon alapuló munkavégzés lehet, hanem akár egy reménybeli örökség vagy mondjuk a hitelezett pénzügyi helyzetétől függő ajándékozási ígérvény, vagy például egy kezességvállalás, vagy akár egy hitelfedezeti biztosítás.
Vegyes az a hitel, amelyikben a kétféle fedezet keveredik.

Az általad "elsétálási jog"-nak nevezett megoldás pedig egyáltalán nem szociális könnyítés, hiszen a jelzálogok a hitel és kamatai teljes összegére fedezetet kell nyújtsanak, és mindez a hitelezéskori állagában a hitelező tulajdonába kerül, azaz a hitel visszafizetése teljesült. (Míg az elsétáló ügyfél vesztesége a hitel és a fedezeti érték közti különbözet, azaz az önrész.)
Lakások esetében még további opcióként ott van a lízinggé alakítás vagy a tovább bérlés lehetősége is, amit a felek szintén a hitel kamatcsökkentő biztosítékaiként állíthatnak csatasorba.
Személyi jellegű (magán vagy akár jogi személyek jövőbeli teljesítménye ellenértékének fedezetként való használata) hitel mindkét fél érdekeinek figyelembevételével történő kezelésére az előbbi módok nem kellően hatékonyak, így más módokat célszerű alkalmazni. Működő és hatékony a "csőd" intézménye, ami jogi és magánszemélyek esetén egyaránt használható, és semmiképp nem tekinthető valamiféle szociális engedménynek. Célja mindkét fél számára ugyanazzal az előnnyel jár, átláthatóan biztosítja "az élet megy tovább" lehetőségét azáltal, hogy korrekt és definiált módon lezárhatóvá teszi az ellehetetlenült hitelszerződést. Ezt a kockázatot mindkét fél előre tudja árazni (ami a bank oldaláról ma is a marzs részét képezi), sőt a "független" biztosítások is tudják (erősen túl)árazni. Amennyiben a kapcsolódó biztosítás a hitelező oldalán jelentkezne és az ügyfél felé a marzs tartalmazná (ahogy pl. a schengeni nem határtól nyugatra ma is fellelhető), a helyzet jórészt "magától" megoldódna.
OTP részvényesek ide! 2013. 07. 20. 12:17
Úgy van!
Anno néhány pénzügyileg nem képzetlen kollégám is értetlenkedett, miért nem használom ki a devizahitelben rejlő lehetőségeket. Nem nagyon értették, hogy saját elemzésem "red flag"-et eredményezett. Ezért akkoriban 2 ingatlannal kevesebbre futotta, míg most két adósságheggyel van kevesebb.
(Ez esetemben persze csak részben igaz, mert a nonszensz végtörlesztési kedvezmény később bekövetkezett lehetőségével és mértékével nem kalkuláltam, így végül kb. 40 millió elmaradt bevételtől estem el. Kinél nyújthatnám be a számlát kárpótlásom ügyében?)
Sajnos, mint tudjuk "hülyének lenni alkotmányos jog". De "nem hülyének lenni" miért alkotmányos büntetés?
OTP részvényesek ide! 2013. 07. 20. 12:01
Az hitelek egyes részletkérdéseire és más hitelekkel való összevetésére vonatkozó elemzésed korrekt, egyetértek.

Ettől függetlenül a hitelkonstrukció alkalmatlanságát (nem deviza specifikus)és ennek megszüntetésére vonatkozó lehetőségeket bemutató véleményem fenntartom.

Ha ugyanis magát a hitelkonstrukciót és körülményeit tisztába tesszük, a jelenlegiekkel szembeni problémák lehetséges megoldása is kézenfekvővé válik. Ráadásul nem termeljük folyamatosan újra a meglévőhöz hasonló problémákat.
OTP részvényesek ide! 2013. 07. 20. 11:46
Igen, azért is neked címeztem :)
Sokan (egy kizárólag pénzügyi oldalról kezelhető kérdésben) tévesen, érzelmi, szociális, pszichológiai és értelmi szempontok szerint próbálnak érvelni egy pénzügyi kérdésben, ahogy például reklámjaikban a bankok is, vagy a politikusok többsége.
Az, hogy a kormány a pénzügyi megtévesztéssel szemben nem a problémát feloldó megoldásra, hanem a bankok által szerzett koncon való osztozkodással van elfoglalva sokaknak tetszhet, de attól még a probléma ma is létezik (a lakáshitelezési gyakorlat nem változott), így a hitelesek helyzete is újratermelődik, csak a köntös fog változni.
OTP részvényesek ide! 2013. 07. 20. 10:41
Szerintem a "blöki" ott van elásva, hogy (mind a mai napig) jelzáloghitelnek neveznek valamit, ami NEM az.
A hazai bankok/leányok (abban a világban, ahova tartozni szeretnénk egyedülálló módon), jelzáloghitelként adhatják el a valójában jelzáloggal, adóstárssal és az adós egész életével is biztosított személyi hitelüket. A hitelek körülményei, beleértve a felvételükhöz szükséges igazolásokat, a szerződés pontjait és a feltételek változtatásának lehetőségeit, a szankciókat és a felmondás lehetőségeit is, világos egyértelműséggel ezt mutatják.
Ennyiben (és nem a kockázatok megítélési képessége alapján) az adósokat valóban megtévesztették.

A megoldás is ismert a "világban" de más a jelzálog, illetve személyi hitel esetében. (A "mix" miatt bankjaink mind a két lehetőség alól jogászi ügyességgel próbálnak kibújni).
a. jelzálog hitel: a jelzálogot átvétel kori állagában birtokba veszi a hitelező, és ezzel a szerződés hatálya megszűnik (adós megy az utcára, lakását elveszti, de nincs további adóssága)
b. személyi hitel: adós "magáncsődöt" jelent (esetleg az adóstárs és kezes is), de ha jóhiszeműek, akkor tulajdonaikat elárverezik, kapnak néhány éves "hitelezési korlátozást", szankciót, de adósságai maradékát eltörlik, amit a bank biztosítója részben megtérít. Ha rosszhiszemű, akkor pert követően becsukják.

Szóval szerintem a "blökit" kéne kihantolni, semmint pro/kontra azon vitatkozni, ki miatt szaglik a dolog, milyen légfrissítőt használjunk és ki viselje ennek a költségét.
OTP részvényesek ide! 2012. 01. 20. 17:14
Teljesen egyetértek!
magánnyugdíjpénztárban maradóknak 2011. 01. 14. 13:15
És kivel, hogyan hitelesíted?
magánnyugdíjpénztárban maradóknak 2011. 01. 14. 12:02
Szerintem nem valószínű, mivel a tv. 1 bites nyilatkozatot vár / fogad / vesz figyelembe, így a többi lényegtelen.
Eddig 3090-en nyilatkoztak a nyugdíjpénztárban maradás mellett 2011. 01. 14. 11:47
Az "önkéntes második pillér" az a harmadik pillér (melynek legalább három formája van jelenleg érvényben). Ennyit azért már illet volna kifürkészni.
Eddig 3090-en nyilatkoztak a nyugdíjpénztárban maradás mellett 2011. 01. 14. 11:43
"A Parlament egy épület ..."

Azért a "szőr hasogatásához" nem árt a megfelelően éles fegyver. Külömben csak tudatlanságod raklámjává válik.

link
Vallomás nyugdíjügyben: a pénztárak pártján az elemzők 2011. 01. 10. 15:53
#45
Nézd, ha a kreatív lenyúlással kell számolni, akkor persze minden rendszer egyenlő (a nullával).

De gondolom erre való orvosság lenne az elkülönített kezelés, a felügyelet és a nyilvánosság.
Eddig 3090-en nyilatkoztak a nyugdíjpénztárban maradás mellett 2011. 01. 10. 15:44
Anno az a "kötelező" csak a később belépőkre vonatkozott (azaz számukra megváltozott a lehetséges nyugdíj szerződés. Aki már bármilyen formában megkötötte ezt a szerződést (azaz már munkába állt), az teljesen szabadon dönthetett, hogy a korábbi szerződést fenn kívánja tartani (marad az államiban) vagy "átszerződik" az új változatra.
A mostani változtatás nem ilyen.

Kérdés, hogy az újonnan munkába állók választhatják-e az mnyp-t?

Az első döntés hasonló ahhoz, ahogy például a lakástámogatás vagy a táppénzes szabályok, GYES és hasonlók változnak.
Vallomás nyugdíjügyben: a pénztárak pártján az elemzők 2011. 01. 10. 15:34
#42
Úgy gondolom, hogy attól még nem lenne az államé, hogy az állam "bankjára" bízom. De ezt már egyszer túltárgyaltuk.
Vallomás nyugdíjügyben: a pénztárak pártján az elemzők 2011. 01. 10. 15:31
#41
Ez igaz, de valószínűleg az indexálás sem marad a régi, ráadásul az (kivételes esettől eltekintve) az infláció alatti értéket jelent már ma is. Cserébe pedig ott van a tőke biztonsága és örökölhetősége.
Vallomás nyugdíjügyben: a pénztárak pártján az elemzők 2011. 01. 10. 15:23
#40
Természetesen. A piaci/kezelési költségeket és a minimálisan garantálandó reál hozamot ott rendeletileg lehetne meghatározni. Már jelenleg is van pénzpiaci és értékpapír forgalmazási gyakorlata, feltehetően a vagyongazdálkodást is meg tudná oldani. (Ráadásul nem kell sok tízmilliós bankvezért eltartania.)
Ezt már az mnyp-k esetén is megtehették volna, mint már ebben a témában írtam.
Eddig 3090-en nyilatkoztak a nyugdíjpénztárban maradás mellett 2011. 01. 10. 15:07
Mint kockázatot, természetesen mindenkinek egyedileg kell mérlegelnie, megítélnie és kezelnie.
Ebbe a futamidő és mérték egyaránt beletartozik.
Vallomás nyugdíjügyben: a pénztárak pártján az elemzők 2011. 01. 10. 14:56
#34
Én a járadékfizetésre egyetlen hatékony megoldást tudnék javasolni. Ez pedig a MÁK. Jól szabályozható, felügyelt, alkalmas és jelenleg minden banknál olcsóbban üzemeltethető.
Vallomás nyugdíjügyben: a pénztárak pártján az elemzők 2011. 01. 10. 14:54
#33
lásd a #24-ben írtakat.
Vallomás nyugdíjügyben: a pénztárak pártján az elemzők 2011. 01. 10. 14:49
#31
De egyelőre megfelelő szabályozása sincs.
  • BÉT
  • Indexek
  • Deviza
      • Forgalom
      • Nyertesek
      • Vesztesek