Azon már nem múlt semmi, és a "Vörös Térképet" is megmutatták, de egyrészt Horthy Miklós George Clerknek, az Antant misszió vezetőjének már megígérte, hogy delegációt küld Párizsba a békeszerződés/békediktátum aláírására, Wilson visszatért az USA-ba, nem vett részt személyesen a békeszerződések kidolgozásában, amit Magyarország vonatkozásában is az a szándék vezetett az Antantnál, hogy Oroszországot egy pufferzónával, erős Romániával, Jugoszláviával és Csehszlovákiával elszigeteljék, hogy megakadályozzák a kommunista forradalom exportját. Az orosz kommunista forradalom előtt még egyben akarták tartani az Osztrák-Magyar Monarchiát a cseh és horvát emigráns nemzeti vezetők akarata ellenére is. Ez az orosz bolsevik forradalom hatására 1918 elejére megváltozott.
.
"1920 január 15 –én megjelent a Főtanács előtt a delegáció. A Főtanács gróf Apponyinak azt a kérését, hogy Magyarország helyzetéről szóbeli előadást tarthasson, egyhangúlag elfogadta Másnap, vagyis 1920. január 16-án gróf Apponyi Albert megtartotta a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres „védőbeszédét” angol, francia és olasz nyelven. Ezzel a beszéddel gróf Apponyi nemcsak személyes sikert ért el, hanem tökéletes érvei szemmel láthatólag mély hatást tettek a jelenlevőkre. Clemenceau kikötése ellenére, hogy gróf Apponyi előadását szóbeli vita nem követheti, Lloyd George szót kért és kérdést intézett az elszakítandó területeken levő magyarság helyzetére és számarányára vonatkozólag. Gróf Apponyi erre a kérdésre gróf Teleki nemzetiségi térképének bemutatásával és megmagyarázásával adott feleletet. Eközben a többi antantállam képviselői körül állották őket és nagy érdekkel hallgatták a gróf Apponyi és Lloyd George között folytatott eszmecserét. A térkép és beszéd hatása az volt, hogy a világsajtó a legtávolabbi országokban is kénytelen volt a népek öntudatába belevinni az idegen iga alá jutó 3 400 000 magyar sorsának problémáját.
A meghallgatás után olasz kérésre ismét elővették a magyar határok kérdését, miközben a három szomszédos állam tiltakozott ez ellen. A magyar védekezésen már nem múlt semmi, a békekonferencia lezártnak tekintett az ügyet. A vitának annyi eredménye lett, hogy Alexandre Millerand francia kormányfő „kísérő levelet” fűzött a békeszerződéshez, amiben a vegyes népesség miatt nem lehet igazságos határokat húzni, sok magyar nemzetiségű került idegen fennhatóság alá."
.
"1920 január 15 –én megjelent a Főtanács előtt a delegáció. A Főtanács gróf Apponyinak azt a kérését, hogy Magyarország helyzetéről szóbeli előadást tarthasson, egyhangúlag elfogadta Másnap, vagyis 1920. január 16-án gróf Apponyi Albert megtartotta a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében, a békekonferencia Legfelső Tanácsa előtt, híres „védőbeszédét” angol, francia és olasz nyelven. Ezzel a beszéddel gróf Apponyi nemcsak személyes sikert ért el, hanem tökéletes érvei szemmel láthatólag mély hatást tettek a jelenlevőkre. Clemenceau kikötése ellenére, hogy gróf Apponyi előadását szóbeli vita nem követheti, Lloyd George szót kért és kérdést intézett az elszakítandó területeken levő magyarság helyzetére és számarányára vonatkozólag. Gróf Apponyi erre a kérdésre gróf Teleki nemzetiségi térképének bemutatásával és megmagyarázásával adott feleletet. Eközben a többi antantállam képviselői körül állották őket és nagy érdekkel hallgatták a gróf Apponyi és Lloyd George között folytatott eszmecserét. A térkép és beszéd hatása az volt, hogy a világsajtó a legtávolabbi országokban is kénytelen volt a népek öntudatába belevinni az idegen iga alá jutó 3 400 000 magyar sorsának problémáját.
A meghallgatás után olasz kérésre ismét elővették a magyar határok kérdését, miközben a három szomszédos állam tiltakozott ez ellen. A magyar védekezésen már nem múlt semmi, a békekonferencia lezártnak tekintett az ügyet. A vitának annyi eredménye lett, hogy Alexandre Millerand francia kormányfő „kísérő levelet” fűzött a békeszerződéshez, amiben a vegyes népesség miatt nem lehet igazságos határokat húzni, sok magyar nemzetiségű került idegen fennhatóság alá."
OROSZ-UKRÁN háború