Erről az utolsó részről keresztapám jut eszembe. Volt szerencséje kinn nyaralni egyet a Don kanyarban. Hazajött. Majd 56-ban kicsit lázadt, azt ezért utána nagyon megverték, kicsit elvitték táborozni stb.
Ő mindig azt mondta, örüljünk annak ha nincs háború, soha többé ne is legyen, soha ne is tudjuk meg milyen az. A fegyvereket is betiltatta volna a világban. A katonaságot is megszüntette volna. Azt mondta (akkor még ugye volt kötelező sorkatonaság), hogy el kell törölni a kötelező katonaságot, stb. stb. és hogy fegyvert az életben többet a kezében nem venne. Nem volt már fiatal amikor ezeket mesélte. A végén csendesen elgondolkodott és azt mondta. De ha a románok ellen kellene menni, azért oda önkéntesként is elmenne. Érdekes nem az oroszokra volt kiakadva. Mindkét nagyapám, aki harcolt az I. világháborúban és részt vett illetve meg is sebesültek Erdély visszafoglalásában szintén nagyjából ezt mondta. Hosszú lenne elmondani miket láttak ott. Ez csak most hirtelen eszembe jutott.
NEW OPUS GLOBAL