Pálmafák és krokodilok az Északi-sarkon? 2159-re valósággá válhat
.
Amennyiben az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátásának növekedése tovább folytatódik, kevesebb mint öt nemzedék, 140 év múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve - figyelmeztettek amerikai tudósok. Ekkor a sarkokat nem borította jég, sőt az Északi-sarkon pálmafák nőttek és krokodilok éltek.
.
.
Az emberiség jelenleg kilencszer-tízszer nagyobb ütemben juttatnak szén-dioxidot a légkörbe, mint a paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) idején, mintegy 56 millió évvel ezelőtt - mutatták ki az Amerikai Geofizikai Társaság Paleoceanography and Paleoclimatology című folyóiratában megjelent tanulmányukban a Michigani Egyetem kutatói. Az elmúlt 66 millió évben a PETM volt a Földön a leggyorsabb és a legszélsőségesebb, természetes globális felmelegedési esemény. Számítások szerint mintegy 150 ezer évig tartott és a földi átlaghőmérséklet mintegy 5-8 Celsius-fokos emelkedése jellemezte. Az esemény csúcsán a Föld átlaghőmérséklete 23 Celsius-fok volt, mintegy 7 Celsius-fokkal magasabb a mostaninál. Nem ez volt a földtörténet legforróbb időszaka, de a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása óta a legmelegebb volt.
.
.
Óceáni üledékmagminták vizsgálata alapján a kutatók becslései szerint 3000-7000 gigatonnányi szén-dioxid halmozódott fel a légkörben egy háromezer és 20 ezer év közötti időszakban. Az amerikai kutatók eredményei szerint ha a szén-dioxid-kibocsátás folytonosan nő, az iparosodás korától a légkörbe jutott szén-dioxid teljes mennyisége 2159-re eléri azt a mennyiséget, amely a PETM időszakában volt tapasztalható. Korábbi kutatások kimutatták, hogy ebben az időszakban a légköri szén-dioxid-koncentráció 800 és 2000 ppm között változott, ez az érték napjainkban 400 ppm fölött van.
.
.
A kutatók gyakran használják a PETM-esemény adatait a modern klímaváltozási adatokkal való összehasonlításra. Új tanulmányuk azonban azt vetíti előre, hogy az eddig véltnél jóval hamarabb elérjük a PETM szintjét, mivel napjainkban a felmelegedés mértéke jóval meghaladja a dianoszauruszok kihalása óta történt klímaeseményekét. A PETM-hez hasonló szén-dioxid-szint pontos környezeti hatása nem ismert, de a hőmérséklet-növekedés hatására sok faj fog kihalni, a szerencsésebbek alkalmazkodhatnak vagy elvándorolnak élőhelyükről. Ráadásul évezredek kellenek majd ahhoz, hogy ismét lehűljön az idő - magyarázta Larisa DeSantis, a Vanderbilt Egyetem paleontológusa, aki nem vett részt a kutatásban.
MTI2019. február 21. 13:15 |
Amennyiben az emberiség teljes szén-dioxid-kibocsátásának növekedése tovább folytatódik, kevesebb mint öt nemzedék, 140 év múlva elérheti azt a szintet, amely a Föld egyik legszélsőségesebb üvegházhatású felmelegedési eseményét jellemezte mintegy 56 millió éve - figyelmeztettek amerikai tudósok. Ekkor a sarkokat nem borította jég, sőt az Északi-sarkon pálmafák nőttek és krokodilok éltek.
.
.
Az emberiség jelenleg kilencszer-tízszer nagyobb ütemben juttatnak szén-dioxidot a légkörbe, mint a paleocén-eocén hőmérsékleti maximum (PETM) idején, mintegy 56 millió évvel ezelőtt - mutatták ki az Amerikai Geofizikai Társaság Paleoceanography and Paleoclimatology című folyóiratában megjelent tanulmányukban a Michigani Egyetem kutatói. Az elmúlt 66 millió évben a PETM volt a Földön a leggyorsabb és a legszélsőségesebb, természetes globális felmelegedési esemény. Számítások szerint mintegy 150 ezer évig tartott és a földi átlaghőmérséklet mintegy 5-8 Celsius-fokos emelkedése jellemezte. Az esemény csúcsán a Föld átlaghőmérséklete 23 Celsius-fok volt, mintegy 7 Celsius-fokkal magasabb a mostaninál. Nem ez volt a földtörténet legforróbb időszaka, de a dinoszauruszok 66 millió évvel ezelőtti kihalása óta a legmelegebb volt.
.
.
Óceáni üledékmagminták vizsgálata alapján a kutatók becslései szerint 3000-7000 gigatonnányi szén-dioxid halmozódott fel a légkörben egy háromezer és 20 ezer év közötti időszakban. Az amerikai kutatók eredményei szerint ha a szén-dioxid-kibocsátás folytonosan nő, az iparosodás korától a légkörbe jutott szén-dioxid teljes mennyisége 2159-re eléri azt a mennyiséget, amely a PETM időszakában volt tapasztalható. Korábbi kutatások kimutatták, hogy ebben az időszakban a légköri szén-dioxid-koncentráció 800 és 2000 ppm között változott, ez az érték napjainkban 400 ppm fölött van.
.
.
A kutatók gyakran használják a PETM-esemény adatait a modern klímaváltozási adatokkal való összehasonlításra. Új tanulmányuk azonban azt vetíti előre, hogy az eddig véltnél jóval hamarabb elérjük a PETM szintjét, mivel napjainkban a felmelegedés mértéke jóval meghaladja a dianoszauruszok kihalása óta történt klímaeseményekét. A PETM-hez hasonló szén-dioxid-szint pontos környezeti hatása nem ismert, de a hőmérséklet-növekedés hatására sok faj fog kihalni, a szerencsésebbek alkalmazkodhatnak vagy elvándorolnak élőhelyükről. Ráadásul évezredek kellenek majd ahhoz, hogy ismét lehűljön az idő - magyarázta Larisa DeSantis, a Vanderbilt Egyetem paleontológusa, aki nem vett részt a kutatásban.
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)