A kárpótlási jegyek ügyében az utóbbi időben igen aktívnak mutatkozó ügyvéd, dr. Varga Tamás keresetet adott be a Fővárosi Bíróságra, amelyben kérte a bíróságot, hogy a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény 21. § (1) és (7) bekezdése alapján határozatában kötelezze a Központi Kárrendezési Irodát (KKI), valamint Pénzügyminisztert, a kárpótlási jegyek kibocsátójának képviselőjét, mint adatkezelő szerveket a kárpótlási jegyekkel kapcsolatos kérdéseik pontos(!) megválaszolására.
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509
1. Nem velem állsz vitában, nem engem kell meggyőznöd:)
2. Másrészt a te szemszögödből nézve ez a per nagyon jó ötlet volt! Kimeneteltől függetlenül gyakorlatilag. Hiszen neked egyetlen célod van: nyerőben kiszállni a jegyből. Ha a végén a perben esetleg veszítesz is, de addig a per spekuláció jó kiszállást biztosít neked, már megérte. Ha meg megnyered a pert, akkor meg persze triviálisan jó neked. Szóval ügyes lépés volt a részedről ez a per, gratula. És éppen az előbb írtak nyilvánvalóan meghatározzák az itteni kommunikációdat is, pontosan tudom és eképpen kezelem is.
induljunk akkor az alapoktól:
- mi az a privatizáció? (állami kézből magán /privát/ kézbe adhatnak-e el valamit újabb jogszabályok nélkül?)
- lezáródott-e? (2007 évi CVI. vagyontörvény preambulum)
- keletkezett-e kár? (használja-e más a vagyont amivel teljesíteni kell, inflálódik-e a kötelezettség?)
- húz-e hasznot valaki a nem teljesítésből? (ki használja a kötelezettség fedezetét, és húzza hasznát?)
- ítélkeznek-e jó erkölcsbe ütköző magatartásról?
"A jelenlegi ügyben az érvelés lényege, hogy a privatizációs folyamat, privatizációs döntések stratégiai jelentőségű, jogszabályi szintű állami döntések, lépések, melyek nem lehetnek polgárjogi kártérítés alapjai."
Ebben van fantázia, csak vsz ott bukik az érvelés, hogy hol maradt a rendszeres felhasználás lehetősége?
Senki nem támadja a priv döntéseket, az a kérdés mit értünk rendszeres alatt. Végülis 10 évig semmi az is lehet rendszeres nézőpont kérdése.
Tehát itt nem arról van szó, hogy az állam jogszabályai döntései nem támadhatóak.
Hanem arról, hogy az állam a saját maga által alkotott jogszabályokat sem tartja be.
Arról nem beszélve ez a Kárpót törvény egy normális felülvizsgálaton szerintem minden AB, vagy EU-s fórumon megbukna ezzel a megoldással,hogy 94 óta nem emelkedik a névértéke. Nem követi az inflát, ez nem más mint kizsákmányolása a dolgozó népnek. :)
de a legszánalmasabb az egészben , tételezzük fel az Állam megnyeri a pert. Akkor mi lesz? Annak fognak örülni, hogy de jól megszopattuk a kárpótolt állampolgárainkat? :)
Ebben van vmi, csak vsz ott van a bökkenő, hogy az azért elvárható az államtól, hogy olyan törvényt alkosson ami megfelel pl a gránitba vésett alaptörvénynek. Mert pl most AB állást foglal a dev hitelekről. Kárpótlási jegy témája az egy egészen egyedi sztori. Ezer sebből vérzik vsz.
Aztán ha már törvényt alkot elvárható azt tartsa is be, az állam is.
Pl Hol van az utóbbi lassan 10 évben a rendszeres felhasználás lehetősége. Nem beszélve arról, hogy a privatizációs folyamat lezárult, erről törvény van.
Mutassanak olyan privatizációt 2006 óta ahol kárpótot lehetett használni.
Ez amit a végén írtál, mind igaz, csak ha az egész alapját támadják, akkor semmit nem érsz vele. Nagyon leegyszerűsítve a védekezésük lényege az, hogy az állam jogszabályi változtatásai, stratégiai döntései nem támadhatóak polgárjogilag. Ha pl. változik az adózás, valaki ezzel rosszul jár, de ezért nem követelhet kártérítést. Ebben a példában lássuk be, ez így van rendjén, máskülönben az állami szabályozás teljesen rugalmatlan lenne, be lenne betonozva. A jelenlegi ügyben az érvelés lényege, hogy a privatizációs folyamat, privatizációs döntések stratégiai jelentőségű, jogszabályi szintű állami döntések, lépések, melyek nem lehetnek polgárjogi kártérítés alapjai. Tartok tőle, hogy ez az érvelés, ha neked poziból kevésnek is tűnik, megállhat a bíróságon.
Egyenlőre a kár kérdésénél tartunk, és szerintem ez gyenge próbálkozás lesz, főleg ha oda sem tolják a képüket.
A jogszabály elég konkrét, és semmilyen előfeltételt nem ír elő, szemben az érveléssel.
A jó erkölcsbe ütközéshez még el sem jutottunk... a megtévesztés, átverés, bujkálás, a teljesítés elől-, vagy a felelősség alól kibújási próbálkozások... stb. pedig nem a jóhiszeműség irányába mutatnak.
Egy tisztességes bíró mérlegeli ezeket a körülményeket.
Persze nekem ez a jó lenne, de ha belegondolsz pl valakinek van még jegye alanyi jogon 90-es évekből akkor mennyivel kevesebb ér a követelése. Ez normális? Szerintem még a gránit alkotmánnyal is ellenkezik. :)
Azért szólt így a törvény mert néhány év alatt le akarták zárni és erre hoztak tv-t . Ehhez képest 20 év alatt sem sikerült a névérték pedig még mindig ugyanannyi.
"Nincs gáz ha 100 év alatt zárják le, csak akkor a jegyek névértéket emeljük minden évben az inflációval"
Milyen alapon? Mert neked így jó? Az eredeti tv sem így szólt és amikor te megvetted a jegyedet se így volt, ennek ismeretében vetted... Nem kötekedni akarok, félre ne értsd. Csak a földre visszarángatni mindenkit a fellegekből.
Kárpótlási jegy: Most mennyi is az annyi?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=45509