Annyit mondok nektek mióta az asszonyt FIRE-ba tettem, kiesett havi legalább 150e a családi költségvetésből. Ráadásul a gyereknek kocsi kellett, lett egy nyaraló stb. Én tartok el egy feleséget, két gyereket, magamat, egy házat, egy nyaralót, és két kocsit. Hatalmas a felelősségem. Minden bejövö /kimenő pénzt írok, magamra semmit nem költök, vért izzadok hogy fenntartsam a családot. Csak mondom. Kurvára nehéz.
Bocsi, ezt nem tudhattam és ez így teljesen más. Nekem az anyukám volt beteges, mellrákból kigyógyult, de visszatért a tüdején. Nemrég vesztettük el őt, öt évig húzta, Teljesen önellátó volt, az utolsó hónapban volt csak teljesen ránk szorulva. Ennek ellenére óriási teher volt számunkra is, nem az, hogy foglalkozni kellett vele, mivel nővérem bevállalta a nagyját, de én is bármikor rendelkezésre álltam. Lelkileg nem tudta feldolgozni, hogy rákos, hihetetlen halálfélelme és pánikrohamai voltak, ami pokollá tette az életét. Folyamatosan valamije fájt, amin nem tudtunk segíteni. A depressziótól alig tudott járni, a folyamatos panaszkodás ("úgyis öngyilkos leszek")minket is kínzott. Minden nap megálltam nálunk, sokszor a fél napomat ott töltöttem, hogy erőt adjak neki. Öt évig szenvedett a ráktól, úgy, hogy az igazi rákos tünetek csak az utolsó hónapban jelentkeztek.
Igen. Ez ráadásul ez egy újabb gondolati szálhoz vezet, a "családi vagyon" és házassági vagyonszerződésekhez illetve a családi költségvetéshez. Ezen is csodálkozni szoktam, bár egyrészt megérthető, ha nagyon nagy a vagyoni különbség az egybekelő felek között és kötnek szerződést a korábban felhalmozott vagyonról, hogy az mindenkinek a sajátja marad. Viszont másrészről a közös élet vagyonközösséget is jelent, (szigorúan nézve a közös élet kezdetétől), és fura, hogy akit szeretek, ne osztanám meg még akár a korábban szerzett vagyonomból származó előnyöket is. Persze nem jó eset az sem, ha minden közös, azán, ha válás van mindennek a felét viszi a másik fél. Hát, ja ezek se egyszerű kérdések. A másik, a napi költségek fedezésének kérdése. Itt is vannak akik ezen sem közösködnek, ez már több mint furcsa. Szóval, hogy van az egyiknek is külön költségvetése, a másiknak is, illetve egy közös rész. A házasság régen élet és vagyonközösség volt, jóban rosszban, ahogy az esküben is leteszik a felek. :) És akkor vannak ezek a különcködések. :)
Bele se gondoltam hogy van aki nem családilag (férj-feleség) értelmezi a fire-t... oké, hogy valakinek épp könnyebben és jobban megy, de hát a házasságban nincs te vagy én meg olyan hogy hátrahagyjuk a "gyengét". Meg hát ha már megvan a fél fire, akkor nincs beláthatatlan távolságra a teljes sem.
Nálunk családi fire hozzáállás van, másképp nem is tudnám értelmezni. Párom is relatív jól keresett (sok munkával ahogy lenni szokott), és nagyon ért a spóroláshoz, hasonló a hobbink (közös az utazás, természetjárás, neki utazáson kívül a kert és a sütés-főzés), ezek nem feltétlen drága dolgok (fiatalként a hátizsákos laza budget utazás is nagyon szuper). Ő már fire, és a fenti hobbi állandó elfoglaltságot is jelent neki. Én full otthonról dolgozom, így sokat vagyunk együtt, külső szemlélő a napi rutinunkat már a valódi nyugdíjasokéhoz hasonlíthatja. Ami kellett nála, hogy bátrabban tegye a megtakarítást kockázatosabb eszközbe, ezt meg kellett mutatni neki, és mai napig segítek minden adásvétel lebonyolításban. Ő képtelen arra, hogy felkutassa es elemezze az egyes cégek fundáját. De a chartok természetét egészen jól látja, van, hogy jobb belépési pontot talált valamibe, mint én. Ma már tetszik neki, komoly excel táblája van, ő kezeli a részvény és etf statisztikánkat.
Ez egy másik nagy kérdése a dolognak. Magam is jól meglepődem, mert mindig azt feltételeztem, hogy aki fire-ozik, az a családi fire-t érti ez alatt. Aztán pl. szembejött a Takács Szabolcs (a 30-as nyugdíjas) a Fridi műsorban, ahol kiderült, ja, ő már ezer éve fire, de az asszony ugyanúgy tolja 8-16-ig. Akkor van egy srác, aki szintén felvállalta a nevét asszem Adam Sanyo (közel jár a fire célhoz) és ő is ugyanúgy nyilatkozott erről. Az alapállás úgy tűnik az ez esetben, hogy mindenki magának építgeti az egyéni fire-t, aztán, ha kapcsolatba lép, vagy házasságra csak akkor jönne ki a matek, ha a pár is ugyanezen ügyködik és előre is haladt a témában. Így általában ha össze is jön, valószínű csak az egyik félnek. És itt jön képbe megint egy ellentmondás. Mert ugye az lenne, hogy aki már fire, azt csinál amit akar, akkor amikor akarja ésatöbbi. De, ha a pár egyik fele ugyanúgy melózik, akkor ez lesz a szűk keresztmetszet ebben a vonatkozásban. A másik, hogy míg a fire fél bármit csinál, miközben a párja meg robotol, és szintúgy nem tudnak többet együtt lenni? Kicsit fura, de úgy tűnik, ez így van. Most nem kitérve arra, hogy nyilván már ez is sokkal nagyobb szabadságot és lehetőséget ad általában véve persze.
Ha már így rákérdezel.. a kisebbik fiam tartósan beteg, állandó felügyeletet igényel. Nagyrészt őt gondozza. Nekem kemény lapjárást hozott az élet. Nyilván ha erős egézséges gyerekeim lennének még dolgozna.
Nekem ezzel is szerencsém volt, mert 25 évig üzletkötő voltam, eladás után kaptam a jutalékot, kötetlen munkaidővel. Állandó partnerekkel, nem házalós és telefonálós porszívóárus. Gyakorlatilag nem volt főnököm, ránk bízták, hogy minél többet keressünk, ezzel a cég is jól járt. Mivel nem voltam alkalmazott, azt csinálhattam mellette, amit akartam, volt, hogy 4 cégnek dolgoztam be. Éppen nemrég kerültek elő a régi papírjaim, volt időszak, mikor 26 órát dolgoztam naponta, mert 4 darab munkaszerződésem volt 8+8+5+5 órára. Ezek az órák csak azért voltak beleírva, hogy valami szerint tudják lekönyvelni a teljesítményt. :-) A kilencvenes évek elején kezdtem, a cég annyira komolyan gondolta, hogy sokat költöttek az iskolázásunkra. A tapasztalat mellett sokat tanultunk az előadásokból, így nagyképűség nélkül mondhatom, hogy a nagyon kevés képzett üzletkötők közé tartozom. Most ugyanezt csinálom, csak fix fizetéssel.
Mi a dolga? Mert az én feleségemet nem elégítette ki a háztartás menedzselése. Nem lehet reggeltől estig takarítani, főzni, gyereket nevelni. Főleg, ha a nagyok már nem igényelik a babusgatást.
A páromnak borzalmas munkahelye volt kicsinálták idegileg.Mindezt szánalmas gombokért . Kezembe vettem a dolgokat, kivettem onnan. Azóta ő FIRE , megnyugodott, teszi a dolgát. Sajnos kellett. A nők nagyrésze elkészül idegileg 50 felé. Anyám is így volt és sokan mások is. Nem bírják annyira mint mi.
Szia! És mit csinálsz kötetlen munkaidőben, ha nem vagyok indiszkrét? Én is az unalomtól félek, ugyanakkor a mindennapos baszogatás, amit alkalmazottként tűrnöm kell egy szar főnöktől, az biztosan nem fog hiányozni.
Feleségemnek sem kellene dolgoznia, de neki is jót tesz a napi rutin, meg a munkatársak. Három gyerkőc miatt huzamosabb ideig itthon volt anyaságin, de nagyon szürke volt az élete.
Mikor a feleségemnek sikerült nagyon szar fizetéssel elhelyezkednie az állami szférában, én akkor kezdtem meg a korai nyugdíjamat élvezni. Megfordultak a szerepek, én vittem kislányomat a suliba, főztem (szeretek főzni), délután a különórákra hordtam, aztán vártam haza. Ráadásul akkor kezdett el kínozni a lábfájás, egyszer a bokám, máskor a térdem gyulladt be, kellemetlen fájdalmas volt minden mozdulat. Vándorló gyulladás, körbejárt térdtől lefele. Közbe jött még a kovid is. Korábban nagyon sok mindent elterveztem, mit fogok itthon megcsinálni, de nagyon gyorsan megszoktam a semmittevést, fórumozást, internetet böngészve. Unatkozás volt az egész napom. Nem boldogított ez az állapot. Két éve újra munkába álltam, igaz kötetlen munkaidővel, magam ura vagyok és még fizetnek is érte. Több korábbi tervemet nekiálltam megvalósítani. Sokkal jobban érzem magam így, ha van feladat.
Nem. A férfi dolga elöször az aszonyt rakni FIRE-ba, hogy a családi élet nyugodtabb legyen. Én is így tettem. Nyilván ha valami vezető vagy nagymenő akkor nem. De ha egy alkalmazott egy szar fizetéssel akkor olyan sokat nem veszítesz.
Engem azért érdekelne, hogy a családos embernek mit jelent a FIRE? A feleség és a gyerekek is élvezhetik a nagy szabadságot, vagy ez 1 személyre érvényes. Én FIRE-zek, az asszony meg jár dolgozni?
BUÉK. Ha eléred az anyagi függetlenséget, akkor onnantól van egy bármikor lehívható opciód kiszállni a mókuskerékből. Már ez önmagában jelentősen csökkenti a stresszt és ezáltal javítja az életminőséget. Saját tapasztalat.
F.I.R.E. életmód (általánosságban)