telekom szépen állja a sarat. Nem jött be részemről az a tipp, hogy rögtön az elején nagyobb mennyiség fog gazdát cserélni. Izgalmas napok jöhetnek még. Osztalékvágást pedig mintha nem is lett volna. A 2550-es csúcshoz képest ma alig vagyunk alacsonyabb szinten.
ez az egyetemi "modellváltás" is tipikus esete annak, hogy egy alapvetően jó kezdeményezés áldozatául eshet a politikának. Miszerint nem az a lényeg, hogy mit mond valaki, hanem az, hogy ki mondja. Csináljuk vissza és na javítsunk rajta! Régen úgyis minden jobb volt. :)
nem vitatva, hogy lényeges különbségek vannak egy pusztán magánkézben és egy állami kézben lévő egyetem fenntartása között. Viszont az, hogy az egyetem vezetésének a kezébe nagyobb anyagi függetlenséget adtak saját források biztosításával, közelítette a két rendszert egymáshoz. Ha megint az éppen regnáló miniszter dönt (a pénzügyminiszer és a kormányfő jóváhagyásával) , az csökkenti az egyetem autonómiáját, nem pedig növeli szerintem. Az állami tulajdonban lévő egyetemek fenntartása a megválasztott kormányzat feladata és annak mikéntje is az ő felelőssége. Természetesen nem szerencsés ezt négyévente megváltoztatni. Ha megszüntetik ezt a működési formát azoknál az egyetemeknél, amelyek ezt választották, akkor az állami tulajdonú cégek, amiket ezeknek a "modellváltó" egyetemek kuratóriumának tulajdonába adtak, nem az állami tulajdonú egyetemnek fognak közvetlenül fizetni , hanem az államnak, ami odaadja az így kieső forrásokat (ha akarja és ha tudja). Előnye és hátránya is van, mint általában mindennek az életben. Előny: nagyobb függetlenség, nagyobb önálló felelősségvállalás az egyetem részéről a gazdálkodásban, hátrány: kiszámíthatatlanabb anyagi háttér és egy szerencsétlen, vagy rossz gazdálkodási helyzet komoly bajba sodorhatja az intézményt. Az ELTE pl. elutasította ezt a formát és a BME szenátusa is, de a BME időnként felveti, hogy a tisztán állami fenntartáson valahogy változtatni kellene, mert valamiért az sem jó. ( Egyébként az a legjobb az egyetemek számára, ami a legtöbb pénzt a legkiszámíthatóbb módon juttatja számukra. Magasabb fizetések, több pénz az oktatás színvonalára, kutatásokra és persze drágább műfűre is.)
Hello. Kerestem a cikket de nem találtam meg, bocsi. De valamelyik gazdasági portálon volt a cikk amiben egy portfolio kezelő nyilatkozott, több másikkal...
Igazad van a nyugati egyetemek alapítványi formátumáról de , és ez a de ami különbség: - nyugaton és kelrten is vannak magán és "állami" egyetemek, a kettő közötti finanszírozási különbség alapvető. Az államiba érdemek alapján kerülsz be, magas a léc mert minden szegény zseni ide tart. Ezek a tudás templomai. A magánegyetemeknél is magas a léc csak itt pénzel meg lehet oldani dolgokat, ez nem azt jelenti , hogy rosszabbak csak.ők a piacról élnek. Vagyis ha nincs pénz nincs foci - az alapítványi rendszerben nyugaton a vezetés céljai és a benne ülők az egyetemhez kőtődnek és annak céljaiért vannak ott nem pedig állami kinevezettek akik egyfajta helytartói az államnak ..... Tehát a mi alapítványi egyetemeink és a nyugatiak között a céloktól, a módszerekig lényeges eltérések vannak.
Én tavaly 4iGztem. Ősszel át is vette a vezetést a pakkomban az Mtel előtt. 1800as átlaggal voltam.benne. 4300on dobtam. Aztán jött a "hiba". Annyira biztam benne, hogy több reszletben visszavettem picit olcsobban. De csak a "nyerőm" árából, szal kevesebbet. Így ugy voltam vele, hogy legrosszabb esetben max totál elbukom az előző évi nyerőm, de az alap befektett pénz megmarad, mert "kivettem". Nagyon nehezen valtam meg tőle. Asdzem 2500 körül... szal idén jó kis bukóval inditottam. De utánna szamolgattam es igy kb úgy néz ki az egész sztori h volt egy 1800as átlagáram (900 körüli volt a legolcsobb pakkom). Aztan igy vegul is 3200as átlaggal száltam ki. Szoval elég jó hozam rövid idő alatt.(az első pakkom volt 2024 év végéről, aztan 2025 oktoberig bővitgettem). Na es akkor jött a jó döntés. Marciusban jól belebővitettem az eddig is "imádott" Mtelbe. Amúgy Nyomdát szeretrm meg nagyon. Szintén hosszu távon, osztalék miatt is. Wizzair meg az ami most speka nálam.
Szerencsejáték volt a felfele kör is, csak eddig profin volt marketingelve az igéretek földje, és volt politikai hátszél is. Most elillanni látszik a hélium (és most nem a Hormuzi bottleneck miatt), pluszban szembe-szeles szakasz is jön. Ebben a pillanatban nem lehet látni, hogy mi lesz a vállalattal, nehéz beárazni, nagyon erős hit kell ahhoz hogy valaki tartsa, vagy, hogy most vegye a papírt. De mindig vannak megszállott gamblerek.
Nem szeretném a kedélyeket borzolni a 4iG topikban, ezért inkább ide írok. Számomra teljesen nyilvánvaló és előre látható volt az, ami most történik. Short certifikát hiányában csak a partvonalról figyelem az eseményeket, de örülök, hogy jól láttam a helyzetet — és annak is, hogy nincs részvényem. A legjobb szándékkal azt tanácsolnám mindenkinek, hogy amíg lehet, szálljon ki a 4ig-ből, mert szerintem még van tér lefelé. Ugyanakkor az is lehet, hogy tévedek. :(
Egyetértek... de őszintén, vehettem volna 4iG-t én is, de mindig is kockázatosnak tartottam a sztorit, és emiatt maradtam a klasszikus blue-kban... es a nap végén szerintem a többségnél jobban jártam/árok hozamilag, és ahogy írod, nyugodtan alszom...
Hát ha nem is az élet császárai de az biztos, hogy nyugodtabbak vagyunk, mint a "szomszédaink" a PonziG-ben. Úgy látom már nem elég, hogy Jászai egy automatából iszik kávét Elon Muskkal. :-)
Mtelekom