Segítek, mert kicsit alulinformált vagy, ill. eléggé egyoldalúan vizsgálódsz (érthető okokból)! :-)
.
Az uniós törvény nem csak a tájékoztatás hiányát veti fel, hanem tágabb értelemben a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazását és a szerződések fenntarthatatlanságát is, amennyiben ezek a feltételek hiányoznának vagy érvénytelennek minősülnének. Az ítéletek célja az, hogy a fogyasztókat olyan helyzetbe hozzák, mintha a tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződést meg sem kötötték volna.
Részletezve, hogy értsd:
.
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos ítéletei, különösen a közelmúltban született C-630/23. számú, úgynevezett AxFina-ügyben hozott döntés, valóban jelentős változásokat hozhatnak a magyar bírói gyakorlatban. Az ítéletek nem kizárólag a tájékoztatás hiányosságaira fókuszálnak, hanem több okra is visszavezethetők a szerződések érvénytelensége:
.
1. Tisztességtelen szerződési feltételek
Az EUB döntéseinek alapja a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv. Ennek értelmében a fogyasztó számára hátrányos, egyoldalú feltételek – mint például az árfolyamrés (a vételi és eladási árfolyam közötti különbség alkalmazása) – tisztességtelennek minősülhetnek. Ha egy ilyen tisztességtelen feltétel a szerződés lényegét érinti, és annak hiányában a szerződés nem lenne fenntartható, akkor az teljesen érvénytelenné válhat.
.
2. Árfolyamkockázati tájékoztatás hiányossága
Bár nem az egyetlen ok, de az árfolyamkockázati tájékoztatás elégtelensége továbbra is kiemelt szerepet játszik. Az EUB szerint a bankoknak nem csupán formálisan tájékoztatniuk kellett az ügyfeleket az árfolyamkockázatról, hanem érthető és részletes magyarázatot kellett adniuk a lehetséges pénzügyi következményekről, különös tekintettel a törlesztőrészletek drasztikus növekedésének kockázatára. Ha ez a tájékoztatás hiányos vagy félrevezető volt, az hozzájárulhat a szerződés érvénytelenségéhez.
.
3. A szerződés fenntarthatóságának hiánya a tisztességtelen feltétel nélkül
Az EUB azt is kimondta, hogy ha a tisztességtelen feltételek kihagyása után a szerződés már nem teljesíthető, akkor úgy kell tekinteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. Ez azt jelenti, hogy a bíróságoknak nem szabad megpróbálniuk "megmenteni" az érvénytelen szerződéseket azáltal, hogy például az MNB árfolyamot helyettesítik be utólag. Az eredeti állapot helyreállítása a cél, ami azt jelenti, hogy az adósoknak csak a kapott tőkével kell elszámolniuk, és visszajárhat nekik a kamatokkal és árfolyamkülönbözettel együtt befizetett összeg.
.
4. Uniós jog elsőbbsége a nemzeti joggal szemben
Az EUB ítéletei kiemelik az uniós fogyasztóvédelmi jog elsőbbségét a tagállami jogszabályokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a magyar bíróságoknak az uniós jogértelmezést kell követniük, még akkor is, ha az eltér a korábbi hazai ítélkezési gyakorlattól vagy a devizahiteles törvényektől.
.
Az uniós törvény nem csak a tájékoztatás hiányát veti fel, hanem tágabb értelemben a tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazását és a szerződések fenntarthatatlanságát is, amennyiben ezek a feltételek hiányoznának vagy érvénytelennek minősülnének. Az ítéletek célja az, hogy a fogyasztókat olyan helyzetbe hozzák, mintha a tisztességtelen feltételt tartalmazó szerződést meg sem kötötték volna.
Részletezve, hogy értsd:
.
Az Európai Unió Bíróságának (EUB) devizahiteles szerződésekkel kapcsolatos ítéletei, különösen a közelmúltban született C-630/23. számú, úgynevezett AxFina-ügyben hozott döntés, valóban jelentős változásokat hozhatnak a magyar bírói gyakorlatban. Az ítéletek nem kizárólag a tájékoztatás hiányosságaira fókuszálnak, hanem több okra is visszavezethetők a szerződések érvénytelensége:
.
1. Tisztességtelen szerződési feltételek
Az EUB döntéseinek alapja a fogyasztói szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló irányelv. Ennek értelmében a fogyasztó számára hátrányos, egyoldalú feltételek – mint például az árfolyamrés (a vételi és eladási árfolyam közötti különbség alkalmazása) – tisztességtelennek minősülhetnek. Ha egy ilyen tisztességtelen feltétel a szerződés lényegét érinti, és annak hiányában a szerződés nem lenne fenntartható, akkor az teljesen érvénytelenné válhat.
.
2. Árfolyamkockázati tájékoztatás hiányossága
Bár nem az egyetlen ok, de az árfolyamkockázati tájékoztatás elégtelensége továbbra is kiemelt szerepet játszik. Az EUB szerint a bankoknak nem csupán formálisan tájékoztatniuk kellett az ügyfeleket az árfolyamkockázatról, hanem érthető és részletes magyarázatot kellett adniuk a lehetséges pénzügyi következményekről, különös tekintettel a törlesztőrészletek drasztikus növekedésének kockázatára. Ha ez a tájékoztatás hiányos vagy félrevezető volt, az hozzájárulhat a szerződés érvénytelenségéhez.
.
3. A szerződés fenntarthatóságának hiánya a tisztességtelen feltétel nélkül
Az EUB azt is kimondta, hogy ha a tisztességtelen feltételek kihagyása után a szerződés már nem teljesíthető, akkor úgy kell tekinteni, mintha a szerződést meg sem kötötték volna. Ez azt jelenti, hogy a bíróságoknak nem szabad megpróbálniuk "megmenteni" az érvénytelen szerződéseket azáltal, hogy például az MNB árfolyamot helyettesítik be utólag. Az eredeti állapot helyreállítása a cél, ami azt jelenti, hogy az adósoknak csak a kapott tőkével kell elszámolniuk, és visszajárhat nekik a kamatokkal és árfolyamkülönbözettel együtt befizetett összeg.
.
4. Uniós jog elsőbbsége a nemzeti joggal szemben
Az EUB ítéletei kiemelik az uniós fogyasztóvédelmi jog elsőbbségét a tagállami jogszabályokkal szemben. Ez azt jelenti, hogy a magyar bíróságoknak az uniós jogértelmezést kell követniük, még akkor is, ha az eltér a korábbi hazai ítélkezési gyakorlattól vagy a devizahiteles törvényektől.
OTP részvényesek ide!