Ne haragudj, de annak
amit írsz (minimum) a 2. pontja egyszerűen butaság.
Ha igaz (szerintem igaz), hogy „Az OTP tulajdonosai 80-90%ban intezmenyek”, akkor az adás vételeknél nemcsak az eladó, hanem nyilvánvalóan túlnyomórészt a vevő is intézmény.
Ez a tőzsde csodálatos logikai képtelensége: a szimmetria. Vagyis a tranzakcióknál épp ugyanannyi részvényről gondolják azt, hogy itt az idő eladni, mint amennyi részvényről gondolják, hogy itt az idő megvenni.
És mint látjuk az OTP-nél (szerintem a többi nagyrészvénynél is) szó sincs arról, hogy részvényeladás azért jön létre, mert a jobb eszközökkel rendelkező, okosabb intézmények „rátukmálják” a részvényeiket a „butuska” kisbefektetőkre. Amikor OTP részvényt eladnak, akkor általában az eladó is egy „jobb eszközökkel” rendelkező intézmény, és a vevő is egy „jobb eszközökkel” rendelkező intézmény. És nyilván csak az egyikük „okos”.
Azzal egyetértek, hogy kétszer is meg kell gondolni egy részvényvásárlást, de nem azért amit írsz, hanem pont az ellenkezője miatt: az eladott részvények száma ugyanannyi, mint a megvett részvények száma, ezért csak ebből az információból nem lehet eldönteni, hogy eladni vagy venni kell.
A részvényár változása már egy sokkal izgalmasabb kérdés, azt érdemes közelebbről vizsgálni.
Az olyan hatásvadász címek, mint pl. „Mindenki OTP részvényt vesz most!” nem mondanak semmit, mert csak annyi információ van benne, hogy ugyanannyi részvényről hoztak olyan döntést, hogy szabadulni kellett tőle, mint ahány részvényről hoztak olyan döntést, hogy most kellett venni.
Az persze egy külön posztot megérne, hogy hogyan „prostituálódtak” el az egykor megbízható és tisztán szakmai alapon működő pénzügyi internetes portálok.
Bocsi a hosszabb posztért, tulajdonképpen csak annyit akartam írni, hogy nem kell mindenkinek mindent elhinni.
Ha igaz (szerintem igaz), hogy „Az OTP tulajdonosai 80-90%ban intezmenyek”, akkor az adás vételeknél nemcsak az eladó, hanem nyilvánvalóan túlnyomórészt a vevő is intézmény.
Ez a tőzsde csodálatos logikai képtelensége: a szimmetria. Vagyis a tranzakcióknál épp ugyanannyi részvényről gondolják azt, hogy itt az idő eladni, mint amennyi részvényről gondolják, hogy itt az idő megvenni.
És mint látjuk az OTP-nél (szerintem a többi nagyrészvénynél is) szó sincs arról, hogy részvényeladás azért jön létre, mert a jobb eszközökkel rendelkező, okosabb intézmények „rátukmálják” a részvényeiket a „butuska” kisbefektetőkre. Amikor OTP részvényt eladnak, akkor általában az eladó is egy „jobb eszközökkel” rendelkező intézmény, és a vevő is egy „jobb eszközökkel” rendelkező intézmény. És nyilván csak az egyikük „okos”.
Azzal egyetértek, hogy kétszer is meg kell gondolni egy részvényvásárlást, de nem azért amit írsz, hanem pont az ellenkezője miatt: az eladott részvények száma ugyanannyi, mint a megvett részvények száma, ezért csak ebből az információból nem lehet eldönteni, hogy eladni vagy venni kell.
A részvényár változása már egy sokkal izgalmasabb kérdés, azt érdemes közelebbről vizsgálni.
Az olyan hatásvadász címek, mint pl. „Mindenki OTP részvényt vesz most!” nem mondanak semmit, mert csak annyi információ van benne, hogy ugyanannyi részvényről hoztak olyan döntést, hogy szabadulni kellett tőle, mint ahány részvényről hoztak olyan döntést, hogy most kellett venni.
Az persze egy külön posztot megérne, hogy hogyan „prostituálódtak” el az egykor megbízható és tisztán szakmai alapon működő pénzügyi internetes portálok.
Bocsi a hosszabb posztért, tulajdonképpen csak annyit akartam írni, hogy nem kell mindenkinek mindent elhinni.
OTP részvényesek ide!