PORTFOLIO FORUM

" európai metodológia szerinti (HICP) és amerikai inflációs számok különböznek, erről nagyon jó anyag. Amennyiben hasonló metodológiával készítenénk a mutatókat nem is lenne ekkora eltérés, és máris nem azt látnánk hogy Európa deflációba fullad, USA-ban meg minden rendben van. A két inflációs mutató ugyanis nem ugyanazt mutatja!"

ktamask 2026. 08. 31. 16:11

Előzmény: #46078 tihamer

#46079

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) valójában soha nem vette ki az ingatlanárakat a fogyasztóiár-indexből (HICP/CPI), mivel a saját tulajdonú ingatlanok vásárlási ára az európai uniós módszertani szabályok miatt kezdetektől fogva nem képezi részét a hivatalos inflációs kosárnak.
én úgy tudtam,h kivették.
vagy ha benne is van, olyan kicsi aránnyal, hogy eltörpül.
Lehet,h a liszt drágulása komolyabb tétel a kosárban, mint az ingatlan, vagy Marci tejfölje. azért van rajta még árrésstop.

tihamer 2026. 08. 31. 16:07

Előzmény: #46077 tihamer

#46078

Emlékszem, hogy 2015-ben nemhogy inflációt, hanem egyenesen deflációt mutattak ki..
.
"Summa summárum, ha nálunk is 25-30%-os súllyal vennénk figyelembe a lakbéreket(lakásárakat), akkor az inflációnk nem nulla lenne, hanem jóval több, akár 3-4-5-6% is." (❗)

tihamer 2026. 08. 31. 16:02

Előzmény: #46075 mab

#46077

"Nincs infláció?
2015. 11. 02.
Zsiday Viktor (Citadella)
Dehogy nincs.
Csak nem jól mérjük.
Régi vita, hogy a lakbérek és lakásárak mi módon és hogyan kerüljenek be az inflációs kosárba.
USA-ban az „owners’ equivalent rent” közel 25%-os súllyal szerepel az inflációs kosárban, a bérleti díjak pedig 6%-kal. Így a kettő súlya együtt bő 30%, ami abból a szempontból reális, hogy a lakbér, a lakhatás költsége – akár saját lakásban lakunk, akár bérlünk – az egyik legjelentősebb költségünk.
.
Mivel nálunk a lakosság nagy része lakástulajdonos, így a közvetlen költséget nem érzik, viszont ha a lakások ára megugrik, akkor a nagyobb lakásba költözés költsége is jelentősen nő ha újat akarunk venni, így a lakásvásárlók is ugyanúgy szembesülnek a magasabb árakkal, mint akik bérelnek.Ez azért aktuális kérdés most, mert az elmúlt 1-2 évben megindult a lakáspiac, és ezzel párhuzamosan a bérleti díjak is. Budapest jelentős részén 30-50%-kal emelkedtek a kínálati lakásbérleti díjak. Az ország egészét tekintve 2015 q1 és 2014 q1 között 14%-kal nőttek a lakásárak – joggal feltételezhetjük, hogy a bérleti díjak is legalább ennyivel nőttek, bár az anekdotikus bizonyítékok magasabb drágulást, országos átlagban is inkább 20%-ot sejtetnek.
.
A DH indexe szerint kb. 20%-ot nőttek a lakásárak az elmúlt egy évben és a lakás bérleti díjakra is vagy 20-30% emelkedést mutatnak az adataik.A személyes véleményem az, hogy a lakásárak és imputált lakbérek (tehát amit fizetnénk ha bérelnünk kellene és nem saját lakásban laknánk) ilyen mértékű figyelmen kívül hagyása erősen torzít.
.
Ez az egyik igen fontos oka annak, hogy az európai metodológia szerinti (HICP) és amerikai inflációs számok különböznek, erről nagyon jó anyag. Amennyiben hasonló metodológiával készítenénk a mutatókat nem is lenne ekkora eltérés, és máris nem azt látnánk hogy Európa deflációba fullad, USA-ban meg minden rendben van. A két inflációs mutató ugyanis nem ugyanazt mutatja!Viszont a mai világban, amikor az eszközárak jelentősége elég nagy és egyre nő, úgy vélem, hogy a lakáspiac, sőt az egyéb eszközpiacok belefoglalása is szükséges valamilyen módon az inflációba, ugyanis közvetve vagy közvetlenül igenis hatnak a megélhetési költségekre.
.
A KSH adatai szerint „2012-től a hazai fogyasztói árindex nem tartalmazza a saját lakásszolgáltatás imputált bérleti díját. Ez a tétel a nemzeti számla előírások szerint nem vásárolt fogyasztásnak minősül, így a lakosság által vásárolt termékek és szolgáltatások árváltozását mérő fogyasztói árindexből is kihagyjuk.” Ráadásul az „Állandó lakásért fizetett bérleti díjak” is csak 1,17%-os súllyal szerepelnek az inflációs kosárban, ami valószínűleg szintén túl alacsony, és egyik legfőbb oka az lehet, hogy a legtöbb hazai lakás nem hivatalosan van kiadva, így jelentősen alul van becsülve a bérelt lakásban élők száma (ráadásul a lakbéremelkedésre is 3,5%-ot mért a KSH, ami mind a bérleti piacot, mind a lakásárakat figyelve igen erős alulbecsülésnek tűnik…Summa summárum, ha nálunk is 25-30%-os súllyal vennénk figyelembe a lakbéreket(lakásárakat), akkor az inflációnk nem nulla lenne, hanem jóval több, akár 3-4-5-6% is.
.
Ez a szám jóval közelebb van a valósághoz, mint a nulla, és jól mutatja, hogy a pénzügyi elnyomás már elkezdődött Magyarországon: masszívan negatívak valójában a reálkamatok."

tihamer 2026. 08. 31. 15:59

Előzmény: #46075 mab

#46076

Zsiday Viktor írásából kiderült, hogy a lakhatási költségek nem megfelelő figyelembe vétele miatt, hazánkban a ténylegesnél jóval alacsonyabb inflációs adatokkal szembesülnek a megtakarítók. Ahogy arra az Alapblog „Nincs infláció?” című írásában is felhívták a figyelmet, a lakhatási költségek nem kapnak elég nagy hangsúlyt az infláció számításakor, pedig a mindennapi életben az egyik legnagyobb kiadást éppen ezek jelentik. Az írásból kiderül, hogy ha mindezt megfelelő súllyal vennék figyelembe, az infláció akár 3-6%-ra adódna."
2015. 11. 07.

mab 2026. 08. 31. 15:44

Előzmény: #46064 tihamer

#46075

"Én úgy szoktam számolni, hogy valós infláció Magyarországon a hivatalos infláció szorozva 3-al."
.
Vagyis míg 2020-2026 EU-s inflációja 27%, a környező országok inflációja Ausztriától Romániáig 30-50% volt, addig szerinted nálunk 168% volt (a hivatalos 56% helyett)?
Megnézheted a KSH-nál 2017-től egy csomó termék rögzített árát havi bontásban és megpróbálhatod bebizonyítani, hogy a 2026-os árak nem a 2020-as árak 156%-a hanem 268%-a. Ehhez ugye az kell, hogy a rögzített árak évről-évre egyre jobban eltérjenek a valóságtól, azaz nagyon könnyen ki fogod szúrni a csalást. És ezt folytatva pár év múlva már a valós ár felét-harmadát kell beírni az adatrögzítésnél, hogy harmadakkora inflációval lehessen számolni, ugye?

tihamer 2026. 08. 31. 13:55

Előzmény: #46071 ktamask

#46074

Több, mint 66 nap.🙂👍

tihamer 2026. 08. 31. 13:54

Előzmény: #46071 ktamask

#46073

Jól kalkulálsz.
Sajnos ezzel a 5,5-el már több mint 2 hónap, de sebaj , lesz az nemsokára 5% is.

ktamask 2026. 08. 31. 12:44

#46072

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20260831/megszolalt-varga-mihaly-atadott-egy-pendriveot-a-bizottsagnak-859364
Eddig hol voltak ezek az információk, széfben rejtőzött ez a pendrive?

ktamask 2026. 08. 30. 21:40

Előzmény: #46065 tihamer

#46071

Ha csak pár hónapra kamatozatja valaki: DKJ.
Ha kicsit több, mint 2-3 hónapra: akkor is még inkább DKJ.
Felette Fixmáp.
~ 2hónnap alatt megvan a -1% bukta, én így kalkulálok.

GajdicsNemErti 2026. 08. 30. 10:29

Előzmény: #46069 N0MAD

#46070

Egymást erősítő ördögi kör.

N0MAD 2026. 08. 30. 10:24

Előzmény: #46068 GajdicsNemErti

#46069

Amúgy tőle függetlenül ez érdekes kérdés, a zátony hozza a mentalitást vagy ez a mentalitás a zátonyt?

GajdicsNemErti 2026. 08. 30. 09:57

Előzmény: #46051 Boby

#46068

"Mint a többi magyar párt " - na ez a megkeseredett mindenszarista proli hozzáállás. Sajnálom, h zátonyra futott az életed, mert ez a vélemény ebből fakad. (Baszki, kezdek Nudlira hasonlítani, vigyáznom kell)

GajdicsNemErti 2026. 08. 30. 09:54

Előzmény: #46050 Boby

#46067

Azaz, gondolom Svájc a szőlőtermesztésből (szöllő, sic!) gazdagodott meg :D :D :D

tihamer 2026. 08. 30. 08:42

Előzmény: #46060 Uhura

#46066

"Milyen inflációs szintett és kamat szintett valószinüsítesz 1-2-5 éves távlatban ?"
.
Sok befolyásoló tényezőtől függ, mivel a jövő folyamatos mozgásban van.
Most pl az USA-ban -az új jegybank elnökkel- valószínűleg kamatot emel a FED, hogy minimális legyen az infláció. Viszont ez elindíthat egyes folyamatokat a peremvidéken is, pl Magyarországon. Nálunk most 5,5 % a jegybanki kamat, ami kezd egyensúlyi helyzetbe beállni. Legalábbis ha a HUF árfolyamot nem akarják újra sávosan leértékelni - gyengébb huf-ot okozva- az export miatt.
Idén és jövőre 2-3 %-os infláció valószínűsíthető. (Valós: 6-7%)
Fixmápot viszont még elvihetik simán 5,0 %-ra.
Persze tévedés jogát fenntartom, mert bármi külső befolyásoló tényező jöhet.

tihamer 2026. 08. 30. 08:30

Előzmény: #46062 Bolton01

#46065

"Nem hiába motyogunk sokan, hogy 6-7% alatt az állampapír kuka kvázi, átmeneti megoldásnak jó, amíg nem lesz jobb..."
👍
Nekem -a likvidítása miatt- tökéletes megoldás a friss pénzek gyűjtésére .
Bár ez az 5,5% már nekem is necces. Egyelőre halmozom a friss pénzeket, nem kötöm le 5,5 %-ra.
Max ház felújításra, nyaralásra költöm.
Mindenesetre meglátjuk.
Aztán lehet, ha bejelentik az újabb kibocsajtasu 5,0 %-os sorozatot, akkor lekötöm még utoljára 5,5%-ra. Lesz rá pár napon.🙂

tihamer 2026. 08. 30. 08:23

Előzmény: #46060 Uhura

#46064

"Magyarországon jellemzően 7-8-9% környéki (valódi) inflációval számolhatsz."
Bolton01
.
Ez így igaz.
Én úgy szoktam számolni, hogy valós infláció Magyarországon a hivatalos infláció szorozva 3-al.
Mutatja a nyugdíjak emelése is. Az elmúlt 16 évben kb duplázódtak (max2,5x) a hivatalos inflációval való emelések végett .
Míg a munkabérek 4-szereződtek.
Egy termék előállításában a munkabér jelentős szerepet játszik. Pl a kenyér. Ezért szegény nyugdíjasok egy adott termékből egyre kevesebbet tudnak vásárolni. A szemükbe hazudják , hogy reál értéken nőtt a nyugdíjuk. Tök mindegy milyen kormány van.

N0MAD 2026. 08. 29. 20:06

Előzmény: #46061 Bandita

#46063

döntsd a tőkét ne siránkozz!

Bolton01 2026. 08. 29. 19:59

#46062

Magyarországon jellemzően 7-8-9% környéki (valódi) inflációval számolhatsz.
Hogy mennyire torzít a statisztika, arról elég sokan megszólaltak már ...
Értelemszerűen infláció alatti kamatok várhatóak, a pénzügyi elnyomás már zajlik egy ideje, szerte a világban .
Nem gondolnám, hogy a fent említett 7-8-(?10) százalék alá mennénk inflációban, hiszen 10% feletti minimálbér emelés van beharangozta, energiaárak se lefelé tendálnak, élelmiszer árak dettó...
Nem hiába motyogunk sokan, hogy 6-7% alatt az állampapír kuka kvázi, átmeneti megoldásnak jó, amíg nem lesz jobb...
Ha igaz lenne az 1-2%os infláció, a 6-7%os kamat bomba üzlet lenne ...