"Japán: így kelleneKiszamolo2025-11-02Oszd meg ismerőseiddel a cikket: XFacebookEmailLinkedinSzóvá tettétek, hogy miért nem írtam mostanában. Külföldön voltam két hétig, most értünk haza Japánból, oda mentünk az őszi szünetben.Leírok majd pár hasznos dolgot, ha te is menni akarsz, de előtte hadd írjak valamiről, ami teljesen megdöbbentett. Leginkább az, hogy miért nincs így a világon mindenütt.Ez pedig az autókérdés.Európában és Amerikában valamiért az emberek alapjognak képzelik, hogy a magántulajdonú autójukat a közterületen tarthassák, bárhol és természetesen ingyen.Senkinek nem jut eszébe jakuzzit venni vagy pingpongasztalt, ha nem fér el a lakásában vagy a kertjében, senki nem akarná ezeket az utca közepén tárolni, amikor éppen nem használja, de az összes autómnak az önkormányzat ingyen biztosítson helyet a házam előtt is és mindenhol, ahová csak menni akarok. Legyenek mindenhol széles utak és rengeteg parkoló, hogy nekem jó legyen.Ezért aztán az összes város összes utcája nem más, mint egy végtelen autóparkoló vagy hömpölygő autóáradat, a gyalogosok pedig örüljenek, ha elférnek a járdán a parkoló autók mellett.Minden városban állandó a bűz, a szmog, a por és a zaj az autók miatt, ezért aki csak teheti, kimenekül a városokból a környező településekre, majd minden reggel autóba ül és visszamegy a városba dolgozni.Japánban ez fel sem merül. Nemhogy az autódat, még a kerékpárodat sem tarthatod az utcán. Eleve csak akkor vehetsz autót, ha bizonyítani tudod, hogy van hol parkolnod vele ("shako shoumei" igazolás).Ha bárhová mész autóval, csak foghíjtelkeken kialakított fizetős parkolóban tudsz megállni, rendkívül borsos áron. Nincs olyan, hogy egyszerűen megállsz az út szélén, olyan pedig végképp nincs, hogy napokig ott tartod az autódat.Kiemeltebb helyeken akár 4000 forintba is kerül egyetlen óra parkolás, de nyolcszáz-ezer forint alatt nem nagyon találsz parkolási lehetőséget óránként. Sőt, a kerékpároknak is fizetős parkolóik vannak, azokat se dobálhatod el akárhol, igaz, ott csak 220-300 forintba kerül egy nap.Az eredmény? Szinte egyáltalán nem látsz autót az utakon, ellenben mindenki az út közepén sétálhat, kerékpározhat és a 14 millió lakosú Tokióban vagy a közel hárommilliós Oszakában is (agglomerációval együtt 37 millió illetve 19 millió fő) olyan csend van és olyan tiszta a levegő, mint szinte sehol egész Magyarországon.Mindenki metrózik, vonatozik, kerékpározik és sétál. Mivel rengetegen használják a tömegközlekedést, nagyon jól ki is van építve és olcsó is. Közben egy 14 millió metropolisz is teljesen élhető, nem is igazán értik a közlekedési dugó fogalmát.Mivel úgysem hiszed el nekem, hogy tényleg lehet így élni, annyira hihetetlen ez innen nézve, néhány fotó Tokióról és Oszakáról, mindegyik munkanap készült, délelőtt vagy a délutáni "csúcsban". S nem, nem a covid alatt, hanem most, az elmúlt pár napban.Az első két kép Oszakában készült délelőtt tíz órakor, a következő Oszaka este fél hatkor a belvárosban. Számold meg, hány autót látsz a képeken a gyakran hat-nyolc sávos utakon. (Még egyszer: agglomerációval együtt 37 és 19 milliós nagyvárosokról van szó.) Minden kép dupla kattintással nagyítható.
A következő képek Tokióban készültek, az első az ottani Nyugati pályaudvar mellett, a masodik a híres tokiói központban, a Shibuya kereszteződésben, a többi egy kilátóból. Még egyszer: munkanap délelőtt, néhány nappal ezelőtt.Mivel szinte senki nem jár autóval (az utakon leginkább mesteremberek és áruszállítók kisteherautói közlekednek), minden város teljesen élhető. Az autók 40-50-nel mehetnek a főutakon, a többi utcában jellemzően 20-30-cal és állítólag nagyon sokat is mérik a sebességet.Egy kép egy budapesti viszonylatban egy hetedik kerületi utcáról, csak éppen egy 14 milliós városban. Innen nem akarsz menekülni az első adandó alkalommal vidékre, a levegő tiszta, nincs zaj és por. El tudnál képzelni egy budapesti belvárosi utcát így? És azt, hogy az összes utca így néz ki az egész városban? (Az autók nem az utcán parkolnak, hanem a saját telken vagy fizetős parkolóban):Fizetős kerékpártároló, merthogy azt sem dobálhatod szét ám akárhol:Oszakában teljes rend volt, Tokióban már azért láttunk néhány szétdobált kerékpárt. Viszont büntetik is őket, az alábbi képen éppen a tilosban parkoló kerékpárokat büntetik Tokióban:Tették rájuk a büntetési cédulákat. Nem tudtam, honnan tudják, kié a kerékpár. Aztán kiderült, hogy azokon is rendszám van:Ha ez kevés lenne az élhető városért, Oszakában például tilos dohányozni az utcán, mert sokakat zavar a cigifüst. Akire rátör a kényszer, hogy azonnal elszívjon egy cigarettát az utcán, ilyen elkerített részeken teheti meg (Ez a kép egyébként Tokióban készült, nem tudom, ott is tilos-e az utcán dohányozni. Oszakában ez többször ki volt írva):Idehaza ahogy minden autós kiakadna, ha nem tarthatná akárhol az autóját, minden dohányos is kiborulna, hogy nem ott gyújt rá, ahol csak akar.Az értelmesebbje értené csak meg, hogy ettől lesz élhető a város. A metrón, vonaton elvileg tilos mobilozni is, ettől még felveszik a telefont, de diszkréten, halkan beszélnek bele, hogy mást ne zavarjanak. Beszélgetni is csak úgy beszélgetnek buszon, vonaton, hogy mást ne zavarjanak vele. S természetesen zenét is mindenki csak fülessel hallgat.Nincsenek utcai szemetesek sem, ezért nem is igazán csinálnak szemetet az emberek az utcán. Senki nem eszik az utcán, nincsenek galambok (egyszer láttam szárnyas patkányokat, azaz galambokat két hét alatt és természetesen galambürülékkel sincs tele az utca), macskát egyáltalán nem láttunk, kutyát kétnaponta egyet-egyet. Olyan tiszták az utcák, hogy szinte enni lehetne a földről.Nincsen húszfős segwayes túra sem a belvárosban, akik a gyalogosokat veszélyeztetik, ahogy sörbicikli és sakálrészegen üvöltő legénybúcsús hordák sem. Hajléktalant egyet láttam két hét alatt (pedig nyilván azért ott is vannak jópáran), utcai zenészt talán kétszer vagy háromszor.Padok nincsenek általában az utcákon, de ha mégis, gondoskodnak róla, hogy ne lehessen aludni rajtuk. S ezen nem akadnak ki a helyi mindenféle szervezetek, mint nálunk, mert az élhető környék fontosabb, mint az, hogy aki csak akar, a padokon aludhasson.Fontosabb egy élhető társadalom, mint az, hogy mindenki azt csinálja, amit csak akar. S ez a végén mindenkinek sokkal jobb így.Ingyenes vécé szinte minden sarkon van, nem tudsz úgy öt percet menni, hogy ne találj egyet. Viszont éppen ezért az éttermekben gyakran nincs, hiszen mindenhol máshol van.Sok vécében, még a férfi vécékben is van fixált babahordozó, bele tudod tenni a gyereket, amíg a dolgod intézed, nem szökik el vagy nem nyitja rád az ajtót. Egyszerű, de mégis nagyszerű ötlet.Ahogy az is, hogy az egyenrangú útkereszteződésekben a kereszteződés közepére mindig fel van festve egy X, így ha ismeretlen helyen vagy, nem kell minden egyes keresztutcánál azon gondolkodnod, hogy azért nincs elsőbbségadás táblád, mert neked van elsőbbséged vagy azért, mert jobbkezes az utca. Látod messziről, ha jobbkezes utca következik.Rossz volt hazajönni, na. Miután tudom, hogy így is lehet élni, ha elég érett és kulturált egy társadalom, akkor elszomorít a tudat, hogy az én életemben már biztos, hogy nem lesz ilyen az országom, főleg azért sem, mert legalább egy-két generációnyi idő lenne az, hogy az emberek egyáltalán akarjanak így élni.Nincsenek illúzióim sem, hogy lenne bárkiben politikai akarat Európában (Magyarországon aztán végképp nem), hogy átvegyék az élhető városok japán modelljét, főleg, hogy mindenhol a populizmus hódít a politikában, ahol nem mernek olyan döntéseket hozni, ami a butább többségnek elsőre nem tetszene.Szerencsére azért vannak már városok, ahol ha nem is ennyire radikálisan, de például kezdik visszafoglalni a köztereket az autóktól. De ott is nehéz megértetni sok egyszerű gondolkodású emberrel, hogy a végén neki is jobb lesz így.Ha teheted, mindenképp menj el Japánba, érdemes a saját szemeddel látni, hogy nézne ki egy megapolisz autórengeteg és az azzal járó kosz, bűz, por és zaj nélkül, hogyan lehet tökéletesen élhető egy 14 milliós város.Az egyetlen komoly költséged a repülőjegy, ami értelemszerűen sokkal drágább, mint Európába bárhová.Mi nem sokat variáltunk, mert a gyerekek miatt kötött volt, hogy mikor mehetünk, ezért nem vártunk olcsó repjegyre, így volt fejenként 275 ezer forint a repülőjegyek ára, kínai átszállással.Érdemes megfontolnod, hogy esetleg alszol egy éjszakát Kínában, mert azért hosszú az út. (Négy főre volt 25 ezer forint egy éjszaka Kínában reggelivel, reptéri transzferrel egy vadonatúj, modern hotelben Xianban. A taxi a reptértől a szállóig kb. 15-20 kilométerre(!!) volt 1.300 forint, mert nem akartunk várni a transzferre egy órát. Adtam a taxisnak 4.400 forintot jenben a közel húszkilométeres taxiútra, annyira boldog lett tőle, hogy régen láttam ennyire boldog embert.)Fontos: ilyen hosszú repülőúton legalább másfél óránként állj fel néhány percre, mert jó esetben csak a lábad dagad cipóra, rosszabb esetben vérrög sem elképzelhetetlen. 40 év felett kompressziós harisnyát is érdemes megfontolnod ilyen hosszú útra.A szezon Japánban a tavasz és az ősz, nyáron nagyon magas a páratartalom, ezért kevesen utaznak oda. Október végén is általában melegebb van mint itthon, de azért vékony kabát már kellhet, főleg reggel és este.A szállás olcsóbb volt, mint Európában, ahogy minden más is. Olyan olcsó kint az élet, hogy sírva fakadhatsz, hogy nálunk miért ilyen drága, ha bő kétszer annyit keresnek, mint mi.Egy számla a Starbucksból, két nagy karamellás latte és két nagy forró csoki 4.760 forint:Étteremben nem sikerült egyszer sem négy főre 16 ezer forintnál többet költeni, annyira olcsók az éttermek. Jellemzőbb volt a 12-14 ezer forintos számla. A víz és gyakran a tea is ingyen van, kérés nélkül hozzák és korlátlanul utántöltik. Ezért arra nem költesz. Borravaló nem csak hogy nincs, hanem egyenesen sértésnek számít, mert azt akarod kifejezni vele, hogy jó volt a szolgáltatás, de ezzel sérted meg őket, mert azt állítod, hogy egyébként nem tesznek meg mindent érted.(A másik, ami nagyon jó lenne itthon, ha minden futárt, pincért és szakácsot megfizetnének annyira, hogy örökre elfelejthetnénk a borravalózást meg a szervizdíjnak hívott lehúzásokat. Legyen annyi az étteremben az étel ára, hogy ne kelljen még ráhazudni egy szervizdíjat és ne én adjak fizetést a pincérnek a borravalóval. Mert egy étteremben az nem külön fizetős extra, hogy megfőzik az ételt és felszolgálják, mert azért étterem és nem közért. De ezt csak zárójelben.)Egy átlagos menü egy színvonalas tokiói étteremben. Akkora adag, hogy alig bírtuk megenni:A hozzátartozó számla 13.850 forintról négy főre:Ha sokallnád az összeget, ramenezőkben meg kifőzdékben, amikből rengeteg van mindenfelé, feleennyit sem kell fizetni, ott fejenként 1.500-2000 forintból bőven jól laksz, de ez egy rendes étteremben jellemzően ilyen árak vannak.S nincsen rablás a reptéren sem, ott olcsóbban ettünk szinte ugyanezt. A turistaközpontokban sem akarják kilopni a szemed, ott sem volt drágább az étterem.De a taxi biztos drága, hiszen a taxisofőr is sokat keres. Aha. Alapdíj nincs, illetve van, az első kilométer 500 yen, azaz 1.100 forint, a többi már csak 400 yen, azaz 880 forint.Philips 9000-es villanyborotva áfával volt 24 ezer jen, azaz 52 ezer forint. Máshol láttam 19 ezer jenért is ugyanilyet. Az 5000-es sorozat 22 ezer forint volt, nálunk ennyibe kerül a hozzávaló cserefej.Mobilnet: nézegettem e-simeket, de aztán végül a lengyel mobil előfizetésemre vettem (itt írtam róla) 15 napos, 10 gigás internetet, jó Kínában és Japánban is, amit megosztottam a többiekkel. Nem volt drágább, mint a mindenféle e-simek és bőven elég volt, hiszen a szálláson volt wifi.A legtöbb turistalátványosság, ami állami, az ingyenes. Ahol fizetni kell belépőt (majompark például), ott is nevetséges 1000-1500 forint a díj. Néhány magán látványosság drágább (például Tokió torony), de azok is olcsóbbak, mint Európában.Nagyon jó volt Tokióban a Teamlab Planet, arra érdemes befizetni.Ablakon kidobott pénz viszont az oszakai Universal Studio, ugyanolyan élvezhetetlen lehúzás, mint az összes többi hasonló intézmény szerte a világon. Kifizettünk százezer forintot négy főre, odamentünk fél órával nyitás előtt, ezért "csak" negyven percet várunk az első játékra, ami volt háromperces. Húsz perccel később már 210(!!!!) percet kellett volna várni ugyanerre. Egyetlen háromperces menetért három és fél óra sorbaállás. Minden egyes alkalommal.Viszont mikor kijöttünk az első játékból, utána már mindenre 1,5-3,5(!!!) órákat kellett volna várni, kivéve a leggagyibbakat, ott "csak" negyven perc volt az átlagos várakozás. Mindez hétközben, késő ősszel. Egy nap nyolc órát állsz sorba, hogy háromszor három percet játszhass. S szerintük ez így normális.Eladnak ötször annyi jegyet, mint amennyit szabadna. Vehetsz pluszban soronkívüliséget nagyon drágán, de ott is csak valami öt lehetőséget kapsz egy vagyonért, nem ám korlátlan hozzáférést. Drága is lehet, mert kevesen vették meg.Készpénzt vigyél magaddal Japánba, mert a buszon, metrón csak azzal tudsz fizetni, ahogy néhány kisebb maszeknál is. (Lehet venni valami feltölthető közlekedési kártyát, de ahhoz keveset utaztunk, hogy kiváltsuk, így viszont csak készpénzben lehetett fizetni.)Pénzt általában rosszul váltanak kint és kevés is a hely, egy helyet találtam, ahol 2%-os költséggel váltottak dollárt jenre, a többi ennél lényegesen rosszabb volt, a legrosszabbak a pénzváltó automaták. De keresni kell nagyon, mert nincs minden sarkon pénzváltó.Elvileg telefonnal nem lehet fizetni, mert náluk nem az NFC, hanem a saját fejlesztésű Felica rendszer van, amit a többi telefon nem ismer. Mondom, elvileg, mert csak piszkálta a csőröm, hogy tényleg nem lehet-e telefonnal fizetni, aztán kiderült, hogy de, a Samsung telefonommal tudtam sok helyen gond nélkül fizetni.Azonban vannak olyan helyek, ahol még a bankkártyáddal sem tudsz fizetni érintéssel, hanem be kell dugnod a kártyádat, ezért mindenképp legyen nálad fizikai bankkártya is!A normális boltokban és éttermekben mindenhol elfogadják a kártyát, egyetlen hely volt, egy nagyobb szuper olcsó diszkont, ahol csak készpénzben lehetett fizetni. Plusz az utcai árusok és mini boltok, de nem muszáj ott semmit venned és előre ki van írva, ha csak készpénzt fogadnak el.Az alipayt is elfogadják szinte mindenhol, de mivel az neked 2% plusz pénzváltási költségbe kerül, ha nincs kínai számlád, ezért az végképp nem éri meg.A Revolut 0,9%-ért váltotta a jent a limitig és munkanapokon, egyébként 1,9%-ért, ami nem kevés. A Gránitbanknál a Mastercard váltotta a jent euróra, az eurót pedig 1%-ért váltotta a bank forintra, így durván 1,5% volt a váltási költség. (Eurós bankkártyát kell használni, mert olyan is van a Gránitnál, az a legolcsóbb, kb. 0,5% váltási költség jenről euróra, mert havi 650 ezer forintot ingyen váltanak euróra a Gránitnál. Hiába hívtam fel az ügyfélszolgálatot indulás előtt, összevissza beszéltek, mennyibe fog kerülni a váltás. Kénytelen voltam utánanézni.)A repterekről közvetlen metrók mennek a városokba, elfogadható áron, például Tokióban ötven kilométerre van a reptér, ahonnan indultunk, 1200 jen (2500 forint) volt odáig a metrójegy. Egyébként városokban távolságtól függően 180-290 jen egy utazás korlátlan átszállással.(Volt olyan, hogy tévedésből 20 jennel olcsóbb jegyet vettünk és nem engedett ki a kapu. Nem kiszívták a vérünket egy brutális büntetéssel, hanem csak ki kellett fizetni a 20 jenes különbséget. Sőt, olyan is volt, hogy drágább jegyet vettünk és akkor sem engedett ki a kapu és olyankor visszaadták a többletet. Más kultúra, na.)Interneten foglalt apartmanhotel teljesen jó volt, volt mosógép is, szárítási lehetőség is, ezért nem is vittünk egy kis kabinbőröndnél többet fejenként. (A repjegyben benne volt még egy (kettő?) 23 kilós bőrönd is fejenként, de ráncigálja a nehéz bőröndöket az, aki nem tud ésszel csomagolni egy kéthetes útra, főleg, ha moshat bármikor.)Ami kiakasztó volt az utazásban, az a belépés Japánba. Hiába nem kell vízum (ahogy Kínába sem), két órát szívattak mindenkit a reptéren, egy tizenórás repülőút után. Az minden kritikán aluli volt, amit a reptéren bénáztak. A kommunista Kínába ezzel szemben húsz perc alatt bejutottunk, pedig ugyanaz volt a folyamat, mint Japánba, csak ott minden ment, mint a karikacsapás.Ami furcsa volt, hogy senki, de tényleg senki nem beszél angolul egy szót se Japánban. Átlagosan két és fél naponta találkoztunk olyan emberrel, aki egy mondatot el tudott mondani angolul. Hogyan lett így Japánból gazdasági nagyhatalom? Szerencsére az éttermekben tabletről rendelsz (gyakran úgy is fizetsz) vagy minimum ki vannak rakva az ételek műanyagból (de tényleg) minden étteremben és meg vannak számozva, ezért el tudod mutogatni, mit akarsz rendelni. Így igazából mindig megoldottuk, amit akartunk, de akkor is nevetséges, hogy mennyire nem beszélnek nyelveket. (Egyébként Kínában sem.)Na, remélem tudtam segíteni valakinek. Ha teheted, menj el Japánba, egyszer mindenképp érdemes látni a saját szemeddel, hogyan is működhetnének a dolgok."
A következő képek Tokióban készültek, az első az ottani Nyugati pályaudvar mellett, a masodik a híres tokiói központban, a Shibuya kereszteződésben, a többi egy kilátóból. Még egyszer: munkanap délelőtt, néhány nappal ezelőtt.Mivel szinte senki nem jár autóval (az utakon leginkább mesteremberek és áruszállítók kisteherautói közlekednek), minden város teljesen élhető. Az autók 40-50-nel mehetnek a főutakon, a többi utcában jellemzően 20-30-cal és állítólag nagyon sokat is mérik a sebességet.Egy kép egy budapesti viszonylatban egy hetedik kerületi utcáról, csak éppen egy 14 milliós városban. Innen nem akarsz menekülni az első adandó alkalommal vidékre, a levegő tiszta, nincs zaj és por. El tudnál képzelni egy budapesti belvárosi utcát így? És azt, hogy az összes utca így néz ki az egész városban? (Az autók nem az utcán parkolnak, hanem a saját telken vagy fizetős parkolóban):Fizetős kerékpártároló, merthogy azt sem dobálhatod szét ám akárhol:Oszakában teljes rend volt, Tokióban már azért láttunk néhány szétdobált kerékpárt. Viszont büntetik is őket, az alábbi képen éppen a tilosban parkoló kerékpárokat büntetik Tokióban:Tették rájuk a büntetési cédulákat. Nem tudtam, honnan tudják, kié a kerékpár. Aztán kiderült, hogy azokon is rendszám van:Ha ez kevés lenne az élhető városért, Oszakában például tilos dohányozni az utcán, mert sokakat zavar a cigifüst. Akire rátör a kényszer, hogy azonnal elszívjon egy cigarettát az utcán, ilyen elkerített részeken teheti meg (Ez a kép egyébként Tokióban készült, nem tudom, ott is tilos-e az utcán dohányozni. Oszakában ez többször ki volt írva):Idehaza ahogy minden autós kiakadna, ha nem tarthatná akárhol az autóját, minden dohányos is kiborulna, hogy nem ott gyújt rá, ahol csak akar.Az értelmesebbje értené csak meg, hogy ettől lesz élhető a város. A metrón, vonaton elvileg tilos mobilozni is, ettől még felveszik a telefont, de diszkréten, halkan beszélnek bele, hogy mást ne zavarjanak. Beszélgetni is csak úgy beszélgetnek buszon, vonaton, hogy mást ne zavarjanak vele. S természetesen zenét is mindenki csak fülessel hallgat.Nincsenek utcai szemetesek sem, ezért nem is igazán csinálnak szemetet az emberek az utcán. Senki nem eszik az utcán, nincsenek galambok (egyszer láttam szárnyas patkányokat, azaz galambokat két hét alatt és természetesen galambürülékkel sincs tele az utca), macskát egyáltalán nem láttunk, kutyát kétnaponta egyet-egyet. Olyan tiszták az utcák, hogy szinte enni lehetne a földről.Nincsen húszfős segwayes túra sem a belvárosban, akik a gyalogosokat veszélyeztetik, ahogy sörbicikli és sakálrészegen üvöltő legénybúcsús hordák sem. Hajléktalant egyet láttam két hét alatt (pedig nyilván azért ott is vannak jópáran), utcai zenészt talán kétszer vagy háromszor.Padok nincsenek általában az utcákon, de ha mégis, gondoskodnak róla, hogy ne lehessen aludni rajtuk. S ezen nem akadnak ki a helyi mindenféle szervezetek, mint nálunk, mert az élhető környék fontosabb, mint az, hogy aki csak akar, a padokon aludhasson.Fontosabb egy élhető társadalom, mint az, hogy mindenki azt csinálja, amit csak akar. S ez a végén mindenkinek sokkal jobb így.Ingyenes vécé szinte minden sarkon van, nem tudsz úgy öt percet menni, hogy ne találj egyet. Viszont éppen ezért az éttermekben gyakran nincs, hiszen mindenhol máshol van.Sok vécében, még a férfi vécékben is van fixált babahordozó, bele tudod tenni a gyereket, amíg a dolgod intézed, nem szökik el vagy nem nyitja rád az ajtót. Egyszerű, de mégis nagyszerű ötlet.Ahogy az is, hogy az egyenrangú útkereszteződésekben a kereszteződés közepére mindig fel van festve egy X, így ha ismeretlen helyen vagy, nem kell minden egyes keresztutcánál azon gondolkodnod, hogy azért nincs elsőbbségadás táblád, mert neked van elsőbbséged vagy azért, mert jobbkezes az utca. Látod messziről, ha jobbkezes utca következik.Rossz volt hazajönni, na. Miután tudom, hogy így is lehet élni, ha elég érett és kulturált egy társadalom, akkor elszomorít a tudat, hogy az én életemben már biztos, hogy nem lesz ilyen az országom, főleg azért sem, mert legalább egy-két generációnyi idő lenne az, hogy az emberek egyáltalán akarjanak így élni.Nincsenek illúzióim sem, hogy lenne bárkiben politikai akarat Európában (Magyarországon aztán végképp nem), hogy átvegyék az élhető városok japán modelljét, főleg, hogy mindenhol a populizmus hódít a politikában, ahol nem mernek olyan döntéseket hozni, ami a butább többségnek elsőre nem tetszene.Szerencsére azért vannak már városok, ahol ha nem is ennyire radikálisan, de például kezdik visszafoglalni a köztereket az autóktól. De ott is nehéz megértetni sok egyszerű gondolkodású emberrel, hogy a végén neki is jobb lesz így.Ha teheted, mindenképp menj el Japánba, érdemes a saját szemeddel látni, hogy nézne ki egy megapolisz autórengeteg és az azzal járó kosz, bűz, por és zaj nélkül, hogyan lehet tökéletesen élhető egy 14 milliós város.Az egyetlen komoly költséged a repülőjegy, ami értelemszerűen sokkal drágább, mint Európába bárhová.Mi nem sokat variáltunk, mert a gyerekek miatt kötött volt, hogy mikor mehetünk, ezért nem vártunk olcsó repjegyre, így volt fejenként 275 ezer forint a repülőjegyek ára, kínai átszállással.Érdemes megfontolnod, hogy esetleg alszol egy éjszakát Kínában, mert azért hosszú az út. (Négy főre volt 25 ezer forint egy éjszaka Kínában reggelivel, reptéri transzferrel egy vadonatúj, modern hotelben Xianban. A taxi a reptértől a szállóig kb. 15-20 kilométerre(!!) volt 1.300 forint, mert nem akartunk várni a transzferre egy órát. Adtam a taxisnak 4.400 forintot jenben a közel húszkilométeres taxiútra, annyira boldog lett tőle, hogy régen láttam ennyire boldog embert.)Fontos: ilyen hosszú repülőúton legalább másfél óránként állj fel néhány percre, mert jó esetben csak a lábad dagad cipóra, rosszabb esetben vérrög sem elképzelhetetlen. 40 év felett kompressziós harisnyát is érdemes megfontolnod ilyen hosszú útra.A szezon Japánban a tavasz és az ősz, nyáron nagyon magas a páratartalom, ezért kevesen utaznak oda. Október végén is általában melegebb van mint itthon, de azért vékony kabát már kellhet, főleg reggel és este.A szállás olcsóbb volt, mint Európában, ahogy minden más is. Olyan olcsó kint az élet, hogy sírva fakadhatsz, hogy nálunk miért ilyen drága, ha bő kétszer annyit keresnek, mint mi.Egy számla a Starbucksból, két nagy karamellás latte és két nagy forró csoki 4.760 forint:Étteremben nem sikerült egyszer sem négy főre 16 ezer forintnál többet költeni, annyira olcsók az éttermek. Jellemzőbb volt a 12-14 ezer forintos számla. A víz és gyakran a tea is ingyen van, kérés nélkül hozzák és korlátlanul utántöltik. Ezért arra nem költesz. Borravaló nem csak hogy nincs, hanem egyenesen sértésnek számít, mert azt akarod kifejezni vele, hogy jó volt a szolgáltatás, de ezzel sérted meg őket, mert azt állítod, hogy egyébként nem tesznek meg mindent érted.(A másik, ami nagyon jó lenne itthon, ha minden futárt, pincért és szakácsot megfizetnének annyira, hogy örökre elfelejthetnénk a borravalózást meg a szervizdíjnak hívott lehúzásokat. Legyen annyi az étteremben az étel ára, hogy ne kelljen még ráhazudni egy szervizdíjat és ne én adjak fizetést a pincérnek a borravalóval. Mert egy étteremben az nem külön fizetős extra, hogy megfőzik az ételt és felszolgálják, mert azért étterem és nem közért. De ezt csak zárójelben.)Egy átlagos menü egy színvonalas tokiói étteremben. Akkora adag, hogy alig bírtuk megenni:A hozzátartozó számla 13.850 forintról négy főre:Ha sokallnád az összeget, ramenezőkben meg kifőzdékben, amikből rengeteg van mindenfelé, feleennyit sem kell fizetni, ott fejenként 1.500-2000 forintból bőven jól laksz, de ez egy rendes étteremben jellemzően ilyen árak vannak.S nincsen rablás a reptéren sem, ott olcsóbban ettünk szinte ugyanezt. A turistaközpontokban sem akarják kilopni a szemed, ott sem volt drágább az étterem.De a taxi biztos drága, hiszen a taxisofőr is sokat keres. Aha. Alapdíj nincs, illetve van, az első kilométer 500 yen, azaz 1.100 forint, a többi már csak 400 yen, azaz 880 forint.Philips 9000-es villanyborotva áfával volt 24 ezer jen, azaz 52 ezer forint. Máshol láttam 19 ezer jenért is ugyanilyet. Az 5000-es sorozat 22 ezer forint volt, nálunk ennyibe kerül a hozzávaló cserefej.Mobilnet: nézegettem e-simeket, de aztán végül a lengyel mobil előfizetésemre vettem (itt írtam róla) 15 napos, 10 gigás internetet, jó Kínában és Japánban is, amit megosztottam a többiekkel. Nem volt drágább, mint a mindenféle e-simek és bőven elég volt, hiszen a szálláson volt wifi.A legtöbb turistalátványosság, ami állami, az ingyenes. Ahol fizetni kell belépőt (majompark például), ott is nevetséges 1000-1500 forint a díj. Néhány magán látványosság drágább (például Tokió torony), de azok is olcsóbbak, mint Európában.Nagyon jó volt Tokióban a Teamlab Planet, arra érdemes befizetni.Ablakon kidobott pénz viszont az oszakai Universal Studio, ugyanolyan élvezhetetlen lehúzás, mint az összes többi hasonló intézmény szerte a világon. Kifizettünk százezer forintot négy főre, odamentünk fél órával nyitás előtt, ezért "csak" negyven percet várunk az első játékra, ami volt háromperces. Húsz perccel később már 210(!!!!) percet kellett volna várni ugyanerre. Egyetlen háromperces menetért három és fél óra sorbaállás. Minden egyes alkalommal.Viszont mikor kijöttünk az első játékból, utána már mindenre 1,5-3,5(!!!) órákat kellett volna várni, kivéve a leggagyibbakat, ott "csak" negyven perc volt az átlagos várakozás. Mindez hétközben, késő ősszel. Egy nap nyolc órát állsz sorba, hogy háromszor három percet játszhass. S szerintük ez így normális.Eladnak ötször annyi jegyet, mint amennyit szabadna. Vehetsz pluszban soronkívüliséget nagyon drágán, de ott is csak valami öt lehetőséget kapsz egy vagyonért, nem ám korlátlan hozzáférést. Drága is lehet, mert kevesen vették meg.Készpénzt vigyél magaddal Japánba, mert a buszon, metrón csak azzal tudsz fizetni, ahogy néhány kisebb maszeknál is. (Lehet venni valami feltölthető közlekedési kártyát, de ahhoz keveset utaztunk, hogy kiváltsuk, így viszont csak készpénzben lehetett fizetni.)Pénzt általában rosszul váltanak kint és kevés is a hely, egy helyet találtam, ahol 2%-os költséggel váltottak dollárt jenre, a többi ennél lényegesen rosszabb volt, a legrosszabbak a pénzváltó automaták. De keresni kell nagyon, mert nincs minden sarkon pénzváltó.Elvileg telefonnal nem lehet fizetni, mert náluk nem az NFC, hanem a saját fejlesztésű Felica rendszer van, amit a többi telefon nem ismer. Mondom, elvileg, mert csak piszkálta a csőröm, hogy tényleg nem lehet-e telefonnal fizetni, aztán kiderült, hogy de, a Samsung telefonommal tudtam sok helyen gond nélkül fizetni.Azonban vannak olyan helyek, ahol még a bankkártyáddal sem tudsz fizetni érintéssel, hanem be kell dugnod a kártyádat, ezért mindenképp legyen nálad fizikai bankkártya is!A normális boltokban és éttermekben mindenhol elfogadják a kártyát, egyetlen hely volt, egy nagyobb szuper olcsó diszkont, ahol csak készpénzben lehetett fizetni. Plusz az utcai árusok és mini boltok, de nem muszáj ott semmit venned és előre ki van írva, ha csak készpénzt fogadnak el.Az alipayt is elfogadják szinte mindenhol, de mivel az neked 2% plusz pénzváltási költségbe kerül, ha nincs kínai számlád, ezért az végképp nem éri meg.A Revolut 0,9%-ért váltotta a jent a limitig és munkanapokon, egyébként 1,9%-ért, ami nem kevés. A Gránitbanknál a Mastercard váltotta a jent euróra, az eurót pedig 1%-ért váltotta a bank forintra, így durván 1,5% volt a váltási költség. (Eurós bankkártyát kell használni, mert olyan is van a Gránitnál, az a legolcsóbb, kb. 0,5% váltási költség jenről euróra, mert havi 650 ezer forintot ingyen váltanak euróra a Gránitnál. Hiába hívtam fel az ügyfélszolgálatot indulás előtt, összevissza beszéltek, mennyibe fog kerülni a váltás. Kénytelen voltam utánanézni.)A repterekről közvetlen metrók mennek a városokba, elfogadható áron, például Tokióban ötven kilométerre van a reptér, ahonnan indultunk, 1200 jen (2500 forint) volt odáig a metrójegy. Egyébként városokban távolságtól függően 180-290 jen egy utazás korlátlan átszállással.(Volt olyan, hogy tévedésből 20 jennel olcsóbb jegyet vettünk és nem engedett ki a kapu. Nem kiszívták a vérünket egy brutális büntetéssel, hanem csak ki kellett fizetni a 20 jenes különbséget. Sőt, olyan is volt, hogy drágább jegyet vettünk és akkor sem engedett ki a kapu és olyankor visszaadták a többletet. Más kultúra, na.)Interneten foglalt apartmanhotel teljesen jó volt, volt mosógép is, szárítási lehetőség is, ezért nem is vittünk egy kis kabinbőröndnél többet fejenként. (A repjegyben benne volt még egy (kettő?) 23 kilós bőrönd is fejenként, de ráncigálja a nehéz bőröndöket az, aki nem tud ésszel csomagolni egy kéthetes útra, főleg, ha moshat bármikor.)Ami kiakasztó volt az utazásban, az a belépés Japánba. Hiába nem kell vízum (ahogy Kínába sem), két órát szívattak mindenkit a reptéren, egy tizenórás repülőút után. Az minden kritikán aluli volt, amit a reptéren bénáztak. A kommunista Kínába ezzel szemben húsz perc alatt bejutottunk, pedig ugyanaz volt a folyamat, mint Japánba, csak ott minden ment, mint a karikacsapás.Ami furcsa volt, hogy senki, de tényleg senki nem beszél angolul egy szót se Japánban. Átlagosan két és fél naponta találkoztunk olyan emberrel, aki egy mondatot el tudott mondani angolul. Hogyan lett így Japánból gazdasági nagyhatalom? Szerencsére az éttermekben tabletről rendelsz (gyakran úgy is fizetsz) vagy minimum ki vannak rakva az ételek műanyagból (de tényleg) minden étteremben és meg vannak számozva, ezért el tudod mutogatni, mit akarsz rendelni. Így igazából mindig megoldottuk, amit akartunk, de akkor is nevetséges, hogy mennyire nem beszélnek nyelveket. (Egyébként Kínában sem.)Na, remélem tudtam segíteni valakinek. Ha teheted, menj el Japánba, egyszer mindenképp érdemes látni a saját szemeddel, hogyan is működhetnének a dolgok."
Magyar Állampapír tulajok