Jobbik: "Nem akarjuk, hogy az ország beledögöljön az IMF-hitelbe"  

"Szerintem akard már megérteni amit mondok. Nyilván van néhány gazdag csemetéknek fenntartott magán iskola/óvoda a világon. De ez nem egyenlő a közoktatási rendszerrel."

Most úgy állítod be, mintha a közoktatás szükségszerűeségét tagadnám, holott épp ellenkezőleg. Még a gugliba sem kell beírnod, itt van a topicban... :)

De ugye nem azt akarod mondani, hogy a közoktatás fenntartása és a közoktatás minőségi átalakítása olyan feladat, amely komoly beruházást igényel, és erre hitelt kell fölvennie az államnak...?

A közoktatás minőségi javítása szerintem inkább a közigazgatás reformjával mutat hasonlóságot. Egyrészt mindkettő folyó kiadás, másrészt olyanra költenek, amire nem kell. Oktatásban a felső fokú helyett az alap- és középfokú erősítésére volna szükség, mint ahogy a közigazgatásban sem az önkormányzati bürokrácia sopkszorosítására.

A közoktatás minőségi javítása szervezési, nem tőkebefektetési feladat. A folyamatos iskolafelújítás sem egyszeri befektetés, hanem folyamatos költség. A hitel itt nem merül föl, mint finanszírozási forrás, ezt márpedig adóból kell finanszírozni. És nem hiányt tervezni rá, hogy utólag lehessen a hiányt tömködni államkötvény-kibocsájtással, amely az egyre magasabb hiány esetén egyre magasabb kamatot feltételez a piacon.

"a költségvetésben benne van az állam kamatkiadása is, amit az adóssága után fizet. Nemde?"

És ez változtat a dolgon? Nem mindegy miből vonod le a kamatterhet?
Amit írtam az tökéletesen igaz.

Akira!

1) "Bocs, de nekem ez nem triviális, nem vagyok makroközgazdász, nekem nem szükségesek napi szinten ezek a fogalmak, csak próbálom a józan eszemet használni.

Kérlek, bontsd ki kicsit részletesebben ezt a gondolatmenetet, már ott elakadtam, hogy "5% nominális GDP növekedés". Nálam a nominális GDP növededés az Ft-ban van, az arányos GDP növekedés van %-ban. "

Ne haragudj de nem fogok itt most mindenféle matematikai levezetésekbe kezdeni. Keress rá a gugliban.

2) "De az sem triviális, hogy 5%-os GDP növekedésből és 3%-os ÁHT hiányból miért következik automatikusan 60%-os GDP-adósságráta. Nem a képletet nem értem, hanem azt, hogy miért deklarálunk hiányt? Miért mondjuk azt, hogy 60% adósság a cél, és miért fogadjuk el, hogy 3% hiány a cél?"

Nem az a lényeg, hogy 3% vagy 1% vagy 4% hiány a cél. Ezt csak példának hoztam fel, mert ezek a maastrichti kritériumok. Egyébként meg már korábban is írtam arról, hogy a maastrichti kritériumok úgy lettek megállapítva, hogy a fejlett országok GDP arányosan 3%-ot költöttek állami beruházásokra. ehhez azt feltételezték, hogy a nominális GDP hosszú távon 5% körüli mértékben nőhet (2-2,5% reál növekedés+2,5%-3% körüli infláció). Ebből a képlet alapján 60%-os fenntartható adósság jön ki.
De a vita sem arról szólt, hogy 3% kell-e hogy legyen a hiány, hanem hogy elméletileg 0%-tól eltérő-e az optimális.

3) "Miért kellene a GDP-arámnyához kötni az állami feladatok költését? Illetve lehetne, de akkor először az újraelosztási rátát rögzítsük 30%-ban (a jelenlegi 50% feletti helyett)...

Alapvetően nekem sem azzal van baj, hogy hitelt vesz fel az állam, hanem azzal, hogy túl sok az elvonás, mert az állam szintre mindennel rosszul gazdálkodik, így az adóbevételeivel és a hiteleivel is."

Te meg most már itt konkrétan a magyar helyzetről beszélsz. Svédországban 1995-2008 között 7X%-ról 40% alé csökkent az államadósság. Pedig ott is nagy az újraelosztás. Magyarországon az a baj, hogy nem a beruházások miatt volt hiány hanem a szarul működő államigazgatás, meg jóléti rendszer miatt. Ezért nem is volt fenntartható az adósságpályánk. De attól mert 0%-os hiányt írsz elő nem fognak jobban működni ezek az állami dolgok az országban.

Akira!

"Ebben azért kételkedem (bár nem tudom), de bizonyára van néhány teljesen magán oktatási intézmény is a világon, még általános iskola is... "

Szerintem akard már megérteni amit mondok. Nyilván van néhány gazdag csemetéknek fenntartott magán iskola/óvoda a világon. De ez nem egyenlő a közoktatási rendszerrel.

"Kifelejtetted a meglévő államadósság kamatait. Ezt is leírtam már párszor, nem értetted vagy nem olvastad. "

szerintem meg te nem érted amit mondok, és a többi felvetésre nem reagáltál.

a költségvetésben benne van az állam kamatkiadása is, amit az adóssága után fizet. Nemde?

"ez azt jelenti, hogy ha mondjuk hosszú távon 5% a nominális GDP növekedésed, és 3%-os a hiányod, akkor ebből 60%-os egyensúlyi államadósság szint következik."

Kifelejtetted a meglévő államadósság kamatait. Ezt is leírtam már párszor, nem értetted vagy nem olvastad.
Pl. 5% kamat és 60% eladósodottság esetén 60% marad egy év után az államadósságod 3% hiány nélkül is.

Ebben azért kételkedem (bár nem tudom), de bizonyára van néhány teljesen magán oktatási intézmény is a világon, még általános iskola is...

A magánutak garanciavállalásának részleteiről nincs ismeretem, nyilván szükségesek garanciák egy magánautópálya építéásére, kérdés, hogy pontosan mire vonatkozik ez a garancia? Az állam készfizető kezességére, ha az építtető/beruházó hülyeséget csinál, akkor az állam pótolja a veszteségeket? Ha így van, akkor ez nyilván szintén butaság az állam részéről, azonban nem vagyok benne biztos, hogy ez a garancia minden esetben erről szól.

Győző,

"Már korábban leírtam a növekedés-ÁHt hiány-államadósság közötti egyensúlyt leíró képletet: GDP arányos adósság=GDP arányos hiány/nominális GDP növekedés

ez azt jelenti, hogy ha mondjuk hosszú távon 5% a nominális GDP növekedésed, és 3%-os a hiányod, akkor ebből 60%-os egyensúlyi államadósság szint következik. Ha kezdetben e fellett vagy akkor ilyen paraméterek mentén egészen odiáig fog csökkeni. Míg ha 0%-ról indultál, akkor ha minden generáció 3%-os hiányt csinál és tartja ezt a növekedést, akkor az adósságod 60%-ig emelkedni fog, utána viszont beáll erre a szintre. "

Bocs, de nekem ez nem triviális, nem vagyok makroközgazdász, nekem nem szükségesek napi szinten ezek a fogalmak, csak próbálom a józan eszemet használni.

Kérlek, bontsd ki kicsit részletesebben ezt a gondolatmenetet, már ott elakadtam, hogy "5% nominális GDP növekedés". Nálam a nominális GDP növededés az Ft-ban van, az arányos GDP növekedés van %-ban.

De mondom, lehet, hogy csak azért van, mert nem vagyok makroközgazdász.

De az sem triviális, hogy 5%-os GDP növekedésből és 3%-os ÁHT hiányból miért következik automatikusan 60%-os GDP-adósságráta. Nem a képletet nem értem, hanem azt, hogy miért deklarálunk hiányt? Miért mondjuk azt, hogy 60% adósság a cél, és miért fogadjuk el, hogy 3% hiány a cél?

Miért kellene a GDP-arámnyához kötni az állami feladatok költését? Illetve lehetne, de akkor először az újraelosztási rátát rögzítsük 30%-ban (a jelenlegi 50% feletti helyett)...

Alapvetően nekem sem azzal van baj, hogy hitelt vesz fel az állam, hanem azzal, hogy túl sok az elvonás, mert az állam szintre mindennel rosszul gazdálkodik, így az adóbevételeivel és a hiteleivel is. Csökkentsük az újraelosztást 30%-ra, vagy még lejjebb, legyen az adóelvonás teljesen egységes (ld.: valódi közteherviselés), akkor aztán nagy ívben le is tojnám, hogy mit mókuskodnak a pü-minisztériumban... :)

De amíg a hiányt tervezik, deklarálják (példád szerint 3%-ban), és ehhez nyilván eladósodást is terveznek (példád szerint 5%-os GDP növekedéssel), addig nem nagyon látok arra esélyt, hogy a trend megfordulhat, és a hiánycsökkenést nem adóemeléssel, hanem kiadáslefaragással kívánják elérni.

Persze most, aktuálisan pozitív az irány (kivéve a kényszerű adóemeléssel, mert a válság épp eladósodva és nem tartalékhegyeken ülve ért), ennek ellenére szkeptikus vagyok, mert nem látom célként az újraelosztás csökkentésének, a hiány lefaragásának és a gdp-növekedés pozitívba fordulásának segedelmével elinduló adósságrendezést.

Sokkal inkább látom a "jó bankárok" szája íze szerinti adósságcsapda fenntartását.

Tévedésben vagy, ha a GDP-növekedésének zálogát a hitelekben látod, számos olyan iparág, vállalat létezik, amely olyan mértékű innovációval járul hozzá a világ gazdasági növekedéséhez, amihez max. induláskor volt szükség némi tőkére (talán nem is bankhitelre), azóta jól elvannak hitel nélkül is, olyan magas hozzáadott értéket képesek teremteni, hogy ez magas árrésekben, azaz óriási készpénzmennyiségben jelentkezik. Ott ülnek a tartalékaikon, és eszük ágában sincs eladósodni. Mert az ő nyereségük nem a pénzügyi, hanem a technológia befektetésből, a tényleges értékteremtésből származik.

Az állam egy helyen tudna valóban hosszú távon is biztos eredménnyel kecsegtető "beruházásba" fektetni, ez pedig az oktatás. De ez nem beruházás, hanem költség. Itt nem a pénz, mint tőke számít, hanem a szürkeállomány, mint szellemi tőke. Az oktatás színvonalát nem pénzből, hanem tudásból, akaratból, elszántságból és szervezéssel lehetne fejleszteni. No, ennek valóban látnám értelmét. De az átgondolatlan, szervezetlen, az állam számára nyilvánvalóan előnytelen szerződéssel elindított valódi beruházások sohasem fognak megtérülni...

"Vagyis az első generáció adósságot halmoz fel, a többi szinten tartja újabb nominális eladósodás nélkül. "

Ez a mondat igazolja azt, hogy elvi szinten nem lehet cél egy általános, hosszú távon fenntartott adósságszint, a hitel nem egy általános adósságot kell, hogy jelentsen, hanem egyes célokra, bizonyítottan megtérülő célokra vonatkozó hitelfelvételt.

Amelyet úgy kell tervezni, hogy azt vissza is kell fizetni. Úgy kell tervezni, hogy egyszer minden hiteltől megszabaduljunk, nem pedig úgy, hogy folyamatossá tesszük az adósságot. A folyamatos adósságfenntatás a jövő felélése, az örököseink eladósítása...

Egyébként ebből a mai hírből is azt szűröm le, hogy az államok hitelezése gyakorlatilag nem más, mint a korábbi felelőtlen gazdálkodásból való veszteségek pótlása.

link

Az csupán indok, hogy beruházás, meg haszon, meg externáliák. Soha, egyetlen egy állami beruházásnál nem tervezte, és nem ellenőrizte senki, hogy valóban megtérülnek-e a hitelből megvalósított állami beruházások. Na jó, lehet, hogy túlzok, de a jelentős részüknél biztosan nem. Mert még kiderülne, hogy az egész beruházás csak azért van, hogy lehessen honnan korrupciós pénzekhez jutni, nem pedig azért, hogy a beruházás - akár az externáliákon keresztül megtérüljön.

(Ilyen beruházás pl. az M0-ás pilisen keresztül vezető, a domborzati viszonyok miatt a déli szakasznál legalább 3X drágábban megvalósítható része, amelynél sem a többszörös költségeket, sem pedig a negatív extermáliákat (a teljesség igénye nélkül csak a környezetrombolást és a pilisi levegőszennyzésre gondolok, azzal együtt, hogy Bp felé a Pilisen keresztül érkezne a friss levegő) nem veszik figyelembe, sőt azt sem, hogy a hamarosan elkészülő M43-as, gödöllői átkötés megnyitásával szinte ugyanannyi távolság az ukrán kamionnak délről kerülni az M1/M7-ig, mint a városhoz legközelebb eső lehetséges északi szakaszon át. Mivel a környéken lakom, elég jól ismerem a kurmány félreveteő tájékoztatásait, amely az egyik lakógyűlésen pl. azt bizonygatta, hogy Bp-en nem északnyugati, hanem délnyugati az uralkodó szélirány. Meg azt, hogy alagútban fog menni, holott alagutat csak meredeken emelkedő magashegységben lehetséges építeni, mert a bejáratnak fölfelé, a kijáratnak lefelé kell lejtenie, hogy az esővíz ne gyűljön össze az alagút közepén, stb...

Az autópályaépítés negatív externáliáit össze kellene hasonlítani a vasútfejlesztésével. Svájc már régen megtette, nem olyan könnyű kamionnal végigmenni az országon, mint pl. vasúton. Mert ők kiszámolták, bebizonyították, hogy az externáliákat is figyelembe véve a vasúti szállítást kell a közútival szemben fejleszteni. Meg is emelték az áfa-t - népszavazás keretében - a vasúti fejlesztés céljából 7.5%-ról 7.6-ra. De azt az 1 ezreléket valóban erre fogják fordítani. Nem államkötvényből, nem célzott beruházási hitelből, hanem adóemelésből. És ezt valóban a választók akarták így. Nálunk meg népszavazások eltörlik a vizitdíjat... :)

Bocs az offért, de sajnos van némi negatív tapasztalatom azügyben, hogy a kurmány hogyan veri át a választókat a "szükséges" beruházások ígéretével, miközben nem marad elegendő pénz a valóban szükséges, de korrupcióban kevésbé érintett állami feladatok elvégzésére, pl. súlyos beteg gyerekek orvosi ellátására.

Szóval, én elég szkeptikus vagyok azzal kapcsolatban, hogy valamely/bármely állami beruházás valóban megéri-e, pláne, ha ehhez még kölcsönt is föl kell vegyen, és még korrekt ellenőrzési/elszámolási rendszer sincs, amivel rávehető lenne a kurmány arra, hogy ésszerűen gazdálkodjon... :)

Ha nem tud ésszerűen gazdálkodni, akkor a végletekig kell csökkenteni az állami újraelosztást, az államnak maradjon meg szabályozó funkciója, de a lehető legkisebb mennyiségű/arányú pénz felett rendelkezhessen.

Mert baromira nem ért hozzá, baromira nem lehetséges prudens működésre bírni...

Azt mondtam, szerintem nincs olyan, hogy önszabályozás. Ha az állam valóban képes lenne önmaga szerepét a végletekig csökkenteni - ahogy fent is írtam -, na, majd akkor hiszem el, hogy tévedtem, és mégiscsak létezik önszabályozás.

Hú, de szeretnék ezügyben tévedni... :)

Akira!

a vállalatok saját beruházásként, bármiféle állami garancia nélkül sehol a világon nem építenek iskolákat vagy utakat, hidakat.

Akira, Jumbo!

Mivel úgy látom továbbra is elbeszélünk egymás mellett a következőkben tudom összefoglalni az én álláspontomat, illetve, hogy hol van a vita:

1) Én azt mondom, hogy mivel bizonyos szolgáltatások, és árukat a piaci koordináció egyszerűen nem hozna létre (kellő mennyiségben), viszont nemzetgazdasági szempontból fontosak, ezeket a beruházásokat az államnak kell megtennie.
Mivel már nem az "állam rossz tulajdonos" szöveggel kötekedtek azt gondolom, hogy ezzel többé-kevésbé egyet tudtok érteni.
egyébként meg számos, az elmúlt 50 évben jelentős fejlődést produkáló ország példája mutatja, hogy ezek a beruházások igenis megtérülnek.

2) az eltérés közöttünk a finanszírozás módjában van. Ha elfogadjuk, hogy ezekre a beruházásokra indokolt hitelt felvenni, és nem az a jó ha adóemeléssel finanszírozzák, akkor máris ott vagyunk, hogy otpmiális a 0%-os adósság

Az én érveim a következőek, és ezekre nem kaptam épkézláb választ:

- ha a vállalatok hitelfelvételével nincs gondotok, akkor ha az állam végrehajtja ezeket a beruházásokat (amik várhatóan pozitív nettó jelenértékkel bírnak), akkor az állam miért nem vehet fel ezekre hitelt?
- Miért nem tartjátok azt igazságosnak, hogy egy beruházás költségét minden olyan résztvevővel megfizetteted akik annak a haszonélvezői?
- ha az állam adókból finanszírozza meg ezeket a beruházásokat, akkor nem verseng a megtakarításokért. Én azt gondolom hogy a nemzetgazdasági szempontból fontos beruházások az valamiféle kombinációja a magánszektor és az állam beruházásainak. És az optimális arányok kialakulását a megtakarítások kereslete illetve kínálata alapján kialakuló kamatláb szabályozza. Ha viszont az állam nem verseng a megtakarításokért nem fog kialakulni ez az egyensúly.

3) Jumbo, "mi lesz a 10-20-100. generációval" kérdésére:

tegnap éjszaka kissé rosszul érveltem.
Már korábban leírtam a növekedés-ÁHt hiány-államadósság közötti egyensúlyt leíró képletet: GDP arányos adósság=GDP arányos hiány/nominális GDP növekedés

ez azt jelenti, hogy ha mondjuk hosszú távon 5% a nominális GDP növekedésed, és 3%-os a hiányod, akkor ebből 60%-os egyensúlyi államadósság szint következik. Ha kezdetben e fellett vagy akkor ilyen paraméterek mentén egészen odiáig fog csökkeni. Míg ha 0%-ról indultál, akkor ha minden generáció 3%-os hiányt csinál és tartja ezt a növekedést, akkor az adósságod 60%-ig emelkedni fog, utána viszont beáll erre a szintre.

4) "A realitás azt mutatja, hogy kb. a kamatokkal nő az adósság"

Jumbo. A GDP arányos adósságról már korábban leírtam egy rakat országról, hogy a rohadtul nem emelkedett a válságot megelőző 10-15 évben. De az USA-nak is volt már magasabb adóssága mint most a válság előtt. Egyébként te magad is elismerted, hogy abban igazam volt.

4) Akirának az anticiklikus gazdpol, meg tartalék felhalmozási kérdésére:

- ez nem cáfolat az én gondolatmenetemre, hogy miért optimális egy 0%-tól eltérő adósságszint.
- ha hosszú távon 60%-ot akarsz tartani az természetszerűleg a konjunktúrák-recessziók váltakozásának következményeként csak úgy jöhet ki, hogy egyszer alatta, egyszer felette vagy.
Viszont a 0%-os szabállyal ellentétben itt amikor beindul a konjukntúra és jönnek az adóbevételek akkor a fentebb írt képlet alapján addicionális megszorítások nélkül is lemegy az adósságod 60% alá.
Ha 0%-os szabályod és van akkor viszont kénytelen vagy addicionális megszirításokra, mert nominálisan is csökkentened kell az adósságodat nemcsak GDP arányosan.
Természetesen elképzelhető az is, hogy a recesszió idején csak a pufferek erejéig élénkítesz, de ezt a 60%-os szabály esetében is megteheted, hogy csak addig élénkítesz amíg el nem éred a 60%-os küszöböt.

"A realitás azt mutatja, hogy kb. a kamatokkal nő az adósság."
Ez nem sikerült érthetően.
Azt akartam írni, hogy nominális GDP növekmény kb. megegyezik az államadósság kamattal.

"1) elfelejtkezel arról a kérdésről, hogy mitől ment fel az első generáció alatt 0%-ról 60%-ra. Mert magától nem ,egy fel. Valamire elköltötték a zsét."

Ha feltételezzük azt, hogy jól költötték el, akkor is csak egyszeri alkalom. Mi lesz a következő 99 generációval? Ők már nem adósodhatnak tovább.

A gazdaságpolitikád az első generációra épül, aztán vége.

Látsz összefüggést a válság és e között az iszonyúan rövidtávú gondolkodás között?

2. "Míg a 60%-os GDP arányos korlát megengedi a nominális adósság növekedését"
A realitás azt mutatja, hogy kb. a kamatokkal nő az adósság. Egyes országokban kedvezőbb, egyesekben jobb. Fellendülés korszakában talán kedvezőbb a helyzet, stagnálás, visszaesés korában sokkal rosszabb a helyzet.

Vagyis az első generáció adósságot halmoz fel, a többi szinten tartja újabb nominális eladósodás nélkül.

Komolyan nem érted, miről írok?
Ezt nem hiszem el.

"mi a különbség aközött, hogy az állam egy "M6" nevű kötvényt bocsájt ki vagy ha egy 2011/c nevűt?? Ígyis-úgyis az állam fizeti."

Pl. az, hogy pontosabban nyomonkövethetőek a költések, arra fordítják-e a hitelből származó bevételt, amire felvették. Mert ez most baromira nem átlátható, még az ÁSZ sem látja benne a rációt....

"Egyébként meg az externália pont arról szól, hogy a beruházás összes haszna nem a beruházónál jelenik meg."

De milyen beruházásnak nincs externáliája? Ha pl. a vendéglátó vállalkozók, vagy a szállodabefektetők jól dolgoznak, annak nincs másra is pozitív hatása? Vagy ha mondjuk egy-két magánlégitársaság jól dolgozik, és sok utast szállít ezekbe a jó szállodákba, amelyeket szintén nem az állam épített, az nincs jó hatással sok minden másra?

"Mondjuk egy autópálya építésnek sem csak önmagában az útdíj a haszna az állam számára, hanem annak a gazdaság ösztönző hatásai is. Ami ugyan az államnál megjelenik adóbevétel formájában de nem tudod felpántlikázni, hogy ez az M6-osból van."

Ha légitársaságot a jegyárbevételért megéri alapítani, meg repülőteret a reptéri illetékért, akkor vajon miért ne érné meg autópályaszakaszt? (Itt persze nem az építőre, hanem az építtető/beruházóra gondolok... :)

"Ezért értelmetlen külön M6-os kötvényt kibocsátani."
Ebben azért nem vagyok olyan biztos... :) Lehet, hogy Pécs város önkormányzata, vagy pécsi -környéki vállalkozóknak lenne igazán üzlet az M6-os kötvény... :)

Jumbo!

Több probléma is van azzal amit mondasz:

1) elfelejtkezel arról a kérdésről, hogy mitől ment fel az első generáció alatt 0%-ról 60%-ra. Mert magától nem ,egy fel. Valamire elköltötték a zsét. Mondjuk egy háború utáni újjáépítés költségeire. aminek a következő generációk ugyanúgy a haszonélvezői. Ha te 0%-os szintet tartsz nem tudtad volna a háború után újjáépíteni az országot. Úgyhogy némileg más állapotban van az ország, amikor eléri a 60%-os szintet.

2) ha te 0%-os szintet akarsz tartani az azt is jelenti egyben, hogy nominálisan is 0 az adósságod, és az ÁHT hiányodnak folyamatosan 0-nak kell lennie.
Míg a 60%-os GDP arányos korlát megengedi a nominális adósság növekedését, ami a következő generációk számára is biztosítja azt, hogy lehessen hiányuk.

De nem látom át, hogy ezzel a kérdéssel hova akarsz annyira kilukadni.

És ha újabb "háború" jön? Akkor már nincsen lehetőség újabb 60%-ra. Egyszeri alkalom a 60%. Az első generáció felhalmozza, a többi már csak görgetheti, de nem növelheti. Mi lesz, ha van még 100 generáció utána? Ezt kérdezem én már egy ideje, de válasz az nincsen.

"Értsd már meg, hogy én nem a nyakló nélküli állami eladósodást védem. Hanem arról beszélek, hogy társadalmi szinten optimális ha az állam nem 0%-os, de hosszú távon állandó államadósság szintet céloz. "

Én értem. Mondjuk, hogy elfogadom, hogy legyen államadósság. Mert pl. a háború miatt felszaladt 60%-ra. Aztán tartjuk 60%-on. Ha jól megy, akkor is, és ha nem megy jól, recesszió van, akkor is 60?

Vagy ha 60-nál ér a recesszió, akkor lehet 70 is? 80?, vagy mégtöbb? És, ha kilábalunk a recesszióból, akkor vissza a 60-hoz?

Akkor ez mégsem állandó, hanem mozgó... Hol mozogjon? 60-90 között? 60-120 között? Tudjuk? Tudjuk, hogy mekkora lesz a válság?

Vagy mozogjon inkább 40-60 között? vagy 0-60 között?

Már kérdeztem, de nem válaszoltál, hogy hogyan jött ki ez a 60?

Akira!

1) "De, érték, szerintem ezt senki nem tagadta, csupán az a kérdés, hogy itt a gazdaság szón a vállalkozások összességét érted, akik ki tudják termelni a hiteleik kamatát, vagy az államot, aki a jól prosperásó vállalkozások növekvő adóiból tudja kitermelni az állami hitel kamatát... "

Nem. Olyan dolgokra gondolok mint az oktatási vagy egészségügyi rendszer, vagy az infrastuktúra fejlesztése. Ezt nem tudom te milyen kategóriába sorolod.

2) "Szerintem itt konkretizálni kellene, hogy melyek azok beruházások, amelyek szerinted kizárüólag állami beruházásból jöhetnek létre, amelyre szerinted az externáliák miatt is van létjogosultsága az államnak hitelt fölvennie"

Lásd föntebb.

3) "Erre írtam a célzott kötvénykibocsájtást, a piac döntse el, hogy minek van valóban értelme"

mi a különbség aközött, hogy az állam egy "M6" nevű kötvényt bocsájt ki vagy ha egy 2011/c nevűt?? Ígyis-úgyis az állam fizeti. Egyébként meg az externália pont arról szól, hogy a beruházás összes haszna nem a beruházónál jelenik meg. Mondjuk egy autópálya építésnek sem csak önmagában az útdíj a haszna az állam számára, hanem annak a gazdaság ösztönző hatásai is. Ami ugyan az államnál megjelenik adóbevétel formájában de nem tudod felpántlikázni, hogy ez az M6-osból van. Ezért értelmetlen külön M6-os kötvényt kibocsátani.

"hosszú távon állandó államadósság szintet céloz. "
Nem érted még mindig. Ha x év után elérted az y%-os (y=60?, de mindegy) szintet, akkor utána mi van? x évtől nézve már nincsen újabb eladósodás, vagyis ha onnan kezdjük az időt számolni, akkor már 0% adósságot halmozhatsz fel.
(A növekvő GDP-ből adódó további eladósodás y%-ig kb. a kamatteherre elég)

Vagyis az egész fix százalékig történő eladósodás egy nagyon rövid időtávra való gondolkodást jelent. Gyakorlatilag értelmetlen adósságfelhalmozás az első időintervallumban, ha kellően hosszú periódust tekintesz.