Külföldi szolgáltatónál vett kötvényt önadózott már le valaki? Én a szocho bevezetése előtt betáraztam német állampapírból a Captradernél, és '24-ben volt egy kamatszelvény-fizetés. Az tiszta, hogy az adóalap a kamatszelvény mínusz a vételkor "megvett" felhalmozott kamat, kifizetés napi EUR árfolyamon HUF-ra váltva.De mi a helyzet a vételkor a szolgáltató által felszámított tranzakciós díjjal? Aprópénz (1€/1000€ névérték), de idegesít, hogy kifogott rajtam a törvény szövege... 1.) Az első kamat adóalapjából is levonható már? 2.) Vagy csak a lejáratkor (2025), amikor visszakapom a tőkét, és az utolsó kamatszelvény mellett le kell adóznom (kamatjövedelemként) az árfolyamemelkedést is (névérték alatt vettem)? 3.) Esetleg egyáltalán nem vehetem figyelembe? Szerintem egyébként a 2.) lesz, de korántsem egyértelmű (SZJA tv. 65. §)
Vagy szerintem az is megoldás ha nem egt tag cégeinek részvényét Egt tőzsdén vesszük meg igy nem kell szochot fizetni es a papirmunka kevesebb es pl brit papir Német tőzsdén vásárolva szja ugyan annyi kb 27 mint a brit eseten az ado 15+13 de a nemet esetében lehetoseg van akár a 15 feletti rész visszaigenylesere bár nem egyszerű a nemetektol visszakapni bármit :) vagy mégjobb olyan egt tozsden vásárolni ahol az kevesebb szja vonnak le mint 28 hirtelen hollandia ugrik be de ha valaki tud meg ilyet az megirhatnã melyik orszeg jobb még ebből a szempotbol
>Melyik termékeket nem érinti a szochó? - Magyar állampapírok: a 2019.06.01 után, a magyar állam által kibocsátott állampapírok továbbra is adómentesek maradnak
- Ingatlanalapok: az ingatlanalapok befektetési jegyéből származó kamatjövedelem továbbra is szochó mentes marad.
- Minden olyan termék, ami nem esik a kamatadó hatálya alá (ETÜ): Részvény, ETF, certifikát, warrant, strukturált értékpapír, opció, deviza határidő, stb.
Tehát az ETÜ hatálya alá eső eszközök hozama nem szochó köteles...
Sziasztok! Abban az esetben ha a BTI, illetve pár más (UK) részvény esetében az osztalék utáni forrásadó nem külföldi forrásadóként, hanem magyar forrásadóként került levonásra a tax statement szerint, de megvan a 15%, akkor azt hova kell beírni a bevallásban? Nem írhatom a külföldi osztalék mellé mint levont adó, mert nem külföldön vonták le, ugyanakkor ha csak a külföldön levontat írom oda, nincs meg a 15%, közben levonták, de az IB szerint magyar forrásadóként. Akinek van BTI mit gondol erről?
Célszerű nem keverni. Szocho tekintetében. az egt tagság a döntő. Ellenőrzőt penzpiacnak pedig az OECD országok illetve a kettős adózási egyezményes országok számítanak pl nyereseg veszteség elszámolás.
Én nem olyan rég elég alaposan körül jártam egt brit témát mindenhol azt találtam hogy nem egt tagállam a brexit óta. Anyi hogy Magyarország és Britek között van kettős adózási egyezmény igy ellenőrzőt tokepiacnak számít a brit tőzsde így legalább a nyereséget veszteséget szembe lehet állítani egymssal és mivel a briteknél nincs osztalék adó így osztalék adózásnal mindent Magyarországon kell fizetni 15%szja+13%szocho
Köszi. Az adózási szabályok világosak. Az egyetlen kérdés, hogy UK esetleg kvázi EGT státuszt élvez-e az osztalék szochó vonzatában, akárcsak Svájc, amely szintén nem tagja az EGTnek, de az EUval kötött szerződései miatt gyakorlatilag annak tekinthető. A britek a brexittel elhagyták az EGT-t, de a brexit megállapodás, főleg a pénzpiacokat érintő része (London kulcsszerepe miatt) valószínűleg elég komplex doksi lehet, amiben lehetnek ilyen kitételek.
Köszi. Bár ha jó értelmezem az SZJA tv 67/A az Szja-ra (nem szochóra) és ETÜre, vagyis árfolyamnyereségre (nem osztalékra) vonatkozik és amiben az OECD tagság valóban szerepet játszik. A Szochó tv az osztalék viszonyában viszont csak az EGT-t említi:..."Nem kell adót fizetni az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamában működő, a tőkepiacról szóló törvény szerint elismert, (szabályozott) piacnak minősülő tőzsdére bevezetett értékpapírnak az adott tagállam joga szerint osztaléknak (osztalékelőlegnek) minősülő hozama után". Lehet, hogy a kettős adózást kizáró egyezmény viszont a megoldás.
SzJA tv. 67/A. § (3) ..
…
b) amelyet bármely EGT-államban, OECD-tagállamban
vagy egyébként olyan államban működő pénzpiacon tevékenységet folytató
befektetési szolgáltatóval, vagy befektetési szolgáltató közreműködésével
kötöttek, amely állammal Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről
szóló egyezménye,…
Kettős adózást… fxboy 2020. 12. 23. 10:07
Előzmény: #100
fxboy
#101 Itt van!
2011. évi
CXLIV. törvény a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország
Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a
kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról
szóló, Budapesten, 2011. szeptember 7. napján aláírt Egyezmény kihirdetéséről *
Valaki tudja esetleg, hogy Londoni tőzsdén jegyzett értékpapír osztaléka szochó köteles-e a Brexit óta? Mivel az EGT-t is elhagyták, így elvileg szochós lenne, viszont Svájc sem EGTs, mégsem szochós a bilaterális EU szerződései miatt.
Én szarul. Van egy munkavállalói részvényesi programos juttatásom ráadásul külföldi kifizetőtől és nem tudom megfejteni melyik sorba kellene írnom a bevallásba. Annyit megfejtettem, hogy nem ellenőrzött piaci, mert zárt körű kibocsátású volt a papír. Nem nagy összeg, mert 10 ezer alatt van az adó csak jó helyre kellene írni a jövedelmet.
Re! Online tőzsdei (Erste netbroker) real time előfizetés költsége szembe állítható a tőzsdei árfolyam nyereséggel? Thx
Törölt felhasználó2023. 08. 13. 15:54
#169
Az értékpapírok közé tartoznak a tőzsdei részvények is, ám az új szocho-rendelet a részvények adózásán nem változtatott. A magyar részvények eladásán elért hozamnyereség ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, és így nem számít kamatjövedelemnek, azaz nem kell rá kamatadót fizetni, emiatt szochót sem. Ugyanakkor 15 százalékos árfolyamnyereség-adót eddig is és ezután is kell fizetni utána.
"... Most már csak az a nagy kérdés, honnan lehet erre olyan hiteles választ kapni, amire hivatkozhatok az adóbevallásom ellenőrzésénél ?..." Kis keresgélés után itt megtalálod a vonatkozó hatályos rendeletet.
Erste: "2023. június 1-én a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet alapján a 15 százalékos kamatadó mellett a jövőben 13 százalékos szociális hozzájárulási adót (szochó) is kell majd fizetni egyes megtakarítások kamatjövedelme után. Azaz a megtakarítások bruttó hozamának 28%-át veszi már el az állam adóként. A rendelet július 1-jén lép hatályba, de az egyes megtakarítási formák esetében eltér, hogy mikor realizálódó kamatjövedelmek esetén kell már szochót fizetni.
>Kire érvényes az új adó?
A természetes személyeket (elsősorban magyar és külföldi magánszemélyek) nevesíti a jogszabály, vagyis a lakossági kamatjövedelmeket fogja terhelni a jövőben a szociális hozzájárulási adó.
>Melyik megtakarítási termékeket érinti a változás? - Bankbetét: a szabályozás egyaránt vonatkozik a látra szóló bankbetétekre és a lekötött betétekre is. A betétek esetén a június 30. előtti lekötésekre nem kell szochót fizetni. - Kötvények: a változás érinti a vállalati kötvényeket és a külföldi állampapírokat, a magyar állampapír kivétel (lásd következő bekezdés). Az adókötelesség csak a rendelet hatályba lépése után vásárolt eszközökre vonatkozik. Azaz ha az adott kötvény még július 1. előtt jóváírásra került az értékpapírszámlánkon, akkor nem kell szochót fizetni. - Befektetési alapok: nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott kollektív befektetési értékpapírok, kivéve az ingatlanalapok. Az adókötelesség csak a rendelet hatályba lépése után vásárolt eszközökre vonatkozik. Azaz ha az adott befektetési jegy még július 1. előtt jóváírásra került az értékpapírszámlánkon, akkor nem kell szochót fizetni.
>Melyik termékeket nem érinti a szochó? - Magyar állampapírok: a 2019.06.01 után, a magyar állam által kibocsátott állampapírok továbbra is adómentesek maradnak
- Ingatlanalapok: az ingatlanalapok befektetési jegyéből származó kamatjövedelem továbbra is szochó mentes marad. Az érintett Erste Ingatlan Alapok az alábbiak:
Erste Ingatlan Alap
Erste Ingatlan Alap T180
Erste Euro Ingatlan Alap
Erste Euro Ingatlan Alap T18
- Minden olyan termék, ami nem esik a kamatadó hatálya alá: Részvény, ETF, certifikát, warrant, strukturált értékpapír, opció, deviza határidő, stb.
>Hogyan érinti a TBSZ/NYESZ számlákat a rendelet? Sem a meglévő, sem a rendelet hatályba lépése után nyitott Tartós Befektetési Számlákat és a Nyugdíjelőtakarékossági számlákat nem érinti a módosítás, tehát ott változatlan formában történik az adózás.
> Hogyan érinti a szochó a rendszeres befektetéseket? Függetlenül attól, hogy mikor indítottad a rendszeres befektetésed, a 2023. július 1. utáni vételek hozamára vonatkozik a szocho fizetési kötelezettség.
>Nekem kell bevallanom a szochót vagy levonják automatikusan? A szociális hozzájárulási adót a kamatadóhoz hasonlóan a szolgáltató automatikusan vonja le és fizeti meg az állam felé, ezzel külön teendő nincs.
>A rendelet hatályba lépése előtt vettem kötvényt, de kamatfizetésre a hatályba lépés után kerül sor. Kell a kamatra szochót fizetnem? Nem. A szochó fizetési kötelezettség a 2023.07.01 előtt megszerzett értékpapírok jövőbeni kamatfizetésére nem vonatkozik.
>Szochó fizetési felső korlát a megtakarítások esetén is érvényes?Nem, nincs felső korlátja a megtakarítások kamatjövedelme után fizetendő szochónak. "
----------------- Az üzemanyag adóemeléssel (ami kb +40,- Ft/l lesz) együtt ezt is köszönjük OVi! Miért van az az érzésem, mintha a magyar kormány szándékosan gerjesztené az inflát? :(
"befektetési jegyek hozama esetében a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik" Három lehetőség van: a) a hatályba lépéskor tulajdonomban lévő bef.jegyek vétel óta felhalmozott hozamát is sújtja a 13%. Ezt a lehetőséget talán kizárhatjuk a szövegezés alapján. A másik két lehetőség közül, hogy melyik lesz érvényes, számomra még mindig nem egyértelmű: b) a hatályba lépéskor tulajdonomban lévő bef.jegyek vétel óta felhalmozott hozamát nem érinti, de a hatályba lépéstől keletkező hozamukat igen. Ha szemétkedni akarnak, mondhatják, hogy a "hatálybalépésétől megszerzett" az nem az értékpapírra, hanem a hozamára vonatkozik, csak nem tud rendesen magyarul a fogalmazó. Ez a pont már necces. c) a hatályba lépéskor tulajdonomban lévő bef.jegyeknek sem a vétel óta felhalmozott hozamát, sem a hatályba lépés után keletkezett hozamát nem érinti. A rendelet fogalmazása helyesen értelmezve ezt jelenti, remélhetőleg a rendeletalkotó is így gondolta. Most már csak az a nagy kérdés, honnan lehet erre olyan hiteles választ kapni, amire hivatkozhatok az adóbevallásom ellenőrzésénél ?
Ez rajtam kívül mindenkinek egyértelmű? Én úgy is tudom olvasni, hogy az értékpapír megszerzése legyen hatálybalépés után és úgy is hogy a kamat, hozam megszerzése legyen utána. Melyiken van a hangsúly?
"... A nyilvánosan forgalomba hozott kötvények, befektetési jegyek hozama esetében a rendelet hatálybalépésétől megszerzett értékpapír kamatára, hozamára vonatkozik; ..."
Sziasztok. A következő a helyzet: normál (nem TBSZ) ép. számlán van pénzpiaci bef. jegyem, az árfolyamemelkedés révén valamennyi hozammal. A szocho. kiterjesztés elvileg a júli. 1. után keletkező hozamokat érinti. Ha teszem azt, valamikor júli 1. után adom el, a 13%-ot a teljes árfolyamnyereségre kell megfizetnem, vagy csak a júli. 1. után keletkezett árfolyamnyereségre ?
Osztalék, árfnyer, Szja, ETÜ, Szocho, ...sáp
Osztalék után kell-e a 14%-os EHO-t fizetni?