Nem tervezi a Jobbik, hogy megtagadnák az IMF-hitel visszafizetését, egyszerűen csak nem akarják, hogy "beledögöljön" az ország az adósságteherbe - olvasható a Jobbik gazdasági kabinetfőnökével készült interjúban a párt gazdasági programjáról a...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=128838
Milyen felkészületlenek vagytok ti biztosítók a kockázatkezelésben! Nem láttátok előre sem a Titanic katasztrófáját, sem a 9/11-et, de még azt sem, hogy a múlt héten koccantam a kocsival... Annyira felelőtlenek vagytok!, Ti, biztosítósok okoztátok a világválságot! :-))
Körülblül ennyi az esélye előrelátni azokat a kockázatokat, amelyeket te a bankok a bankok szemére vetsz.:-D) A gondolkodást meg hagyd meg másoknak, hidd el, neked lesz könnyebb :-))
akira, pontosan azt kérdezem, mit árazol, ha nem láthatod előre?
Nem én, te ragaszkosz valami nyilvánvalóan alaptalan feltételezéshez, amelynek megdőlte alapjaiban ringatná meg tévképzeteidet. Egyébként miért is kértél magadnak tiszteletet?
manci, a kockázatnak van ára. Nem látni kell, helyesen árazni. Ez nem történt helyesen a 120%-os jelzáloghiteleknél, mert azzal számoltak, hogy örökké emelkedni fog a fedezet értéke... Egy valóságban szükségtelen ingatlan tényleges értéke nem 120, de közelebb van a 20%-hoz... Pláne, ha sokkal több van belőle, mint amennyire igény van.
De ha elfogytak az érveid, nem csodálom, ha kiszállsz a vitából... :)
Ez esetben nem velem, hanem a cikk írójával kellene vitatkoznod, mert én nem azt állítottam, hogy a cikk igazat ír, csupán a cikk tartalmára hívtam föl a figyelmedet. De Te velem kezdtél el vitatkozni, hogy nem azt írja a cikk amit én kiolvasok belőle...
Egyébként pedig, tegyük föl, ha a bank statisztikája pl. azt mutatja, hogy a magasabb jövedelműek, a magasabb iskolai végzettségűek, a magasabb beosztásúak, az idősebbek, stb, stb. a jobb adósok, és ezen tapasztalatát érvényesíti is az áraiban (kamatban), azzal mi is konkrétan a bajod? Hát nem ez éppen a hitelezési kockázat kezelése?
azért nem reagálok erre, mert ezt már többször tisztáztuk, ami te nem fogadsz el: vannak olyan kockázatok, amelyek nem láthatók előre. Ha a banki kockázatkezelők mindent úgy előre látnának, ahogyan azt te mondod, nem lennének szerencsejátékok, nem lenne tőzsde és évtizedekre előre látnánk az időjárást.:-))
Mivel viszont nem erről szól a topic, nem nyitom újra a vitát.
"A piaci kockázatokat a piaci szereplőknek kell kezelni, az államnak szabályozni, a felügyeletnek meg a szabályok betartását ellenőrizni kell. Nevetni fogsz, mert a korábbi szabályok alapján is prudensen tudtak működni a bankok, sőt, ügyfélkapcsolataikat is a fogyasztóvédelmi szabályoknak megfelelően bonyolították volna, ha azokat valaki tényleg ellenőrizte volna. Volt szabályozás, volt felügyeleti szerv. csak fhatékony felügyelet nem volt. "
A hatékony felügyelet hiányában maximálisan egyetértünk, de abban nem, hogy a szabályozás is megfelelő volt hozzá. E kettőt, a szabályozást és felügyeletet nem lehetz élesen különválasztani, sőt, erősen összefügg...
Nem, a bankok nagyobb része nem működik eléggé prudensen. Amelyik megszenvedte/megszenvedi a hitelválságot, az egyik sem működik prudensen. Ez pedig azt jelenti, hogy az egész bankrendszer nem működött/működik eléggé prudensen.
A bankrendszer akkor prudens, ha se a hibás USA jelzáloghitelezés, se egyes csalások nem képesek az egész bankrendszert megrengetni. A hitel- és bankválság a bizonyíték, hogy nem elég prudens a bakrendszer, a régi szabályok alkalmatlanok a megfelelő prudencia kikényszerítésére, újak kellenek.
Az pedig kifejezetten hibás vélekedés, hogy majd a piac mindezt elvégzi. Nem végezte el, mert nem hagyták csődbe menni a túl nagyokat.
Ugyanazt a cikket olvastuk, csak másképpen. Ugyanis nem létezik olyan jogszabály, amely az ügyfelek jövedelmi kategóriákba sorolását írná elő. Egy ilyen jogszabály, különösen a cikkben említett besorolási szempontok az alkotmányosság próbáját sem állná ki, az ügylet jellegéhez egyáltalán nem igazodó szempontok értékelését írná elő.
Az az elképesztő, hogy ma valakinek egyáltalán eszébe jut egy ilyen kasztrendszer kialakítása.
Az pedig világosan kiderül a cikkből, hogy egyetlen bank alkalmazza ezt a módszert (valószínűleg egyébként a cikk - téves információi mellett - bujtatott reklám, amelyet törvény tilt). Az pedig számos, interneten is hzzáférhető információból ismert, hogy ez a bank külön utakon jár, különösen a pozitív adóslista megítélésében. Mindenki más szakmai körökben támogatja azt (ez is kiderül a cikkből).
A cikkből az is nyilvánvaló (ez is alátámasztja a bújtatott reklám jellegét), hogy szerzőjének fogalma sincs, mit jelent a pozitív adósnyilvántarttás. Különben nem írt volna le - átalad elgondolkodtatónak tartott - sületlenségeket:
""Ezzel a gyakorlattal szemben sokan a pozitív adóslista létrehozásáért küzdenek. A havi részleteket rendszeresen időben befizetőknek viszont rossz hír, hogy a bankok rengeteg információval rendelkeznek a már évek óta törlesztő ügyfeleikről, mégsem terjedt el széles körben egy a jó adósokat kedvezményekkel illető, a rendszeresen mulasztókat pedig kamatfelárral sújtó rendszer."
Abban, hogy a bankok szigorítják a hitelezést abban nincs semmiféle forráshiány. Az emberek továbbra is betehetik a pénzüket, legfeljebb a bankok nem tudják kiadni annyi helyre. De ez nálunk a borzalmas fizetés/kiadás hányadoson múlik. Ez tényleg nem a bankok feladata. Nem értettem félre. A prudens kategória nálam, hogy az ügyfél aki hitelt vesz fel, az tisztában van vele, hogy valóban tudja fizetni. Ezt kell a bankoknak ellenőrizniük és eszerint lépni. Nincs ebben egyébként semmi új. Nagyon régóta így működik ez a fejlett országokban. ( AZ USA mindig kivétel ) Én Európáról beszélek.
csak erre reagálok, mert úgy látom, a hitelezési válságnak egy fontos részletét "elhallgatod"... Pedig leírod, csak a következtetést nem vonod le.
"Ennek semmi köze a prudenciához, hiszen a hitelnyújtáskor előre látható kockázatok reális felmérése akapján hiteleztek a bankok.
Ezzel párhuzamosan, ezek hatására az ingatlanfedezetek értéke is jelentősen csökkent, a két ellentétes irányú hatás miatt a drága hitelek fedezettsége leesett. Nem a hitelnyújtáskor haladta meg a hitel értéke a fedezetét, hanem utóbb, az említett hatások miatt. "
Ha valaki nem látja előre, hogy a piac átlagát évekig jelentősen meghaladó növekedés egyszer lufiként kidurranhat, az nem tudja, mi a kockázatkezelés. És ez a hitelből katalizált ingatlanpiacra hatványozottan igaz. Erről szól a túlzott hitelezés kockázata, és erről szól ez a topic.
Még a gazdaságban is van határa az eladósodásnak, nem még az államok, vagy a lakosság esetén. Amikor a lakó-ingatlanpiac már nem a feltétlenül szükséges, állandó lakóhely létesítése miatt emelkedik, hanem kizárólag befektetésként, a múlt lakásáremelkedésében a jövőben is korlátlanul bízva, második, harmadik és sokadik lakást veszik hitelből a befektetők, az hasonló kockázatot jelent, mint a hitelből részvényvásárlás. Képzeld már el, ha szinte minden piaci szereplő 100%-os hitelből részvényeket kezdene venni éveken kersztül... Mert az ingatlanpiacon a valóságban ez történt. Az USA-ban a legdurvábban, de nyilván mások sem akartak lemaradni, és meglehetősen sokan majmolták az amerikai példákat...
"Pozitív adóslista helyett ügyfélkasztokat alkalmazhat a hitelező
2010. február 25., csütörtök 16:52 Bajusz Péter
A pozitív adóslista körüli viták elhúzódása miatt a bankok új adósminősítési eszközök kidolgozásán fáradoznak. Az ügyfeleket a jövedelmük alapján különböző kategóriákba sorolják, amire júniustól jogszabály kötelezi őket. Az AXA Bank már jó ideje alkalmazza ezt a módszert, ők 10 minősítési kategóriát alakítottak ki."
És ezt:
"A jobb besorolással rendelkező ügyfelek kedvezőbb kamatok mellett juthatnak kölcsönhöz, a kockázatosabb ügyfeleknek viszont kamatfelárat számítanak fel. A besorolást a jövedelem mellett befolyásolja még az ügyfél iskolai végzettsége, életkora, munkája, beosztása, családi állapota, valamint a fedezetként felajánlott ingatlan elhelyezkedése és hitelbiztosítéki értéke."
Persze azt nem tudom, mi az igazság, de a cikk ezt állítja, megismétlem:
"Az ügyfeleket a jövedelmük alapján különböző kategóriákba sorolják, amire júniustól jogszabály kötelezi őket."
Te pedig ezt:
"Azt pedig sehol sem írja a cikk, hogy akár ehhez hasonlót a szabályozás át akarna venni."
Szerintem az az elképesztő, hogy úgy vitatkozol, hogy le sem olvasod a hivatkozásomat. Vagy nem érted meg a magyar szavak jelentését.
És még ezt is írod:
"A cikk ugyanis azt mondja, van egyetlen bank, amely eddig is külön (tév)utakon járt..."
Ezt mégis, hol írja a cikk?
Max ezt írja:
"Ezzel a gyakorlattal szemben sokan a pozitív adóslista létrehozásáért küzdenek."
Teljesen hétköznapi dolog, hogy az új szabályozásokkal kapcsolatban a piaci szereplőknek eltérő a véleményük, esetleg vitatkoznak is rajta, de a cikk nem foglal állást, hogy ez a szabályozás jó, vagy rossz. Ezt Te teszed.
Még én is csak kérdeztem, hogy mit szólsz hozzá, nem foglaltam állást, hogy jó vagy rossz, csak annyit mondtam, hogy elveiben hasonlít az én szabályozási elképzelésemhez abból a szempontból, hogy ügyfeleket minősít, és ez alapján különbséget tesz a hitel kondícióiban.
Az ügyfelek minősítése pedig - a cikk szerint - júniustól törvényi kötelezettség.
A minősítés alapjain persze lehet vitázni, de most itt nem erről van szó, ez föl sem merült a válaszodban.
A pozitív adóslista ügyében pedig ez is elgondolkodtató:
"Ezzel a gyakorlattal szemben sokan a pozitív adóslista létrehozásáért küzdenek. A havi részleteket rendszeresen időben befizetőknek viszont rossz hír, hogy a bankok rengeteg információval rendelkeznek a már évek óta törlesztő ügyfeleikről, mégsem terjedt el széles körben egy a jó adósokat kedvezményekkel illető, a rendszeresen mulasztókat pedig kamatfelárral sújtó rendszer."
"Amikor bárki konkrét kérdésre válaszol akkor abból azt tudod meg, hogy mindig minden a legnagyobb rendben. Aztán jön egy változtatás és hirtelen kétségbeesnek, hogy vége mindennek."
Megint félreérted a dolgot. Senki sem állította, hogy minden rendeben lett volna korábban, sőt, számos problémát jeleztek sokan. Azonban a problémákra adekvát válaszokat kell adni, ahhoz ismerni kell a folyamatokat, hogy kezelni tudju. A mostani irányok azonban nem megfelelőek, nem orvosolják a problémákat, látszatcselekedetek, sokkal jelentősebb problémák magvait hintik el, mint amit orvosolni akarnak velük. :-((
ha elolvasod a 608-at, megértheted a prudencia lényegét, adig viszont ne csapkodj meggondolatlanul.
A válság nem a rövidtávú gondolkodás miatt következett be, az viszont valós lehet, hogy nem mindenki reagálta megfelelően azt (lásd a korábban küldött linkedet).
számos helyen, tényekben és követleztetésekben tévedsz.
"a becsomagolt rossz hitelek csupán a szikra volt, amely begyújtotta a válságbombát, a válság tényleges oka nem ez, hanem a rossz hitelezési, jelzáloghitelezési és bankközi hitelezési gyakorlat. " De pontosan, az elsőosztályúnak hazudott értékpapírokról derült ki, hogy beléjük csomagolt hitelek fedezetlenek, emiatt nemcsak ezek dőltek be, és kellett a kibocsátó bankokat megsegíte, hogy a kötvényeket fizetni tudják, hanem ezzel ez a lufiforrás meg is szűnt. Ennél is nagyobb probléma, hogy ezzel a bankközi hitelezés alapja, a bizalom is lefagyott, a források hirtelen kiszáradtak. Emiatt a még létező források ára is az egekbe szökött, a már felvett hitelek ára is jelentősen megnőtt. Ennek semmi köze a prudenciához, hiszen a hitelnyújtáskor előre látható kockázatok reális felmérése akapján hiteleztek a bankok.
Ezzel párhuzamosan, ezek hatására az ingatlanfedezetek értéke is jelentősen csökkent, a két ellentétes irányú hatás miatt a drága hitelek fedezettsége leesett. Nem a hitelnyújtáskor haladta meg a hitel értéke a fedezetét, hanem utóbb, az említett hatások miatt.
"A bank kezelje a saját kockázatát, a hitelfelvevő meg a sajátját, a bankrendszer kockázatát pedig a bakfelügyelet/állam/nemzetközi pénzügyi szervezetek." A felügyeleti szervek nem kockázatkezelők, legalábbis nem abban az értelemben, mint a piaci szereplők. A piaci kockázatokat a piaci szereplőknek kell kezelni, az államnak szabályozni, a felügyeletnek meg a szabályok betartását ellenőrizni kell. Nevetni fogsz, mert a korábbi szabályok alapján is prudensen tudtak működni a bankok, sőt, ügyfélkapcsolataikat is a fogyasztóvédelmi szabályoknak megfelelően bonyolították volna, ha azokat valaki tényleg ellenőrizte volna. Volt szabályozás, volt felügyeleti szerv. csak fhatékony felügyelet nem volt.
Nagyon érdekes ez. Amikor bárki konkrét kérdésre válaszol akkor abból azt tudod meg, hogy mindig minden a legnagyobb rendben. Aztán jön egy változtatás és hirtelen kétségbeesnek, hogy vége mindennek. Na ebből lehet megtudni, hogy valami állatira nincs rendben, ha esetleg még valaki nem tudta volna. :)
Félreérted a helyzetet. A forráshiánynak nincs köze a prudens működéshez. Ez egyszerű kereslet-kínálati kérdés: ha szűkösek a források, nem jut mindenkinek, illetve akinek jut, annak is jóval drágábban. Amikor bővebben volt forrás, könnyebben lehetett hitelhez jutni.
változatlanul azt mondom, nézz utána, mert valamit alapvetően félreértettél.
A cikk ugyanis azt mondja, van egyetlen bank, amely eddig is külön (tév)utakon járt (mellesleg a felügyelethez ezzel a bankkal szemben érkezik a legtöbb jogos ügyfélpanasz). Módszerét senki más nem alkalmazza, mert szakmailag megalapozatlan, ráadásul sérti az ügyféljogokat.
Azt pedig sehol sem írja a cikk, hogy akár ehhez hasonlót a szabályozás át akarna venni. Magad állítod viszont, ez nem sokban különbözik a te elveidtől, erre mondtam, hogy elképesztő. A bank által alkalmazott módszert nem a piac alakította ki, senki sem alkalmazza, csak egy szakmailag hozzá nem értő szereplő.
""Továbbá láthatóan azt sem vagytok hajlandóak elfogadni, megérteni, hogy a hitelezés kockázatai nem csupán a bank érdekkörében merülnek föl"
Ilyet én nem írtam (manci se)."
De azt igen, hogy az ügyfeleket nem kell szabályozni, elég a bankokat és a közvetítőket...
És ebben az idézett félmondatban nincs benne a gondolat lényege, ezt is vedd hozzá:
"A bank kezeli a saját kockázatát, de nem kezelei az ügyfélét, az ügyfél kezeli a sajátját (ha van hozzá esze), de mit érdekli őt a banké? "
Na, pont ezért kell az ügyféloldalról is szabályozni, mert nem elfogadható a bankrendszer kockázatai miatt, hogy az ügyfelek túl hülyék legyenek a saját kockázatainak felméréséhez és ezzel bajba sodorják magukat és a bankrendszert is. Ha ezt kihagyod, csúsztatsz.
A butaság és elképesztő ingét ne vedd magadra, az mancié... :)
"Kérlek, tiszteljetek meg azzal, hogy nem vagdostok a fejemhez újra és újra olyanokat, amiket nem írtam, amelyekkel ellentétes álláspontot igyekszem megfogalmazni"
De akkor ezt vonatkoztasd magadra is, oké? Ugyanis:
"Továbbá láthatóan azt sem vagytok hajlandóak elfogadni, megérteni, hogy a hitelezés kockázatai nem csupán a bank érdekkörében merülnek föl"
Ilyet én nem írtam (manci se). Sőt ezzel ellentétes véleményt fogalmaztam meg azzal, hogy bizonyos feltételekhez kötéssel, ill. szigorítással abszolút egyetértek éppen az összgazdasági kockázatok miatt. (még idézted is az egyik ilyen mondatomat, tehát olvastad).
"ne azzal dobálózzatok, hogy butaságot beszélek, meg, hogy elképesztőek a gondolataim."
A bankok baromira nem működtek prudensen, egyetértek. Már 10-15 éve sem. Magyarországon sem. Az usa-ban még annyira sem.
A vezetőik rövid távon gondolkodnak, nagyon magas beosztású bankvezetők is csak néztek, mint a moziban a válság kirobbanásakor, hogy ez így hogy is? Mi van? Foggalmuk sincs a prudenciáról, a szükséges konzervatív pénzügyi gondolkodásmódról és a kockázatkezelésről.
"Kérlek, tiszteljetek meg azzal, hogy nem vagdostok a fejemhez újra és újra olyanokat, amiket nem írtam"
De akkor magadra is vonatkoztasd, oké? Ugyanis:
"Továbbá láthatóan azt sem vagytok hajlandóak elfogadni, megérteni, hogy a hitelezés kockázatai nem csupán a bank érdekkörében merülnek föl"
Sehol nem írtam ilyet (manci sem). Sőt, kifejezetten az ellenkezőjét írtam egyetértve egy sor szigorítással éppen az összgazdasági kockázatok miatt. (még idézted is az egyik ilyen mondatomat, tehát biztosan olvastad).
Kérlek, tiszteljetek meg azzal, hogy nem vagdostok a fejemhez újra és újra olyanokat, amiket nem írtam, amelyekkel ellentétes álláspontot igyekszem megfogalmazni - nyilván nem elég pontosan ahhoz, hogy Ti is megérthessétek!
Olyan apróságokra gondolok, hogy miközben azzal érvelek számos alkalommal, hogy NEM végzettség alapján tartom kívánatosnak a hitelfelvétel és a befektetések szabályozását, hanem teszt alapján, akkor ne ismételgessétek folyton, hogy értelmiségi kiváltsággá tenném a hitelt, meg, hogy hány diploma kell a tőzsdézéshez.
Továbbá, amikor számos alkalommal leírtam, hogy nem csupán a hitel, mint pénzügyi termék visel externális (a szolgáltató és ügyfél érdekkörén túl nyúló) kockázatokat, hanem számos más szolgáltatás és termék "fogyasztása" is - példának (nyilván nem teljeskörű fölsorolásnak) hoztam az autóvezetést, a befektetési szolgáltatásokat (a bankbetétet szándékosan nem, de ez ez másik nyitott vitánkhoz is kapcsolódik droppal), az alkoholt és a cigarettát -, és nyilván ezeket szükséges fogyasztói oldalról is és nem csupán szolgáltatatói oldalról szabályozni, korlátozni.
Továbbá láthatóan azt sem vagytok hajlandóak elfogadni, megérteni, hogy a hitelezés kockázatai nem csupán a bank érdekkörében merülnek föl - amit nyilván maguknak a bankoknak kell kezelniük, eszem ágában sincs önmaguktól megvédeni a bankok nyereségességét -, hanem a hitelfelvevő, és az egész bankrendszer érdekkörében is, és nem elvárható sem a banktól, hogy az ügyfele, és pláne nem a hitelfelvevőtől, hogy bank kockázatát, vagy a bankrendszer kockázatát fölmérje és csökkentse. A bank kezelje a saját kockázatát, a hitelfelvevő meg a sajátját, a bankrendszer kockázatát pedig a bakfelügyelet/állam/nemzetközi pénzügyi szervezetek.
A hitelezés hosszú távú kockázatát pedig - ahogy leírtam - a mai bankrendszer nem képes kezelni, mert semelyik bankvezetőnek, és semelyik banktulajdonosnak nincs érdekkörében 20-30 évre kockázatot kezelni. A jelzálog hitelezés pedig jellemzően ilyen hosszú időre szól. Ezt a kockázatot nem tudja, de meggyőződésem, hogy nem is akarja a piac kezelni. A piac rövid távon gondolkodik, nem csupán a jelzáloghitelezésnél, de az életbiztosításnál is. Higyjetek nekem, ebben a hosszú táv-rövid táv ellentmondással közel 20 éve foglalkozom a nyugdíjak és életbiztosítások kapcsán. Egészen közelről...
"Az pedig még nagyobb butasáág, hogy a válsághoz az vezetett volna: egyre több bank "csábult" el, vállalt volna felelőtlen kockázatot. A bankok többsége prudensen működött, konzervatívan hitelezett, csupán az USÁ-ból indult ki az értékpapírba csomagolt rossz hitelek értékesítése, amely botrány kibukása felborította a normális pénzpiacokat (de ezt már többször világosan elmagyaráztam neked)."
Én is elmondtam már többször, hogy a becsomagolt rossz hitelek csupán a szikra volt, amely begyújtotta a válságbombát, a válság tényleges oka nem ez, hanem a rossz hitelezési, jelzáloghitelezési és bankközi hitelezési gyakorlat. Az igaz, hogy nem minden bank unyanazt a hibát követte el, voltak prudensebb és kevésbé prudens bankok, és voltak kifejezetten a falnak rohanók és csalók is szép számmal. Az is igaz, hogy a mérgezés az USA-ból terjedt el, ezt sem vitattam sosem, kár ezt magyaráznod újra és újra.
De a világválság nem azért volt, mert néhány bank értékpapírba csomagolta a rossz hiteleket és ráírta a csomagolásra, hogy első osztályú hitel. Azért, mert a kockázatkezelés a bankok közötti pénzpiaci kereskedelemben is megbukott, meg a jelzáloghitelezésben is. Azt mondod, nem licitáltak egymásra a bankok - elfelejtkezve a kockázatokról? Akkor miért adtak 80-90-100 majd pedig már 120%-nyi hitelt ingatlanfedezet mellett, hogy rendezze is be abból a 20% többletből? Nem azért mert egymással versenyeztek? Nem azért, mert háttérbe került a kockázatkezelés, és előtérbe a piaci részesedés növelése?
Nem folytatom, így is elkanyarodtam az eredeti témától...
A lényeg, hogy valós érveket hozzatok, ne azzal dobálózzatok, hogy butaságot beszélek, meg, hogy elképesztőek a gondolataim.
"Az pedig még nagyobb butasáág, hogy a válsághoz az vezetett volna: egyre több bank "csábult" el, vállalt volna felelőtlen kockázatot. A bankok többsége prudensen működött, konzervatívan hitelezett, csupán az USÁ-ból indult ki az értékpapírba csomagolt rossz hitelek értékesítése, amely botrány kibukása felborította a normális pénzpiacokat (de ezt már többször világosan elmagyaráztam neked)."
Nos, ha a bankok prudensen működtek volna akkor ma nem mondanák a szigorításra, hogy innentől nincs hitel. Ugyanis minimálbérre nem lesz hitel ezentúl. Tehát nemcsak adtak, hanem egyenesen ennek a lehetőségnek a megszűnésével már nem is látnak fantáziát a hitelezésben. Kemény dolgok ezek. Valós információt ma így tudsz szerezni a bankok működéséről. Mindenesetre még mielőtt ezt valami hazai dolognak állítaná be valaki, a fejlett civillizációkban bizony szigorú kritériumok vannak. Nem véletlenül.
"Az utolsó bekezdésben írtak meg annyira elképesztőek, hogy azokra már nincsenek szavak. Nézz utána, mert valamit nagyon alapvetően félreértettél!"
Erre írtad, amik az enyémek:
"Nem tudom, olvastad-e a legújabb tervet, miszerint az ügyfeleket minősíteni fogják életkor, végzettség, munkahely, beosztás, stb szerint, és az alacsony "kasztba" tartozók egyre magasabb kakamtra kapnak majd hitelt. Ezt egy bank már alkalmazta magától, de az egész piacra csak most lesz érvényes. Ha azt lehet, hogy Te 10%-ra kapsz hitelt, mert közgazdász vagy, Pista bácsi pedig 15%-ra, mert villanyszerelő, az nem gáz? Szerintem az elv nem sokban különbözik attól, ha azt mondom, itt van egy teszt, ha kitöldöd és átmész, akkor kapsz hitelt, ha nem mész át, elmehetsz egy tanfolyamra, ahol elsajátíthatod azokat a minimális ismereteket, amelyek ahhoz szükségesek hogy hitelt vehess föl... A magad, a bank és az egész bankrendszer, az egész társadalom érdekében."
De úgy állítod be, mintha ezek a szerinted "elkéspesztő gondolatok" az enyémek volnának. Pedig - és most kapszkodj meg - a piac alakította ki, pontosabban egy piaci szereplő már alkalmazza, és a szabályozó át kívánja venni.
Mondom, határozottan közelednek gondolataink, már csak a megfelelő eszközöket kellene megtalálni. Akira, te az adminisztaratív korlátozások híve vagy, mi meg a piaci szereplőket cselekvőképes felnőtt polgároknak tartjuk (tartom), akik saját érdekeiknek megfelelően képesek cselekedni. Ebben kell őket segíteni oktatással, nem korlátozni kizárással, tiltással, stb....
"kíváncsi lennék, hogy melyik bankos vett már föl piaci kamatozású és piaci költségszerkezetű hitelt," - Nevetni fogsz, ez jogszabályi előírás...
Teljesen egyetértek a közvetítők matartásának megítélésével.
A 10-20 éves hitelek kockázatát azonban nem lehet előre felmérni, akármennyire is brilliáns elme a kockázatkezelő (kivéve, ha a GVH-nál dolgozik az illető), ezért alkalmazzák itt a változó kamatozású kölcsönöket, amikor a piaci változásokhoz igazíthatók a kondíciók. Ez nem becsapás, ez kockázatkezelés. Ez mindkét fél javára-terhére változtathatja feltételeket. Mi van akkor, ha megtáltosodik a futamidő alatt a magyar gazdaság (:-))? Ha 250 alá megy az euró? Akkor a változó kamatozás miatt csökkenhet a törlesztőrészlet!
Na közeledünk egymáshoz. De:
"Evvel egyet is értenék, ha bizonyos lennék abban, hogy a bankok és közvetítők ezeket a kockázatokat JÓL mérik föl, és a közvetítők nem kizárólag az értékesítben, hanem a kockázatok kezelésében is érdekeltek lennének. Ebben azonban - lásd a pénzügyi válság egyes okait - nem bízom."
Bizonyos nem lehetsz ebben, mindig és mindenben lehetnek rossz piaci döntések - gondolom (tudom), hogy a biztosítóknál is van ilyen. A közvetítők egészen más tészta, hiszen ők mindig is az értékesítésben lesznek érdekeltek, de ez nem is baj, hiszen ők csak közvetítenek. A termékeket a bankok, kockázati értékelést követően alakítjak ki, ott kell észnél lenni. De ennek tényleg semmi köze a válsághoz - ahogyan én is többször mondtam neked :-)
"Hogy a hitelközvetítők képzettségét szigorítanám, azzal egyetértek." Ez ugyan egy más téma, alapvetően egyetértek veled, de ez nem elég. Szigorítani kell a felelősségüket, biztosítást előírni számukra, ahogyan szeptembertől ez már kötelező is lesz.
Akira, egyrészt ne csak az árfolyamot nézd, hanem a kamatfelárakat is. Másrészt z eredeti szöveged azt sejtette, hogy a válság előtti szinteken van a CHF (törlesztő 60-ról 90-re, majd vissza 60). Ezzel szemben a CHF hitelt legtöbben 2006-2008 között vették fel, jellemzően 140-160 közötti CHF mellett, most meg 185 a CHF közepe és közel 190-en törlesztesz az eladási árat nézve ugyebár. Tehát a számod helyesen kb.: 60-ról fel 100-120, majd vissza 80. De ez csak részletvita, mert az alap mondandóddal egyetértettem, miszerint a 100e-s havijú Ft-osnál még mindig olcsóbb. (ehhez képest is az én számaim mutatják jobban a viszonyokat).
Hidd el, egyetlen bank sem ad hitelt olyannak, akiről előre látszik, nem tudja majd visszafizetni. A pénzzel bánásra oktatás nem a bank feladata, mint ahogyan írni-olvasni sem a biztosító tanítja ügyfeleit.
A bank pénzt (betétet) gyűjt, és pénzt (hitelt) helyez ki. Nem ingatlankereskedő, nem utazik élből a fedezetekre, azt pénzzé tenni számára nyűg és plusz kockázat.
Manci, ezt már én is kérdeztem, hogy a betételhelyezéshez nem kell hozzáértés, a hitelhez meg kelljen?
Tovább megyek, BÁRMILYEN instrumentumban van a pénzed, akkor valamilyen kockázatot vállalsz. Ha otthon a párna alatt tartod, azzal is ugyebár, mert bukod az inflát. Így tehát MINDENHEZ pont annyira szükséges a pénzügyi ismeret, mint a hitelhez. Ezért értek egyet azzal, hogy az általános ismeretek részéve kell tenni a pénzügyi/gazdasági ismeretek alapjait. Ez tényleg fontos lenne. De azzal már nem értek egyet, hogy egy termékkört kiragadva, kvázi értelmiségi kiváltsággá tegyük annak lehetőségét.
Egyszerű áruvásárlási hitelt (LCD TV-hez) fel lehet venni 8 általánossal? Lakástakarékpénztári betéttel kombinált lakásvásárlási hitelhez elegendő-e a szakmunkásvizsga, vagy már emelt szintű érettségi kell? Értékpapírügyletekhez már egyetem kell? Hány diploma kell a tőzsdézéshez?
Az iskolázottság nem feltétele a hitelfelvételnek, míg az áltgalad komplexnek nevezett feltételek vizsgálata szükséges ahhoz, hogy megítélhető legyen, visszafizetésre kerül-e a hitel.
" A hitel az egy tartozás, mig egy anno deviza betét, igaz árfolyamkockázatos volt, de a többi általatok felsoroltakhoz képest- azok egyike sem tartozás volt." De az árfolyamkockázat létét, működését már ismerték az emberek. Nem lehet azt mondani, hogy a devizahitelnél találkoztak volna ezzel a fogalommal először.
ijesztőek a gondolataid, ráadásul logikátlanok is. minden szerződéskötéshez tesztet végeztetnél? ha négy zsemlét akarok vásárolni, milyen tesztet kell előttte megcsinálnom? Hogy bonyolítsuk a helyzetet: mire kell válaszolni, ha avalaki egy laptopot, autót, házat akar venni? Más teszt kell-e ha vásárolni akarok házat, vagy ha építeni? Ha suszterhez viszem a cipőmet, milyen teszt kell? Ki és mlyen alapon határozza meg a tesztet?
"nem elegendő a piacra/bankokra bízni a kockázatkezelést" - ezzel azt mondod, nem lehet egy vállalkozásra bízni, hogy köt-e üzletet vagy sem. A legegyszerűbb termelő is felméri, mit érdemes termelni, amit a piacon is megvesznek majd. A kereskedő, hogy mit vegyen, amit haszonnal eladhat majd.Mind-mind kockázatelemzést végez, nemcsak a bank, mielőtt dönt a kihelyezésről. A termelőt és a kereskedőt is el akarod tiltani, hogy önmagában vizsgálják a kockázatokat? Szerinted jobban ért az állam, a jogi szabályozás a piaci kockázatok meghatározásához, mint a piaci szereplők? Vagy csak a bankosok olyan hülyék, hgy maguk nem tudják felmérni a kockázatokat (ismerve gondolkodásodat, ez utóbbi véleményedet gyanítom :-))
Azt pedig honnan veszed, hogy egy bankban a marketingesek döntenek egy üzletről? Mint minden rendes válallkozásnál, a banknál is üzleti, kockázati, jogi, stb. területek együttműködése szüli a döntéseket. Akkor van üzleti lehetőség, ha reális kockázat mellett érhető el megfelelő nyereség. A jó és a rossz döntéseket is közösen hozzák, tehát ne gondold, hogy valamilyen összesküvés folytán a válságot megelőzően a marketing átvette volna bankrendszer irányítását, ez vezetett volna a válsághoz.
Az pedig még nagyobb butasáág, hogy a válsághoz az vezetett volna: egyre több bank "csábult" el, vállalt volna felelőtlen kockázatot. A bankok többsége prudensen működött, konzervatívan hitelezett, csupán az USÁ-ból indult ki az értékpapírba csomagolt rossz hitelek értékesítése, amely botrány kibukása felborította a normális pénzpiacokat (de ezt már többször világosan elmagyaráztam neked).
Az utolsó bekezdésben írtak meg annyira elképesztőek, hogy azokra már nincsenek szavak. Nézz utána, mert valamit nagyon alapvetően félreértettél!
Ha csak árfolyamkockázat miatt változhatott volna a törlesztő, akkor az max 214/141 arányában nőhetett volna. vagy tévedek?
Egyébként igazad van, ez 51%, nem 50, mint ahogy fejből sejtettem.
Pontosítom, a 60 ezres törresztő 90,600 Ft-ra nőhetet volna, ha valaki 141-es CHF-nél veszi föl, és pont 214-nél kalkulálták neki a csúcstörlesztőjét...
Ha csak árfolyamkockázat miatt változhatott volna a törlesztő, akkor az max 214/141 arányában nőhetett volna. vagy tévedek?
Egyébként igazad van, ez 51%, nem 50, mint ahogy fejből sejtettem.
Pontosítom, a 60 ezres törresztő 90,600 Ft-ra nőhetet volna, ha valaki 141-es CHF-nél veszi föl, és pont 214-nél kalkulálták neki a csúcstörlesztőjét...
Jobbik: "Nem akarjuk, hogy az ország beledögöljön az IMF-hitelbe"
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=128838