Nem tervezi a Jobbik, hogy megtagadnák az IMF-hitel visszafizetését, egyszerűen csak nem akarják, hogy "beledögöljön" az ország az adósságteherbe - olvasható a Jobbik gazdasági kabinetfőnökével készült interjúban a párt gazdasági programjáról a...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=128838
Milyen felkészületlenek vagytok ti biztosítók a kockázatkezelésben! Nem láttátok előre sem a Titanic katasztrófáját, sem a 9/11-et, de még azt sem, hogy a múlt héten koccantam a kocsival... Annyira felelőtlenek vagytok!, Ti, biztosítósok okoztátok a világválságot! :-))
Körülblül ennyi az esélye előrelátni azokat a kockázatokat, amelyeket te a bankok a bankok szemére vetsz.:-D) A gondolkodást meg hagyd meg másoknak, hidd el, neked lesz könnyebb :-))
akira, pontosan azt kérdezem, mit árazol, ha nem láthatod előre?
Nem én, te ragaszkosz valami nyilvánvalóan alaptalan feltételezéshez, amelynek megdőlte alapjaiban ringatná meg tévképzeteidet. Egyébként miért is kértél magadnak tiszteletet?
manci, a kockázatnak van ára. Nem látni kell, helyesen árazni. Ez nem történt helyesen a 120%-os jelzáloghiteleknél, mert azzal számoltak, hogy örökké emelkedni fog a fedezet értéke... Egy valóságban szükségtelen ingatlan tényleges értéke nem 120, de közelebb van a 20%-hoz... Pláne, ha sokkal több van belőle, mint amennyire igény van.
De ha elfogytak az érveid, nem csodálom, ha kiszállsz a vitából... :)
Ez esetben nem velem, hanem a cikk írójával kellene vitatkoznod, mert én nem azt állítottam, hogy a cikk igazat ír, csupán a cikk tartalmára hívtam föl a figyelmedet. De Te velem kezdtél el vitatkozni, hogy nem azt írja a cikk amit én kiolvasok belőle...
Egyébként pedig, tegyük föl, ha a bank statisztikája pl. azt mutatja, hogy a magasabb jövedelműek, a magasabb iskolai végzettségűek, a magasabb beosztásúak, az idősebbek, stb, stb. a jobb adósok, és ezen tapasztalatát érvényesíti is az áraiban (kamatban), azzal mi is konkrétan a bajod? Hát nem ez éppen a hitelezési kockázat kezelése?
azért nem reagálok erre, mert ezt már többször tisztáztuk, ami te nem fogadsz el: vannak olyan kockázatok, amelyek nem láthatók előre. Ha a banki kockázatkezelők mindent úgy előre látnának, ahogyan azt te mondod, nem lennének szerencsejátékok, nem lenne tőzsde és évtizedekre előre látnánk az időjárást.:-))
Mivel viszont nem erről szól a topic, nem nyitom újra a vitát.
"A piaci kockázatokat a piaci szereplőknek kell kezelni, az államnak szabályozni, a felügyeletnek meg a szabályok betartását ellenőrizni kell. Nevetni fogsz, mert a korábbi szabályok alapján is prudensen tudtak működni a bankok, sőt, ügyfélkapcsolataikat is a fogyasztóvédelmi szabályoknak megfelelően bonyolították volna, ha azokat valaki tényleg ellenőrizte volna. Volt szabályozás, volt felügyeleti szerv. csak fhatékony felügyelet nem volt. "
A hatékony felügyelet hiányában maximálisan egyetértünk, de abban nem, hogy a szabályozás is megfelelő volt hozzá. E kettőt, a szabályozást és felügyeletet nem lehetz élesen különválasztani, sőt, erősen összefügg...
Nem, a bankok nagyobb része nem működik eléggé prudensen. Amelyik megszenvedte/megszenvedi a hitelválságot, az egyik sem működik prudensen. Ez pedig azt jelenti, hogy az egész bankrendszer nem működött/működik eléggé prudensen.
A bankrendszer akkor prudens, ha se a hibás USA jelzáloghitelezés, se egyes csalások nem képesek az egész bankrendszert megrengetni. A hitel- és bankválság a bizonyíték, hogy nem elég prudens a bakrendszer, a régi szabályok alkalmatlanok a megfelelő prudencia kikényszerítésére, újak kellenek.
Az pedig kifejezetten hibás vélekedés, hogy majd a piac mindezt elvégzi. Nem végezte el, mert nem hagyták csődbe menni a túl nagyokat.
Ugyanazt a cikket olvastuk, csak másképpen. Ugyanis nem létezik olyan jogszabály, amely az ügyfelek jövedelmi kategóriákba sorolását írná elő. Egy ilyen jogszabály, különösen a cikkben említett besorolási szempontok az alkotmányosság próbáját sem állná ki, az ügylet jellegéhez egyáltalán nem igazodó szempontok értékelését írná elő.
Az az elképesztő, hogy ma valakinek egyáltalán eszébe jut egy ilyen kasztrendszer kialakítása.
Az pedig világosan kiderül a cikkből, hogy egyetlen bank alkalmazza ezt a módszert (valószínűleg egyébként a cikk - téves információi mellett - bujtatott reklám, amelyet törvény tilt). Az pedig számos, interneten is hzzáférhető információból ismert, hogy ez a bank külön utakon jár, különösen a pozitív adóslista megítélésében. Mindenki más szakmai körökben támogatja azt (ez is kiderül a cikkből).
A cikkből az is nyilvánvaló (ez is alátámasztja a bújtatott reklám jellegét), hogy szerzőjének fogalma sincs, mit jelent a pozitív adósnyilvántarttás. Különben nem írt volna le - átalad elgondolkodtatónak tartott - sületlenségeket:
""Ezzel a gyakorlattal szemben sokan a pozitív adóslista létrehozásáért küzdenek. A havi részleteket rendszeresen időben befizetőknek viszont rossz hír, hogy a bankok rengeteg információval rendelkeznek a már évek óta törlesztő ügyfeleikről, mégsem terjedt el széles körben egy a jó adósokat kedvezményekkel illető, a rendszeresen mulasztókat pedig kamatfelárral sújtó rendszer."
Abban, hogy a bankok szigorítják a hitelezést abban nincs semmiféle forráshiány. Az emberek továbbra is betehetik a pénzüket, legfeljebb a bankok nem tudják kiadni annyi helyre. De ez nálunk a borzalmas fizetés/kiadás hányadoson múlik. Ez tényleg nem a bankok feladata. Nem értettem félre. A prudens kategória nálam, hogy az ügyfél aki hitelt vesz fel, az tisztában van vele, hogy valóban tudja fizetni. Ezt kell a bankoknak ellenőrizniük és eszerint lépni. Nincs ebben egyébként semmi új. Nagyon régóta így működik ez a fejlett országokban. ( AZ USA mindig kivétel ) Én Európáról beszélek.
csak erre reagálok, mert úgy látom, a hitelezési válságnak egy fontos részletét "elhallgatod"... Pedig leírod, csak a következtetést nem vonod le.
"Ennek semmi köze a prudenciához, hiszen a hitelnyújtáskor előre látható kockázatok reális felmérése akapján hiteleztek a bankok.
Ezzel párhuzamosan, ezek hatására az ingatlanfedezetek értéke is jelentősen csökkent, a két ellentétes irányú hatás miatt a drága hitelek fedezettsége leesett. Nem a hitelnyújtáskor haladta meg a hitel értéke a fedezetét, hanem utóbb, az említett hatások miatt. "
Ha valaki nem látja előre, hogy a piac átlagát évekig jelentősen meghaladó növekedés egyszer lufiként kidurranhat, az nem tudja, mi a kockázatkezelés. És ez a hitelből katalizált ingatlanpiacra hatványozottan igaz. Erről szól a túlzott hitelezés kockázata, és erről szól ez a topic.
Még a gazdaságban is van határa az eladósodásnak, nem még az államok, vagy a lakosság esetén. Amikor a lakó-ingatlanpiac már nem a feltétlenül szükséges, állandó lakóhely létesítése miatt emelkedik, hanem kizárólag befektetésként, a múlt lakásáremelkedésében a jövőben is korlátlanul bízva, második, harmadik és sokadik lakást veszik hitelből a befektetők, az hasonló kockázatot jelent, mint a hitelből részvényvásárlás. Képzeld már el, ha szinte minden piaci szereplő 100%-os hitelből részvényeket kezdene venni éveken kersztül... Mert az ingatlanpiacon a valóságban ez történt. Az USA-ban a legdurvábban, de nyilván mások sem akartak lemaradni, és meglehetősen sokan majmolták az amerikai példákat...
"Pozitív adóslista helyett ügyfélkasztokat alkalmazhat a hitelező
2010. február 25., csütörtök 16:52 Bajusz Péter
A pozitív adóslista körüli viták elhúzódása miatt a bankok új adósminősítési eszközök kidolgozásán fáradoznak. Az ügyfeleket a jövedelmük alapján különböző kategóriákba sorolják, amire júniustól jogszabály kötelezi őket. Az AXA Bank már jó ideje alkalmazza ezt a módszert, ők 10 minősítési kategóriát alakítottak ki."
És ezt:
"A jobb besorolással rendelkező ügyfelek kedvezőbb kamatok mellett juthatnak kölcsönhöz, a kockázatosabb ügyfeleknek viszont kamatfelárat számítanak fel. A besorolást a jövedelem mellett befolyásolja még az ügyfél iskolai végzettsége, életkora, munkája, beosztása, családi állapota, valamint a fedezetként felajánlott ingatlan elhelyezkedése és hitelbiztosítéki értéke."
Persze azt nem tudom, mi az igazság, de a cikk ezt állítja, megismétlem:
"Az ügyfeleket a jövedelmük alapján különböző kategóriákba sorolják, amire júniustól jogszabály kötelezi őket."
Te pedig ezt:
"Azt pedig sehol sem írja a cikk, hogy akár ehhez hasonlót a szabályozás át akarna venni."
Szerintem az az elképesztő, hogy úgy vitatkozol, hogy le sem olvasod a hivatkozásomat. Vagy nem érted meg a magyar szavak jelentését.
És még ezt is írod:
"A cikk ugyanis azt mondja, van egyetlen bank, amely eddig is külön (tév)utakon járt..."
Ezt mégis, hol írja a cikk?
Max ezt írja:
"Ezzel a gyakorlattal szemben sokan a pozitív adóslista létrehozásáért küzdenek."
Teljesen hétköznapi dolog, hogy az új szabályozásokkal kapcsolatban a piaci szereplőknek eltérő a véleményük, esetleg vitatkoznak is rajta, de a cikk nem foglal állást, hogy ez a szabályozás jó, vagy rossz. Ezt Te teszed.
Még én is csak kérdeztem, hogy mit szólsz hozzá, nem foglaltam állást, hogy jó vagy rossz, csak annyit mondtam, hogy elveiben hasonlít az én szabályozási elképzelésemhez abból a szempontból, hogy ügyfeleket minősít, és ez alapján különbséget tesz a hitel kondícióiban.
Az ügyfelek minősítése pedig - a cikk szerint - júniustól törvényi kötelezettség.
A minősítés alapjain persze lehet vitázni, de most itt nem erről van szó, ez föl sem merült a válaszodban.
A pozitív adóslista ügyében pedig ez is elgondolkodtató:
"Ezzel a gyakorlattal szemben sokan a pozitív adóslista létrehozásáért küzdenek. A havi részleteket rendszeresen időben befizetőknek viszont rossz hír, hogy a bankok rengeteg információval rendelkeznek a már évek óta törlesztő ügyfeleikről, mégsem terjedt el széles körben egy a jó adósokat kedvezményekkel illető, a rendszeresen mulasztókat pedig kamatfelárral sújtó rendszer."
"Amikor bárki konkrét kérdésre válaszol akkor abból azt tudod meg, hogy mindig minden a legnagyobb rendben. Aztán jön egy változtatás és hirtelen kétségbeesnek, hogy vége mindennek."
Megint félreérted a dolgot. Senki sem állította, hogy minden rendeben lett volna korábban, sőt, számos problémát jeleztek sokan. Azonban a problémákra adekvát válaszokat kell adni, ahhoz ismerni kell a folyamatokat, hogy kezelni tudju. A mostani irányok azonban nem megfelelőek, nem orvosolják a problémákat, látszatcselekedetek, sokkal jelentősebb problémák magvait hintik el, mint amit orvosolni akarnak velük. :-((
ha elolvasod a 608-at, megértheted a prudencia lényegét, adig viszont ne csapkodj meggondolatlanul.
A válság nem a rövidtávú gondolkodás miatt következett be, az viszont valós lehet, hogy nem mindenki reagálta megfelelően azt (lásd a korábban küldött linkedet).
számos helyen, tényekben és követleztetésekben tévedsz.
"a becsomagolt rossz hitelek csupán a szikra volt, amely begyújtotta a válságbombát, a válság tényleges oka nem ez, hanem a rossz hitelezési, jelzáloghitelezési és bankközi hitelezési gyakorlat. " De pontosan, az elsőosztályúnak hazudott értékpapírokról derült ki, hogy beléjük csomagolt hitelek fedezetlenek, emiatt nemcsak ezek dőltek be, és kellett a kibocsátó bankokat megsegíte, hogy a kötvényeket fizetni tudják, hanem ezzel ez a lufiforrás meg is szűnt. Ennél is nagyobb probléma, hogy ezzel a bankközi hitelezés alapja, a bizalom is lefagyott, a források hirtelen kiszáradtak. Emiatt a még létező források ára is az egekbe szökött, a már felvett hitelek ára is jelentősen megnőtt. Ennek semmi köze a prudenciához, hiszen a hitelnyújtáskor előre látható kockázatok reális felmérése akapján hiteleztek a bankok.
Ezzel párhuzamosan, ezek hatására az ingatlanfedezetek értéke is jelentősen csökkent, a két ellentétes irányú hatás miatt a drága hitelek fedezettsége leesett. Nem a hitelnyújtáskor haladta meg a hitel értéke a fedezetét, hanem utóbb, az említett hatások miatt.
"A bank kezelje a saját kockázatát, a hitelfelvevő meg a sajátját, a bankrendszer kockázatát pedig a bakfelügyelet/állam/nemzetközi pénzügyi szervezetek." A felügyeleti szervek nem kockázatkezelők, legalábbis nem abban az értelemben, mint a piaci szereplők. A piaci kockázatokat a piaci szereplőknek kell kezelni, az államnak szabályozni, a felügyeletnek meg a szabályok betartását ellenőrizni kell. Nevetni fogsz, mert a korábbi szabályok alapján is prudensen tudtak működni a bankok, sőt, ügyfélkapcsolataikat is a fogyasztóvédelmi szabályoknak megfelelően bonyolították volna, ha azokat valaki tényleg ellenőrizte volna. Volt szabályozás, volt felügyeleti szerv. csak fhatékony felügyelet nem volt.
Nagyon érdekes ez. Amikor bárki konkrét kérdésre válaszol akkor abból azt tudod meg, hogy mindig minden a legnagyobb rendben. Aztán jön egy változtatás és hirtelen kétségbeesnek, hogy vége mindennek. Na ebből lehet megtudni, hogy valami állatira nincs rendben, ha esetleg még valaki nem tudta volna. :)
Félreérted a helyzetet. A forráshiánynak nincs köze a prudens működéshez. Ez egyszerű kereslet-kínálati kérdés: ha szűkösek a források, nem jut mindenkinek, illetve akinek jut, annak is jóval drágábban. Amikor bővebben volt forrás, könnyebben lehetett hitelhez jutni.
változatlanul azt mondom, nézz utána, mert valamit alapvetően félreértettél.
A cikk ugyanis azt mondja, van egyetlen bank, amely eddig is külön (tév)utakon járt (mellesleg a felügyelethez ezzel a bankkal szemben érkezik a legtöbb jogos ügyfélpanasz). Módszerét senki más nem alkalmazza, mert szakmailag megalapozatlan, ráadásul sérti az ügyféljogokat.
Azt pedig sehol sem írja a cikk, hogy akár ehhez hasonlót a szabályozás át akarna venni. Magad állítod viszont, ez nem sokban különbözik a te elveidtől, erre mondtam, hogy elképesztő. A bank által alkalmazott módszert nem a piac alakította ki, senki sem alkalmazza, csak egy szakmailag hozzá nem értő szereplő.
""Továbbá láthatóan azt sem vagytok hajlandóak elfogadni, megérteni, hogy a hitelezés kockázatai nem csupán a bank érdekkörében merülnek föl"
Ilyet én nem írtam (manci se)."
De azt igen, hogy az ügyfeleket nem kell szabályozni, elég a bankokat és a közvetítőket...
És ebben az idézett félmondatban nincs benne a gondolat lényege, ezt is vedd hozzá:
"A bank kezeli a saját kockázatát, de nem kezelei az ügyfélét, az ügyfél kezeli a sajátját (ha van hozzá esze), de mit érdekli őt a banké? "
Na, pont ezért kell az ügyféloldalról is szabályozni, mert nem elfogadható a bankrendszer kockázatai miatt, hogy az ügyfelek túl hülyék legyenek a saját kockázatainak felméréséhez és ezzel bajba sodorják magukat és a bankrendszert is. Ha ezt kihagyod, csúsztatsz.
A butaság és elképesztő ingét ne vedd magadra, az mancié... :)
"Kérlek, tiszteljetek meg azzal, hogy nem vagdostok a fejemhez újra és újra olyanokat, amiket nem írtam, amelyekkel ellentétes álláspontot igyekszem megfogalmazni"
De akkor ezt vonatkoztasd magadra is, oké? Ugyanis:
"Továbbá láthatóan azt sem vagytok hajlandóak elfogadni, megérteni, hogy a hitelezés kockázatai nem csupán a bank érdekkörében merülnek föl"
Ilyet én nem írtam (manci se). Sőt ezzel ellentétes véleményt fogalmaztam meg azzal, hogy bizonyos feltételekhez kötéssel, ill. szigorítással abszolút egyetértek éppen az összgazdasági kockázatok miatt. (még idézted is az egyik ilyen mondatomat, tehát olvastad).
"ne azzal dobálózzatok, hogy butaságot beszélek, meg, hogy elképesztőek a gondolataim."
A bankok baromira nem működtek prudensen, egyetértek. Már 10-15 éve sem. Magyarországon sem. Az usa-ban még annyira sem.
A vezetőik rövid távon gondolkodnak, nagyon magas beosztású bankvezetők is csak néztek, mint a moziban a válság kirobbanásakor, hogy ez így hogy is? Mi van? Foggalmuk sincs a prudenciáról, a szükséges konzervatív pénzügyi gondolkodásmódról és a kockázatkezelésről.
"Kérlek, tiszteljetek meg azzal, hogy nem vagdostok a fejemhez újra és újra olyanokat, amiket nem írtam"
De akkor magadra is vonatkoztasd, oké? Ugyanis:
"Továbbá láthatóan azt sem vagytok hajlandóak elfogadni, megérteni, hogy a hitelezés kockázatai nem csupán a bank érdekkörében merülnek föl"
Sehol nem írtam ilyet (manci sem). Sőt, kifejezetten az ellenkezőjét írtam egyetértve egy sor szigorítással éppen az összgazdasági kockázatok miatt. (még idézted is az egyik ilyen mondatomat, tehát biztosan olvastad).
Jobbik: "Nem akarjuk, hogy az ország beledögöljön az IMF-hitelbe"
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=128838