Nem tervezi a Jobbik, hogy megtagadnák az IMF-hitel visszafizetését, egyszerűen csak nem akarják, hogy "beledögöljön" az ország az adósságteherbe - olvasható a Jobbik gazdasági kabinetfőnökével készült interjúban a párt gazdasági programjáról a...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=128838
Nézd, tök egyértelmű, hogy ameddig növeljük a devizahitelezést, addig ez az ország valutájára erősítő hatással van, ugyanis a hitelek nyomán deviza-forint átváltás történik. Amíg a havonta újonnan kihelyezett devizahitel mértéke nagyobb, mint a hiteltörlesztés, addig a valutánk erősödik.
Ennek a folyamatnak előbb-utóbb törvényszerűen vége szakad, ami a valutánkra gyengítő hatással bír.
(persze az export-import változás is érdekes az árfolyam kérdésében, de első lépésben ne bonyolítsuk)
Ezt az egyszerű tényt a bankrendszerünk nem bírta felfogni. Pontosan azért, mert hozzád hasonlóan sablonokban elhülyített alkalmazottaik vannak.
Érdekes, hogy a vitában eddig nem került elő az infláció. Tudniillik véleményem szerint ez az egyik kulcskérdés a hitelfelvétel ésszerűségével kapcsolatban. Egy olyan rendszer, amelyben szükségszerű az infláció jelenléte (persze lehetnek deflációs időszakok, de ez a kivétel) a hitelfelvétel irányába fejt ki nyomást. A megtakarítások és a hitelek is elinflálódnak. Ez persze nézhetem a GDP vonzatában is (ha ezt tekintjük éppen mérőszámnak).
Egy másik alapkérdés, mennyiben része a pénzügyi rendszer működésének a hitelfelvétel? Működik-e a rendszer hitelfelvétel nélkül is, tehát ha az adósságot 0%-ban maximálom?
Ismét megkérdezem: a bankközi hitelezésnek mi köze van a válsághoz? a források kiapadása a következménye és nem oka a válságnak.
"A devizahitelezés pedig tekinthető egyfajta subprime hitelezésnek, hiszen az érfolyam kiszámíthatatlan egy válságban."
Ne haragudj, de ez orbitális butaság: minden ügyletben van kockázat, ettől még nem lesz subprime csalás. Tudod te, mi az a másodlagos jelzálogpiaci kötvény? Mi az az értékpapírosítás?
"A konkrét 60% lehet éppen 50 vagy 65 is,"
Ez gumiszabály. Ebből lesz 120% Görögországban, 80% nálunk, 70% az USA-ban (évente +10% az elkövetkező évtizedben), 200% Japánban. Soroljam még?
Akinek semmi szüksége nem lenne a határtalan eladósodásra (No., Japán, USA), azok is besétáltak a csapdába.
Az elmélet szép volt, de gyakorlatban nem működik. Mint a kommunizmus.
Most jön az országcsődök korszaka. De legalábbis az adósságleírásoké.
"A GDP arányos 60% az azt jelenti, hogy a kívánatosnak gondolt tartós és fenntartható növekedés mellett az NOMINÁLISAN FOLYAMATOS NŐHET. Tehát a számpéldád és érved ami a 60% elérése utáni állapotra vonatkozik, megint rossz."
Ha feltételezed, hogy a kamatteher (-infla) kisebb, mint a GDP növekedés. Ez éppen most nagyon nem áll fenn.
"Erre viszont semmilyen éppeszű ellenérv nem érkezett eddig. "
20x írom le, erre válaszolj.
1. Mindig érveltek a privatizáció mellett, mert az állam nem jó tulajdonos. Ezzel egyet is tudok érteni.
De ha az állam nem jó tulajdonos, akkor a hitelek formájában felvett pénznek hogyan lehet jó tulajdonosa? Nem ellentmondásos ez?
2. Ha 20-30 év alatt elértük a 60%-ot, akkor mi lesz az azután következő 20-50-200-1000 évben? Az első generáció ellőtte a puskaport (a világon mindenhol ez a helyzet), a következő sok generáció már csak egyensúlyban tarthat?
"- a bankközi hitelezésnek mi köze van a válsághoz? a források kiapadása a következménye és nem oka a válságnak. "
A magyar bankrendszer hitel/betét mutatója 147 volt a válság kezdetekor.
Szerinted a bankok mekkora kockázatot vállaltak?
A devizahitelezés pedig tekinthető egyfajta subprime hitelezésnek, hiszen az érfolyam kiszámíthatatlan egy válságban.
- a túlszabályozás azt jelenti, hogy ott és úgy szabályoz, ahol az fölösleges, ezzel megköti a piaci szereplők kezét és nem engedi érvényesülni a piac szabályait.
- alapvetően nincs fogalmad a szabályozásról (de ne szomorkodj, ez általános, a teljes politikára és jogalkotásra jellemző tünet :-)) Vannak közgazdasági és piaci szabályok, amelyek írás nélkül is hatnak. Pl. aki túl magas árakat alkalmaz, kiárazza magát a piacról, piacot veszít. Vannak jogszabályok, amelyek kívülről határozzák meg a piaci szereplők magatartását. Pl. aki lop, megbüntetik. Aztán van az önszabályozás, amely valahol a kettő között van, amikor ugyan nem a piaci törvényszerűség késztet valamire, hanem magam vállalok valamit valamilyen cél érdekében (pl. a magatartáskódexek).
Az eladóssodás lehetősége pozitív tud lenni egy állam számára. Igen, így van ez! Azon felül hogy tud negatív lenni is.
Megkockáztatható hogy a Magyar Állam esetében a beruházások mind hatékonyságban és megtérülésben alulmúltak egy szintet, ami azt jelenti hogy nem volt érdemes esetünkben eladóssodni.
Hiszen feltételezve hogy a jelen , vagy egy a jövőbeni pillanatra elérünk csak egy normál és kívánatos gazdasági hatékonyságot, és egy nem túlburjánzó korrupciót , -akkor ha abban a pillanatban valósítanánk meg az összes eddigi adóssággal finanszírozott beruházásunkat, akkor a mi helyzetünkben a jelenértéket képviselő beruházásokat talán már az eddig kifizetett kamatok összegéből megvalósíthatnánk (ha eddig ezt összegyűjtöttük volna) úgy hogy egy kanyi adósságunk sem lenne sőtt pénzünk maradna.
Annyiban ez azért korrigálásra szorul ez, hogy az eddigi beruházások jelenértéke azért nem nulla. És az eddigi beruházások, ami azért hasznosult, (bár sok elpazarolódott, lásd privatizáció) abból azért valami alap is teremtődött amiből azért több pénzt/hasznot tudtunk előállítani mint ha nem lettek volna.
Viszont akkora összgeket fizettünk már ki, és akkora az adósságunk, hogy ezek az összege mindösszesen szerintem meg sem közelítik azoknak a vagyonelemeknek a nettó jelenértékét amik jelenleg is megvannak és ezekből a hitelekből lettek létrehozva.
Összefoglalva:
Sajnos szerintem a meglévő állami vagyonelemek amik hitelekből jöttek létre, azoknak a nettó jelenértéke akár bőven a negyedét sem éri el,
mint a megvalósításukra fordított hitelek, plusz eddigi kamataik szumma értéke.
tényleg nem jut el hozzád a lényeg oldalas írásaid ellenére sem.
- ha nincs megfelelő jövedelmed, nem tudsz megtakarítani sem
- a bankközi hitelezésnek mi köze van a válsághoz? a források kiapadása a következménye és nem oka a válságnak.
- inflációnövelés nélkül az állam sem tud pénzt teremteni.
- "A válságot és a törlesztéseket nem lehet úgy szemlélni, hogy az egyik a másik következménye, csak úgy, hogy a kettő összefügg a másikal. Mindkettő ok és következmény is egyben, egymást erősítő okok és következmények." Ezt kifejtenéd részletesen? Ennek ugyanis így se füle, se farka.
- láthatóan elképzelésed sincs a jelzálogfedezet mellett, és a jelzáloglevél fedezete mellett nyújtott hitel különbségéről. Javasolom, előbb nézz utána, aztán majd beszéljünk róla, meg az "ingatlanlufiról" is.
- bármely hitel ilyen értelemben dopping. Segít megvalósítani azt a beruházást, amelyre csak esetleg később gyűjtenéd össze a forrást, megelőlegezi azt.
- "Ha megfordul az egyenleg, és az állam, amely lényegében a lakosság, nem pedig a gazdaság (kivéve persze, ha szocialista gazdasági modell az etalon) szintén nettó hitelfelvevővé válik, az továbbra sem fenntartható - szerintem." Jól mondod, szerinted, de tévedsz. Mesterséges különbséget teszel az álllam és a lakosság, valamint a vállalkozások között, holott valójában mindkettó azonos elvek szerint működik.
A nettó jelenértéket úgy kapjuk meg, hogy a jelenértékbõl levonjuk a szükséges ráfordítások értékét.
Amilyen áron itt autópájákat építettek pl. a környező országokhoz képest, ahoz képest a nettó jelenérték nem tudom hogy lesz e valaha pozitív valaha. És az autópájaberuházás még a hasznosabb beruházások közé tartozik.
Jobbik: "Nem akarjuk, hogy az ország beledögöljön az IMF-hitelbe"
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=3&i=128838