Igen, de csak Magyarországon. Ha külföldön vonnak le osztalékadót, akkor azt elvileg neked kéne visszaigényelned az ottani adóhatóságtól. (ezt gyakorlatilag szerintem még senki nem csinálta meg).
A gyüjtőév ugyanolyan év, mint a többi. Azaz a TBSZ számla a megnyitása napjától a megszűnése napjáig a TBSZ szabályai szerint működik, így értelemszerűen a megnyitása napján indítható ETF ügylet is.
TBSZ feltörésem még nem volt, abban nem vagyok 100%-ig biztos, de 5 éves TBSZ lejáratom már volt pár, és akkor érvényesült a "kedvezőbb árfolyam alkalmazása". A lejárat napi árfolyam helyett a magas bekerülési árfolyamot vitte tovább az a részvény, aminek a kivezetését kértem a TBSZ-ről.
Az adóalap úgy van, ahogy írtam, az megmaradt OTP részvényeknél az ETÜ-s időszakban a beker a 9.000-en vett esetében 16.000 lesz, a 18.000 Ft-on vettnél meg 18.000.
Jogos, 2017-ben változott az szja tv, a 67/B (9) b) itt is megengedi, hogy a lejárat/feltörés napi utolsó ismert árfolyam és a beker árfolyam közül a magasabb vehető figyelembe, ha a TBSZ időszak után adod el a részvényt. Ez nálam is kimaradt :)
A rád nézve kedvezőbb részvényárfolyamot (beker ár vagy "feltörés" napján ismert utolsó árfolyam) csak akkor lehet alkalmazni, ha NYESZ számlát szüntetsz úgy meg, hogy annak tartalmát hiánytalanul TBSZ számlára vezetteted át. Ebben az esetben a beker árfolyam és a NYESZ feltörés napján ismert utolsó árfolyam közül a magasabb lesz a TBSZ-en a nyitó árfolyam.
Nem, nem, minden értékpapírt a TBSZ feltörése/lejárta napján ismert utolsó árfolyamon kell nyilvántartásba venni, ezzel zárod a a TBSZ időszakot, és ez lesz a következő időszak nyitó állapota.
Írok egy egyszerű példát (egyszerűség kedvéért a bróker jutaléka minden kötés után 50 Ft): - nyitok egy TBSZ számlát és beteszek rá 100e Ft-ot. - veszek rajta 1 db OTP részvényt 15e Ft-ért, - az OTP fizet 300Ft/részvény osztalékot - az OTP részvényt eladom 22e Ft-on - majd veszek még egy OTP részvényt 18e Ft-on - majd veszek még egy OTP részvényt 9e Ft-on - végül a TBSZ második évében feltöröm a számlát, amely napon az OTP 16e Ft-on zár.
TBSZ adóalap: 100.000-15.000-50+300+22.000-50-18.000-50-9.000-50+2x16.000-100.000=12.100 Ft, ami után 15% SZJA-t kell fizetni. A TBSZ feltörése után a normál számlán jóváírnak 100.000-15.000-50+300+22.000-50-18.000-50-9.000-50=80.100 Ft-ot és két OTP részvényt, amiknek bekerülési árfolyama 16.000 Ft. Ha ezek után ezt a két részvényt eladod, akkor 16.000 Ft-os beker ár fölött adózol, a vétel utáni jutalékot már nem veheted figyelembe, lévén az a TBSZ időszak alatt került elszámolásra.
User01 korrekten levezetett mindent. Ha aktív kereskedésből van a mínusz, akkor nincs mit tenni a lezárt ügyletekkel. De ha például egy nagy adag részvényt vettél drágán és azt tartod, akkor eladás előtt kell feltörni a TBSZ-t, mert az eredeti bekerárat megtartva kerül ki a papír a normál értékpapírszámlára. Ha onnan adod el, akkor az a veszteség már figyelembe vehető adókiegyenlítésre.
A TBSZ szabályozásnak az a lényege, hogy beteszel egy számlára pénzt, és azon tok mindegy hogy keletkezik jövedelem, az adózása a TBSZ szabályok szerint történik. 3. év vége előtti feltőrés esetén 15%, 3 év végén való kivonásnál 10%, 4-5. évben való feltörés esetén 10%, ha kivarod az 5 évet, akkor meg nulla. Nincs ETÜ, nincs osztalék, nincs kamat szerinti adózás, TBSZ szerinti van.
Az Szja tv 67/B. § (4) b) szerint kell eljárj, ha feltöröd a TBSZ számlát. Azaz a feltörés napjáig TBSZ előírás szerint adózol, onnantól kerülsz vissza ETÜ alá. Fekete-fehéren leírja a törvény, ami ott szerepel, az ezt jelenti. A TBSZ időszak alatti ügyletek nem ETÜ-sek, azokra a 67/A vonatkozik. A TBSZ számlán minden jövedelemre a TBSZ szabály vonatkozik, függetlenül attól, hogy a jövedelem egyébként milyen más, az SZJA törvény által is nevesített módon keletkezett (ETÜ, osztalék, kamat, stb.). A TBSZ időszak alatti adót a 67/B. § (5) alapján kell megállapítani, ami kezeli a feltörés esetét is. Ha TBSZ időszak alatt veszteséges volt, akkor a TBSZ számla után nincs adó, de mivel a TBSZ-es időszakod zárása a feltörés napja, így a veszteség nem állítható szembe egy ettől teljesen eltérő szabályozás alá eső ETÜ-s kereskedés nyereségével. Ez érvényes akkor is ha két TBSZ számlát törsz fel. Ha egyiken nyereség volt, másikon veszteség, akkor a nyereségeset egy az egyben le kell adózd, a veszteséges után nulla az adó, de a veszteség nem állítható szembe a nyereséggel.
Köszi, de ezeket én is olvastam, de hol írja ez, hogy nem lehet veszteség? Nekem negatív a hozamom. Ellenőrzött tőkeiaci ügyletnek minősül/megelel az összes üzletkötésem, amit TBSZ-en kötöttem.
"lekötés" értelmezése: amit a TBSZ számlára teszel, az a lekötött összeg. Nem bankbetét vagy ilyesmi, minden pénz, amit a TBSZ-re befizetsz (vagy az előző TBSZ 5 éves lejáratakor újrakötsz, esetleg NYESZ számláról annak megszüntetésével TBSZ-re teszel) lekötésbe került eszköznek minősül.
Szabályozza, az SZJA tv. TBSZ előírásai egyértelműek.
67/B. §
(5) Az adó mértéke
a) nulla százalék az ötéves lekötési időszak utolsó napjára,
b) 10 százalék, ha a magánszemély
ba) a lekötést nem hosszabbítja meg, a hároméves lekötési időszak utolsó napjára,
bb) a lekötést a lekötési nyilvántartásban lévő pénzügyi eszköznek,
pénzösszegnek egy részére nem hosszabbítja meg, az e résszel arányos, a
hároméves lekötési időszak utolsó napjára,
bc) a lekötést a kétéves lekötési időszakban szakítja meg, a megszakítás napjára,
c) 15 százalék, ha a magánszemély a lekötést az elhelyezést követően a
hároméves lekötési időszak vége előtt szakítja meg, a megszakítás
napjára
megállapított lekötési hozam után.
A TBSZ számla azzal jön létre, amikor teljesíted annak minimum feltételét, ami 25e Ft-ot elérő befizetés. Onnantól ami ott történik, arra a TBSZ előírások vonatkoznak.
Azaz a TBSZ megnyitásától kezdve annak feltöréséig a TBSZ előírások szerint adózik, a feltörés napjától tér vissza az ETÜ alá, csak a feltörés napja utáni ügyeltekre lehet adókiegyenlítést alkalmazni. Minden ami a feltörés előtt történt, arra a TBSZ előírás vonatkozik.
Szja tv 67/B. §
(4) Lekötési hozamot
...
b) a lekötés megszakítása esetén (ha a magánszemély a lekötött
pénzösszeget, és/vagy a befektetési hozamo(ka)t akár részben felveszi
vagy a befektetésben lévő pénzügyi eszközt (eszközök bármelyikét) a
lekötési nyilvántartásból kivonja) az említett napra vonatkozó állapot
szerint kell megállapítani.....
még ez lehet megoldás neked. "adókiegyenlítés ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó veszteség esetén akkor érvényesíthető, ha az a megszűnés, a megszakítás napját követően kötött ügyletekből keletkezett. (Szja tv. 67/B. § (9) bekezdés."
Csak ETÜm van normál és egykori TBSZ számlán is. 15mFt a veszteségem TBSZ-en és kicsit több a nyerő normál értékpaírszámlán. Nulla tényleges össz-eredményre kellene befizetnem 2,25 mFt-ot??? NAV első körben ezt írta, de helytelen jogszabályi hivatkozással, ezért írok most PM állásfoglalási kérést.
Persze, megosztom, mi lett a vége. Szerintem itt az a gond, hogy a Jogalkotó elfelejtette ezt az esetet szabályozni, s mind a befektetési szolgáltatók, mind a NAV a könnyebb utat választja, s azt mondja, hogy nem lehet adókiegyenlíteni. Ha 3 éven belüli megszűntetés esetén normál módon adózni kell, a veszteség meg nem számít?! Ha ez így van, akkor beteg ez az ország nagyon. Én is láttam az idézett Equilor szöveget, de azt nem látom, honnan vette ezt, mert SZJA törvényben ilyen nincs. Egyáltalán nem beszél veszteség esetéről.
TBSZ: van büntetőkamat, ha 3 év előtt veszem ki?