A tegnapi kereskedés érdemi elmozdulás nélkül zárult, a korábbi stratégiánkat továbbra is fenntartjuk, az 1,1420-as szint visszatesztelése esetén lépünk vételi pozícióba, a célárfolyamot 1,1595-nél, míg a stop-szintet 1,1355-nél határoztuk meg. A következő napok mozgása izgalmas lesz, hiszen eldőlhet, hogy a kitörési kísérlet sikeres lesz, és további emelkedés jön, vagy az árfolyam tartósan visszaesik a korábbi trendcsatornába.
Visszavonásig: Vétel: 1,1420 Célár: 1,1595 Stop-loss: 1,1355
• A tegnap délutáni amerikai makoadatok vegyesen alakultak. Az ADP által közzétett, foglalkoztatottak száma csupán 156 ezerrel nőtt áprilisban a várt 195 ezres növekedés helyett. A külkereskedelmi hiány a vártnál kisebb volt márciusban. Az áprilisi szolgáltatóipari beszerzési menedzser-index, és az ISM index is kedvezőbb lett az előzetes konszenzusnál. A nemzetközi befektetői hangulat alapvetően negatív volt, az euró-dollár árfolyama nem mutatott érdemi változást.
• Ma Svájcban, Norvégiában, Svédországban, és Dániában áldozócsütörtök, Japánban gyermeknap miatt nincs kereskedés, az adott devizák piacán visszafogott kereskedési aktivitásra lehet számítani.
• Kedvező adatok érkeztek ma hajnalban Ausztráliából. A kiskereskedelmi forgalom márciusban 0,4%-kal bővül, míg csupán 0,3%-os emelkedést vártak. A külkereskedelmi mérleg hiánya a vártnál kisebb lett, 2,16 milliárd ausztrál dollár a 2,9 milliárd helyett. Az adatok megjelenését követően erősödni kezdett az ausztrál dollár, de ez csak az elmúlt napok korrekciója.
Mai adatok, események
• GB – 9:30 Halifax lakásárindex változása (hó/hó), április. Előző: +2,6%. Várt: -0,3%
• GB – 10:30 Szolgáltatóipari BMI, április. Előző: 53,7. Várt: 53,5.
• US – 14:30 Heti friss munkanélküli segélykérelmek száma, április 30. Előző: 257 e fő. Várt: 260 e fő.
• US – 14:30 Tartósan munkanélküli segélykérelmek száma, április 23. Előző: 2,13 m fő. Várt: 2,124 m fő.
• EU – 15:15 EKB-tól Constancio tart beszédet
• US – 17:30 Fed-től Bullard tart beszédet
• US – 23:15 Fed-től Bullard, Kaplan, Lockhart, Williams tart beszédet
Május 6.
• AU – 1:30 AiG építőipari index, április. Előző: 45,2.
Kegyetlen ütemű növekedés van Romániában, év/év alapon 18%-kal nőtt a kiskereskedelmi forgalom, sehol közel hasonló ütem nincs és több hónapja ilyen magas, nem egyszeri kiugrás van mögötte. Az élelmiszer-eladások egyesen 26%-kal (!) nőttek 2015-höz képest: arra lehet gondolni, hogy a robusztus gazdasági növekedésnek és az emelkedő életszínvonalnak köszönhetően csomó, évekig ki nem elégített fogyasztási igény robbant rá piacra. A viszonylag liberális gazdaságpolitika miatt, melynek része a jelentős privatizáció (vasút, posta, távközlés, egészségügy), befektetési boom is van az országban, a piaci elemek térnyerése esélyt ad rá, hogy a román gazdaság évekig tartósan és nagy ütemben nőjön és valódi felzárkózást mutasson be a fejlett gazdaságokhoz. Nem találták fel a spanyolviaszt, a román csoda titka teljesen ortodox: privatizáció, állam visszaszorítása, külföldi tőkebefektetések vonzása, abszolút nyugatbarát/atlantista külpolitika.
Nem mellesleg tovább zajlik a kőkemény korrupcióellenes harc, éppen lelfogalták a korábbi belügyminiszter több ingatlanját, mert 91 ezer eurós kárt okozott a költségvetésnek azzal, hogy a jogszabályokat megsértve közpénzből vásárolt egy Audi A8-ast. Atyagatya…
vm
jó reggelt, jó szalámikat ))
nem lett olyan rossz, semmi kiugró nincs benne. sztem régiós viszonylatban az árazása közepes, nem olcsó kategória.. maradhatna a tötyögés
A NULLKAMAT CSAPDÁJA
2016. MÁJUS 4. SZERDA | 19:22 | CITADELLA
A jegybankok alapvetően azzal próbálják a gazdaságot szabályozni, hogy a kamatot emelik vagy csökkentik – legalábbis az elmúlt évtizedekben ez volt a jellemző. Ha leviszik a kamatot, akkor csökken a megtakarítási és nő a fogyasztási kedv a megtakarítók oldaláról, a beruházók oldaláról meg nő a beruházási kedv, hiszen olcsóbbá válik a hitel, és az alacsonyabb diszkontráta miatt olyan projekteket is megéri megcsinálni, amit korábban nem érte meg. Így szól az elmélet, és a normális viszonyok között így is működik. Azonban úgy tűnik, hogy ha kilépünk a megszokott kamatszintek világából (ami mondjuk 2-3%-tól tizenegynéhány százalékig tart), akkor hirtelen megváltozik a valóság, a korábbi szabályok nem érvényesülnek.
Ha nulla közelébe vagy akár az alá süllyednek a kamatok, akkor ugyanis a nyugdíjra megtakarítók hirtelen azt látják, hogy hiába takarítanak meg, a megtakarításaiknak nem csak a reálértéke nem nő, sőt csökken, hanem még a nominális értéke is, és sokkal nagyobb egyszeri összegre van szükségük nyugdíjbamenetelkor, hogy megéljenek belőle, mint korábban gondolták. Így egy bizonyos szintű kamatcsökkentés után nemhogy növelnék a fogyasztásukat és csökkentenék a megtakarítási rátájukat, mint ahogy azt várni lehetne az elmélet alapján, hanem elkezdik növelni a megtakarításokat, hogy legyen esélyük a nyugdíjra. Valószínűleg ez a magyarázata annak, hogy a súlyosan negatív reálkamatok ellenére egyáltalán nem csökken, hanem a válság előtti állapothoz képest magasabb szinten van a megtakarítási ráta pl. az USA-ban.
A nulla közelébe történő kamatcsökkentés tehát egy perverz ösztönző, mert egy, a várttal ellenkezően pont magasabb megtakarítást kényszerít a befektetőkre, ami egyben azzal is jár, hogy ezt a (szándékozotthoz képest) többletmegtakarítást valahova be kell fektetni, de mivel nincs értelmes hozamot kínáló célpont, ezért kényszerbefektetésekbe vándorol: bármibe belemegy, ahol legalább a hozam reménye megvan. Így eszközárbuborékokat gerjeszt. A tartósan egyensúlyi kamatszint alatti kamat (amelyet kifejezetten megalapozatlan véleményem szerint nagyjából a nominális GDP vagy nominális bérnövekedéssel közelíthetünk) torzulásokat okoz és buborékokat gerjeszt, a kérdés mindig csak az, hogy hol.
A fentiek miatt az 1-2% körüli kamatszint valószínűleg sokkal hasznosabb egy gazdaság számára mint a nulla vagy negatív, mert jobban támogatja a fogyasztást (azáltal hogy nem kényszerít extra, „védekező jellegű, defenzív” megtakarításra, nem kényszerít bele ostoba, meggondolatlan befektetésekbe cégeket és embereket, és nem serkenti az agyatlan, tőkeáttételes, nagy hitelt igénybevevő spekulációkat.
A jelenlegi nulla közeli vagy alatti kamatszintek kifejezetten károsak, többet ártanak a gazdaságnak, mint ha mondjuk 1,5% lenne a kamat. És minél tovább áll fenn ez a helyzet, annál nagyobb lesz a torzulás: eszközárbuborékokat vált ki egymás után. Ennek a 2008 utáni első kifejeződési formája a feltörekvő országokba áramló hitelezés volt, amely most kipukkanásakor láthatóan romba dönti a fél feltörekvő világot. Ezután jó eséllyel a lakossági és kereskedelmi ingatlanok piacán folytatódik a buborék, ehhez elég megnézni a londoni vagy New York-i ingatlanpiacot, de a buborék szépen terjed egyre tovább. Amíg a jegybankok ezt a politikájukat folytatják, addig nyugodtan számíthatunk arra, hogy újabb buborékok és azok kipukkanásai fogják jellemezni a világgazdaságot…
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link