A legalacsonyabb éves inflációt Franciaországban (6,2 százalék), Máltán (7,4 százalék) és Finnországban (8,4 százalék) regisztrálták. A legmagasabb éves arányt pedig Észtországban (24,1 százalék), Litvániában (22,5 százalék) és Lettországban (22 százalék). Augusztushoz képest az éves infláció hat tagállamban csökkent, egy tagállamban változatlan maradt, húszban pedig emelkedett. Magyarország ezen a listán a 20,7 százalékos inflációval a negyedik helyet foglalja el, azaz közel duplája a hazai áremelkedés az Unióban tapasztalt átlagnak.
Folytatódott
az emelkedés az amerikai részvénypiacon. A tegnapi kereskedésben az
S&P 500 index 1,14 százalékkal, a Dow Jones 1,12
százalékkal, míg a Nasdaq Composite 0,90 százalékkal került
feljebb. Ázsiában vegyes mozgásokat láthatunk, a Nikkei 0,52
százalékos emelkedést mutat, azonban Hang Seng 1,55
százalékkal, a Shanghai Composite 0,93 százalékkal csökken. A
határidős mozgások alapján az európai részvényindexek fél
százalék körüli emelkedéssel indíthatják a mai kereskedést.
Közel
2,5 millió új előfizetővel zárta az elmúlt három hónapot a
Netflix. Az amerikai
streamingszolgáltató vállalat tegnap zárás után publikálta a
Q3-as eredményeit, mely jelentős meglepetéseket tartogatott a
Wall Street elemzőinek. A vállalat árbevétele 6 százalékkal
7,93 milliárd dollárra nőtt, míg az egy részvényre jutó
eredmény 3,10 dolláron alakult, így mindkét fő soron
felülteljesítette az elemzői várakozásokat a társaság, EPS
soron 93 centes volt a felülteljesítést. A negyedévet 2,41 millió
új előfizetővel zárta a társaság, így összesen 223,09 millió
regisztrált előfizetőre nőtt a teljes bázis. A menedzsment a
jelenlegi negyedévben még erőteljesebb növekedést jósol: akár
4,5 millióval is nőhet Q4-ben a nettó előfizetői bázis. A zárás
utáni kereskedésben 14,4 százalékot ugrott a részvény
árfolyama.
Pre-covid
szint felett a United Airlines árbevétele. Az
amerikai légitársaság árbevétele 66 százalékkal 12,88 milliárd
dollárra nőtt, ezzel 140 millió dollárral megelőzte az elemzői
előrejelzéseket, valamint 25 százalékkal a 2019-es Q3-as
árbevétel szintet is. Az egy részvényre jutó igazított eredmény
2,81 dolláron alakult, ami 53 centes felülteljesítést jelent. A
menedzsment optimista, a trend folytatását várja a következő
negyedévben is. A zárás utáni kereskedésben 6,2 százalékot
ugrott a részvény árfolyama.
A
Goldman Sachs is remek negyedévet zárt. Az
amerikai bank kedd nyitás előtt publikálta a Q3-as eredményeit.
Az amerikai bank árbevétele 12 százalékkal 12 milliárd dollárra
csökkent, ugyanakkor így is 450 millió dollárral megelőzte az
elemzői előrejelzéseket a társaság. A kereskedési díjakból
származó bevételek 11 százalékkal nőtt, amit a
kötvénykereskedési díjakból származó bevétel 41 százalékos
bővülése hajtott. A nettó kamatbevételek 31 százalékkal
emelkedtek éves bázison. A működési költségek a vártnál nagyobb
ütemben nőttek, melyet részben a személyi jellegű ráfordítások
14 százalékos bővülése okozott. Az egy részvényre jutó eredmény
8,25 dolláron alakult, ami 57 centes felülteljesítést jelent. A
vállalat menedzsmentje bejelentette, hogy stratégiai
átszervezés keretében három egységbe szervezi át a céget, ezek:
befektetési bank tevékenység és kereskedés, vagyonkezelés,
valamint lakossági banki tevékenység. A vállalat vezérigazgatója,
David Solomon a CNBC-nek elmondta, hogy recesszió felé haladhat
az amerikai gazdaság, mely jelentősen megnehezítheti a
befektetési döntéseket a következő időszakban. A részvény
árfolyama 2,3 százalékot emelkedett a tegnapi kereskedés során.
Vártnál
erősebb jelentés érkezett a Lockheed Martintól is. Az amerikai védelmi vállalat
árbevétele 3,5 százalékkal 16,58 milliárd dollárra nőtt, ezzel
100 millió dollár híján hozta az elemzői előrejelzések
mediánját. A tisztított EPS 6,87 dolláron alakult, ami 15 centtel
előzte meg a Wall Street prognózisát. A társaság
szerződésállománya 3,6 százalékkal 139,7 milliárd dollárra nőtt
a negyedév végére. A vállalat felső vezetése 14 milliárd
dollárig bővítette a saját részvény visszavásárlási program
keretösszegét. A menedzsment a teljes évre vonatkozóan nem
változtatott a korábbi előrejelzésein. A részvény árfolyama 8,7
százalékot emelkedett a gyorsjelentés hatására.
Vártnál
több koronavírus elleni vakcinát tudott értékesíteni az elmúlt
három hónap során a Johnson&Johnson.
Az amerikai egészségügyi vállalat árbevétele 1,9 százalékkal
23,79 milliárd dollárra nőtt, ezzel 400 millió dollárral
megelőzte az elemzői előrejelzést. A koronavírus vakcinák
eladásából származó árbevétel 489 millió dollárral járult hozzá
a vállalat árbevételéhez, mely jelentősen felülteljesítette az
elemzők által jósolt 170 milliós prognózist. A gyógyszereladási
szegmens 2,6 százalékkal bővült 13,2 milliárd dollárt
generálva. Az egy részvényre jutó igazított eredmény 2,55
dolláron alakult, ami 5 centtel elmarad az egy évvel korábbi
szinttől, ugyanakkor 5 centtel megelőzte a Wall Street
elemzőinek a prognózisát. A menedzsment a teljes évre
vonatkozóan enyhén lefele módosította az árbevétel és eredmény
várakozásait is. A részvény árfolyama 0,3 százalékot csökkent a
tegnapi kereskedés során.
Devizapiaci
beavatkozást kér a japán miniszterelnök. Fumio Kishida a parlamentben
kijelentette, hogy a jen gyors leértékelődése rendkívül
problémás, és a kormány hajlandó együttműködni a jegybankkal a
megfelelő lépések megtétele érdekében. A japán deviza tegnap 32
éves mélypontra ért a dollárral szemben, már a 150-es szint
felé közelít, míg 2 hónappal ezelőtt 137 közelében járt.
Haruhiko Kuroda visszautasította egy ellenzéki képviselő
véleményét, melyben a jegybankelnök lemondására szólított fel,
mivel jelenleg nem teljesítik hatékonyan feladataikat. Kuroda
elmondta, hogy rendkívül fontos a devizapiaci stabilitás, a jen
közelmúltbeli gyengülése rendkívül intenzív volt, ez
nemkívánatos. Ugyanakkor nem látszik, hogy a jegybank milyen
intézkedésekkel próbálná megállítani a folyamatot, továbbra is
fenntartja az ultralaza monetáris politikát, miközben a Fed
gyors ütemben emeli a kamatokat.
A
Bank of England hamarosan újraindítja a kötvények értékesítését.
A brit jegybank közölte, hogy november elején ismét megkezdi az
értékpapírok eladását, de csak a rövid és közepes lejáratúakat,
mivel a kormány költségvetési tervei jelentős piaci zavarokat
okoztak az elmúlt hetekben. Szeptember végén kezdtek
beavatkozni a kötvénypiacon, amikor a 30 éves hozam 3,6
százalékról hirtelen 5 százalékra ugrott az átgondolatlan
kormányzati bejelentések miatt, a hozam jelenleg 4,3 százalékon
áll. A jegybank 840 milliárd fontnyi állampapírt tart,
eredetileg október 3-án kezdték volna az eladásokat, de a piaci
zavarok miatt elhalasztották, a mostani bejelentés szerint
november 1-jén indítják. A kötvények lejáratása mellett
eladóként is megjelenénnek, évente mintegy 80 milliárd fonttal
szeretnék csökkenteni a jegybanki mérleget. Az aukciók pontos
időpontját és volumenét holnap fogják közzétenni.
Az
Egyesült Államok 15 millió hordó felszabadítását tervezi a
stratégiai tartalékból, ami a téli hónapokban tovább emelkedhet.
Joe Biden elnök ma jelenti be a Bloomberg információi szerint a
stratégiai készletek felszabadításának pontos részleteit, mivel
a magas gázárak kockázatot jelentenek a demokraták számára a
jövő hónapban esedékes félidős választásokon. A most
bejelentésre kerülő részlet lesz az utolsó abból a programból,
amelyet a Fehér Ház tavasszal kezdett el, és a tervek szerint
akkor töltik fel a tartalékokat, amikor a WTI nyersolaj ára
67-72 dollár/hordó vagy az alatt lesz.
Hongkong
újjáélesztése. John Lee hongkongi vezető
szerdán, első politikai beszédében ismerteti a város nemzetközi
pénzügyi központként való újjáélesztésére vonatkozó
elképzeléseit, amelyek valószínűleg az ingatlanadó és a
vízumkorlátozások enyhítését célzó intézkedéseket is
tartalmaznak majd. A város az agyelszívástól szenved, és a
gazdasága az előrejelzések szerint 2019 óta harmadszorra is
zsugorodni fog idén.
Elszállt
a BUX index. A tegnapi kereskedésben
sikerrel törte át a 40 ezer pontos szintet a hazai
részvényindex, a következő fontosabb ellenállások 40 900 pont
közelében, majd 41 800 pontnál húzódnak. A mai kereskedés mérsékelt
emelkedéssel indulhat. A vezető részvények közül egyértelműen
az OTP volt a nyertes, az árfolyam kilépett a csökkenő
trendcsatornából, és a 9 ezer forintos szint felett zárt. A mai
kereskedésben könnyen elképzelhető egy negatív korrekció
nyitást követően, de a következő fontosabb ellenállás csak 9
360 forintnál található. A MOL árfolyamában nem változtak a
fontos szintek, ellenállás 2 500 forintnál, támasz 2 400
forintnál látható. A Richter grafikonján 8 150, majd 8 230
forintnál húzódnak a következő ellenállási szintek, míg támasz
7 950 forintnál van. A Magyar Telekom átlépte a 289 forintos
ellenállást, amennyiben meg tudja tartani, végre megtörténhet a
kitörés a távközlési vállalat árfolyamában. 410-nél padlózott az euró-forint árfolyama. A tegnapi
kereskedésben egy meghatározó támaszhoz ért az árfolyam
410-nél, ahol meg is fordult, így most kisebb korrekció jöhet.
Amennyiben viszont később sikerül letörni az említett támaszt,
elsőként a 405-ös, majd akár a 400-as támasz elérése is reális
lehet.
Megjelent
az MNB makroprudenciális jelentése. A hazai bankok
hitelportfóliójának minősége nem igényel beavatkozást, de a
növekedési kilátások romlása és a pénzügyi stabilitási
kockázatok várható növekedése szoros nyomon követést tesz
szükségessé. A jegybanki kamatemelések lassú átgyűrűzése a
betétekbe hosszabb távon finanszírozási kockázatokhoz vezethet.
A jegybank jelentős lépéseket tett a monetáris transzmisszió
erősítésére. A nemteljesítő hitelek aránya kismértékben
emelkedett a tavaly feloldott törlesztési moratóriumot
követően, de továbbra is 5 százalék alatt maradt. A kamatstop
több mint 1 400 milliárd forintnyi hitelt érint, ezeknek a
hiteleknek az átlagos havi törlesztőrészlete 53 ezer forint,
mely 85 ezer forintra emelkedne, amennyiben eltörölnék a
kamatstop intézményét. Az energiaárak emelkedése miatt a
lakossági hitelállomány 5-10 százaléka lehet kockázatos, főként
a vidéki területeken.
Navracsics
Tibor, Varga Mihály és Virág Barnabás is megszólal. A
Portfolio.hu által szervezett Budapest Economic Forumon 8
órakor Navracsics Tibor, az uniós források felhasználásáért
felelős miniszter, 8:15-kor Varga Mihály pénzügyminiszter,
8:40-kor Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója, 12:15-kor
Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója, majd 15:30-kor Virág
Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tart beszédet.
Közel
1 550 milliárd forintot kötöttek le a tegnapi tenderen.
18 százalékos kamat mellett 1 549,22 milliárd forintot
helyeztek el a kereskedelmi bankok a jegybank egynapos betéti
eszközében a tegnap megtartott tenderen, mely rekordösszeg. A
hétfői tenderen 1 201,2 milliárd forint volt a lekötött összeg.
Tréder Topik :o)
hát mindenkinek jó horgászatot! ))
link