Vasárnapi ebéd előtt a korcsmában.
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama
Spekulaltam, nagyon regen azt hittem, hogy befektetek bele. :D Nekem most mindegy, min forog. Ha lesz egy megalapozott emelkedese, akkor benne akarok lenni. Ha nem, akkor is érdekes sztori
Szóval akkor te is spekulálsz csak most a partvonalról nézed az eseményeket. Abban akkor egyetérthetünk, hogy mindannyiunknak az lenne a jó ha Rába reális áron forogna a tőzsdén.
Sokszor vitt el kevés pénzemet, néhányszor hozott keveset. Vagyonjátszma engem is izgat(ott). Mivel a forgalma mindig nagyon hamar leült, sose láttam értelmét évekig tartani. Ha tisztulna a kép, erdekelne vásárlásra. De a jelenlegi infok birtokában csak a sztori érdekel.
Rendben, értem, amit írsz. Nyilván van igazság abban, amit írsz és mivel az éremnek két oldala van nem árt más szempontok szerint is megvizsgálni a helyzetet. Ezek szerint érdekel téged is a Rába csak az a kérdés, hogy érdekelt vagy vagy csak a sztori miatt foglalkozol vele?
Sokat lehet tanulni az itteni beszélgetésekből, reakciókbol és pszichológiából. Én biztos fel fogom használni más eszközöknél az itt tapasztaltakat. Másoknak is ezt kívánom.
Bizonyitani semmit , csak észrevételt tenni annak kapcsán, hogy az egész Rába tulajdonlás spekuláció a Köbön. Az ingatlan több szempontból is spekuláció és több lépcsőben is. Marad tehát az alap tevékenység, ami zsugorodó céget és még forintban is csökkenő profitot, dollárban pedig szinte összeomlást mutat. Engem ennek ellenere, vagy eppen ezert nagyon érdekel a sztori. Nagyon érdekelt a wireCard is, és tankönyvi volt az ottani forumozo “befektetők“ egyirányú elfogultsága, aztán annál is sokkal negatívabb lett a történet vége, mint én amit szkeptikusan képzelni mertem... ez nem kell párhuzamot jelentsen de nagyon érdekes hogy hasonló volt a hangulat miközben csak csúszkált lefelé a részvény ott is....
Nem neked címzem, hanem a topiknak, csak éppen van mindig előzmény hozzászólás amihez jobban kapcsolódik a felvetésem! XD Én semmiről nem akarok senkit meggyőzni. Beszélgetünk ez a fórum lényege. Mivel soha senki nem hozta szóba legalábbis én nem olvastam itt, hogy egy ipari telek értékelésénél milyen kockázatok merülhetnek fel pláne az értékesítésénél, ezért szerintem ez nagyon is hozzáadott érték, mint új szempont? Mindenképp nagyobb hozzáadott érték mint naponta rinyálni és elméletben fenyegetni a Menedzsmentet. De annál is, mint naponta leírni hogy a Rába jó?
Te most tényleg azt állítod, hogy amikor a Rába nem teszi közzé ez ingatlanok értékbecslését, akkor a részvényeseknek egyesével évente újra és újra saját maguknak kellene csináltatni, ahhoz hogy lehessen véleményük az értékéről az adott évben? Én arról írtam, hogy volt egy periódus 2006-7 ig, amíg az értékbecslések kb. a piacot követték, illetve a nagyobb változásokat kommunikálták, többek között a terület megtisztítását, az Engel projektben a várható beépítését. Utána viszont néma csend lett a területen nem történt semmi. Nem volt kommunizmus, nem vittek oda benzinkutat, nem bontottak el atomerőművet, nem szórták be polóniummal, hogy zöldebb legyen a fű, és megdögöljön Simicska Lajos, ha véletlenül arra jár. Csak az értékelés zuhant be a semmittevés mellett, és maradt ott, amióta az MNV a tulajdonos, hiába ment fel a piac mindenhol. Szóval igen, én a KSH ÁTLAGGAL becslem az értékváltozást ahhoz a dátumhoz képest, amikor még feltehetően utoljára talán politikai nyomástól mentesen történt az értékelés. Teszem ezt, szerintem KONZERVATÍVAN az ország Budapest után második legerősebb jövedelmi viszonyokkal rendelkező városában. Elnézést, ha ez a nagy felkészültségű megvilágosodottaknak túlzás. Érdeklődéssel várom a számszerű becslésedet. És egyébként szerintem azzal kb. be is fejezhetjük a vitát, úgysem fogjuk egymást meggyőzni. Szerintem Te ide csak kötekedni és kárörvendeni jársz, nincs semmi hozzáadott értéke a hozzászólásaidnak, és kissé unom már a hetente nekem címzett provokációidat.
Ez azért így durva ))) Dália , barkácsos területe mást igazol (ismétlem igazol!) vissza. 12 Mrd alsóhangon kiárulható, kihozható belőle. Meg akkor is ha 4-8 hektár utat közművet 0 számolunk ! Rába jó
Na még egyszer. Mivel ezek szerint te sem tudsz semmi érdemit a terulet valós állapotáról es hasznalhatosagarol, ezert minden csak legbol kapott spekulacio. Egy alap ingatlanbecsles sose foglalkozik ipari terulet karmentesitesenek koltsegevel, foleg nem, ha az nem is ismert. Raadasul erre vonatkozo szabalyok egyre szigorodnak, igy az elmeleti koltseg egyre emelkedik. Emiatt bizony nem ez lenne az elso ingatlan, ami realis es valos ertekcsokkenest szenvedne el akar 13 ev alatt. Ilyen nagy terulet es foleg ilyen celu terulet eseten a ksh atlagoddal nem mesz semmire, iranyadonak se jo. Tegnap egy ilyen ingatlanokon nagyon sok beruhazast vegrehajto vezetovel beszelgettem, es beugrott a raba, ott vilagosodtam meg. ;) Az mem karesemeny, ha a tevekenysege soran evtizedek alatt gyakorlatanal fogva szennyezes keletkezett! Regen erre mas szabalyok vonatkoztak, foleg a kommunizmusban. Nem ezt hasznalta a raba uzemanyag toltoallomasnak?
Túltolod a bölcselkedést már sokadszor. De vajon minek? A
korábbi éves beszámolókban 2007.12.31-i időpontra vonatkozóan 9,895 milliárd
forint értéken szerepelt a városrét. Azóta a KSH átlagos ingatlan árindexe ment 80-90%-ot. Konklúzió: Nem lehet 5-6 milliárd az értéke, csak akkor, ha valami hazugság van/volt, vagy káresemény bekövetkezett. Káreseményről a Rába sosem tett említést az értékelések kapcsán, de a terület megtisztítását változó mértékben ugyan, de többször kommunikálták, és ha lett volna utánuk valami káresemény, akkor jogos kérdésünk, hogy miért nem volt büntető ügy/kártérítési per a felelős ellen, mit tettek a kár elhárítására? Ha véletlenül azt mondják pl. az MNV részéről, hogy a korábbi cca. 10 milliárd hazugság volt, akkor is ért anno 6-7 milliárdot az azt megelőző évek becslései alapján, és ahhoz képest is kijön a KSH átlaggal számolva a 12 milliárd alsó becslés. De!! Ekkor kéretik Pintér Istvánt és csapatát az utolsó emberig azonnal eltávolítani, mert hazudtak, és ilyen emberek nem vezethetik a cégünket. Plusz kártérítési pert is elkezdünk mérlegelni ellenük. Ha meg ért 10 milliárdot anno, akkor most végképp nem lehet se 5 se 6 az érték, mert akkor valaki nagyon otrombán hazudik pillanatnyilag, és akkor azt az illetőt kell eltüntetni a cég környékéről, mert mindenkinek kárt okoz, a magyar államot is beleértve. Szóval a kicsit utánaolvasásod az ipari ingatlanoknak és az itt lefuttatott gondolatkísérlet teljesen érdektelen. Itt van egy folyamatos ügy, ami nem felel meg a gazdasági élet legelemibb törvényeinek, és ezt ki kell vizsgálni, a felelősöket meg kell büntetni, kártérítést kell eszközölni, amennyire lehetséges. Ezt egyetlen dolog teheti okafogyottá: ha mostantól belátható időn belül, teljesen átláthatóan, kiszámítható pályán elmegy a telek egyben, vagy apránként legalább 15-20 milliárd között, és ezt a pénzt a tulajdonosoknak visszajuttatják. Ha ennek bármelyik eleme sérül, akkor nincs miről tárgyalni.
Rába és a láma
Egy tisztességes spekuláns mivel is kezdi vasárnapi programját?
Míg élete párja a vasárnapi ebédet kotyvasztja, menekülésre adja fejét.
A boszorkány üstben rotyogó, ebédnek nevezett főzet felajzó illata elöl, kénytelen a közeli intézmény, barackpálinka és a savanyú sör illatával átitatott intézménybe menekülni.
Felüdítő érzés a boszorkánykonyha légköre (Ne egyél bele, mert pofán váglak…..!!! Mondtam már cigivel kifelé…..!!! Lehet, hogy anyád úgy csinálja de…….!!!) után a hím egyedektől enyhén izzadságszagú helyiség zsivaja.
Mivel a társasába láma későn érkezvén, a jelenléti ív aláírását követően beáll a söntéspunt előtt kígyózó két ember mögé és Béla harsány kiáltásának eleget téve, előveszi pénztárcáját.
Megért ő mosollyal figyeli Ica (Ő a csapos) dekoltázsát, himbálózó kebleit és zsonglőröket meghazudtoló kacsóját.
Fantasztik us, ahogy az üvegre szerelt fém mütyürrel önti a mérőpohárba a sárgán csillogó párlatot.
Kimérve a mennyiséget egy ügyes mozdulattal, még profi brókert is meghazudtoló póker arccal (fapofával), felét a vendég poharába önti, míg másik felét a kocsma nyereség alapjában hagyja.
Lámát a révedezésből, Ica (Ő a csapos) turbékoló hangja zavarja meg.
-Mi és mennyi pancserkám?
Láma az erotikus hangnemtől zavarba esve, tévesen értelmezi a kérdést, a hatalmas keblekre szegezi tekintettét, majd elrévedezve válaszol.
-RÁBÁt és sokat!!
Ica (Ő a csapos) hatalmas kék szemeit tágra nyitja és őszinte áhítattal bele ordít lámánk képébe.
-Mi van!!??
Majd rövid, rokoni és egyéb anatómiai színfoltokkal tarkított szópárbajt követően, tisztázódik a rendelés tárgya, és végre láma megindulhat a baracknak nevezett gyümölcs párlatával megpakolt tálcával (ÁNTSZ által előirt rozsdamentes) tőzsdei spekulációkban megedződőt társasága felé.
Béla falkavezérhez híven, maga elé húzza a tálcát és egy feles lehörpintését követően, felvállalja az előkóstoló szerepét, majd a leosztás felelősségteljes feladatát.
Lámában a (egy nekem, egy neked, majd ismét egy nekem) teátrális leosztás, némi gyanakvást kelt a testvéries megosztás elvében, de hát egy jó barátban és a brókerében csak megbízik az ember.
B.Béla a benyelt maligánfok a megspórolt fizetőeszköz okozta jóérzés jeléül, egy nagyot csettintett nyelvével, miközben Jenö (Barátai közt Nyuszika) cigarettájából egy szálat lenyúlt.
Miközben a füstszűrőt akkurátusan letörte, elgondolkodva az asztalon üresen lévő „feles” poharakat számolta.
A meztelen cigarettát szája szélébe rakva, láma felé fordult, miközben a mozdulatban benne volt TŰZET!! , feltette szokásos kérdését.
-Na mit vettél??
Láma csodálattal teli félelemmel figyelte Bélát.
A várható szemrehányástól, halkan, suttogva válaszolt.
-Rábát.
N éma csend lett a műintézményben.
Csak egy eltévedt tekegolyóként ide-oda pattogó vendég a mosdó ajtót elfelejtvén kinyitni zavarta meg a csendet.
De az ajtó mellet erre az esetekre rendszeresítet székre leülve ö is elcsendesedett.
Béla elgondolkodva szögezte tekintetét a tálcán szaporodási céllal ügyködő, két légyre, majd egy határozott mozdulattal megzavarva ténykedésüket.
Csend esen megszólalt.
Helyes.
A higgadt helyeslés, a társaságban nyomasztóan uralkodó félelmet, karmesteri pálca intését felelevenítően elhessegette és újra helyreállt a békés zsibongás.
Egy darabig még egyesek szemén látszott a bizonytalanság és óvatosan sandítottak Béla felé.
De lassan mindenki meggyőződött arról, hogy Béla elméje nem háborodott meg és a helyeslése az egy szokványostól eltérő de őszinte.
Rövidesen mindenkiben tudatosodott, és lassan pletykaként terjengeni kezdett hogy az aktuális napi csoda, miszerint Béla igazat adott el ült.
Már csak azért is, mert a „minden csoda három napig tart” Ica (Ő a csapos) által vezette intézményben csak három perc.
Ezt követően már semmi érdemleges nem történt.
Mivel kakukkos órát meghazudtoló pontossággal megjelent Matildka, Jenö (Nyuszika) felesége és házi fodrászuk kreatívságát a fején hordozva jelezte, hogy cselédként foglalkoztatott anyósa elkészült az ebéddel.
Miáltal az ékes társaságot feloszlatja.
Egyesek szerint Matildka híd és egyéb blokádokban hatékony szerepet vállalhatna a rendfenntartó erők költséges bevetése helyett, de ennek hangzatosabb jelét nem merték adni.
Így hát a Rába befektetés bővebb kitárgyalása Bélával, vélhetően a következő szabadfoglalkozásra tolódik.
Béla engedvén az erőszaknak kihörpintette a maradék maligánokat az asztalon lévő poharakból és belegyező bólintással fel állt és hallgatólagos beleegyezését adta a társaság távozásához.
lama