Az első fordulót a Pannergy székhelyére hirdették meg, ott meg gondolom max egy 10-15 személyes tárgyaló fogadná a részvényeseket. Kb. nulla az esély arra, hogy az első felvonás határozatképes legyen. Ha a nagyrészvényesek nem mennek el, márpedig a nagyok mögött jórészt a cégvezetés áll, szóval tudják, hogy elmennek-e vagy sem, akkor nem lesz határozatképes.
A második kört már egy konferenciaközpontban rendezik, ez szerintem önmagáért beszél, a cégvezetés is csak a megismételt közgyűléssel számol.
Hogy kontextusba helyezzük a fúziós kutatás jelenlegi állapotát: teleportálásra is előrehaladott kutatások vannak, fotonok szintjén már működik. De ne kezd el árulni e miatt az autódat.
Annyi, hogy a folyékony hidrogént olcsón lehet a világ másik végére szállítani, és ott felszabadítani az energiát. Miért nem teszik ezt meg helyben és az áramot küldik a világ másik végébe? Pl. minek LNG-t küld Európába Katar, miért nem égetik el ott helyben a gázt és áramot küldenek? Mert sok lenne a hálózati veszteség, és így rosszabb a hatásfok. A betontömb helyi energiatárolás, míg a folyékony hidrogén olcsón szállítható.
Sokféle elképzelés van és volt energiatárolásra. A visegrádi hegységben pl. hegyi tót képzeltek el, ahova felszivattyúzzák a vizet, majd ha kell, akkor leengedik, turbinákat meghajtva. Hasonló elképzelés szélturbináknál is előjött. Van, aki spirálrugót feszítene, majd engedne ki. Stb.
De egy atombombánál is sok energiát lehet felszabadítani és a villám is sok energiát adna, ha befognánk. Jobban mondva be is fogjuk (villámhárító), csak kezelni nem tudjuk.
Amit korábban írtam, az fennáll, itt is giga méretű hő képződik, amit el kell vezetni. Kiszáradt folyómeder melletti fúziós erőművet ipari hulladéknak hívják.
De ez nem így működik. A primer-szekunder körre, majd a külső hűtésre (körök bontása) a sugárszennyezés elkerülése miatt van szükség, ennél nem kell több kör. Hiába építenél bele köztes köröket, az elvezetendő hő mennyisége egy konstans érték, az utolsó kör megkapja a teljes terhelést. Fölösleges a szükségesnél (=szennyeződés elkerülése) többet beletenni. Itt óriási mennyiségű hőt kell elvezetni. Két nagyságrenddel nagyobbat, mint amit a Pannergy mondjuk Győrben szolgáltat. Gyakorlatilag a budapesti távfűtésre elég lenne. Csak épp ezt a hőt nem lehetne így, hatékonyan fűtésre használni, mert itt nem az a cél, hogy a hőt hasznosítsuk, hanem hogy az áramtermelés maximálása érdekében minél hatékonyabban hűtsük a szekunder kört. Azt meg úgy lehet, hogy annak hűtőközege (Duna vize) minél kisebb mértékben melegedjen fel (annál hatékonyabb a hűtés, minél kevésbé melegszik fel a hűtőközeg). Ezt úgy lehet elérni, hogy nagy mennyiségű dunavíz kerül e célból felhasználásra, a belépő és kilépő hűtővíz hőmérsékletének különbsége csak 10 fok körül van.
Ha kevesebb dunavizet engednél rá, akkor annak hőmérséklete a hűtés során jobban kellene nőjön, de ezzel párhuzamosan rohamosan csökkentene a hűtés hatékonysága, így végső soron az áramtermelés képessége zuhanna vissza. Azaz ha fűtésre is akarnád használni a rendszert, akkor annak eredményeként jóval kevesebb áramot tudnál termelni. Lehet komplex rendszerben is gondolkodni, áramtermelés + fűtés, aminek az össz hatásfoka jobb lenne, mint ami csak áramtermelésről szól, de itt nem az a cél.
Én csak, mint számomra legérdekesebb megoldást írtam be, nem azt írtam, hogy ez egy jó megoldás. Persze van már nagyon sok módja (akár a villamosenergiának is az akkumulátoron kívül) a tárolásnak.
Erre kalapozzák a pénzt a tőzsdén. Úgy hívják a céget, hogy EnergyVault. Néhány daruval emelgetnek betontömböket. Elég sok sebből vérzik a dolog. Pl ha nagy a szél, akkor le kell állnia az egésznek. Eszméletlen sok beton kell hozzá és nem túl nagy a kapacitása illetve a teljesítménye. Hatásfok és energiasűrűség kb mint a pumped hydro storage, viszont sokkal több hely kell neki, illetve eszméletlen sok beton. Másrészt az emberek szívesebben nézegetnek néhány víztározót mint irgalmatlan sok betontömböket rakodó darut. Sok értelme szerintem ennek nincs. Az sokk jobb ötlet, hogy turbinán keresztül lezárt bányákba leengedik a vizet, ezzel áramot termelve, majd energiafölöslegkor kiszivattyúzzák. Másik szintén életképesebb ötlet a kiürült gáz mezők nagynyomású levegővel feltöltése a fölös energiából, majd a légkörbe visszaengedéskor turbina hajtása a nagynyomású levegővel.
Ezzel vitatkoznék, mert épp a múltkor olvastam, hogy a kínaiaknak sikerült kb. 1000 másodpercig fenntartani a fúzióhoz szükséges plazmát és ők a korábbi több másodperces (talán amerikai) addigi rekordot haladták meg. A fúziós erőművek egyik példánya lesz az ITER itt Európában, ami néhány éven belül indul - persze majd meglátjuk, mekkora csúszással, vagy milyen hatásfokkal fog működni. Szóval a fúziós reaktorok már nem csak tervezőasztalon léteznek, annál jóval előrehaladottabb azok állapota. És méretben könnyen skálázhatók, így pl. hozzáigazíthatók lesznek egy-egy város tényleges szükségletéhez. Emellett helyben lesznek, nem kell hozzájuk semmit sem vezetéken odaszállítani. Jómagam reális alternatíváját látom bennük mind az atomerőműveknek, mind pl. a H2-es erőműveknek.
Nyilván, a Duna nem az atomreaktor primer körét hűti. Ugyanakkor több lépcső kialakításával már a negyedik/ötödik stb. kör nem feltétlenül kell több fokkal magasabb hőmérsékletű legyen, mint az utolsó kör hűtőközegét adó folyó vize. Csak ésszerűen kell tervezni, és megfelelő hasznosításokat kapcsolni az egyes hűtési lépcsőkhöz. Emellett egy kisebb teljesítményű atomreaktor esetében kevesebb "nemkívánatos" hőt kell az egyes lépcsőkben feldolgozni.
Ami eddig legjobban tetszett, mint elektromos energia tárolás: több 100-1000 tonnás műbeton-tömböket emelnek 50-100m magasra amikor energia többlet van (már nem emlékszem pontosan az adatokra, utánna lehetne nézni), majd mikor kell ezeket leengedik a földre és gravitációt használva elektromos áramot termelnek. Nem kell sok hely hozzá, semmi extra adottság nem kell, olcsó kivitelezni, üzemeltetni, kicsi a karbantartás igénye, stb. És a bevitt elektromos engergiának a 85%-a kivehető. Azaz nem csak akkumulátorba lehet elektromos energiát tárolni. És ez csak egy dolog, számos módon lehet még villamos energiát tárolni.
A fúziós reaktor szinte még elméleti szinten se létezik. Milliszekundumokkal küzdenek. A hőt ott is el kell majd vezetni egy közeggel, gőzt csinálni belőle, abból áramot. Azaz ott is le kell majd hűteni a turbinából kiáramló gőzt, hogy fenntartható körfolyamatot hozzanak létre, a gőz lehűtéséhez meg kell majd egy nagy, áramló (így megújuló) vízbázis. Egy folyó.
Simán lehet, hogy ez egyszerűbb és olcsóbb lesz, mint szélerőművekkel meg napelemekkel bohóckodni. Ha majd egyszer lesz ilyen.
Az más része az erőműnek. A Duna nem a reaktort hűti, hanem a turbinából kijövő gőzt, a reaktorral nincs kapcsolata, nem is lehet, hiszen akkor sugárszennyezés érné. Gondolj bele, hogy egy 2 GW-os erőmű a működése során 5 Celsius fokkal emeli a teljes Duna hőmérsékletét. Ezt teljesen zárt körű hűtéssel helyettesíti sehogy se fogod. Nem véletlen, hogy minden atomerőművet folyó mellé telepítenek. Akkora folyó mellé, ami képes elvezetni az erőmű hűtése során felszabaduló hőt.
A cseppfolyós hidrogén kezelése megoldott, nem bonyolultabb az LNG-től. Hány folyékony hidrogénes katasztrófáról hallottál az elmúlt évtizedekben? Régóta használják.
Azért hűteni nem csak vízzel lehet valamit, pl. az újabb generációs atomreaktorok esetében sóolvadékot, avagy folyékony nátriumot (is) használnak erre a célra. Értelemszerűen a fúziós reaktorok esetében is módosítható a vízhűtéses alapelv - ugyanakkor tény, sajnos, hogy a fúziós reaktorok éppen mindig 20 év múlva leszenk piacilag elérhetőek; és ez így van az 1970-es évek óta :-)) A cseppfolyós hidrogénen alapuló rendszerek a szükséges magas nyomás miatt iszonyúan veszélyesek - ezen megfelelő technikai módosításokkal lehet segíteni, de a technológia ettől még veszélyes marad, különösen, ha otthon Mari néni/Józsi bácsi is azt fogja használni.
Ja és a lehűtés: energiát igényel, amit megtermel maga a rendszer. De ez bele van építve az egész rendszer működésébe. Minden más rendszernél vannak ilyen elemek.
Pár évtized alatt ki lehet építeni egy komplett ilyen rendszert. De amíg pl. Magyarországon el van lehetetlenítve a szélerőművek telepítése (vélhetőleg azért, mert a Böllér és Böllér Kft. max az alap betonozásához ért), addig nehéz arról beszélni, hogy egy ilyen átállás meddig tartana és mennyibe kerülne. Orosz gáz, csak az, semmi más. Minél hangosabban kell ezt üvölteni.
A cseppfolyósításhoz lehűteni kell a gázt. Ahogy azt teszik az LNG-nél is. Az se véletlen, hogy az EU az LNG infrastruktúra kiépítése során előírja, hogy annak cseppfolyós hidrogén szállításra, tárolásra is alkalmasnak kell lennie. Azaz a szállítás/tárolás fizikai háttere már kiépítés alatt van. Ez egyelőre gyerekcipőben van, de így volt ez az elektromos autózás is 10 éve. Nem a következő 5 évben kell erre átállni, el kell kezdeni, és szép lassan haladni az úton. Norvégiában már az eladott autók 50%-a tisztán elektromos. Ezzel csak azt akarom mondani, hogy ha a fosszilis energiahordozók használatával fel akarunk hagyni, akkor az nem érv, hogy most mi van, és hogy hosszú az út. Igen, évtizedek, de meg kell csinálni, mert amúgy nagy baj lesz. A fúziós energiatermelés egy más terület, nem tudni mikor lesz abban érdemi áttörés. Nem lehet hátradőlni és várni, hogy majd csak lesz már valami. Simán lehet, hogy egy hirdogén alapú társadalmat fog majd egyszer leváltani, mert annak fenntartása drágább lesz, mint fúziós reaktorokat építeni. De a fúziós reaktor is hőtermeléssel állítja elő az energiát, ami hűtővizet igényel. Lesz?
Nem kekeckedni szeretnék, mert ez a típusú energiatermelés/-tárolás valóban hatékony. De! A hidrogén tárolása alapvetően cseppfolyósított állapotban történik, amihez komprimálni kell, ráadásul így a hidrogén nyomása jelentősen megnő, azaz igen nyomásbiztos tárolóedényekre van hozzá szükség. Ami nem feltétlenül olcsó. Mivel a fúziós energiatermelés egyelőre még piaci viszonylatban nem elérhető, a fajlagosan legolcsóbb megoldás vsz az atomenergia. Sajnos Paks esetében a külső környezet hőmérsékletének növekedtével valóban új (megoldandó környezetvédelmi) problémák jelentkeznek, amelyeket kezelni kell, ami az ilyen típusú energiatermelés hatásfokát, és így annak gazdaságosságát csökkenti. Ugyanakkor nem Paks-típusú, hanem III vagy IV generációs atomerőművek is léteznek, ráadásul ezekből lokálisan kisebbek is hatékonyan telepíthetők. Szóval az atomenergiát nem célszerű helyből kidobni...
Az elemzés szerint a cég eredményei javultak, de a hozamkörnyezet (hosszú kamatok emelkedése révén) romlott, és ez utóbbi kicsit dominánsabb.
Magyarán ugyan a jövőben várhatóan jobb eredményekre lesz képes a cég, de a hosszú kamatok emelkedése miatt annak jelenértéke a korábban számoltnál kicsit még alacsonyabb is.
A miskolci harmadik kúttal továbbra se számolnak, de az amúgy se hozna érdemleges változást.
Mire számítasz a jövőben? Ha már az elmúlt években is kritikus volt a Duna hűtő funkciója, akkor mit vársz 5-10-20 év múlva? Egyre melegebb, egyre szárazabb éghajlat köszönt ránk? Egyre apadó Duna? És mikor jön el az, amikor le kell állítani az atomreaktort, mert az amúgy a meleg hűtővizével kiírtja a Duna élővilágát?
PANNERGY