Fitch: nőtt a politikai bizonytanság
A Fitch hitelminősítő szerint a politikai bizonytalanság egyre nagyobb Magyarországon, a szükséges megszorító intézkedéseket foganatosítani képes új miniszterelnök megválasztásának kudarca a hitelbesorolásra is negatív hatással lehet. Korábban a kedvezőtlen gazdasági kilátásokra hivatkozva negatív kilátásokat állapítottak meg az ország esetében.
Geithner tervezete erősítette a bizalmat, egyelőre optimisták a befektetők
Úgy tűnik, hogy Timothy Geithner „banktisztító” programjában bízik a piac, hiszen a tőzsdék emelkedésnek indultak. Az első akadály, a befektetők bizalmának megszerzése, elhárult a tervezet előtt, de a Kongresszus még szkeptikus, így rendkívül fontos, hogy Geithnernek sikerüljön forrásokat is szereznie a tervezethez. Ez a forrás pedig nem kis összeg, 750 milliárd dollárról van szó.
A Kongresszusban is felháborodást keltett az AIG vezetők extradíjazása, ezért is bizonyulhat komoly ellenállásnak. A pénzügyi szektorban le kell hűteni most a kedélyeket, mert rendkívül sok a botrány.
A Fehér Háznak nem könnyű a feladata, ugyanis meg kell győzniük a magánbefektetőket és az amerikai népet, hogy a Geithner-féle tervezet sikeres lesz. Geithner tervezete arról szól, hogy kezdetben 75-100 milliárd dollárt tesznek a PPIP-be (magántőke és állami tőke bevonásával létesített befektetési alapba), amelyből a befektetők kezdetben finanszírozni tudják az kétes értékű kölcsönök és értékpapírok vásárlását, illetve visszavásárlását, s később a program sikerességétől függően ezt az alapot 500, illetve 1000 milliárd dollárra is kibővíthetik.
Ben Bernanke Fed elnök és Timothy Geithner ma délután 15:00-kor Washingtonban beszélnek a Képviselőház pénzügyi bizottsága előtt az AIG-vel kapcsolatos problémákról és teendőkről. A legnagyobb amerikai biztosító eddig több mint 182 milliárd dolláros segítséget kapott az adófizetők pénzéből és egyéb forrásokból, így nem csoda, hogy a társaságban a vezetőség visszaélései komoly társadalmi bizalmatlanságot és nagy felháborodást szültek.
A Kongresszus által 2008 októberében megszavazott TARP program elakadt, Paulson tervezete kudarcot vallott. Geithner programját korábban csak azért nem fogadta kitörő optimizmus, mert hiányoztak annak részletei. A Fed TALF programja Geithner tervezetét szinte kiegészíti, hiszen ennek keretében a Fed is nyújt olcsó hitelt kétes értékű pénzeszközök megvásárlására. Geithner tervezete arról is szól, hogy a bankoktól akár teljes, komplett hitelcsomagot is megvásárolhatnak a PPIP-n keresztül a magánbefektetők, amelyeket az FDIC (országos betétbiztosító) felügyel, s garanciát is nyújt a vásárlásokra. A befektetők jobban örülnek egy ilyen programnak, mint például olyan elképzeléseknek, hogy a kormány államosítsa a bankokat, s így „benyelje” az összes veszteséget, amelyet a bankok mérlegei rejtenek magukban.
Japánban a '90-es években a kormány nem szabadította meg a bankokat az ún. toxikus eszközöktől, hanem azok a bankok mérlegeit továbbra is terhelték, s a bankoknak kellett leírni a nagy veszteségeket, illetve túladni a szóban forgó eszközökön.
Geithner programja tehát mindenképpen egyfajta „arany középút” az eddigi megoldások és javaslatok között.
Alan Greenspan egykori Fed elnök azt mondta a múlt héten, hogy a bankoknak kb. 750 milliárd dollárnyi friss tőkére van szükségük, teljesen mindegy, hogy magántőke, vagy állami tőke bevonásával. Geithner mindkettőt szükségesnek tartja.
Számos amerikai befektető viszont nem biztos, hogy azt szeretné, ha még az unokája is fizetné a bankmentés tetemes költségeit, így a program sikeressége nagyban függ attól, hogy mennyit vállalnak be a magánbefektetők, mennyire lesznek aktívak a kétes értékű eszközök vásárlása során. Annyi azonban biztos, hogy a semmittevésnél nincs rosszabb.
Az FDIC vezetője, Sheila Blair kétkedik abban, hogy a bankok azonnal értékesítenek majd toxikus eszközöket az alapnak, de ha valóban látszik a fény az alagút végén, azaz sikerül a kísérlet, akkor viszont megnőhet a forgalom.
Az AIG-vel kapcsolatos botrányhelyzet már valamelyest csillapodott, amint a Képviselőház megszavazta, hogy 90%-os adókulcs terhelje a bónuszfizetéseket azon társaságokban, amelyek az adófizetők pénzéből több mint 5 milliárd dollárt kaptak (ilyen a Fannie Mae, a Freddie Mac és az AIG is). A mai napon Bernanke és Geithner további szigorú szabályozó intézkedéseket fogalmazhatnak meg, illetve javasolhatnak az államilag támogatott, pontosabban a válságban „kimentett” intézményekkel kapcsolatban. A Szenátus azonban még nem fogadta el a bónuszadó javaslatot, de ha elfogadja is, valószínűleg csökkentik az adóteher mértékét 50-70%-ra az egyes sajtóhírek szerint.
Mi derült ki a japán kamatdöntési jegyzőkönyvből?
A japán pénzügyminisztérium megkérte a japán jegybankot (BoJ), hogy növelje a vállalati kötvényvásárlásait a pénzügyi rendszer likviditásának növelése érdekében. A jegybank valószínűleg az alacsonyabb minősítéssel rendelkező kötvényeket is megvásárolja majd. A monetáris lazításnak nincs több mozgástere, hiszen az irányadó ráta elérte a 0,10%-ot, így kvantitatív lazítás következik. A februári kamatdöntési jegyzőkönyv szerint a jegybank 10 milliárd dollár értékben vásárol majd „A”, illetve jobb minősítésű kötvényeket, s további 30 milliárd dollár értékben vállalati kötvényeket, s egyéb rövid lejáratú vállalati adóspapírokat. A 3 hónapos japán A1 minősítésű vállalati kötvények és az azonos lejáratú államkötvények közötti spread mértéke 141 bázispontról 29 bázispontra csökkent december 19-én, amikor a BoJ bejelentette kötvényvásárlási szándékát. A japán 3 hónapos bankközi hitelkamatláb (3 havi TIBOR) 0,678%-ra esett tegnap, pedig decemberben még 0,922%-on, évtizedes csúcson volt. A jen gyengülése folytatódott az adatközlést és a hozameséseket követően.
A Fitch hitelminősítő szerint a politikai bizonytalanság egyre nagyobb Magyarországon, a szükséges megszorító intézkedéseket foganatosítani képes új miniszterelnök megválasztásának kudarca a hitelbesorolásra is negatív hatással lehet. Korábban a kedvezőtlen gazdasági kilátásokra hivatkozva negatív kilátásokat állapítottak meg az ország esetében.
Geithner tervezete erősítette a bizalmat, egyelőre optimisták a befektetők
Úgy tűnik, hogy Timothy Geithner „banktisztító” programjában bízik a piac, hiszen a tőzsdék emelkedésnek indultak. Az első akadály, a befektetők bizalmának megszerzése, elhárult a tervezet előtt, de a Kongresszus még szkeptikus, így rendkívül fontos, hogy Geithnernek sikerüljön forrásokat is szereznie a tervezethez. Ez a forrás pedig nem kis összeg, 750 milliárd dollárról van szó.
A Kongresszusban is felháborodást keltett az AIG vezetők extradíjazása, ezért is bizonyulhat komoly ellenállásnak. A pénzügyi szektorban le kell hűteni most a kedélyeket, mert rendkívül sok a botrány.
A Fehér Háznak nem könnyű a feladata, ugyanis meg kell győzniük a magánbefektetőket és az amerikai népet, hogy a Geithner-féle tervezet sikeres lesz. Geithner tervezete arról szól, hogy kezdetben 75-100 milliárd dollárt tesznek a PPIP-be (magántőke és állami tőke bevonásával létesített befektetési alapba), amelyből a befektetők kezdetben finanszírozni tudják az kétes értékű kölcsönök és értékpapírok vásárlását, illetve visszavásárlását, s később a program sikerességétől függően ezt az alapot 500, illetve 1000 milliárd dollárra is kibővíthetik.
Ben Bernanke Fed elnök és Timothy Geithner ma délután 15:00-kor Washingtonban beszélnek a Képviselőház pénzügyi bizottsága előtt az AIG-vel kapcsolatos problémákról és teendőkről. A legnagyobb amerikai biztosító eddig több mint 182 milliárd dolláros segítséget kapott az adófizetők pénzéből és egyéb forrásokból, így nem csoda, hogy a társaságban a vezetőség visszaélései komoly társadalmi bizalmatlanságot és nagy felháborodást szültek.
A Kongresszus által 2008 októberében megszavazott TARP program elakadt, Paulson tervezete kudarcot vallott. Geithner programját korábban csak azért nem fogadta kitörő optimizmus, mert hiányoztak annak részletei. A Fed TALF programja Geithner tervezetét szinte kiegészíti, hiszen ennek keretében a Fed is nyújt olcsó hitelt kétes értékű pénzeszközök megvásárlására. Geithner tervezete arról is szól, hogy a bankoktól akár teljes, komplett hitelcsomagot is megvásárolhatnak a PPIP-n keresztül a magánbefektetők, amelyeket az FDIC (országos betétbiztosító) felügyel, s garanciát is nyújt a vásárlásokra. A befektetők jobban örülnek egy ilyen programnak, mint például olyan elképzeléseknek, hogy a kormány államosítsa a bankokat, s így „benyelje” az összes veszteséget, amelyet a bankok mérlegei rejtenek magukban.
Japánban a '90-es években a kormány nem szabadította meg a bankokat az ún. toxikus eszközöktől, hanem azok a bankok mérlegeit továbbra is terhelték, s a bankoknak kellett leírni a nagy veszteségeket, illetve túladni a szóban forgó eszközökön.
Geithner programja tehát mindenképpen egyfajta „arany középút” az eddigi megoldások és javaslatok között.
Alan Greenspan egykori Fed elnök azt mondta a múlt héten, hogy a bankoknak kb. 750 milliárd dollárnyi friss tőkére van szükségük, teljesen mindegy, hogy magántőke, vagy állami tőke bevonásával. Geithner mindkettőt szükségesnek tartja.
Számos amerikai befektető viszont nem biztos, hogy azt szeretné, ha még az unokája is fizetné a bankmentés tetemes költségeit, így a program sikeressége nagyban függ attól, hogy mennyit vállalnak be a magánbefektetők, mennyire lesznek aktívak a kétes értékű eszközök vásárlása során. Annyi azonban biztos, hogy a semmittevésnél nincs rosszabb.
Az FDIC vezetője, Sheila Blair kétkedik abban, hogy a bankok azonnal értékesítenek majd toxikus eszközöket az alapnak, de ha valóban látszik a fény az alagút végén, azaz sikerül a kísérlet, akkor viszont megnőhet a forgalom.
Az AIG-vel kapcsolatos botrányhelyzet már valamelyest csillapodott, amint a Képviselőház megszavazta, hogy 90%-os adókulcs terhelje a bónuszfizetéseket azon társaságokban, amelyek az adófizetők pénzéből több mint 5 milliárd dollárt kaptak (ilyen a Fannie Mae, a Freddie Mac és az AIG is). A mai napon Bernanke és Geithner további szigorú szabályozó intézkedéseket fogalmazhatnak meg, illetve javasolhatnak az államilag támogatott, pontosabban a válságban „kimentett” intézményekkel kapcsolatban. A Szenátus azonban még nem fogadta el a bónuszadó javaslatot, de ha elfogadja is, valószínűleg csökkentik az adóteher mértékét 50-70%-ra az egyes sajtóhírek szerint.
Mi derült ki a japán kamatdöntési jegyzőkönyvből?
A japán pénzügyminisztérium megkérte a japán jegybankot (BoJ), hogy növelje a vállalati kötvényvásárlásait a pénzügyi rendszer likviditásának növelése érdekében. A jegybank valószínűleg az alacsonyabb minősítéssel rendelkező kötvényeket is megvásárolja majd. A monetáris lazításnak nincs több mozgástere, hiszen az irányadó ráta elérte a 0,10%-ot, így kvantitatív lazítás következik. A februári kamatdöntési jegyzőkönyv szerint a jegybank 10 milliárd dollár értékben vásárol majd „A”, illetve jobb minősítésű kötvényeket, s további 30 milliárd dollár értékben vállalati kötvényeket, s egyéb rövid lejáratú vállalati adóspapírokat. A 3 hónapos japán A1 minősítésű vállalati kötvények és az azonos lejáratú államkötvények közötti spread mértéke 141 bázispontról 29 bázispontra csökkent december 19-én, amikor a BoJ bejelentette kötvényvásárlási szándékát. A japán 3 hónapos bankközi hitelkamatláb (3 havi TIBOR) 0,678%-ra esett tegnap, pedig decemberben még 0,922%-on, évtizedes csúcson volt. A jen gyengülése folytatódott az adatközlést és a hozameséseket követően.
OTP részvényesek ide!