A Buda-Cash Brókerháznál a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda nyomozati cselekményt hajtott végre - írja az Index. Lépett a felügyelet A tudomására jutott visszaélés-gyanús esetek miatt az MNB ma közzétett végzésében azonnali hatállyal...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=210546
Ha ez igaz, akkor elég jól görgették 17 éven át, úgy, hogy néhány beavatott intézte ( akiket ugye most meggyanúsítottak ), ezek köre ennyi idő alatt nem változott, a felügyeleti szervek meg még véletlenül sem akadtak a lopások nyomára !!! 17 évig mindig rendben volt a részvényeknél a tulajdonosi megfeleltetés, a kötvények utáni hozam mindig időben jóváíródott a számlákon, a kifizetések mindig rendben megtörténtek. Mindezt az a néhány ember intézte hihetetlen ( szó szerint! ) perfekcionizmussal, aki ma gyanúsított! Lehet, hogy a Felügyeletnél meg a KELER- ben csak csupa komplett hülye lógázta a lábát és nem tűnt fel nekik semmi??? Mondjuk, hogy - mert ezt csak így lehetett menedzselni! - osztalékfizetés előtt a BC hatalmas vásárlásokba kezd, utána meg egyes papírok eladási oldalán állva milliárdokért szór ki papírokat a piacra??? Vagy a felügyelettől soha senki nem egyeztetett a KELER-rel a hozzá beküldött számok alapján???
El tudod Te ezt képzelni, mert a Windisch László MNB alelnök ill. Binder István szóvivő szerint 17 évig ez így zajlott!!!
A Buda-Cash-ügyben írt levelét megkaptam, köszönöm.
A Buda-Cash- és a Quaestor-ügyek egyértelműen és világosan mutatják, hogy egy fideszes piramisjátéknak vagyunk a szenvedő alanyai. Az elmúlt hetek brókerbotrányaival kapcsolatban szeretném jelezni, hogy frakciónk nagyon sok lépést tett az érintettek mielőbbi kártalanítása érdekében. Elindítottunk egy honlapot (brokerugy.hu), ahol bárki megtekintheti, hogy frakciónk eddig milyen intézkedéseket kezdeményezett a károsultak érdekében.
Frakciónk megszavazta a fideszes képviselők által benyújtott, a Quaestor-károsultak kárrendezését biztosító követeléskezelő alap létrehozásáról szóló törvényjavaslatot, mert minden segítség fontos a károsultaknak, az előterjesztéssel azonban sok problémánk van. A fideszes brókerkormány a javaslattal mentesíteni kívánja a felelősség alól az MNB-t, márpedig a jegybank felügyeleti hatáskörében mulasztott, amivel kárt okozott. A javaslat csak a Quaestor-ügyfeleknek biztosít 30 millió forintig kártalanítást, ezzel szemben a mi javaslatunk alapján a Buda-Cash és a Hungária Zrt. károsultjai is hozzájuthatnának befektetett pénzükhöz. Javaslatunk alapján a felelősség kérdése sem lenne megkerülhető. Az MNB-nél megvan ugyanis az az összeg, amely elég lenne a kártalanításra, hiszen a jegybank több mint 200 milliárd forintot "bújtatott el” különböző alapítványoknál, illetve fektetett különböző ingatlanokba. A javaslat ráadásul nem minden károsultra vonatkozik, a kártalanítást leszűkíti a kötvényre. Ezzel szemben mi azt javasoltuk, hogy minden pénzügyi eszközre terjedjen ki a kártalanítás.
Levelét és észrevételeit még egyszer köszönöm, bízom abban, hogy intézkedéseink az Ön segítségére is lehetnek. Minden jót kívánok Önnek!
Előzetes letartóztatásba helyezte a Buda-Cash Brókerház egykori vezetőjét pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság - tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség az MTI-t.
Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében az áll: a bíróság helyt adott a Fővárosi Főügyészség indítványának, és november 2-áig előzetes letartóztatásba helyezte az egykori tulajdonost és vezető tisztségviselőt, akit különösen jelentős kárt okozó csalás megalapozott gyanújával hallgattak ki. A döntést a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélye indokolta - olvasható a közleményben.
Hozzátették: ezzel tizenegyre emelkedett a Buda-Cash ügy gyanúsítottjainak száma, közülük négyen vannak előzetes letartóztatásban, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik. Közölték: a nyomozást - fokozott ügyészi felügyelet mellett - tovább folytatja a Nemzeti Nyomozó Iroda.
Az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy két újabb embert hallgattak ki gyanúsítottként szerdán a Buda-Cash üggyel összefüggésben.
"Vajon tényleg „minden idők legnagyobb brókerbotrányát leplezte le az MNB”, miként a honi sajtó tálalja a Buda-Cash-ügyet? Szakértőink szerint egyelőre csak annyi biztos: súlyos bizalmi válságot okozhat a magyar pénzpiacon a brókerbalhé. De vajon mi áll a hátterében? Esetleg fideszes oligarchaharc? Simicska Lajos bizonyára tudja.
Kapcsolódó írásaink
Quaestor-ügy: így nyúlnak a szálak a kormányig és az MNB-ig
Mit titkolnak Matolcsyék a BudaCash-ügyben?
MNB: Még nagyobb a baj
Vajon tényleg „minden idők legnagyobb brókerbotrányát leplezte le az MNB”, miként a honi sajtó tálalja a Buda-Cash-ügyet? Szakértőink szerint egyelőre csak annyi biztos: súlyos bizalmi válságot okozhat a magyar pénzpiacon a brókerbalhé. De vajon mi áll a hátterében? Esetleg fideszes oligarchaharc? Simicska Lajos bizonyára tudja.
Becslések szerint a Buda-Cash ügyfeleinek kára mintegy harmincmilliárd forint. Ügyfelenként csak harmincmillió forintig kártalanít az Országos Betétbiztosítási Alap. Az OBA a tagintézetek befizetéseiből, valamint a vagyon hozamából fedezi a kifizetéseket, de ha ez nem elég, rendkívüli díjfizetést rendelhet el a tagjaitól vagy akár hitelt is felvehet. A hasonlóan működő Befektető-védelmi Alap, a Beva a Buda-Cash ügyfeleit kártalanítja hatmillió forintig.
Magabiztosan nyilatkozta sajtótájékoztatón nem egészen egy éve Pál Gyula, a Buda-Cash Brókerház igazgatósági tagja, az Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB) elnök-vezérigazgatója: „A nagybankok kénytelenek összébb húzni magukat, fiókokat zárnak be, emiatt értékes dolgozókat és ügyfeleket veszítenek el. Itt lehet teret, piacot nyerni, üzletileg ebben látjuk a lehetőséget.”Szervezetek húsz nappal azután fizetnek, hogy a felügyeleti szerv, jelen esetben az MNB elrendeli a hitelintézet bezárását. Lapzártakor úgy tűnt, a héten dönthetnek a Buda-Cash felszámolásáról, vagyis utána kezdődhet a kártalanítás.
Vagyis abban: regionális bankcsoporttá alakult négy takarékszövetkezetük, amelyek megúszták az államosítást meg az azt követő privatizációt. (Az ÉRB mellett a Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. [DRB], a Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. [DDB] és a Buda Regionális Bank Zrt. [BRB] tartozik a pénzintézeti kör fiókhálózatához.)
Azon a sajtótájékoztatón kérdezték Pál Gyulát: jó néhány takarékszövetkezet szintén nem értett egyet az állam kényszerintegrációjával, de akkor ők miért nem követték a bankká válás példáját? Pál azt felelte: neki és társainak e pénzügyi csoportban sok a befektetett pénzük. Azaz: előremenekültek – tulajdonosként.
Lehet, csupán eddig jutottak? Vagy az új brókerbotrány a bankcsoport államosításának politikai kísérlete? Emlékezzünk csak: a 2010-es vörösiszap-katasztrófa egyik következménye az lett, hogy „a rendkívüli helyzetre tekintettel” a magántulajdonú MAL Zrt.-t egyszerűen államosította a Fidesz. Orbán Viktor jelentette be akkor a parlamentben: van úgy, hogy a közérdek felülírja a magánérdeket.
Különben Pál Gyula – aki vadászszenvedélyéről is ismert az üzleti életben – eddig kétségkívül a legbeszédesebb volt a Buda-Cash vezetői közül. Tudható róla: agrármérnök, s a rendszerváltáskor rögtön a biznisz vonzotta. 1998-ban megkereste az ugyancsak agrármérnök Pintér Zoltán, a Buda-Cash Brókerház tulajdonosa, s fölajánlott Pálnak egy belső ellenőri állást. Hamarosan kockázatkezelési igazgató lett a cégnél, aztán tulajdonos. Hozzátartozott az agrárportfólió és a takarékszövetkezetek integrációja is.
Hallgatak urak
Most viszont Pál Gyula is hallgat, csakúgy, mint a Buda-Cash vezetői és tulajdonosi köre: Gyarmati János, Tölgyesi Péter, Vajda Péter – és az alapító, Pintér Zoltán, aki amúgy tavaly megvált Buda-Cash-részvényeitől. (Pénzügyi szakemberek úgy vélik: ilyen ügyben meg kell vizsgálni a cégalapító érintettségét is.)
Ez a hosszú csönd a legfeltűnőbb az egyébként hangosnak induló botrányban. Bokros Lajos közgazdász a 168 Óra mostani számában furcsállja is, hogy már egy hét is eltelt az újabb brókerügy kirobbanása óta, ám a nyilvánosság még szinte semmit sem tud az egészről. Ezért azt sejti az expénzügyminiszter: a Buda-Cash-balhé mögött valójában oligarchaharc húzódik. Na de kik között?
Tény: az MNB feljelentést tett, mondván, a százmilliárd forintot is elérheti az összeg, amellyel a cég nem tud elszámolni az ügyfeleinek, s erős a gyanú, hogy 10 vagy akár 15 éve hamisítják a brókerház adatait. A Nemzeti Nyomozóiroda sikkasztás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. Ugyanakkor a brókervállalat vezetőit lapzártánkig még nem hallgatták ki. Őrizetbe sem vették őket. Tölgyesi Péter jogi képviselője, Bánáti János a 168 Órának azt mondta: más hasonló esetekben is hosszabb ideig tart, mire elegendő adatot gyűjt össze a nyomozó hatóság a meghallgatáshoz.
Rogán Antal, akinek viszont tényleg inkább hallgatnia kellene ingatlanügyletei miatt, megszólalt, és politikai ellenfeleit gyanúsította: „A Kulcsár-ügy után egy újabb MSZP-s brókerbotránnyal állunk szemben.” Ám a Buda-Casht nagyon jól ismerő informátorunk szerint a cég vezetősége mindig az épp aktuális kormánnyal ápolt jó kapcsolatokat. Másoktól azt hallottuk: a Buda-Cash köreiben politikai egyensúly volt, akadt ott jobboldali, liberális meg baloldali is. Eddig a Fidesszel sem ütköztek, különben nem tudtak volna bankcsoporttá szerveződni takarékszövetkezeteikből. Akkor meg most hirtelen mi történt?
Egyes informátoraink azt sejtik: talán a Buda-Cash agrárportfóliója vált vonzóvá a hatalom körüli új üzleti elitnek. E portfólió része például a Hidasháti Zrt., amelyhez a hatalmas bélmegyeri vadászkastély is tartozik. Pál Gyula így beszélt minderről 2013-ban a Magyar Vadászlapban: „A fejlesztéseket, konkrétan a vadászház rekonstrukcióját és a vadászati ágazatot magánemberként is finanszírozzuk Végh Laci barátommal. A vadászati ágazat a szabad területen történő vadásztatáson kívül a fácánnevelésből és a vaddisznóskertből hoz bevételt. Ami a költségek után megmarad, azt a kastélyra költjük. Egyelőre talpon vagyunk!”
Mi meg elmagyarázzuk: a Hidasháti Zrt. egyike a tizenkét egykori állami gazdaságnak, amelyeket az első Orbán-kormány idején Fidesz-közeli üzletemberek privatizáltak. Állítólag a Hidasháti Zrt.-t első magántulajdonosai adósságba vitték. Aztán került a közelébe Végh László volt fideszes országgyűlési képviselő, illetve a Buda-Cash Brókerház cégcsoport.
Lehet, hogy az oligarchaharc tulajdonképpen a Fideszen belül zajlik bizonyos mezőgazdasági területekért?
Persze a Fidesz ismét visszafelé mutogat: a szocialista kormányzás alatt fogadták el azt a törvénymódosítást, amely csak ötévenkénti személyes ellenőrzést ír elő a brókercégeknek. És az utolsó ilyen kontroll 2010-ben, a kormányváltás előtt volt a Buda-Cashnél. Csakhogy a Fidesz csúsztat: az átfogó ellenőrzések között kisebb pénzügyi hatósági vizsgálatok is vannak. Másrészt ha a törvénnyel nem értett egyet a fékeveszett törvénykezés kormánya, miért nem módosította a vonatkozó paragrafust?
Windisch László, az MNB alelnöke a Portfólió.hu-nak azt mondta: a Buda-Cash meghamisíthatta azokat a kimutatásokat, amelyek alapján az érintett bankok a mérlegeiken nyilvántartották az értékpapír-állományt. Szerinte ezért nem derült ki ennyi ideig a csalás.
A 168 Óra egyik informátora, aki a nemzetközi tőzsdeéletben is jegyzett jogi szakértő, azt mondja: elég gazdag fantáziával lehet csak elképzelni, hogy a Buda-Cashnél olyan ügyesen manipulálták a közokiratokat, hogy azzal a jól képzett felügyelőket is másfél évtizeden át meg tudták vezetni. Más szakértőink sem tudtak igazán válaszolni arra a kérdésre: hogyan lehetséges 15 éven át észrevétlenül ennyi pénzt eltüntetni?
Teljes körű jogok
Mert milyen is egy átfogó ellenőrzés, amelyet 2004 óta ötévente végeznek a felügyeleti szervek?
Egyebek mellett értékelik, milyen kockázatot vállal a cég, miként felel meg a szabályzatnak. Azt is ellenőrzik, a szavatoló tőkéjének mértéke megfelel-e az indokoltnak és a gazdasági kockázatnak. Az ellenőrző szervek jogai teljes körűek: betekinthetnek a számítógépes nyilvántartásba, minden ott talált adatot összevethetnek. A befektetési szolgáltatóknak rendszeres az adatszolgáltatási kötelezettségük.
Történt-e mulasztás?
Hantos Ádám kártérítési perekben eljáró ügyvéd a 168 Órának elmagyarázta: visszamenőleg 15 évre meg kellene szerezni a Buda-Cashnél lefolytatott összes vizsgálat jegyzőkönyvét. Ennek alapján szakértők el tudnák dönteni, az ellenőrzést végző szervek mindent megtettek-e a befektetők védelme érdekében. Kiderülne az is: bekértek-e minden szükséges dokumentumot, észrevették-e bennük az esetleges hibákat? Mindebből pontosan megállapítható, követett-e el mulasztást a PSZÁF vagy később a Magyar Nemzeti Bank, amely 2013 óta ellátja a pénzügyi felügyeleti feladatokat is.
Természetesen a 168 Óra megkérdezte az MNB-t: belenézhetünk-e a jegyzőkönyvekbe? Azt a választ kaptuk írásban: „A vizsgálati jegyzőkönyvek bank-, üzleti és értékpapírtitkot tartalmaznak, ezért azok a nyilvánosság számára nem érhetők el.”
Mi azt is különösnek tartjuk: állítólag mielőtt a brókercégnél megjelentek a pénzügyi ellenőrök, a vezetők közül Gyarmati János és Tölgyesi Péter személyes meghallgatást kért a jegybanktól. Windisch László, az MNB alelnöke fogadta őket. Ők meg föltárták: százmilliárd forint körüli összeggel nem tudnak elszámolni. Az MNB értesítette a nyomozó hatóságot. Windisch állítja: a brókercég irányítói voltaképpen előremenekültek, azért jelentkezhettek nála, mert tudták, az MNB vizsgálata előbb-utóbb felfedezi a hiányt. Valóban így lett volna? Mert hát eddig soha nem tűnt föl a hiány a pénzügyi ellenőrzéskor.
Megkérdeztük azt is az MNB-től: indítanak-e belső vizsgálatot annak kiderítésére, történt-e mulasztás? Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője azt válaszolta írásban: „Jelen pillanatban a jegybank és a felügyeleti biztosok elsődleges feladata a betétesek és kisbefektetők helyzetének azonnali rendezése. Az esetleges múltbéli hiányosságok azonosítására ezt követően kerülhet sor.”
Bizalmi válság
Mindenesetre a 168 Órának nyilatkozó üzletemberek, akik nevük elhallgatását kérték, felhívták a figyelmet arra is: a Buda-Cash-botrány árnyékba szorított egy másik esetet, amely a brókerüggyel párhuzamosan robbant ki, és a kettő kísértetiesen hasonló forgatókönyv alapján zajlik.
Arról van szó: múlt héten a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a Platinium Pénzügyi Szolgáltatóház Zrt. pénzügyi szolgáltatási engedélyét, s kezdeményezte a cég felszámolását is. A Platinium Zrt. Töröcskei István érdekeltségébe tartozik: tulajdonosai között volt a Mahir Zrt. is, amely Simicska Lajoshoz köthető. És mindezzel lehet összefüggésben Simicska durva hangú támadása Orbán Viktor ellen.
A 168 Óra megpróbálta elérni Simicska Lajost is. Visszahívást ígért a titkárnő. Megkérdeznénk a miniszterelnök régi cimborájától, mit gondol ő maga az oligarchaharcról. És hátha arra is tudja a választ: lehetséges, hogy a magyarországi pénzügyi szolgáltatópiac újraelosztása zajlik most?
Egyelőre csak azt tudjuk biztosan: rendkívül kártékony, hogy szinte semmit nem tudni a brókerügyről még egy hét után sem, hiszen ez bizalmi válságot okozhat a piacon. Bodnár Zoltán bankár, az MNB volt alelnöke lapunknak azt is mondta: nem tudni, mi lesz a többi független brókercéggel. Hiszen ezek után náluk is speciális ellenőrzés válhat szükségessé, hogy a piaci bizalom helyreálljon"*
"A TEBÉSZ a Buda Cash és Quaestor kötvényesek kártalanításának kérdéskörét 2015. március 12-ei állásfoglalásában kizárólag a hatályos jogszabályi előírások alapján értékelte. Ezen értékelése ugyanakkor nem zárja ki, hogy az azóta nyilvánosságra került extrém információk alapján a kártalanitás fedezetének előteremtése tárgyában követendő eljárás igazságosabb lebonyolítási módjáról kialakult vitában is önálló véleményt alakítson ki.
A TEBÉSZ teljes mértékben egyetért azon piaci véleményekkel, miszerint az új tapasztalatok alapján a hatályos jogszabályok részbeni módosítára van szükség. A BEVA kártalanítási kockázatközössége annak idején ugyanis nem a szándékosan csaló és lopást elkövető brókervezetők kisegítésre lett kitalálva, hanem a piaci folyamatok (pl: pénzügyi válságok) kockázatainak csökkentésére.
A TEBÉSZ szerint az nem lehet vitás, hogy a brókercégek károsultjainak jogosan jár a kártalanítás, hiszen Ők kizárólag a termékkockázatot tudják és akarták vállalni, a brókerek azon bűncselekményt megvalósító trükkjeinek a következményét, amit a pénzügyi felügyelet nem tudott, vagy nem akart észrevenni, nem viselhetik.Viszont jogos a piaci szereplők azon felvetése is, hogy a csalások miatt bezárt brókercégek volt ügyfeleinek jogosan járó kártalanítás fedezetét nem a pénz- és tőkepiac szereplőiknek kellene összeadniuk.
A TEBÉSZ e tárgykörben azon az állásponton van, hogy a 2015 februárjában és márciusában kirobban Hungária-, a Buda-Cash-, és Quaestor brókerházi botrányok és csalás miatti csődök következtében keletkezett kisbefektetői veszteségek kártalanításában a pénzügyi felügyeletnek - mint a gyenge ellenőrzésekért felelős ellenőrzési hatóságnak - kell a pénzügyi fedezetet biztosítania.
A Hungária-, a Buda-Cash-, és Quaestor brókercégeknél bekövetkezett okirat hamisítások, lopások és csalások ellenőrzésére és így ezen rendszerkockázatok kiszűrésére és megelőzésére sem az ügyfelek sem a piaci konkurens szereplői nem rendelkeznek eszközökkel. Erre kizárólag az állami felügyeletnek vannak lehetőségei és jogosítványai, így csak Ő képes azokat időben észerevenni és megakadályozni. Abban, hogy e csalások ilyen időintervallumot (10-15 év) és ekkora összegszerűséget (60-150-210 milliárt Ft) elérhettek, erkölcsileg mindeképpen a pénzügyi felügyelet tehető felelőssé. (Bár még talán korai kimondani, de nem kizárt a jogi fellelőssége sem).
Mindezen okok miatt, már csak az erkölcsi, de vélhetően a jogi fellelősség okán sem húzhatja ki magát a pénzügyi felügyelet a károk helyreállításának költségei alól. Ezért a kárigények kielégítéséhez szükséges pénzt az MNB-nek, mint a korábbi pénzügyi felügyelet utódjának (még ha a jelenlegi vezetés vétlen is) kell a BEVA részére a pénzt - ellenszolgáltatás és visszafizetési kötelezettség nélkül - biztosítania.
Ugyanezen erkölcsi okok miatt, a TEBÉSZ álláspontja szerint minden BEVA hatálya alá tartozó ügyfelet teljes és feltétel nélküli kártalanításban kellene részesítenie a pénzügyi felügyeletnek.
A TEBÉSZ álláspontja szerint a jogi szabályozást is e szellemben kellene módosítani, vagyis ketté kell választani a piaci folymatokra és a hiányos ellenőrzésre visszavezethető ügyfélkárosultak kártalanításának pénzügyi fedezeti biztosítását."
2015. március 27. A Befektető-védelmi Alap (BEVA) megkezdte a volt Buda-Cash ügyfelek kárigényeinek befogadását. Az igényérvényesítés első napjától számított egy éven keresztül van lehetősége a volt ügyfeleknek kártalanítás iránti igényüket benyújtani.
Ugyen ezen a napon a fővárosi főügyész közlemény tett közzé. Ebben az áll, hogy a Buda-Cash-ügyben a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a főügyészség felügyelete mellett sikeres vagyonbiztosítási intézkedéseket tett. Az eddig feltárt, mintegy 62 milliárd forint összesített kárérték mellett ugyanis hozzávetőleg 68 milliárd forint értékű vagyont sikerült biztosítani ingatlanok, üzletrészek, bankszámlák, ingóságok és készpénz formájában.
Így a fővárosi főügyészség szerint remény van arra, hogy az eljárás sikeres befejeződésével a károsultakat kártalanítani lehessen.
Ugyanakkor a Népszabadság - bennfentes forrásokra hivatkozva - az ügyészi közleménynél magasabb értékű káradatokat tett közzé már hetekkel korábban. A március 11-ei számban megjelent cikk szerint a DRB bankból 62 milliárd, míg a brókercégtől 33 milliárd forint tűnt el.
A cikk szerint a Buda-Cash problémái 1997-ben kezdődtek saját számlás ügyleteken keletkezett 2 milliárd forintos veszteséggel, mely az évek folyámán egyre nőtt. 2000-re már 5 milliárdos volt a veszteség, de ezt a cég vezetői úgy "eldukták", hogy még a felügyelet sem látta. A cég előremenekülési stratégiája ugyanakkor még nagyobb hiányt keletkeztetett, 2004-ben már 20 milliárd hiányzott. Feltételezhető, hogy ekkor már egyes ügyfelek megbízásait csak fiktíven teljesítették.
A cikk meg is jegyzi, hogy ekkor (2004 után) már észre kellett volna vennie a csalást egy olyan szakszerű felügyeleti vizsgálatnak, amely a brókerház adatait összehasonlítja a központi elszámolóházban (KELER) keletkezett adatokkal. Ilyen típusú ellenőrzés azonban nem volt.A cikk további érdekes része, amikor arról ír, hogy "V. Péter, a brókerház vezérigazgató-helyettese és mint a 7920-as ügyfélszámú, Karácsony Miklós néven regisztrált számla üzletkötője, 2015. január 30. és február másodika között a brókerház négy regionális bankjától (külön-külön kapott) megbízás alapján közel 3,3 millió D151223 jelzésű diszkontkincstárjegyet vásárolt mintegy 62 milliárd forint értékben. Az értékpapírok ellenértékét a négy bank számlájáról emelte le, a fiktív papírokat pedig Karácsonynak a brókerháznál vezetett számlájára helyezte." Karácsony Miklós azonban "egy fiktív személy, akinek a fiktív adatait a brókerház az ügy jelen állása szerint a legfelsőbb szinten menedzselt és végrehajtott fiktív ügyletekhez használta fel".
Az orosz válság óta görgetik maguk előtt az ha jól emlékszem 98-ban volt.
A BC mindig azt szolgálta ki akik éppen hatalmon volt, gengszterek voltak.
A januári svájci döntés miatt buktam meg és nem azért mert sokat buktak és már nem tudták volna leplezni, hanem mert a fiúk is sokat buktak és bosszúból kinyírták a bc-t, csak így tudták visszakapni a bent lévő eszközeiket. Ennyiről szól a történet. Azt a pár embert nem érdekelte a másik 13000.
A BEVA nyilván nem fizethet, amíg nincs megállapított kár. A felszámoló meg holnap lesz kilenc hónapja, hogy nem adja meg a tényleges hiány mértékét. Ilyenkor kiben nem merül fel, hogy addig lehet a zavarosban halászni, amíg nincs egy hivatalos kárleltár?
Tudod ha februárban szóltam volna, már én is visszakaptam volna mindent, csak akkora balek voltam hogy nem szóltam, pedig gondoltam rá.
Itt követtem el hibát és nem ott hogy egy olyan szolgáltatónál voltam, ami rendelkezett a megfelelő engedélyekkel és ellenőrizték őket és hagyták őket lopni 98-óta lopni.
Érzik a jogalkotók is, hogy nem egészen ártatlanok, ezért emelték fel a bevát is 30 mill-ra 2016.01.01-től, nem értem miközben 1000 alkottak visszamenőleges törvényt BC-nél miért nem....ha 2016 ban fizet nekem a beva akkor én is a 30 millát fogom kérni.....Q ra tudtak visszamenőleges törvényt hozni 6 mill beva + 30 mill-ig QuKA....
egyetértek..
__
..és a legnagyobb átverés az hogy sokan vagyunk Beva határ alatt és mégsem kaptunk semmit!!!
_
Ez a legfurcsább és legszemetebb dolog mivel biztosítva vagyunk törvényileg!
Én elvagyok a BEVA-tól a törvény szerinti 6-tal.
De:1. ha a törvény törvény és nem papírfecni, akkor mindenkire egyformán vonatkozzon, és ne lehessen a mindenkori akárkik szájaíze szerint változtatgatni.
2. fizessenek -a BEVA fölött - az igazi felelősök, úgymint a vagyonelkobzott csalók, valamint a felelős állami intézmények!
tudjátok 9 hónapja nem akarom elhinni hogy nagyobb büfik közül senki nem kapott volna semmit.
_
Túl nagy a csend..
_
Se a hírekre nem kapunk reakciót a
PSFN től. Ez is hogy lehet? Nem csak mi kis büfik vagyunk rá kíváncsi hanem a nagyok is! Hol vannak a nagyok??
Nagy bajban a Buda-Cash - Mi lesz az ügyfelek pénzével?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=210546