Nagy bajban a Buda-Cash - Mi lesz az ügyfelek pénzével?  

Köszönöm a megtiszteltetést én inkább a háttérmunkában vagyok erős, mint ahogy szép csendben az AB beadványt is elkészítettük és beadtuk (eredményét mindenki ismeri). Nem szeretek nyilvánosság előtt szerepelni...Szabolcs szerintem tökéletesen megfelel erre a célra és van is benne gyakorlata.....

Jórészét 'kapták' a manyup vagyonnal.

kérdés, hogy mennyiért vették, és mikor?

Ha úgy látnám, hogy semmi esélye, hogy aztán emberünknél felbukkan a NAV egy kis vagyonosodási vagy egyéb vizsgálatra, még én is elmennék. :)

igaz!

De aki megvette, az most 700 Ft-t kaszált (+13%).

Nekem lenne egy felvetésem...
Volt egyszer egy Editünk, (aki kissé mostanára belefáradt, ahogyan mindegyikőnk), de aki előtte hatalmas lelkesedéssel vetette magát a dolgok kiderítésébe. Szerintem Editnél és tchongee társunknál nem látja jobban senki át a helyzetünket. Szerintem Ő vagy ők jó összefoglalót tudnának adni.

Természetesen ez csak egy felvetés volt részemről, én Őt vagy őket jelölném. (Feltéve ha vállaja vagy vállalják)

Az is megvan ugye, hogy az állam 3 hete 5322 Ft-os átlagáron szállt ki az otp-ből, ami ma 6027-en zárt, azaz közel 10 milliárdot buktak rajta... :)

Az alábbi felhívás a Buda-Cash Kártalanítás 1,0 csoportban jelent meg. Érdekel valakit? Nagyon jó lenne, ha valaki érezne magában annyi bátorságot, h TV-ben szerepeljen Buda-Cash ügyünkben... Korábban volt egy nagyon agilis, ügyes fiatalemberünk, aki felvállalta a nyilvánosságot, de ő már régen nincs jelen....

"A Házon Kívül című műsorban szeretnénk foglalkozni a kártalanítás problémakörével. Olyan interjúalanyt keresünk, aki szívesen részt venne egy ilyen riportban. Szívesen beszélgetne velem, egy pénzügyi szakértővel, vagy más károsulttal a témáról ezen a héten. Előre is köszönöm a segítséget! Akár itt, akár e-mailen (moskovics.judit@rtlklub.hu) is elérhető vagyok! Üdv! Moskovics Judit, szerkesztő, Házon Kívül, RTL KLUB"

Itt ragadnám meg az alkalmat, hogy megjegyezzem, hogy a BC oldalán a legutolsó közzététel szep. 18-i, ami pontosan 2 hónappal ezelőtt volt.
Nem gondolja a felszámoló, hogy ez azért elég gáz, hogy 2 hónap alatt semmilyen információt nem közöl még egy nyomorult weboldalon se, amire feltölteni 5 perc egy közleményt?

A Saxo Bankot elmeszelték

Mindeközben a dán pénzügyi felügyelet (DFSA) ügyfélpanaszok alapján vizsgálatot indított, és két kérdésben elmarasztalta a Saxo Bankot a fogyasztóvédelmi jogszabályok megsértése miatt. A felügyelet hatáskörébe tartozik a Mifid-szabályok és a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának betartatása.

Összesen három kérdést vizsgált a felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásában, elsősorban a január 15-i, a svájci jegybank váratlan döntését követő piaci turbulencia kapcsán.

Mint árjegyző, a Saxo Bank azt vállalta, hogy likviditást biztosít az adott devizapiaci szegmensben még nagy volatilitású piac esetén is, 25 millió euróig. Ezt a tevékenységét hirtelen beszüntette, de erről a tényről nem tájékoztatta az ügyfeleit. A dán felügyelet megállapítása szerint a tájékoztatás elmaradása miatt törvényt sértett a bank. A felügyeleti határozat kifejti, hogy likviditás biztosításának vállalása azt jelenti, hogy az ügyfélnek nincs likviditási kockázata 25 millió euróig.

A dán felügyelet megállapította azt is, hogy önmagában egy olyan szerződéses kikötés léte, melynek alapján egy szolgáltató az elszámolóárat utólag megváltoztathatja bizonyos esetekben, nem ütközik a tisztességes és szakszerű szolgáltatásnyújtás és a legjobb teljesítés fogyasztóvédelmi elvével. De annak megítélése, hogy a szerződéses kikötés jogszerűen alkalmazható-e az adott körülmények között, vagy a szerződésszegés esete áll-e fenn, a polgári bíróság és a Pénzügyi Ombudsman hatáskörébe tartozik.

A dán felügyeleti hatóság egyértelműen elmarasztalta a Saxo Bankot amiatt is, hogy azokat a fogyasztókat, akiknek kényszerlikvidálták a pozícióit nem értesítette azonnal a pozíciózárás helyes árfolyamáról, csak nagy késéssel tette ezt meg.

Azokra az ügyfelekre, akik nem közvetlenül a Saxo Bankkal állnak szerződéses kapcsolatban, ezek a döntések csak áttételesen hatnak ki.

Miért fontos ez a magyaroknak? Beragadtak a Saxo-pénzek

Egyrészt sok magyar ügyfélnek is van vitája brókercégével a január 15-i események kapcsán - bármilyen olyan fejlemény, ami egy másik brókercég ügyében történik, fontos információ lehet számukra is.

Ráadásul azoknak a (Buda-Cash) ügyfeleknek, akik a Saxo Bankban elhelyezett külföldi értékpapírokkal vagy pénzeszközökkel rendelkeznek, egyelőre nem lehet kiadni sem a pénzt, sem az értékpapírokat – adta közre korábban a Buda-Cash felszámolója. Ezekhez az eszközökhöz ugyanis a felszámoló jelenleg nem fér hozzá, mivel a Saxo Bank visszatartja azokat. A svájci jegybank 2015. januári döntése következtében a magas kockázatú, tőkeáttételes devizaügyleteket kötött ügyfeleknek jelentős tartozása halmozódott fel, és a Saxo ennek fejében tartja vissza a nála lévő eszközöket mindaddig, amíg a felé fennálló összes tartozást nem rendezik ez az ügyfelek.

A felszámoló nem fogadja el a Saxo Bank eljárását, ugyanakkor a banknál elhelyezett értékpapírokhoz és pénzeszközökhöz hozzáférni nem tud, így a tulajdonosoknak sem tudja egyelőre kiadni azokat. Az értékpapírok visszaszerzése érdekében az egyeztetés folyamatos a Saxo Bankkal, a szükséges jogi lépéseket megteszik – mondták korábban.
link

Sose voltam mszp-s, de ebben spec igazuk van.
Ezért van a felügyelet.

Én csak 2 mondatot/mondatrészt emelnék ki:
"Ha máshogy indokolna, akkor jön a párhuzamos indokolás, ha nem ért egyet vele, akkor írhat különvéleményt."
és
"jelen ügyben az összes különvéleményt író bírót 2010 után választották alkotmánybíróvá."
No comment...

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette a Quaestor kárrendezési törvény egy részét
2015-11-17 Kiszamolo Egyéb
A Quaestor csődje sok befektetőt kényelmetlenül érintett, főleg azokat, akik azt sem tudták, mit is vesznek, amikor a Quaestor kötvényeibe fektetik a pénzüket.

Ráadásul komoly kormányzati összefonódás is volt a háttérben, ezért hoztak egy külön törvényt, ami csak és kizárólag a Quaestor károsultjain hivatott segíteni. A jogalkotó elrendelte, hogy annak ellenére, hogy a BEVA védelme nem terjed ki egy kötvénykibocsátó csődjére (az a befektető saját kockázata) és egyébként sem téríthet hatmilliónál többet a BEVA, mégis ebben az egy esetben tegyenek kivételt és a többi BEVA tag legyen már olyan kedves és dobja össze azt a hiányzó pár milliárdot, hogy ne kelljen kellemetlen kérdésekre válaszolni egy esetleges bírósági pereskedés során.

Ezen a törvényen aztán kiakadtak a BEVA vétlen tagjai (az ő zsebükből kártalanítanák azokat, akiknek nemi is járna kártalanítás, vagy messze nem annyi) és a többi károsult is, akik a BudaCash-nél, Hungáriánál és a többi csaló cégnél bukták be a pénzüket, nem a Quaestornál.

Így került az ügy az Alkotmánybíróság elé, amelyik ma hozott döntést, a főbb pontokban (egyelőre) elmeszelte a döntést.

Barnabás, a mi jogi oktatónk írt egy írást a hír örömére, amiben megvilágitja, miről is döntött ma a Bíróság és miként.

Következzen hát az ő írása:

Az Alkotmánybíróság kedden kihirdetett határozatával megsemmisítette a Quaestor kárrendezéssel kapcsolatos törvény több rendelkezését. Sajnos a határozat egy része már hétfő késő délután kiszivárgott, így már azelőtt megindultak a találgatások, vádaskodások, hogy egyáltalán a határozat szövegét láttuk volna. Gondoltam, írok néhány sort, hogy mit is jelent a döntés a gyakorlatban.

Egy törvény alkotmányellenességének megállapítását ún. alkotmányjogi panasszal bárki kérheti, akinek az alkotmányellenes rendelkezés jogát vagy jogos érdekét sérti (nagyon leegyszerűsítve). Ezzel a lehetőséggel élt három BEVA tag, illetve több Buda-Cash természetes személy károsult is a Quaestor törvénnyel szemben.

A BEVA tagok a jogállamiság, a tisztességes verseny, a szükségesség és arányosság, a tulajdonhoz való jog, valamint az indokolatlan megkülönböztetés tilalma, mint az Alaptörvény által biztosított jogok és jogosultságok megsértésében látták az alkotmányellenességet.

A magánszemélyek csak a hatályra vonatkozó rendelkezést támadták meg a megkülönböztetés tilalmára hivatkozva: az ő bajuk lényegében annyi volt, hogy kimaradtak.

Mit semmisített meg az Alkotmánybíróság? Az AB csak a törvény alkotmányellenesnek (Alaptörvény-ellenesnek) ítélt részeit semmisítette meg, ezek:

(1) a törvény hatálya, vagyis hogy a Quaestor kötvényekre vonatkozik;

(2) a kárrendezési alappal kapcsolatos azon rendelkezések, amikkel az alap a BEVA tagokat pótbefizetésre kötelezheti;

(3) a pótbefizetések után járó adólevonási jog.

A 3. ponttal nem foglalkozunk az írásban. Néhány mondatban kitérek viszont a Buda-Cash ügyfelek beadványaira, akik a megkülönböztetés (diszkrimináció) tilalmára hivatkoztak.

Először is, a diszkriminációjának két formája van: a pozitív és a negatív diszkrimináció. Itt gyakran előjön az a tévedés, hogy az a pozitív ha valakit előnyben részesítünk másokkal szemben, a negatív pedig, hogy valakit hátrányosabban kezelünk másokkal szemben.

Csakhogy ez ugyanazt jelenti, mert ha valakit előnyben részesítünk, azzal szükségszerűen hátrányosabb helyzetbe hozunk másokat.

A valóságban: pozitív diszkrimináció, ha különböző helyzetű embereket azonos módon kezelünk; negatív diszkrimináció pedig ha azonos helyzetű embereket kezelünk különböző módon. A megkülönböztetés tehát nem tilos, csak akkor, ha annak nincs valós alapja. A Buda-Cash károsultak szerint jelent ügyben nem volt valós a megkülönböztetés alapja – ezt a véleményüket az AB osztotta.

A kárrendezési alap törvényjavaslatának indokolása gyakorlatilag a fiktív értékpapírok forgalmazására, illetve a Quaestor-károsultak nagy számára hivatkozott, hogy miért kell őket külön kezelni. Az Alkotmánybíróság szerint ez a két dolog nem csak a Quaestor károsultakra vonatkozik, olyan érveket pedig nem lehet elfogadni igazolásként, amik nem csak az adott csoportra vonatkoznak.

A törvény hatályára vonatkozó rendelkezés tehát a megkülönböztetés tilalmába ütközés miatt alkotmányellenes.

Két fontos megjegyzés: az AB kifejezetten kiemelte, hogy a kártalanítás nem alkotmányellenes, ha – gyakorlatilag – minden károsultat kifizetnek vagy találnak épkézláb különbségtételt az egyes cégek ügyfelei között; másrészről pedig figyelemmel kell arra lenni a későbbiekben, hogy a Quaestor- ügyfelek korábban magasabb kamatokat realizáltak a piacinál, így a teljes kártalanításnál jobban járnak mint azok, akik piaci kamatozású értékpapírba fektettek – ez megint csak az egyenlő bánásmód tilalmába ütközhet.

A kárrendezési alapba történő pótbefizetéssel részletesen foglalkozott a határozat, ezek közül csak pár részletet emelnék ki. Az AB szerint a pótbefizetés reális lehetőség volt mindvégig, tehát hiába használja a törvény az „igényelhet” szót, már a megalkotáskor nyilvánvaló volt, hogy a BEVA tagoknak fizetniük kell. A Tőkepiaci törvény szerint elő lehet írni a BEVA tagoknak rendkívüli befizetést, azonban a Tpt. meghatározza ennek a maximális mértékét is; a kártalanítással kapcsolatos előlegnél ugyanakkor nem határoz meg felső korlátot.

Ez komoly alkotmányossági probléma, hiszen az érintettek nem tudják előre kalkulálni, hogy mekkora mértékű lehet a befizetésük, erre csak akkor derül(t volna) fény, ha elrendelik a pótbefizetést. Összességében ez azt eredményezte, hogy a kellő felkészülési idő hiányában a rendelkezés alkotmányellenes.

A jogalkotó méltányosságból (ex gratia) döntött a Q. kötvény tulajdonosok kártalanítása mellett, annak terheit azonban – ráadásul meghatározhatatlan mértékben – a BEVA tagokra terhelte, ráadásul ellenszolgáltatás nélkül, így a tulajdonhoz való jogukat megsértette, ezért ebben a tekintetben is alkotmányellenes.

Az alkotmánybíróknak lehetséges párhuzamos indokolást, illetve különvéleményt is csatolni az egyes döntésekhez, amiket egyébként többségi szavazással hoznak meg, így előfordulhat hogy valaki máshogy indokolna vagy nem is ért egyet a többségi véleménnyel.

Ha máshogy indokolna, akkor jön a párhuzamos indokolás, ha nem ért egyet vele, akkor írhat különvéleményt. Az ügy természete legtöbbször előrevetíti hogy kik azok a bírók, akik különvéleményt írnak.

A különvélemények többségében az az indokolás jelenik meg, hogy mivel a jogalkotót nem kötelezte semmi kártalanításra és „kártalanítás alanyi jogon senkit nem illet meg”, így az ő kompetenciája volt, hogy kinek és mennyit juttat, nem számon kérhető, hogy mások miért nem kaptak. A különvéleményeknek egyébként jogi hatása nincs, jelen ügyben az összes különvéleményt író bírót 2010 után választották alkotmánybíróvá.

A döntés megtalálható az Alkotmánybíróság honlapján: link

"a politika felelőssége, hogy alkot-e az alkotmányos elveknek megfelelő törvényt, amely nem tesz diszkriminatív különbséget a kártalanításra jogosultak között, illetve nem ró aránytalan, kiszámíthatatlan terheket a kártalanítást finanszírozó befektetési szolgáltatókra."

Hát a 30 millióval ez elég 22-es csapdája. :)
Ha nem tesz diszkriminiatív különbséget, akkor mindenkinek 30 milláig kéne kapnia - ez viszont bizti aránytalan terheket róna a szolgáltatókra.
Viszont, ha hagynák a 6 milliós összeghatárt, akkor teljesülne mindkét feltétel.

Mondjuk eleve necces ez a 30 millás dolog, olyan, mintha vkinek lenne egy 6 milliós életbiztosítása, annak a díját fizetné, aztán amikor meghal, akkor jönne a feleség, hogy mások 30 millióra vannak biztosítva, fizessenek már neki is annyit... :)

valamennyi megvan, azt át kell transzferálni.

Vagy 80 megvan 20 hiányzik? :)