Nagy bajban a Buda-Cash - Mi lesz az ügyfelek pénzével?  

A Quaestor károsultak kárrendezése tehát nem lenne alaptörvény-ellenes, azonban ha a jogalkotó ezt lehetővé teszi, akkor azonos módon kell kezelnie minden, összehasonlítható helyzetben lévő károsultat.

Itt vagyunk

Ebből az jön ki nekem, hogy a másik 2 bedőlt cégnél is emelniük kell a bevát 30-ra, hogy ne legyen diszkriminatív.

csak hol vagyunk mi ebben a döntésben?

és akkor most mi lesz .....?

Ettől még a mi "FA"-k nem fogja hamarabb közzétenni azt a kibaszott hiánylistát.

Vagy mindenki kap 30 milláig kártérítést és akkor örülünk. De ez teljesen kizárt.

Előáll a kormány valami más TV-el, ahol szintén csak az eddigi kört preferálja. Ez a valószínűbb.

Egy kummával nem vagyunk beljebb.

tt az Alkotmánybíróság bejelentése - Véget érhet a Quaestor-rémálom
2015. november 17. 10:28


A korábbi sajtóértesüléseknek megfelelően megsemmisítette a tavasszal elfogadott Quaestor-törvény egyes rendelkezéseit az Alkotmánybíróság. Magát a kárrendezést nem találta alaptörvény-ellenesnek, de szerinte a törvény diszkriminatív módon, túlságosan szűken határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét, illetve alaptörvény-ellenesen szedték volna be a bankoktól, brókercégektől és alapkezelőktől a kártalanításhoz szükséges összegeket is. Új törvény jöhet, amivel a kormány erőteljes ösztönzést kapott arra, hogy az EBRD-megállapodást betartva, és Magyarország hitelminősítését is szem előtt tartva normalizálja viszonyát a bankszektorral.

Az Alkotmánybírósághoz több indítvány is érkezett, amely a Quaestor károsultak kárrendezéséről szóló törvény Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatát kezdeményezte. Az indítványozók
részben kárrendezésben nem részesülő magánszemélyek,
részben olyan befektetési szolgáltatók voltak, amelyek a Befektető-védelmi Alap tagjai.

Az Alkotmánybíróság az indítványoknak részben helyt adott. A magánszemélyek által kezdeményezett vizsgálat során megállapította, hogy a törvény diszkriminatív módon határozta meg a kárrendezésre jogosultak körét:
a jogalkotó egyetlen konkrét cégcsoport ügyfeleinek a veszteségét téríttetné meg, és közülük is csak azoknak juttatna, akik Quaestor-kötvényt vásároltak. A kártalanítás indoka a fiktív "saját kötvények" forgalmazása és a károsultak nagy száma lenne, azonban e szempontok nem csak az említett károsultakra érvényesek.

A Quaestor károsultak kárrendezése tehát nem lenne alaptörvény-ellenes, azonban ha a jogalkotó ezt lehetővé teszi, akkor azonos módon kell kezelnie minden, összehasonlítható helyzetben lévő károsultat. Ezért az Alkotmánybíróságnak meg kellett semmisítenie a Quaestor károsultak kárrendezését biztosító rendelkezéseket. Az Alkotmánybíróság ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a jogalkotónak a határozatban megfogalmazott alkotmányossági szempontok figyelembevételével lehetősége van a kárrendezés újraszabályozására. Ennek során a jogosultak körének, a kárrendezés módjának, feltételeinek és mértékének a meghatározása - gondos és körültekintő mérlegelés után - a törvényhozó döntési kompetenciájába tartozik.

Alaptörvény-ellenesnek találta az Alkotmánybíróság a Befektető-védelmi Alap tagjai közé tartozó befektetési szolgáltatók kárrendezésbe történő bevonásának a módját is. Ennek oka
egyrészt az, hogy a törvény nem biztosított számukra kellő felkészülési időt,
másrészt - egyértelmű kötelezettségek és kellő törvényi garanciák hiányában - rájuk nézve a tulajdonkorlátozás aránytalan mértékű lenne.

Ezért az Alkotmánybíróság a törvény ezzel kapcsolatos rendelkezéseit szintén megsemmisítette. A határozat ennek kapcsán is felhívta a figyelmet arra, hogy a törvénynek ezek a hiányosságai a törvényhozó által ugyancsak pótolhatók.

A Quaestor-törvény alapján a Beva tagjainak (döntően bankok, kisebb részben brókercégek, alapkezelők) kellett volna állniuk a kártalanítás több mint 100 milliárd forintos terhét. Előleg formájában kellett volna ezt megtenni, vagyis a felszámolás várható megtérüléséből kapták volna vissza befizetéseiket a pénzügyi szereplők. Az előlegből finanszírozták volna a Quaestor-alap kötvénytörlesztését, a kötvénykibocsátásra azonban eddig nem került sor (talán már nem is fog), ugyanis a jogi bizonytalanság miatt senki nem adott volna kölcsönt az alapnak. Az Alkotmánybíróság döntés alapján azonban a pénzügyi szereplők előlegfizetésre épülő részvétele a javasolt formában elfogadhatatlan, hiszen:

A szabályozásból az a következtetés vonható le, hogy az állam a Tv. megalkotásával méltányosságból döntött egy adott cégcsoport ügyfeleinek kártalanítása mellett, tehát a kárrendezés ex gratia jellegű megoldásnak minősül, ennek terheit azonban - közvetett módon, átmenetileg, de egyértelműen - a BEVA tagokra kívánja hárítani. A BEVA tagok által ily módon elszenvedett tulajdonkorlátozásra ellenszolgáltatás nélkül kerül sor, ráadásul annak mértéke és időtartama is teljes mértékben kiszámíthatatlan.
Végezetül, bár az előleg visszafizetését a Tv. elrendeli ugyan, azonban ennek garanciáit nem tartalmazza. A tulajdonkorlátozás mindezen törvényi rendelkezések, illetőleg azok hiányosságai miatt aránytalanul súlyos mértékű.

Az Alkotmánybíróság döntésével én is elégedett vagyok.
"Amikor megválasztották alkotmánybírónak, mindenki arra számított, hogy ő lesz a kormánypártok helytartója. Stumpf István hamar rácáfolt a várakozásokra, és a fontos kérdésekben sorra a kormánypártok akarata ellenében döntött. Miközben ő magát a demokrácia védelmezőjének látja, a Fideszben sokan árulónak tartják.
Joó Hajnalka 2013.03.26."

Mi BC károsultak tudjuk csak igazán,hogy a jelenlegi kormány legfőbb jellemzői:
becsületesség
igazságosság
szerénység
Ne keressünk tisztességesebb politikus garnitúrát.
Ezek kiválóak.

Nem értem hogy írhatják le múlt időben amikor csak feltehetően ma hoznak határozatot, ha hoznak?

K-Edit, Szabolcs, többiek, segítségeteket kérem egy közleményt kellene összeállítani amelyet eljuttatnánk a sajtó részére egy pozitív kimenetelű AB döntés után, esetleg egy RTL-es riportot is meg tudok szervezni.

Pofátlanság lett volna ha az AB nem meszeli el a q-törvényt. Szerencsére nem ez történt.
Lapítottak a q-sok , mint car a fűben, a BC és a Hungária meg ment volna a lecsóba miattuk.
Na erről ennyit. Fel a fejjel BC-sek , drukkolok nektek és az igazságnak !

Eddig még nem jutottunk el, várjuk meg a döntést azután kellene egy nyilatkozat a médiákban mi a követelésünk, mi volt a beadvány célja....Varga Szabi vállalod a média szereplést?

Nemtom mi lesz, úgy látszik sok haver volt a Quaestornál, mert nagyon akarják ezt a 30 milliós határt, vagy csak félnek a népharagtól, és az időhúzás erre is megfelelő eszköz lehet.

Sztem igazságtalan lenne felemelni a 6 millát akármelyik cég esetében, de láttunk már karón varjút annyiszor, h lassan elfeketítik az eget. :)

Mit akartok ez jo hir erre vartunk, csak van demokracia.
Most kellene hallatniuk a hangjukat a bc seknek!!!

A diszkriminációval nehéz lesz mit kezdeniük, szerintem.
De majd kiderül tavaszra, hogy döntenek.

Nem gond azt is AB elé visszük majd jöhet Strasbourg.....Nem garázdálkodhat ez a banda a végtelenségig...Egyszer valakinél elszakad a cérna.....

Ti bíztok abban, hogy nekünk BC befektetőknek a határt felemelik 30 Mft-ig? Mert én egyáltalán nem.

"A kormány információink szerint azonban az Ab kifogásait figyelembe vevő, új törvényt készít majd a quaestorosok kártalanítására." itt van a kulcs mondatban a válasz is. A Q-knak készítenek kártalanítási tv-t, olyat ami az AB-nek is megfelel. Úgy néz ki, hogy még az alkotmnányt is átírnák a q kedvéért.

A testület információink szerint több ponton is az alaptörvénnyel ellentétesnek találta az áprilisban elfogadott károsultmentő csomagot – a határozat kihirdetése kedden várható. Az Alkotmánybíróság (Ab) – például az OTP beadványa nyomán – egyrészt a diszkrimináció tilalmába ütközőnek találta,hogy jelentős eltérések vannak a befektetők kártalanításában, másfelől pedig szerinte az úgynevezett káronszerzés tilalmába ütközik, hogy a csődbe ment cég ügyfeleit olyan kötvények után is kártalanítsák, amelynek hozamait korábban már felvették.
A csődbe ment cég ügyfeleit 6 millió forintos értékhatárig eddig a Befektetővédelmi Alap (Beva) kártalanította, de csak a Quaestor által eladott fiktív kötvények után. Az elbukott befektetések fennmaradó összegét 30 millió forintig az áprilisban létrehozott Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának (Quaestor Alap) kellett volna kifizetnie.
Az AB döntésnek azért van jelentősége, mert a Quaestor Alap eddig arra hivatkozva nem teljesítette a kártalanítás rá eső, 6 millió forint fölötti befektetésekre vonatkozó részét, mert a jogi bizonytalanságok miatt ehhez sem a jegybanktól, sem piaci szereplőktől nem jutott forrásokhoz.
A törvény hatályon kívül helyezésével a Quaestor-kötvényesek egyelőre biztosan nem kapják meg a 6 milliótól 30 millió forintig terjedő kártalanítási összeget.
A kormány információink szerint azonban az Ab kifogásait figyelembe vevő, új törvényt készít majd a quaestorosok kártalanítására.

A profeta szoljon beloled