Nagy bajban a Buda-Cash - Mi lesz az ügyfelek pénzével?  

azért én továbbra is kíváncsi vagyok AB döntésére!

Ha elmeszeli Q törvényt akkor az ránk nézve is pozítiv lesz, hisz figyelembe vettek bennünket.

Ha visszaküldi kibővítésre azaz minden más cégre is igaz kell hogy legyen az lenne a legpozitívabb üzenet számunkra, de sajnos az időre ez sincs hatással a felszámoló miatt!!

Na egy ember, akit már behívtak! :)

Mesélj! :)

Iktatószámom már nekem is van 4 hónapja...
Pattogtam nekik kicsit, és 1 héten belül adtak.
Persze azóta nem történt semmi.

Most látom, hogy hopeful, te írtad a hozzászólást, Sztem te a felszámolónál dolgozol, és onnann küldtek ide csitítani a kedélyeket.
Az összes hozzászólásos tök optimista meg békítő, már ne haragudj, de rajtad kívül senkinek se ez a hozzáállása a dologhoz, és kicsit életidegenül hat.

En itt nem latok evet?
Hol?

Pontosan ezt a szövegű választ kaptam ma én is a sürgető levelemre. Még szerencse, hogy odaírták az évet, így legalább nem kell várnunk a jövő év novemberéig... vagy mégis?

Kb 1 hónapja már voltam bent, meg ismerőseim is.
Múlt héten másik ismerősömet hívták be azonosításra.
Iktatószámok is megvannak, odaadták rögtön.

Persze megy a duma, hogy majd november közepén, meg ekkor-akkor kiteszünk vmi információt, aztán az max csak annyi, hogy zajlik az ügyfelek azonosítása/kártérítése/testfestése :).

Gyak nem hallottam még olyan emberről, aki, vagy akinek az ismerőse kapott volna bármit is, vagy akár csak felhívták volna telón, hogy mikor kell bemenni.

Nekem ne mondják, hogy nem lehetne szisztematikusan 2-3 hetente kitenni vmi közleményt, hanem csak 2 havonta fussa egy semmitmondó cirkalmasságra.

június óta megy a parasztvakítás....ez évben nem kapunk semmit, beva kártérítés is max jövőre, hogy az ISIS kezelje szeretteit annak akinek köze van ahhoz hogy nem kaptuk vissza értékeinket.....

Ez már egyéni, én csak megosztottam a mai emilt amit kaptam bentről.

örökké az a 2 hét !!!!!!!!!!! nem hiszek benne.

ez talán már félig-meddig tekinthetjük hivatalos álláspontnak.

Köszi

Ezt ma küldték.

Tisztelt X Y !

A Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) küldött megkeresésére hivatkozással az alábbiakról tájékoztatjuk.
Tájékoztatjuk, hogy a PSFN közleménye szerint folyamatos az ügyféltulajdon kiadása a BUDA-CASH Zrt. „f.a.” (Pénzügyi vállalkozás) esetében.
A felszámoló folytatja a hiánytalanul meglévő eszközök kiadását. Mintegy 2.600 ügyfél közvetlen kiértesítése megtörtént. A felszámoló közel 4.000 értékpapír-transzfert teljesített.
Fontos, hogy az ügyfelek a személyes azonosításkor már rendelkezzenek értékpapírszámlával, mert az eszközök kiadását késlelteti, ha az ügyfelek a személyes megjelenésük alkalmával még nem rendelkeznek másik értékpapírszámlával, ennek hiányában ugyanis a felszámoló nem tudja azonnal végrehajtani a transzferálást.
A fentiekről bővebben az alábbi közleményben tájékozódhat: link
Az értékpapírok kiadása tehát folyamatban van, azonban első körben azon ügyfelekkel tudja a PSFN felvenni a kapcsolatot, akik tulajdonának fellelhetősége és azonosítása kétséget kizáróan megtörtént. Azon ügyfelek vagyona azonban még nem kiadható, akiket a vagyonvizsgálat során feltárt hiány érint.
Tájékoztatjuk, hogy az MNB nem felügyeleti szerve a PSFN-nek, a PSFN Kft. az MNB 100%-os tulajdonában van, így pénzbírság nem alkalmazható.
A PSFN Kft. kizárólagos jogkörrel végzi a pénzügyi szervezetek felszámolását, végelszámolását és a kockázati tőkealap megszüntetését, valamint a pénzintézetek szanálásával összefüggő részfeladatokat, továbbá felfüggesztett tevékenységi engedélyű pénzügyi szervezetek esetében a felügyeleti biztosi feladatok ellátását. A társaság mindezt a pénzügyi szolgáltatásokat igénybevevők, illetve a fogyasztók érdekeit védve teszi.
A Pénzügyi vállalkozással és az értékpapírok kiadásával kapcsolatos információkért figyelmébe ajánljuk a PSFN honlapját (link valamint a Pénzügyi vállalkozás honlapját (link
Bízunk benne, hogy a tájékoztatással segítségére lehettünk.Kérdéseivel Ön bizalommal fordulhat hozzánk telefonon vagy személyesen ügyfélszolgálatunkhoz - akár előzetes időpontfoglalással is - a levelünkön megjelölt elérhetőségeinken.
Üdvözlettel:

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ

A Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ Ügyfélszolgálatának elérhetőségei:
levelezési cím: 1534 Budapest BKKP Postafiók: 777. | személyes ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
| Telefon: 06-40-203-776 I e-mailcím:ugyfelszolgalat@mnb.hu

A Magyar Nemzeti Banknak (MNB) címzett, a Buda-Cash Brókerház Zrt. „f.a.””-val (Befektetési vállalkozás) kapcsolatban érkezett megkeresésére az alábbiakról tájékoztatjuk.
Tájékoztatjuk, hogy a kártalanítás a BEVA eljárási rendje, a felszámolási eljárás szabályai és a folyamatban lévő büntető eljárás szerint történik, amelyet a PSNF felszámoló biztosa végez. Ezekben az eljárásokban az MNB nem érintett.
A felszámoló folytatja a hiánytalanul meglévő eszközök kiadását. Mintegy 2.600 ügyfél közvetlen kiértesítése megtörtént. A felszámoló közel 4.000 értékpapír-transzfert teljesített.
Fontos, hogy az ügyfelek a személyes azonosításkor már rendelkezzenek értékpapírszámlával, mert az eszközök kiadását késlelteti, ha az ügyfelek a személyes megjelenésük alkalmával még nem rendelkeznek másik értékpapírszámlával, ennek hiányában ugyanis a felszámoló nem tudja azonnal végrehajtani a transzferálást.
A fentiekről bővebben az alábbi közleményben tájékozódhat: link
Azoknak az ügyfeleknek, akik a Saxo Bankban elhelyezett külföldi értékpapírokkal vagy pénzeszközökkel rendelkeznek, a felszámoló hatáskörén kívülálló okok miatt, egyelőre nem lehetséges az eszközeik kiadása. Az ügyfelek javára nyilvántartott eszközökhöz ugyanis a felszámoló jelenleg nem fér hozzá, mivel a Saxo Bank visszatartja azokat. A Saxo Bank eljárásának az az oka, hogy a svájci jegybank 2015. januári döntése következtében a magas kockázatú, tőkeáttételes devizaügyleteket kötött ügyfeleknek igen jelentős tartozása halmozódott fel, és a Saxo Bank ennek fejében tartja vissza a nála lévő eszközöket mindaddig, amíg a felé fennálló összes tartozás nem kerül rendezésre. A felszámoló nem fogadja el a Saxo Bank eljárását, ugyanakkor a Saxo Banknál elhelyezett értékpapírokhoz és pénzeszközökhöz hozzáférni nem tud, így a tulajdonosoknak sem tudja egyelőre kiadni azokat. Az értékpapírok visszaszerzése érdekében az egyeztetés folyamatos a Saxo Bankkal, a szükséges jogi lépéseket a PSFN megteszi, a fejleményekről a nyilvánosságot tájékoztatni fogja.
A fentiek miatt javasoljuk, hogy folyamatosan figyelje a PSFN honlapján megjelenő aktuális tájékoztatókat, valamint a Befektetési vállalkozás honlapját: link
Bízunk benne, hogy a tájékoztatással segítségére lehettünk. Kérdéseivel, Ön bizalommal fordulhat hozzánk telefonon vagy személyesen ügyfélszolgálatunkhoz - akár előzetes időpontfoglalással is - a levelünkön megjelölt elérhetőségeinken.
Üdvözlettel:

Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ "

Tisztelt Buda-Cash Károsult.

A végleges elszámolás közzétételére várhatóan 2015. novemberében kerül sor. Kérjük figyelje a www.budacash.hu weboldalt.

Köszönjük türelmét.

.... kulfoldi részvény kiadásáról van valami infó? Mert a honlapon szept. 18 ota nincs uj közlemény.

link

Előzetes letartóztatásba helyezte a Buda-Cash Brókerház egykori vezetőjét pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság - tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség az MTI-t.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében az áll: a bíróság helyt adott a Fővárosi Főügyészség indítványának, és november 2-áig előzetes letartóztatásba helyezte az egykori tulajdonost és vezető tisztségviselőt, akit különösen jelentős kárt okozó csalás megalapozott gyanújával hallgattak ki. A döntést a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélye indokolta - olvasható a közleményben.

Hozzátették: ezzel tizenegyre emelkedett a Buda-Cash ügy gyanúsítottjainak száma, közülük négyen vannak előzetes letartóztatásban, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik. Közölték: a nyomozást - fokozott ügyészi felügyelet mellett - tovább folytatja a Nemzeti Nyomozó Iroda.

Az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy két újabb embert hallgattak ki gyanúsítottként szerdán a Buda-Cash üggyel összefüggésben.

Egy kiflilopás miatt azonnal kattan a bilincs, milliárdok esetén, miért kell 8 hónap, vagy valami más van a háttérben???:

"Vajon tényleg „minden idők legnagyobb brókerbotrányát leplezte le az MNB”, miként a honi sajtó tálalja a Buda-Cash-ügyet? Szakértőink szerint egyelőre csak annyi biztos: súlyos bizalmi válságot okozhat a magyar pénzpiacon a brókerbalhé. De vajon mi áll a hátterében? Esetleg fideszes oligarchaharc? Simicska Lajos bizonyára tudja.

Kapcsolódó írásaink
Quaestor-ügy: így nyúlnak a szálak a kormányig és az MNB-ig
Mit titkolnak Matolcsyék a BudaCash-ügyben?
MNB: Még nagyobb a baj
Vajon tényleg „minden idők legnagyobb brókerbotrányát leplezte le az MNB”, miként a honi sajtó tálalja a Buda-Cash-ügyet? Szakértőink szerint egyelőre csak annyi biztos: súlyos bizalmi válságot okozhat a magyar pénzpiacon a brókerbalhé. De vajon mi áll a hátterében? Esetleg fideszes oligarchaharc? Simicska Lajos bizonyára tudja.

Becslések szerint a Buda-Cash ügyfeleinek kára mintegy harmincmilliárd forint. Ügyfelenként csak harmincmillió forintig kártalanít az Országos Betétbiztosítási Alap. Az OBA a tagintézetek befizetéseiből, valamint a vagyon hozamából fedezi a kifizetéseket, de ha ez nem elég, rendkívüli díjfizetést rendelhet el a tagjaitól vagy akár hitelt is felvehet. A hasonlóan működő Befektető-védelmi Alap, a Beva a Buda-Cash ügyfeleit kártalanítja hatmillió forintig.

Magabiztosan nyilatkozta sajtótájékoztatón nem egészen egy éve Pál Gyula, a Buda-Cash Brókerház igazgatósági tagja, az Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB) elnök-vezérigazgatója: „A nagybankok kénytelenek összébb húzni magukat, fiókokat zárnak be, emiatt értékes dolgozókat és ügyfeleket veszítenek el. Itt lehet teret, piacot nyerni, üzletileg ebben látjuk a lehetőséget.”Szervezetek húsz nappal azután fizetnek, hogy a felügyeleti szerv, jelen esetben az MNB elrendeli a hitelintézet bezárását. Lapzártakor úgy tűnt, a héten dönthetnek a Buda-Cash felszámolásáról, vagyis utána kezdődhet a kártalanítás.
Vagyis abban: regionális bankcsoporttá alakult négy takarékszövetkezetük, amelyek megúszták az államosítást meg az azt követő privatizációt. (Az ÉRB mellett a Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. [DRB], a Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. [DDB] és a Buda Regionális Bank Zrt. [BRB] tartozik a pénzintézeti kör fiókhálózatához.)

Azon a sajtótájékoztatón kérdezték Pál Gyulát: jó néhány takarékszövetkezet szintén nem értett egyet az állam kényszerintegrációjával, de akkor ők miért nem követték a bankká válás példáját? Pál azt felelte: neki és társainak e pénzügyi csoportban sok a befektetett pénzük. Azaz: előremenekültek – tulajdonosként.

Lehet, csupán eddig jutottak? Vagy az új brókerbotrány a bankcsoport államosításának politikai kísérlete? Emlékezzünk csak: a 2010-es vörösiszap-katasztrófa egyik következménye az lett, hogy „a rendkívüli helyzetre tekintettel” a magántulajdonú MAL Zrt.-t egyszerűen államosította a Fidesz. Orbán Viktor jelentette be akkor a parlamentben: van úgy, hogy a közérdek felülírja a magánérdeket.

Különben Pál Gyula – aki vadászszenvedélyéről is ismert az üzleti életben – eddig kétségkívül a legbeszédesebb volt a Buda-Cash vezetői közül. Tudható róla: agrármérnök, s a rendszerváltáskor rögtön a biznisz vonzotta. 1998-ban megkereste az ugyancsak agrármérnök Pintér Zoltán, a Buda-Cash Brókerház tulajdonosa, s fölajánlott Pálnak egy belső ellenőri állást. Hamarosan kockázatkezelési igazgató lett a cégnél, aztán tulajdonos. Hozzátartozott az agrárportfólió és a takarékszövetkezetek integrációja is.
Hallgatak urak

Most viszont Pál Gyula is hallgat, csakúgy, mint a Buda-Cash vezetői és tulajdonosi köre: Gyarmati János, Tölgyesi Péter, Vajda Péter – és az alapító, Pintér Zoltán, aki amúgy tavaly megvált Buda-Cash-részvényeitől. (Pénzügyi szakemberek úgy vélik: ilyen ügyben meg kell vizsgálni a cégalapító érintettségét is.)

Ez a hosszú csönd a legfeltűnőbb az egyébként hangosnak induló botrányban. Bokros Lajos közgazdász a 168 Óra mostani számában furcsállja is, hogy már egy hét is eltelt az újabb brókerügy kirobbanása óta, ám a nyilvánosság még szinte semmit sem tud az egészről. Ezért azt sejti az expénzügyminiszter: a Buda-Cash-balhé mögött valójában oligarchaharc húzódik. Na de kik között?

Tény: az MNB feljelentést tett, mondván, a százmilliárd forintot is elérheti az összeg, amellyel a cég nem tud elszámolni az ügyfeleinek, s erős a gyanú, hogy 10 vagy akár 15 éve hamisítják a brókerház adatait. A Nemzeti Nyomozóiroda sikkasztás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. Ugyanakkor a brókervállalat vezetőit lapzártánkig még nem hallgatták ki. Őrizetbe sem vették őket. Tölgyesi Péter jogi képviselője, Bánáti János a 168 Órának azt mondta: más hasonló esetekben is hosszabb ideig tart, mire elegendő adatot gyűjt össze a nyomozó hatóság a meghallgatáshoz.

Rogán Antal, akinek viszont tényleg inkább hallgatnia kellene ingatlanügyletei miatt, megszólalt, és politikai ellenfeleit gyanúsította: „A Kulcsár-ügy után egy újabb MSZP-s brókerbotránnyal állunk szemben.” Ám a Buda-Casht nagyon jól ismerő informátorunk szerint a cég vezetősége mindig az épp aktuális kormánnyal ápolt jó kapcsolatokat. Másoktól azt hallottuk: a Buda-Cash köreiben politikai egyensúly volt, akadt ott jobboldali, liberális meg baloldali is. Eddig a Fidesszel sem ütköztek, különben nem tudtak volna bankcsoporttá szerveződni takarékszövetkezeteikből. Akkor meg most hirtelen mi történt?

Egyes informátoraink azt sejtik: talán a Buda-Cash agrárportfóliója vált vonzóvá a hatalom körüli új üzleti elitnek. E portfólió része például a Hidasháti Zrt., amelyhez a hatalmas bélmegyeri vadászkastély is tartozik. Pál Gyula így beszélt minderről 2013-ban a Magyar Vadászlapban: „A fejlesztéseket, konkrétan a vadászház rekonstrukcióját és a vadászati ágazatot magánemberként is finanszírozzuk Végh Laci barátommal. A vadászati ágazat a szabad területen történő vadásztatáson kívül a fácánnevelésből és a vaddisznóskertből hoz bevételt. Ami a költségek után megmarad, azt a kastélyra költjük. Egyelőre talpon vagyunk!”

Mi meg elmagyarázzuk: a Hidasháti Zrt. egyike a tizenkét egykori állami gazdaságnak, amelyeket az első Orbán-kormány idején Fidesz-közeli üzletemberek privatizáltak. Állítólag a Hidasháti Zrt.-t első magántulajdonosai adósságba vitték. Aztán került a közelébe Végh László volt fideszes országgyűlési képviselő, illetve a Buda-Cash Brókerház cégcsoport.

Lehet, hogy az oligarchaharc tulajdonképpen a Fideszen belül zajlik bizonyos mezőgazdasági területekért?

Persze a Fidesz ismét visszafelé mutogat: a szocialista kormányzás alatt fogadták el azt a törvénymódosítást, amely csak ötévenkénti személyes ellenőrzést ír elő a brókercégeknek. És az utolsó ilyen kontroll 2010-ben, a kormányváltás előtt volt a Buda-Cashnél. Csakhogy a Fidesz csúsztat: az átfogó ellenőrzések között kisebb pénzügyi hatósági vizsgálatok is vannak. Másrészt ha a törvénnyel nem értett egyet a fékeveszett törvénykezés kormánya, miért nem módosította a vonatkozó paragrafust?

Windisch László, az MNB alelnöke a Portfólió.hu-nak azt mondta: a Buda-Cash meghamisíthatta azokat a kimutatásokat, amelyek alapján az érintett bankok a mérlegeiken nyilvántartották az értékpapír-állományt. Szerinte ezért nem derült ki ennyi ideig a csalás.

A 168 Óra egyik informátora, aki a nemzetközi tőzsdeéletben is jegyzett jogi szakértő, azt mondja: elég gazdag fantáziával lehet csak elképzelni, hogy a Buda-Cashnél olyan ügyesen manipulálták a közokiratokat, hogy azzal a jól képzett felügyelőket is másfél évtizeden át meg tudták vezetni. Más szakértőink sem tudtak igazán válaszolni arra a kérdésre: hogyan lehetséges 15 éven át észrevétlenül ennyi pénzt eltüntetni?

Teljes körű jogok

Mert milyen is egy átfogó ellenőrzés, amelyet 2004 óta ötévente végeznek a felügyeleti szervek?

Egyebek mellett értékelik, milyen kockázatot vállal a cég, miként felel meg a szabályzatnak. Azt is ellenőrzik, a szavatoló tőkéjének mértéke megfelel-e az indokoltnak és a gazdasági kockázatnak. Az ellenőrző szervek jogai teljes körűek: betekinthetnek a számítógépes nyilvántartásba, minden ott talált adatot összevethetnek. A befektetési szolgáltatóknak rendszeres az adatszolgáltatási kötelezettségük.

Történt-e mulasztás?

Hantos Ádám kártérítési perekben eljáró ügyvéd a 168 Órának elmagyarázta: visszamenőleg 15 évre meg kellene szerezni a Buda-Cashnél lefolytatott összes vizsgálat jegyzőkönyvét. Ennek alapján szakértők el tudnák dönteni, az ellenőrzést végző szervek mindent megtettek-e a befektetők védelme érdekében. Kiderülne az is: bekértek-e minden szükséges dokumentumot, észrevették-e bennük az esetleges hibákat? Mindebből pontosan megállapítható, követett-e el mulasztást a PSZÁF vagy később a Magyar Nemzeti Bank, amely 2013 óta ellátja a pénzügyi felügyeleti feladatokat is.

Természetesen a 168 Óra megkérdezte az MNB-t: belenézhetünk-e a jegyzőkönyvekbe? Azt a választ kaptuk írásban: „A vizsgálati jegyzőkönyvek bank-, üzleti és értékpapírtitkot tartalmaznak, ezért azok a nyilvánosság számára nem érhetők el.”

Mi azt is különösnek tartjuk: állítólag mielőtt a brókercégnél megjelentek a pénzügyi ellenőrök, a vezetők közül Gyarmati János és Tölgyesi Péter személyes meghallgatást kért a jegybanktól. Windisch László, az MNB alelnöke fogadta őket. Ők meg föltárták: százmilliárd forint körüli összeggel nem tudnak elszámolni. Az MNB értesítette a nyomozó hatóságot. Windisch állítja: a brókercég irányítói voltaképpen előremenekültek, azért jelentkezhettek nála, mert tudták, az MNB vizsgálata előbb-utóbb felfedezi a hiányt. Valóban így lett volna? Mert hát eddig soha nem tűnt föl a hiány a pénzügyi ellenőrzéskor.
Megkérdeztük azt is az MNB-től: indítanak-e belső vizsgálatot annak kiderítésére, történt-e mulasztás? Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője azt válaszolta írásban: „Jelen pillanatban a jegybank és a felügyeleti biztosok elsődleges feladata a betétesek és kisbefektetők helyzetének azonnali rendezése. Az esetleges múltbéli hiányosságok azonosítására ezt követően kerülhet sor.”

Bizalmi válság

Mindenesetre a 168 Órának nyilatkozó üzletemberek, akik nevük elhallgatását kérték, felhívták a figyelmet arra is: a Buda-Cash-botrány árnyékba szorított egy másik esetet, amely a brókerüggyel párhuzamosan robbant ki, és a kettő kísértetiesen hasonló forgatókönyv alapján zajlik.

Arról van szó: múlt héten a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a Platinium Pénzügyi Szolgáltatóház Zrt. pénzügyi szolgáltatási engedélyét, s kezdeményezte a cég felszámolását is. A Platinium Zrt. Töröcskei István érdekeltségébe tartozik: tulajdonosai között volt a Mahir Zrt. is, amely Simicska Lajoshoz köthető. És mindezzel lehet összefüggésben Simicska durva hangú támadása Orbán Viktor ellen.

A 168 Óra megpróbálta elérni Simicska Lajost is. Visszahívást ígért a titkárnő. Megkérdeznénk a miniszterelnök régi cimborájától, mit gondol ő maga az oligarchaharcról. És hátha arra is tudja a választ: lehetséges, hogy a magyarországi pénzügyi szolgáltatópiac újraelosztása zajlik most?

Egyelőre csak azt tudjuk biztosan: rendkívül kártékony, hogy szinte semmit nem tudni a brókerügyről még egy hét után sem, hiszen ez bizalmi válságot okozhat a piacon. Bodnár Zoltán bankár, az MNB volt alelnöke lapunknak azt is mondta: nem tudni, mi lesz a többi független brókercéggel. Hiszen ezek után náluk is speciális ellenőrzés válhat szükségessé, hogy a piaci bizalom helyreálljon"*

*idézet:168óra

link

Előzetes letartóztatásba helyezte a Buda-Cash Brókerház egykori vezetőjét pénteken a Budai Központi Kerületi Bíróság - tájékoztatta a Fővárosi Főügyészség az MTI-t.

Ibolya Tibor fővárosi főügyész közleményében az áll: a bíróság helyt adott a Fővárosi Főügyészség indítványának, és november 2-áig előzetes letartóztatásba helyezte az egykori tulajdonost és vezető tisztségviselőt, akit különösen jelentős kárt okozó csalás megalapozott gyanújával hallgattak ki. A döntést a szökés, elrejtőzés, valamint a bizonyítás megnehezítésének veszélye indokolta - olvasható a közleményben.

Hozzátették: ezzel tizenegyre emelkedett a Buda-Cash ügy gyanúsítottjainak száma, közülük négyen vannak előzetes letartóztatásban, a többi gyanúsított szabadlábon védekezik. Közölték: a nyomozást - fokozott ügyészi felügyelet mellett - tovább folytatja a Nemzeti Nyomozó Iroda.

Az Országos Rendőr-főkapitányság csütörtökön arról tájékoztatta az MTI-t, hogy két újabb embert hallgattak ki gyanúsítottként szerdán a Buda-Cash üggyel összefüggésben.

Egy kiflilopás miatt azonnal kattan a bilincs, milliárdok esetén, miért kell 8 hónap, vagy valami más van a háttérben???:

"Vajon tényleg „minden idők legnagyobb brókerbotrányát leplezte le az MNB”, miként a honi sajtó tálalja a Buda-Cash-ügyet? Szakértőink szerint egyelőre csak annyi biztos: súlyos bizalmi válságot okozhat a magyar pénzpiacon a brókerbalhé. De vajon mi áll a hátterében? Esetleg fideszes oligarchaharc? Simicska Lajos bizonyára tudja.

Kapcsolódó írásaink
Quaestor-ügy: így nyúlnak a szálak a kormányig és az MNB-ig
Mit titkolnak Matolcsyék a BudaCash-ügyben?
MNB: Még nagyobb a baj
Vajon tényleg „minden idők legnagyobb brókerbotrányát leplezte le az MNB”, miként a honi sajtó tálalja a Buda-Cash-ügyet? Szakértőink szerint egyelőre csak annyi biztos: súlyos bizalmi válságot okozhat a magyar pénzpiacon a brókerbalhé. De vajon mi áll a hátterében? Esetleg fideszes oligarchaharc? Simicska Lajos bizonyára tudja.

Becslések szerint a Buda-Cash ügyfeleinek kára mintegy harmincmilliárd forint. Ügyfelenként csak harmincmillió forintig kártalanít az Országos Betétbiztosítási Alap. Az OBA a tagintézetek befizetéseiből, valamint a vagyon hozamából fedezi a kifizetéseket, de ha ez nem elég, rendkívüli díjfizetést rendelhet el a tagjaitól vagy akár hitelt is felvehet. A hasonlóan működő Befektető-védelmi Alap, a Beva a Buda-Cash ügyfeleit kártalanítja hatmillió forintig.

Magabiztosan nyilatkozta sajtótájékoztatón nem egészen egy éve Pál Gyula, a Buda-Cash Brókerház igazgatósági tagja, az Észak-magyarországi Regionális Bank Zrt. (ÉRB) elnök-vezérigazgatója: „A nagybankok kénytelenek összébb húzni magukat, fiókokat zárnak be, emiatt értékes dolgozókat és ügyfeleket veszítenek el. Itt lehet teret, piacot nyerni, üzletileg ebben látjuk a lehetőséget.”Szervezetek húsz nappal azután fizetnek, hogy a felügyeleti szerv, jelen esetben az MNB elrendeli a hitelintézet bezárását. Lapzártakor úgy tűnt, a héten dönthetnek a Buda-Cash felszámolásáról, vagyis utána kezdődhet a kártalanítás.
Vagyis abban: regionális bankcsoporttá alakult négy takarékszövetkezetük, amelyek megúszták az államosítást meg az azt követő privatizációt. (Az ÉRB mellett a Dél-Dunántúli Regionális Bank Zrt. [DRB], a Dél-Dunántúli Takarék Bank Zrt. [DDB] és a Buda Regionális Bank Zrt. [BRB] tartozik a pénzintézeti kör fiókhálózatához.)

Azon a sajtótájékoztatón kérdezték Pál Gyulát: jó néhány takarékszövetkezet szintén nem értett egyet az állam kényszerintegrációjával, de akkor ők miért nem követték a bankká válás példáját? Pál azt felelte: neki és társainak e pénzügyi csoportban sok a befektetett pénzük. Azaz: előremenekültek – tulajdonosként.

Lehet, csupán eddig jutottak? Vagy az új brókerbotrány a bankcsoport államosításának politikai kísérlete? Emlékezzünk csak: a 2010-es vörösiszap-katasztrófa egyik következménye az lett, hogy „a rendkívüli helyzetre tekintettel” a magántulajdonú MAL Zrt.-t egyszerűen államosította a Fidesz. Orbán Viktor jelentette be akkor a parlamentben: van úgy, hogy a közérdek felülírja a magánérdeket.

Különben Pál Gyula – aki vadászszenvedélyéről is ismert az üzleti életben – eddig kétségkívül a legbeszédesebb volt a Buda-Cash vezetői közül. Tudható róla: agrármérnök, s a rendszerváltáskor rögtön a biznisz vonzotta. 1998-ban megkereste az ugyancsak agrármérnök Pintér Zoltán, a Buda-Cash Brókerház tulajdonosa, s fölajánlott Pálnak egy belső ellenőri állást. Hamarosan kockázatkezelési igazgató lett a cégnél, aztán tulajdonos. Hozzátartozott az agrárportfólió és a takarékszövetkezetek integrációja is.
Hallgatak urak

Most viszont Pál Gyula is hallgat, csakúgy, mint a Buda-Cash vezetői és tulajdonosi köre: Gyarmati János, Tölgyesi Péter, Vajda Péter – és az alapító, Pintér Zoltán, aki amúgy tavaly megvált Buda-Cash-részvényeitől. (Pénzügyi szakemberek úgy vélik: ilyen ügyben meg kell vizsgálni a cégalapító érintettségét is.)

Ez a hosszú csönd a legfeltűnőbb az egyébként hangosnak induló botrányban. Bokros Lajos közgazdász a 168 Óra mostani számában furcsállja is, hogy már egy hét is eltelt az újabb brókerügy kirobbanása óta, ám a nyilvánosság még szinte semmit sem tud az egészről. Ezért azt sejti az expénzügyminiszter: a Buda-Cash-balhé mögött valójában oligarchaharc húzódik. Na de kik között?

Tény: az MNB feljelentést tett, mondván, a százmilliárd forintot is elérheti az összeg, amellyel a cég nem tud elszámolni az ügyfeleinek, s erős a gyanú, hogy 10 vagy akár 15 éve hamisítják a brókerház adatait. A Nemzeti Nyomozóiroda sikkasztás gyanújával ismeretlen tettes ellen nyomozást indított. Ugyanakkor a brókervállalat vezetőit lapzártánkig még nem hallgatták ki. Őrizetbe sem vették őket. Tölgyesi Péter jogi képviselője, Bánáti János a 168 Órának azt mondta: más hasonló esetekben is hosszabb ideig tart, mire elegendő adatot gyűjt össze a nyomozó hatóság a meghallgatáshoz.

Rogán Antal, akinek viszont tényleg inkább hallgatnia kellene ingatlanügyletei miatt, megszólalt, és politikai ellenfeleit gyanúsította: „A Kulcsár-ügy után egy újabb MSZP-s brókerbotránnyal állunk szemben.” Ám a Buda-Casht nagyon jól ismerő informátorunk szerint a cég vezetősége mindig az épp aktuális kormánnyal ápolt jó kapcsolatokat. Másoktól azt hallottuk: a Buda-Cash köreiben politikai egyensúly volt, akadt ott jobboldali, liberális meg baloldali is. Eddig a Fidesszel sem ütköztek, különben nem tudtak volna bankcsoporttá szerveződni takarékszövetkezeteikből. Akkor meg most hirtelen mi történt?

Egyes informátoraink azt sejtik: talán a Buda-Cash agrárportfóliója vált vonzóvá a hatalom körüli új üzleti elitnek. E portfólió része például a Hidasháti Zrt., amelyhez a hatalmas bélmegyeri vadászkastély is tartozik. Pál Gyula így beszélt minderről 2013-ban a Magyar Vadászlapban: „A fejlesztéseket, konkrétan a vadászház rekonstrukcióját és a vadászati ágazatot magánemberként is finanszírozzuk Végh Laci barátommal. A vadászati ágazat a szabad területen történő vadásztatáson kívül a fácánnevelésből és a vaddisznóskertből hoz bevételt. Ami a költségek után megmarad, azt a kastélyra költjük. Egyelőre talpon vagyunk!”

Mi meg elmagyarázzuk: a Hidasháti Zrt. egyike a tizenkét egykori állami gazdaságnak, amelyeket az első Orbán-kormány idején Fidesz-közeli üzletemberek privatizáltak. Állítólag a Hidasháti Zrt.-t első magántulajdonosai adósságba vitték. Aztán került a közelébe Végh László volt fideszes országgyűlési képviselő, illetve a Buda-Cash Brókerház cégcsoport.

Lehet, hogy az oligarchaharc tulajdonképpen a Fideszen belül zajlik bizonyos mezőgazdasági területekért?

Persze a Fidesz ismét visszafelé mutogat: a szocialista kormányzás alatt fogadták el azt a törvénymódosítást, amely csak ötévenkénti személyes ellenőrzést ír elő a brókercégeknek. És az utolsó ilyen kontroll 2010-ben, a kormányváltás előtt volt a Buda-Cashnél. Csakhogy a Fidesz csúsztat: az átfogó ellenőrzések között kisebb pénzügyi hatósági vizsgálatok is vannak. Másrészt ha a törvénnyel nem értett egyet a fékeveszett törvénykezés kormánya, miért nem módosította a vonatkozó paragrafust?

Windisch László, az MNB alelnöke a Portfólió.hu-nak azt mondta: a Buda-Cash meghamisíthatta azokat a kimutatásokat, amelyek alapján az érintett bankok a mérlegeiken nyilvántartották az értékpapír-állományt. Szerinte ezért nem derült ki ennyi ideig a csalás.

A 168 Óra egyik informátora, aki a nemzetközi tőzsdeéletben is jegyzett jogi szakértő, azt mondja: elég gazdag fantáziával lehet csak elképzelni, hogy a Buda-Cashnél olyan ügyesen manipulálták a közokiratokat, hogy azzal a jól képzett felügyelőket is másfél évtizeden át meg tudták vezetni. Más szakértőink sem tudtak igazán válaszolni arra a kérdésre: hogyan lehetséges 15 éven át észrevétlenül ennyi pénzt eltüntetni?

Teljes körű jogok

Mert milyen is egy átfogó ellenőrzés, amelyet 2004 óta ötévente végeznek a felügyeleti szervek?

Egyebek mellett értékelik, milyen kockázatot vállal a cég, miként felel meg a szabályzatnak. Azt is ellenőrzik, a szavatoló tőkéjének mértéke megfelel-e az indokoltnak és a gazdasági kockázatnak. Az ellenőrző szervek jogai teljes körűek: betekinthetnek a számítógépes nyilvántartásba, minden ott talált adatot összevethetnek. A befektetési szolgáltatóknak rendszeres az adatszolgáltatási kötelezettségük.

Történt-e mulasztás?

Hantos Ádám kártérítési perekben eljáró ügyvéd a 168 Órának elmagyarázta: visszamenőleg 15 évre meg kellene szerezni a Buda-Cashnél lefolytatott összes vizsgálat jegyzőkönyvét. Ennek alapján szakértők el tudnák dönteni, az ellenőrzést végző szervek mindent megtettek-e a befektetők védelme érdekében. Kiderülne az is: bekértek-e minden szükséges dokumentumot, észrevették-e bennük az esetleges hibákat? Mindebből pontosan megállapítható, követett-e el mulasztást a PSZÁF vagy később a Magyar Nemzeti Bank, amely 2013 óta ellátja a pénzügyi felügyeleti feladatokat is.

Természetesen a 168 Óra megkérdezte az MNB-t: belenézhetünk-e a jegyzőkönyvekbe? Azt a választ kaptuk írásban: „A vizsgálati jegyzőkönyvek bank-, üzleti és értékpapírtitkot tartalmaznak, ezért azok a nyilvánosság számára nem érhetők el.”

Mi azt is különösnek tartjuk: állítólag mielőtt a brókercégnél megjelentek a pénzügyi ellenőrök, a vezetők közül Gyarmati János és Tölgyesi Péter személyes meghallgatást kért a jegybanktól. Windisch László, az MNB alelnöke fogadta őket. Ők meg föltárták: százmilliárd forint körüli összeggel nem tudnak elszámolni. Az MNB értesítette a nyomozó hatóságot. Windisch állítja: a brókercég irányítói voltaképpen előremenekültek, azért jelentkezhettek nála, mert tudták, az MNB vizsgálata előbb-utóbb felfedezi a hiányt. Valóban így lett volna? Mert hát eddig soha nem tűnt föl a hiány a pénzügyi ellenőrzéskor.
Megkérdeztük azt is az MNB-től: indítanak-e belső vizsgálatot annak kiderítésére, történt-e mulasztás? Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője azt válaszolta írásban: „Jelen pillanatban a jegybank és a felügyeleti biztosok elsődleges feladata a betétesek és kisbefektetők helyzetének azonnali rendezése. Az esetleges múltbéli hiányosságok azonosítására ezt követően kerülhet sor.”

Bizalmi válság

Mindenesetre a 168 Órának nyilatkozó üzletemberek, akik nevük elhallgatását kérték, felhívták a figyelmet arra is: a Buda-Cash-botrány árnyékba szorított egy másik esetet, amely a brókerüggyel párhuzamosan robbant ki, és a kettő kísértetiesen hasonló forgatókönyv alapján zajlik.

Arról van szó: múlt héten a Magyar Nemzeti Bank visszavonta a Platinium Pénzügyi Szolgáltatóház Zrt. pénzügyi szolgáltatási engedélyét, s kezdeményezte a cég felszámolását is. A Platinium Zrt. Töröcskei István érdekeltségébe tartozik: tulajdonosai között volt a Mahir Zrt. is, amely Simicska Lajoshoz köthető. És mindezzel lehet összefüggésben Simicska durva hangú támadása Orbán Viktor ellen.

A 168 Óra megpróbálta elérni Simicska Lajost is. Visszahívást ígért a titkárnő. Megkérdeznénk a miniszterelnök régi cimborájától, mit gondol ő maga az oligarchaharcról. És hátha arra is tudja a választ: lehetséges, hogy a magyarországi pénzügyi szolgáltatópiac újraelosztása zajlik most?

Egyelőre csak azt tudjuk biztosan: rendkívül kártékony, hogy szinte semmit nem tudni a brókerügyről még egy hét után sem, hiszen ez bizalmi válságot okozhat a piacon. Bodnár Zoltán bankár, az MNB volt alelnöke lapunknak azt is mondta: nem tudni, mi lesz a többi független brókercéggel. Hiszen ezek után náluk is speciális ellenőrzés válhat szükségessé, hogy a piaci bizalom helyreálljon"*

*idézet:168óra

Mindnféleképpen hazudnak!

Ha 62 milliard a hiámy és találtak 68 milliardot ingatlan stb.. Akkor hol a hiány??????

1. Ahogy írod is, már 5 (robot) munkatárs is lazán lepörgette volna az egyeztetéseket.

2. Nekem 3 különböző cégnél van még értékpapírszámlám, bármelyik percben el tudnám utaltatni velük a zsetont, miközben ők maguk is panaszkodnak arra, hogy olyanokat hívnak be személyes egyeztetésre, akik ezt nem tudják megtenni. Akkor mi a lóf@szért nem kérdezik meg a telefonba, és hívnak be helyettünk például engem.

3. Nekem nem volt ott sok pénzem, engem maximálisan kártalanítana a beva. Miért nem fizeti ki ő, aztán majd a felszámoló átutalja neki (ami tényleg megvan). Miért kell ezekre a nyilvánvalóan idiótákra várni?
Most várjak 1 évet arra, hogy megmondják, hogy jaj, a fele vagy az egész hiányzik? Kit érdekel, küldöm az igényt a bevának, aztán úgyis fizet, csak a 90 nap helyett elmegy még egy potya év is...

Újra felidézném!!
A Buda-Cashnél nagyjából húsz munkatárs maradhatott, akik az egyeztetéseket és egyéb technikai feladatokat ellátják - az üzletkötőket azonnal szélnek eresztették, a felszámoló pedig a maga munkáját végzi.

Ha nagyjából 15 ezer ügyféllel számolunk, s mindegyikükre 15 percet szánnak, akkor ez összesen 3750 munkaórát vesz igénybe. Ez munkanapokon, napi nyolc óra hatékony tevékenységet számítva - ami a gyakorlatban majdnem lehetetlen - több mint két évig tart. Persze biztosan nem egyetlen munkatárs foglalkozik az ügyfelekkel, ketten több mint egy év alatt, öten pedig majdnem fél év alatt végeznének, ha robotként pörgetnék a papírokat.

A munka felgyorsult ugyan, de nem megy minden simán. Egy korábbi üzletkötő, aki azóta máshol helyezkedett el, elmondta, előzetesen telefonon veszik fel az ügyfelekkel a kapcsolatot, majd

a személyes találkozó alkalmával lehet a történetet lezárni. Feltéve, hogy az adott ügyfél hajlandó ellátogatni valamelyik ügyfélszolgálatra.

(Kétszáz kilométerről aligha fog felutazni valaki sebtében Budapestre csak azért, hogy a tíz darab Update-részvényét konvertálják más számlára.) Az is jellemző, hogy az ügyfeleknek nincs, vagy nem volt értékpapírszámlája, ahová konvertálható lenne a megtakarítás, így az is plusz kör, mire beszerzi a részvénytulajdonos.

Az bizonyos, hogy a felszámolás addig nem indulhat meg, ameddig a cégnél ügyfélpénz van. Ez azt jelenti, hogy a teljes ügy lezárása még évekig eltart.

Ez nem is annyira meglepő, a korábbi brókercégbedőlések is hosszadalmas procedúrát követeltek, a Globex felszámolása például 13 évig tartott. Nagy segítség volna a gördülékeny ügyintézésben, ha az ügyfelek a kormányablakokat is használhatnák arra, hogy intézzék ügyüket, s nem kellene személyesen az ügyfélszolgálatokra menni.

Ez a megoldás a Quaestor kárrendezés során működött, ott 32 ezer ügyféllel kellett kapcsolatba lépni. A kötvénybizniszben átvert ügyfelek ráadásul nemcsak hatmillió forintig kaptak kártalanítást, hanem 30 millió forintig. Ennek érdekében ráadásul külön törvényt is hozott az Országgyűlés.

Vagyis a három brókercég közül a Quaestort kiemelt ügyként kezelték, a Buda-Cash és a Hungária Értékpapír ügyfelei viszont nem kaptak kedvező elbírálást. A különbségtételt semmiféle szakmai érv nem támasztotta alá, hiszen mindhárom esetben szimpla átverésről volt szó.

Az ügyintézést végig kell csinálniuk a volt brókerek és alkalmazottak hozzátartozóinak, akiket a Befektetővédelmi Alap sem kártalanított. A szabályzat kizárja a munkatársakat és hozzátartozóikat a kártalanítási körből, így nekik egyelőre egy fillérük sem jött vissza.

Teljes mértékű kielégítés nem várható