na ja, én azt várnám h visszatölti az osztirést és így egy év alatt csinál egy jó nagy kört, amúgy köszi nagyon precíz, jó beírásaid vannak sokat segítenek nekem
12895-s záróval indult tavaly az osztalékrally. Egy ezressel lejjebb van most azért. Mindjárt réssel nyitott fel 12970-n de azt betöltötte utána nap. Majd volt 2 hétre rá 12615, 3 hétre rá 13285, 4 hétre rá 12525 is. S osztivágás előtti napon 13830. Szóval elég nyögvenyelős volt a dolog akkor is. Osztivágás után 1 hónappal pedig az a bizonyos máig rejtélyes kitárazás.
azért számoltak így, mert a költségvetésben szerepel egy tervezett bevétel a MOL osztalékból, és tudván az állam tulajdoni hányadát, ki lehetett számolni, hogy mekkora osztalékkal számol a költségvetés.
Tavaly 49,71Md Ft osztalékalapból végül 590Ft jutott egy részvényre. Az idei 50Md-os javaslatból kiindulva idén is 590-595Ft lehet részvényenként, ha a saját részvényben nincs változás. Nem?
2015. március 16., hétfő 17:22 Napi.hu
Így robbantana ki magyar palagázforradalmat a kormány
A bányajáradék drasztikus csökkentésével élénkítené a palagáz és palaolaj iránti kutatási és kitermelési kedvet a kormány, ám eddig sem ez a közteher jelentette a magyarországi palagázforradalom fő akadályát.
Elméletben új lendületet adhat a nem konvencionálisan kitermelhető olaj és gázmezők feltárásának a kormány bányajáradék-csökkentése. A kabinet friss javaslata szerint ezen mezők esetén az általános 12 százalékról 2 százalékra csökkenne bányajáradék, vagyis a bevételarányos adó esetében 10 százalékpontról mondana le az állam a siker érdekében. A javaslat indoklása szerint a hagyományos módon nem kitermelhető szénhidrogén-vagyon jelentősen csökkentené az ország importfüggését.
A bányajáradék-kedvezmény a valóságban ennél is nagyobb lehet, hiszen legutóbb a koncessziós szénhidrogén-kitermelési és -kutatási területeket legalább 19 százalékos bányajáradékkal hirdették meg, és a pályázók annál több pontot gyűjthettek, minél magasabb teher megfizetését vállalták.
Lépésekkel a forradalom felé
Nem ez az első kormányzati gesztus a hazai palagázforradalom érdekében. Nyikos Attila, a magyar energiahivatal (MEKH) nemzetközi kapcsolatokért felelős elnökhelyettese korábban azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy Magyarország aközött a néhány európai ország között akar lenni, amely felkarolja a nem szokványos gázkitermelést. Ha az ilyenfajta gázról lemondunk, akkor ezzel keresztet vetünk Európa energiaszabadságára is - fogalmazott.
A szénhidrogén-kitermelési koncessziók szabályain már a 2013-as pályázatok visszajelzései alapján is változtattak. A befektetők az irracionális mértékű pénzügyi elvárásokat kifogásolták - erre válaszul határozták meg az említett 19 százalékban a bányajáradék minimális szintjét, megnövelték a koncessziós területeket, továbbá a palagázkutatáshoz szükséges rétegrepesztés engedélyezését a bányafelügyelethez delegálta a jogszabály.
A képhez ugyanakkor hozzá tartozik, hogy eddig sem a bányajáradék magas szintje, sokkal inkább az egyéb gazdasági és technológiai körülmények tartották vissza a beruházókat (lásd a keretes írást), működő palagázprojektek híján pedig arról sem beszélhetünk, hogy bevételkiesést okozna az intézkedés a költségvetésnek.
Mind kőolajban, mind földgázban gyakorlatilag az Ukrajnán keresztüli orosz importtól függ a magyar gazdaság. Létezik ugyan Adria-kőolajvezeték, mint biztonsági tartalék - ám a megépítése óta eltelt 30 évben érdemi import nem zajlott ezen a vezetéken. A földgázellátásban már diverzifikáltabb az ellátás, hisz az orosz/ukrán vezetéken túl érkezhet földgáz Ausztriából illetve a közeljövőben Szlovákiából, igaz ezeken a vezetékeken is általában orosz energiahordozót kapunk.
Mindeközben a Makói-árokban a kanadai hátterű TXM Kft. korábbi közlése alapján ezer milliárd többméternyi gázvagyon lapul - amely Magyarország mintegy százéves fogyasztását fedezhetné. Ugyanakkor a jelenlegi alacsony olajárak, illetve a technológiai problémák - a földgáz 3000-6000 méteres, mai technológiával nehezen elérhető mélységben - található - nem kedveznek ezen kutatásoknak, illetve a kitermelésnek sem. A kormány a magas beruházási költségek miatt javasolja most a parlamentnek, hogy a majdan innen kitermelhető földgáz bányajáradékát csökkentsék két százalékra.
Állnak a projektek
A palagázkutatás súlyos anyagi vonzatait jól jelzi, hogy az orosz Gazprom érdekeltségébe tartozó szerb NIS is otthagyta a Makói-árkot, partnere pedig, a területen kutató kanadai Falcon Oil & Gas Ltd. az eddig elköltött több mint 300 millió dolláron túl nem kíván több pénzt beletenni a magyarországi projektjeibe. A Falcon magyarországi leányvállalata, a TXM Olaj- és Gázkutató Kft. volt ügyvezetője, Szabó György nemrégiben arról tájékoztatta a Napi.hu-t, hogy a NIS nem tett meg mindent a közös munka sikere érdekében, ugyanis úgy állapította meg, hogy a két lefúrt kútból nem termelhető ki saját szabványai szerint gazdaságosan szénhidrogén, hogy - a TXM javaslata ellenére - nem alkalmazta a palagázkutatásban bevett eljárásnak számító hidraulikus rétegrepesztést.
A dolog pikantériája, hogy ez a környezetvédők által veszélyesnek, a palagáztermelésben utazók által viszont bizonyítottan biztonságosnak mondott módszer alkalmazására Magyarországon egymással ellentétes állami gyakorlat van érvényben.
A zöldhatóság továbbra sem ad engedélyt, miközben felsőbb kormányzati szinteken támogatják a palagázkitermeléshez, mint az energiaimport-függőség csökkentéséhez szükséges technológiát - panaszolta Szabó. Ugyanez a kép rajzolódott ki abból az előadásból is, amit a fejlesztési tárca egyik illetékese tartott egy tavalyi konferencián. E szerint hazánkban rétegrepesztés a jogszabályokban nem tiltott, de egyedi esetekben a környezetvédelmi hatóságok nem adták meg az elmúlt években az engedélyt. Az előadás kitért ugyanakkor arra, hogy a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatja a rétegrepesztési technológia széleskörű alkalmazását.
Épp e kettősség tisztázása miatt szorgalmazta - mint később kiderült, hiába - a Falcon a NIS-nél, hogy a rétegrepesztéssel próbálkozzon, illetve szerezze meg ehhez az engedélyt. Ez kiugratta volna a nyulat a bokorból a hatóságoknál - fogalmazott Szabó.
Mikor volt a kgy. mert nem látom jegyezve,vagy miért nem írt a Pf. róla?Remélem most olyan szinten vagyunk innen csak feljebb vánszorgunk azért!Ha már osztalékos a rv. akkor nem lesznek nagy eladások...hacsak nem jön valami Kart-el aki bezúzza az osztalékunkat!Más vélemény?
Akkor,ki mikor lép pozícióba,saját döntése,és meddig marad benne.Szerintem,hogy megéri-e az osztalékra pályázni meglátjuk!De reméljük mégis pozitív hatással lesz a következő napokra,várom a mutatványt ezek után!Belépő meg van!
MOLly tulajok topikja
Ha az Otisoknak is van gyűjtőtopikja, ne aprózódjanak el apró témákba a Mollysok se.