Mennyit ér az OTP?  

Az érdekes a dologban, hogy 3 hónappal ezelőtt még nem volt szó az Albán bankról. Most az is el lett adva a bolgár mellett.
De mi lett a Macedon, Moldáv, Szerb, montenegrói SocGen leánybankokkal?
1. verzió:
Ott vagy folynak még a tárgyalások (OTP-vel és/vagy más ajánlattevőkkel) 
2. verzió:
azokat a SocGen mégsem adja el.
1. verzió ellen szól, hogy a csoportból a bolgár a legnagyobb és legerősebb bank. Mi értelme annak, hogy a gyengébbeket hagyják leválasztani, eladják a legnagyobbat és külön tárgyalnak a kevésbé értékesek eladásáról? Ebben az esetben azonban lesz hir ezen bankok eladásának sikeréről.
2. verzió ellen meg az szól, hogy az eredeti csoport a bolgár bank nélkül tavaly csökkenő nyereséget termelt. (Európa nem EU-tag perifériás országairól van szó, ahol nagy fordulat nem is várható) Miért tartaná meg ezeket a SocGen amely a tőkehelyzetének megerősitése érdekében adja el a nem kulcspiaci leánybankjait?
Szerintem az OTP érdekében áll a szerb és a montenegrói piaci pozició megerősitéséhez (nyereséges méretnagyság eléréséhez,) a SocGen helyi leénybankjainak megvásárlása. Sokkal inkább mint Bulgáriában, ahol az OTP a 2. legnagyobb bank. (Montenegróban igaz hogy a legnagyobb az OTP, de ott az egész piac olyan pici, hogy - amennyiben a felügyelet megengedi - még szükséges lenne az erősités.)
Magyarország külgazdasági kapcsolatrendszerének rangsora is inkább a szerb piac megerősitését tenné logikussá. Most ehelyett Albániában megvenni az 5. legnagyobb bankot? Most éppen nyereséges, de a megtérülési mutatói rendkivül gyengék.
Érdeklődve várom a fejleményeket.
Már többször olvastam olyan aggódó hozzászólásokat, amelyek megkérdőlegezik a bankvételek hasznosságát
Tettszetősen, logikusan érvelnek. Pld:
1. ellenérv:
 az ilyen vétel több mint kockázatos, mert egyedül az eladó tudja, hogy ténylegesen milyen lehetőségek vannak az eladandó leánybankban. Igy a vétel több mint kockázatos.
2. ellenérv:
az OTP akviziciói pont az a kelet-európai régió, amely egy esetleges válságban a legnagyobb veszteséget tudja okozni az anyabanknak.
1. ellenérvre válaszom:
Pont ez a bizonytalanság, ami lenyomja az árat és meg lehet venni köny szerinti értéken vagy alacsonyabban bankokat attól függően, hogy a vásárlandó bank ROE= 10 vagy akár csupán ROE=5 nyereséget tudott eddig produkálni. Viszont van egy olyan szempont, ami egy vételt akkor is vonzóvá tesz, ha a leánybank önmagában képtelen volt eddig komolyan nyereségessé válni. Ha a vevő már jelen van a piacon, a gazdaságos méretnegyság elérésének leggyorsabb módja az akvizició. Ez a manapság divatos win-win szituáció. Az üzlet mind az eladónak mind a vevőnek eredményes.
2. ellenérvre válaszom:
az OTP bebizonyitotta 2006-ban, hogy hogyan lehet  több mint háromszoros könyszerinti áron megvenni egy bankot (igy komoly goodwillel) Ukrajnában, ami szinte azonnal veszteségbe fordult és az orosz-ukrán válság miatt több mint 100 milliárdos veszteséget okozott. Igy ez a kockázat - bizonyitottan - igenis valós. De ne  menjünk olyan messzire. az összes nyugateurópai bank összes nyeresége amit a válság előtt kaszáltak Magyarországon eluszott a válság alatt. Tudom, hogy nehezen hihető, de a Fidesz propaganda ellenére (csak az a jó helyzet, ha a magyar piacon a hazai bankok vannak többségben,) a válság bebizonyitotta, hogy ez bizony komoly előny is lehet. Szlovénia pld. szinte teljesen hazai (többslgében állami) tulajdonú bankrendszere miatt sokkal többet bukott a válságon a sorozatos bankmentések költségei miatt. az addigi alacsony államadósági szint többszörösére ugrott.
De térjünk vissza az OTP-re. 
A sokat szidott Kelet-Európa előnyeit éppen az OTP is bizonyitotta. A biztonságos nyugat-európai piacokon a válságban szinte az összes nagybank meggyengült. Komoly tőkeveszteséget szenvedett. (Az elmúlt 10 évben az OTP több mint duplázta a tőkéjét, mig a többi nagybank nyugaton folyamatosan részvénykibocsájtással emel tőkét, leánybankokat részlegetket ad el. Jelenlegi a nullkamatszintes helyzetben viszont olyan alacsony 2% körüli marzsokkal dolgoznak, ami mellett szinte lehetettlen nyereségesen dolgozni.) 
Az OTP piacain azonban a kamatmarzsok a válság éveiben 5-6%-osak voltak a bolgár és magyar piacon és az ukrán-orosz piacon elérték a 18-20%-ot. Az iszonyatosan magas céltartalékolást csak igy lehetett kitermelni és közben folyamatosan nyereséges maradni.
Ez kicsit hasonló a 18.-19. századi amerikához. Az ir paraszt eldönthette, hogy leragad otthon és kinlódik egy akkora földterületen ami éppen hogy eltart 100 juhot, vagy elad mindent kivándorol és egy kockázatosabb terepen (aminek mérete elérhette akár fél Irország méretét) vagyonos emberré válik. Az u.n. pénzügyi penetráció olyan alacsony kelet-Európában ami itt Vadkeleten sokkal nagyobb lehetőséget kinál a vllalkozóknak. Itt meglehet termelni a válság egyszeri veszteségei többszörösét, ha valaki ügyesen gazdálkodik és kis szerencséje is van. (Pld az Ukrán válság nem a szerencsés kategóriába sorolható.)
Meglátjuk.
A mai napon a bejelentés nem váltott ki lelkesedést. 10490-ről 60 ft-ot esett az árfolyam.

SocGen: albán és bolgár bank vétel tényleg csőben:
https://www.bet.hu/site/newkib/hu/2018.08./Rendkivuli_tajekoztatas_127471249
A többi országról egyelőre nincs hír. Lehet, hogy az albán-bolgár bank volt egy csomag?

Tehát, ha igaz a feltételezés, hogy SocGen a térségi balkán csoportját egyben adja el, az az OTP csoport ez évi eredményétjóval több mint 15%-kal növelhetné.

Az alábbi számok millió euróban értendők. Tehát az eladásra kerülő SocGen bankok tavalyi 147 milliós eredménye ft-ban:
47 milliárd ft (321f-os árfolyamon átszámitva)
Tehát messze nemcsak a bolgár SocGen leány vételéről van szó. A többi 4 bank együttesen több nyereséget ért el tavaly mint a bolgár.

A mai portfoliós cikk ujra felmelegiti a 3 hónap ezelőtti hirt.
Akkoriban megkerestem a SocGen 2017. évi beszámolóját és megpróbáltam megbecsülni az esetleges akvizició eredményényességét. 
Hogy ne kelljen utána keresni idemásolom:
Azt nem tudjuk mennyibe fog kerülni az esetleges akvizició a Balkánon (a Societe generale: bolgár, macedon, montenegrói szerb és moldáv leányvállalatai.)Amit tudunk a Societe generale tavalyi jelentéséből:
A Nyugateurópai, orosz , cseh és romániai tevékenységek külön vannak választva. Igy a maradék az éppen eladásra felkinált fenti 5 bank teljesitménye egy csoportba van kimutatva. A balkáni S.C csoport saját tőkéje: 1.109 millió euró. (Kb. 345 milliárd ft.) Ha a vétel a könyvszerinti értéken történik, akkor ez lesz az elmúlt évek legnagyobb akviziciója. Igy már érthető, hogy az 1. negyedévben nem emelt összegű osztalék lett elhatárolva. 
 
Milyen volt a csoport tavalyi eredménye?    Az alábbi táblázat szerint  
Az alábbi számok a következő sorrendben:    2016  2017Q1 2017Q2  2017Q3 2017Q4  2017

o.w. Other Europe International Banking
Net banking income/ össz.bevétel		758	177	156	152	155	640
Operating expenses/ működési költségek		-483	-123	-31	-90	-107	-351
Gross operating income/ operativ nyereség		275	54	125	62	48	289
Net cost of risk/ kockázati költségek		-80	-43	-15	-15	-25	-98
Operating income/  op.ny. a kock.  költségek után		195	11	110	47	23	191
korrekciós tételek		1	-1	-3	-1	4	5
Net income from other assets/ egyéb bevételek		14	-1	-1	0	-1	-3
Impairment losses on goodwill/ goodwill leirás		0	0	0	0	0	0
Income tax/ adó		-35	-1	-26	-8	-5	-40
Net income/ nyereség		175	8	86	38	21	153
O.w. non controlling interests/ nyereség korr.		7	3	0	2	1	6
Group net income/ korrigált cs.szintű nyereség		168	5	86	36	20	147

Csökkentek a bevételek, de arányosan a költségek is, igy az operativ nyereség növekedett 2016-hoz képest.Az adózott korrigált csoportszintű nyereség csökkenésének oka a kockázati költségek növekedése volt. (2016: 80 millió euró, 2017: 98 millió euró.)
Nem találtam erre a csoportra külön kockázati fedezettségi mutatót, de a teljes csoportra tavaly ez 66%-os volt. Azt hiszem ez az oka az eladásnak. a S.C. megpróbálja felvinni a nemteljesitő hitelek csoportjaira az új EKB előirás szerinti céltartalékolást és emiatt megszabadul azoktól az érdekeltségeitől, amelyek olyan országokban működnek, ahol ezek nem értel el jelentős  piaci részesedést, ezért itt nem várható dinamikus nyereségnövekedés.
Miután a csoport nem csak bolgár, montenegrói ill. szerb bankokból áll, ahol az összeolvasztások fajlagos költségcsökkentéssel járnak illetve a nyereségesség megerősitését szolgálják jó lenne tudni, hogy hogyan teljesitenek az egyes bankok a fenti csoportból. Melyik hogyan veszi ki a részét a 147 millió eurós (kb. 46 milliárd forintos) nyereségből. 
 
A rossz hir, hogy a tavalyi eredmények csak a bolgár +moldáv leánynál vannak meg a neten. a többi banknál 2016 ill. 2015. évi éves beszámoló elérhetőek. 
 
Bolgár/2017:
http://www.sgeb.bg/web/files/richeditor/pdf/finansovi-otcheti/2017/societe-generale-expressbank-dr,-ar-ifrs-consolidated-fs-2017-eng.pdf
Itt a nyereség növekedett. 
 
Moldáv/ 2017:
https://mobiasbanca.md/files/reports/En%20raport%20+%20fin.pdf
Bevétel és nyereség csökkent 
 
Makedon/ 2016:
http://www.ohridskabanka.mk/content/Announcement%20Eng/OBSG-2015-Audit-Report-EY-2015.pdf 
 
De ha az ismert bolgár nyereség adatokat 2016-ban és 2017-ben levonjuk a balkán S.C csoport számaiból, akkor az alábbi számokat kapjuk: (milliárd ft)
az utolsó két éve                 2016        /    2017
teljes csoport nyereség:          53       /         47
bolgár nyereség:                     15       /         18
maradék csoport:                    38       /         29
Tehát tavaly a bolgár bankon kivül a többi együtt a korábbi nyereségességét 25%-kal csökkentette. Ez lehetett az év eleji döntés oka, eladni az egész csoportot. De ez a vevőnek is kockázat. Semmi garancia nincsen arra, hogy a bolgáron kivüli csoport tagok OTP zászló alatt jobban teljesitenek. Szerencsére az OTP Szerbiában és Montenegróban is jelen van, igy ott az összeolvasztott bankok együtt jobban teljesithetnek. Marad még a kockázat  Moldáviában és Macedóniában. A moldáv csökenő nyereség 4.4 milliárd ft volt tavaly, de ez még mindig 19%-os ROE volt!!! Igy ez jónak mondható
A teljes csoportszintű ROE 13,6% volt 2017-ben. 
 
Összefoglalóan:

A vétel belekerülhet akár a könyvszerinti értéknél többe is, a nyereségességi mutató alapján akár 350-380 milliárd ft-ba is. Cserébe viszont a vétel már az első évben meglöki az OTP csoport nyereségét kb. 40-45 milliárd ft-tal. Később ez a szinergia hatások miatt ez elérheti  az 50-60 milliárdft-ot is. Tehát egyedül ezzel növekedhet a nyereség 10-20%-kal. A vétel ára az OTP tőkemegfelelőségnek csökkenése lenne, de miután ez még a 350-380 milliárd után is bőven a 2019- éves előirások fölött maradna, ez a vétel csupán azt eredményezné, hogy a meglévő tőke jobban hasznosuljon.  

Ez egyszeri árrobanást okozna a papírban szerintem. Utána viszont stagnálna, illetve a M-TEL hez hasonló papír lenne belőle.
Arra azért kiváncsi vagyok, hogy mi lenne a bankcsoport értékeltségével, ha a papir hirtelen osztalék papirrá válna. 
Az biztos, hogy az értékeltségen ez a fejlemény javitana.
1000 Ft osztalékkal 10%-osdztalékhozam jönne ki jelenleg.

Ez sajnos lehet! De ha gondosan jártak el, akkor erre ki kellett hogy térjenek a szerződésben. (A perek akkor már folytak.)

Ott van viszont még a Splitska Bank és félek tőle, hogy nem volt megfelelő kitétel ilyen esetre az adásvételben.

Csak becslés a részemről, ami azon alapul, hogy az OTP-ről azt olvastam pár évvel ezelőtt, hogy nem szállt be olyan mértékben a devizahitelezésbe Horvátországban mint a többi bank.

Az honnan tudjuk, hogy a 430 milliárdos horvát visszatérítésből, csak 20 milliárd jut az otp-re? Piaci részesedés alapján nem inkább 50 milliárdos összeg adódik?

Mégegyszer az akviziciókról.
miután ez a téma már több éve fennforog és sikerült is több relációban eredményt elérni:
(Magyarországon, Horvátországban (2 bankot is)  és Szerbiában)
úgy érzem, hogy sokakban ezek folytatásának sikeressége döntőnek tűnik. Dönt arról, hogy a bankcsoport eredményessége tovább fog-e javulni,
Nos ha ez csak ettől függne, akkor az akvizicióknál az eladók mindig a vesztesek kategóriájába, mig a vevők autómatikusan a sikeres bankok közé kellene hogy tartozzanak. Ahogy ez sem igaz, úgy az sem, hogy az akvizició lenne az egyedüli mód a bankcsoport fejlődésére.
Az OTP maga is bizonyitotta, hogy ha van tőke, elképzelés és piac , akkor mindezek segitségével hihetetlenül eredményes lehet egy bank. Az oroszországi piacra lépés a válság kirobbanása előtt (nem szerencsés időpontban) történt. Ott 2 bank összeolvasztásával sem került be a bank a legnagyobb 30 bank közé. A piaci részesedés 1% alatti volt. Az OTP viszont bebizonyitotta, hogy egy pénzügyi tekintetben szörnyen alulfejlett piacon, új módszerek alkalmazásával is lehet eredményes a bank. Az OTP éveken keresztül benne volt az első 3 bankban, ami az áruhitelezés és hitelkártya kibocsájtásokat illeti. Hihetettlen magas marzsokkal (18-20%) és és ezáltal csúcs tőkemegtérüléssel dolgoztak egy olyan piacon, ahol a nemfizető hitelesek már a fellendülés szakaszában sem pár százalékosak voltak (inkább 20-30%) és ez a vadkeleti körülmény a külföldi bankok többségét elriasztott a piacról. Az hogy ez nem vált eddig egyértelmű sikertörténetté, annak oka az orosz-ukrán konfliktus, a  gazdasági visszaesés, szankciók stb. következtében bekövetkező komoly leirások miatt volt (Különösen Ukrajnában.) Viszont az elmúlt 2 év reményt ad, hogy ebben a 2 relációban a bank újra extraprofitot tud felmutatni. 2013-ban azt irtam, hogy pár év múlva a bankcsoport nyereségének többségét a leánybankok fogják adni. Ebben tévedtem. Most viszont újra esélyt látok arra, hogy a jelenlegi nyereségességi arány (MO: 60%, összes többi: 40%) 2-3 éven belül 40: 60%-ra változik. Ha ez sikerül, akkor ebben ennek a 2 országnak lesz komoly szerepe.

Bocs, hogy ilyen hosszúra sikerült!

Köszi Berlini!nagyon szépen összefoglaltad...:-))))

Érdeklődés hiányában lassan a feledés homályába merült a topic..nehogy a papír is...

Így van, a negatív hangulatban ez tartja a lelket a papírban.- Csányi szingapúri alapjának vételei.
E nélkül 9-ezer körül lenne ebben a nemzetközi hangulatban az OTP-
Ez miatt a Richtert shortolják most inkább.