Mennyit ér az OTP?  

1)Igazad van, a " fejlemények bekövetkezésének valószinűsége" szerintem is fontos tenyezo.

Mondjuk egy eve, OTP 5000Ft korul volt arazva. Szo sem volt a ma meghatarozoan eros ket ar-lenyomo negativ hatasrol. Jogosan gondolhattad, hogy azok bekovetkezesenek valoszinusege nagyjabol nulla, sot, pl. az orosz-ukran-bolgar kilatasokat kimondottan nagyon pozitivnak gondoltad.

2)Az OTP technikai es Elliott kepe a 2010 evi 7000Ft-os csucs ota egyertelmuen negativnak nez ki. Es meg mindig az, es ezt megerositi csak, hogy ma mar szinte minden OTP tulajdonos viz alatt van, szeretne megszabadulni, elado lenne szivesen a belepesi aron.
Es csak a nagyon szerencses 3500-as arakon vevok (akkor en is bull voltam 2-3 napig, megnezheto itt) vannak a penzuknel, talan a tulajdonosk 1-2%-a.

Valojaban minden TA es Elliott chart arra mutat, hogy a mimalisan varhato tovabbi eses a 2800-3000Ft savba viszi le. Egeszen konnyeden megeshet, hogy joval ez ala, mondjuk 1300-1500 tartomanyba is benezhet akar, es ott eltolthet 1-2 evet, mire "kimosodik", es kapitulal mindenki.

3)A piacok globalis kepe nagyon kedvezotlennek latszik OTP kilatasa szamara.
-AZ SPY emelkedese mar 3 honapja nagyjabol nulla. A taper folytatodik, az extra likviditassal felpumpalt amerikai indexek le fognak fordulni. Ez kulso nyomast, az alapok eladasat okozza.

-Az EM piacok szinte minden regioban gyengulnek. Azsiaban csak India tartja jol magat (politikai okokbol), a tobbiek mind gyengulnek.

-A keletEuropai Indexek mar elobb lefordultak, mint az EM Index, ez a regio meg gyengebb. Az ukran valsag csak hozzaadott es gyorsitotta a lejtmenetet. katalizatora az eses mostani gyorsulo tempojanak.

-Az EM devizak gyengulnek USD-hez kepest. Par hete az Euro is, sot a Yen is. Raadasul meg a kinai is, pedig az 7 eve fol;yton erosodott USD ellen. A penz USD-be es aranyba menekulesi trendje feszultsegekkel teli idoszakot diszkontal tovabbra is. A HUF gyengulese lefele nyomja OTP-t.

-OTP a kelet-europai versenyben most nagyjabol sereghajto regioban mukodik, akar GDP, akar riziko, vagy allamadossag, akar barmi az osszehasonlitasi alap.

-OTP erosen kitett az orosz, ukran kockazatoknak, es mar lassan szamszerusitheto is a veszteseg; egyenlore meg az optimistabb forgatokonyveket diszkontalja a piac; de az is intenziv impulzust generalt leefele.

Köszönöm a válaszokat! ;)

Ugyanúgy nem lehet tudni, hogy ki van az ügylet másik oldalán, mint akkor, ha veszel, vagy eladsz egy OTP részvényt, vagy CHFHUF keresztet. Lehet, hogy egy japán alapkezelővel üzleteltél, vagy egy izlandi spekulánssal, de az is lehet, hogy a szomszédoddal. Ki lehetne egy hosszadalmas procedúra lévén nyomozni, de sok értelme nincs. Egy biztos, hogy a dev.alapú hitelt nyújtó bankok legtöbbször csak közvetítő szerepében tetszelegtek, ergo nem náluk csapódott le a devadósokon elért árfolyamnyereség, mit ahogy a részvényüzleten keletkező árfolyamnyereség vs veszteség sem a brokicégek kezében landol.

"felesleges céltartalékolás"

tökös könyvvizsgáló is vagy legújabban, berliner?

egy fánk többet ért hozzá...

Itt azért két mondaton belül magadat cáfolod.
Ha Fundamaxnál (akit minimum felkészült vitapartnernek tartasz a diskurzusotok alapján) azzal érvelsz, hogy "általa felismerni vélt" kockázatokat áraz (vagy azt látja a piac által árazni), akkor az első mondatod nem lehet igaz időtényező meghatározása nélkül.
Ugyanis a piac soha nem nulla idő alatt árazza be _helyesen_ az összes ismert valós kockázatot.
Éppen ezért gyors egymásutánban ellentétes hatást gyakorló hírek esetén nincs módja egyik irányba sem befutni a teljes árazási pályát. Ilyen esetekben a forduló pontok inkább a pszichológiai, és az időzítési tényezők eredőjéből alakulnak ki.
Szóval szerintem óvatosan az olyan feltételezésekkel, hogy egy-egy napi mélypont adott hír környezetében az mennyire lesz az aszimptotikusan elérhető minimum amikor mondjuk az ukrán történés először beteljesedik a következő pár hónap-év egyensúlyi állapotában.

A legrosszabb eseteről irtál akkor is oldalakat és vitatkoztál azzal a számitással, ami a banki teherviselést figyelembevéve az évi 10-20 milliárdnyi veszteséget feltételezte (tehát a teljes futamidőre százmilliárdos nagyságrendet.)
Nem lenne az ukrán vitánkban sem ilyen (lehet hogy csak látszólagos) nagy véleménykülönbség, ha most és nem egy év múlva irnád le, hogy az általad vázolt feljemények bekövetkezésének valószinűsége sokkal kisebb mint egy olyané, amiben én bizom (reménykedem.)

Ennek az esélye nyáron sem volt nagy.
Akkor is elmagyaráztam, hogy lehet a bankokat fejni, de ennek is van határa. csak számolni kell tudni.

Irhatsz róla ezer oldalt, azt senkinek itt nem tudod megmagyarázni, hogy egy ismert kockázatot a piac ne árazna be.
Az persze könnyen meglehet, hogy nem a nyáron általad felismerni vélt kockázatot árazták be. De beárazták.
A napi árfolyammozgást pedig egészen más dolgok befolyásolják, mint ahogy ezt pénteken is láttuk.
A Q4-es gyj.-t pedig felesleges emlegetni, mert abban volt egy felesleges +55 milliárdnyi többletcéltartalékolás

SWAP oké, de annak elvileg nem a svájci jegybankban kellett volna úgyszintén lecsapódnia?

Annál van, aki a devizaforrást nyújtotta (ideértve a SWAP-ot is). Vagy ha az lefedezte magát, akkor annál, aki a fedezeti ügyletet csinálta neki. Tehát vagy a magyar bankok anyabankjánál, vagy valamely más devizapiaci szereplőnél. Cserébe kevesebb kamatot kapott, mintha forintra váltotta volna a deviza forrását és úgy kamatoztatta volna.

Ez volt a dolog lényege. Árfolyamkockázat alacsonyabb kamatért cserébe.

Ti jártasak vagytok a kérdésben. Egyet áruljatok már el nekem. Az árfolyamból adódó nyereség állítólag nincs a bankoknál, értelem szerűen a hitelt felvevők sem kaszáltak a businessen, és állítólag a Svájci jegybank sem. Vagy lehet még is a bankoknál van? ;)

Igen, bizony. Ha az árfolyamrögzítés esne be az armegeddon lenne és 2000-ig is leverhetné az árfolyamot.

Csak ennek most csökkent az esélye.

Én különböző esetek fundamentális hatását szoktam kiszámolni. Mindig odaírom, hogy ez csak az egyik eshetőség, vagy a legrosszabb eset, sőt sokszor azt, is hogy ennek kisebb a valószínűsége, mint más forgatókönyvnek.

Te meg kiollózod a legrosszabb esetre vonatkozó számítást és megpróbálod úgy beállítani, mintha azt biztosra ígértem volna és lám nem következett be.

Most kezdjek én is kiollózni a te jó néhány olyan hozzászólásodból, ahol azt fejtegetted, hogy mi lenne, ha semmilyen negatív hatás nem lenne, nem is ez a kormány lenne hatalmon, akkor 6000, meg 7000 lenne az árfolyam? Állítsam be én is úgy hogy ezt te biztosra ígérted és nem jött be?

Nem vagy te olyan gyenge képességű, hogy ilyen önigazolásra - pontosabban a vitapartner ilyen kiollózós, csúsztatásos támadására - legyen szükséged.

Igen, egy árfolyamrögzítésnek egyszeri ezer milliárdnál nagyobb hatása lenne. A még mindig bőven 5000 milliárd feletti deviza lakás- és jelzáloghitel állomány mellett ha 180 HUF/CHF árfolyamon rögzítenek, miközben most 257 HUF/CHF a piaci árfolyam, az bizony bankrendszer szinten a 1,5 ezer milliárdot is meghaladja.

Most is benne van még ennek lehetősége a pakliban, ha azt mondják, hogy mindenki lépjen be az árfolyamgátba, vagy kötelezővé teszik, végtelenre hosszabbítják és gyűjtőszámlahitelt elengedik.

Csak ennek most csökkent az esélye.

Azért tavaly nyár óta volt egy pár egyéb teher, és eredmény elmaradás is ami, lefelé nyomta az árfolyamot, nem csak a devizahiteles félelem. Tehát az 5000 és a 4000 közti különbséget ne írjuk a devizahiteles félelem számlájára.

Hogy az ideges szűzleány piac mennyire árazza a be azonnal és előre a kockázatokat, arra ha a megengeded íme az ukrán példa:

- A lehető legrosszabb eset ha csődbe megy a JCB. Ebben az esetben bukta a 113 milliárd saját tőke, a 41 milliárd alárendelt kölcsöntőke és a 208 milliárd hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek túlnyomó része, vagy teljes egésze is az OTP-vel szemben állhat fenn, úgyhogy ez is megy a levesbe, mert nincs likviditás a gyors visszafizetésére, hiszen azt elvitte a betétesi roham, vagy pénzforgalom befagyás, vagy bankközi befagyás, vagy akármi, ami a csődöt technikailag előidézte. Azaz 362 milliárd a nóta vége. Ez értelemszerűen nem lehet most beárazva, hiszen elvinné több év teljes nyereségét.

- A köztes eset, hogy a JCB Ukrajna szakadásával csonkítva éli túl a mókát. Ezt az esetet most nem lehet számszerűsíteni, csak azt tudjuk, hogy rosszabb, mint egy sima NPL emelkedés, de jobb, mint a csőd.

- A valószínűbb forgatókönyv a sima NPL emelkedés. Ez már most biztosra vehető, csak a mértéke kérdéses. Ahhoz képest, hogy az elmúlt 2 évben "békeidőben" a JCB NPL rátája közel 5 %-kal emelkedett gondolom nem egy elvadult elképzelés, hogy 2015 végére a balhé hatására mai 35 %-ról felkúszik 15 %-ra. (Itt jegyzem meg csendben, hogy ezt a számítást már március elején is megejtettem és akkor is 2014-15-re elosztott hatással számoltam. Olvass vissza! Ennyit arról hogy minden áron a számba akarod adni, hogy a közeli hetekre vártam.) Ez azt jelenti, hogy a mostani 231 milliárdos NPL állomány felmegy 333 milliárdra (persze minden egyéb feltétele változatlansága mellett). Az értékvesztés fedezettség most 80 %. Két év is annyi volt. Ha az értékvesztés fedezettség nem változik, akkor 82 milliárd forinttal nő 2 év alatt az értékvesztés állomány. Ha viszont a válság hatására a fedezettséget is megnyomják 90 %-ra akkor már 116 milliárd Ft a 2 éves értékvesztés növekedés.
- Ezen a ponton szoktad azt leírni, hogy de évi 40 milliárd a JCB működési eredménye és az elbír két évre elosztott milliárd kockázati költséget. Ez persze így erős csúsztatás, hiszen vannak működési költségek is. Ráadásul a 40 milliárd az elmúlt 4 év legjobb adata egy csökkenő állomány mellett. Az elmúlt 4 év átlaga csak 34 milliárd.
- Tisztességesebb számítás szerint úgy van 7 milliárd eredménye a JCB-nek, hogy 27 milliárd volt az éves nettó értékvesztése. Tehát ha a 2 év alatt 82 milliárd értékvesztés növekményt kell lenyelni akkor két éven át évi 14 milliárddal romlani fog az OTP konszolidált nyereség. Na jó 12 milliárddal, mert amikor közel nulla volt az eredménye akkor 2 milliárddal kevesebb adót fizetett, mint most. Azonban, ha 116 milliárdot osztunk 2 évre, akkor évi 29 milliárd az eredményrontó hatás 2 évig.
- Azonban arra is felhínám a figyelmedet, hogy most csak az értékvesztés állomány növekményével számoltam. A portfólió tisztítás költségével nem. Ha megfigyeled 2013-ban úgy számoltak el 27 milliárd értékvesztés, hogy közben az értékvesztés állomány a csökkenő portfólió mellett ugyancsak csökkent 196 milliárdról 184 milliárdra. 2012-ben is gyakorlatilag változatlan értékvesztés állomány mellett számoltak el 31 értékvesztést. Tehát a portfólió tisztításnak akkora kockázati költsége van, hogy akár nyugodtan a teljes feltételezett értékvesztés állomány növekedést eredménycsökkentő hatásnak lehetne beállítani.
- De vegyük csak a 12-29 milliárdot 2 éven át. Ez a 2013-as eredmény 19, illetve 45 %-a, az elmúlt 5 év átlagos eredményének 11, illetve 27 %-a. A most még magas 2014-es elemzői eredményvárakozásnak pedig 9, illetve 22 %-a.
- Ehhez az ukrán hatáshoz jön még az alulteljesítő Q4-es gyorsjelentés.
- Na meg ehhez jön, hogy az orosz leánynál is van egy nem kis eredményromlási kockázat

Az orosz ukrán balhé - és persze a gyorsjelentés - előtt, február végén hajszálnyival 4000 alatt volt az árfolyam. Most 3850 a péntek nap végi technikai hatással együtt. A technikai hatás előtt 4000 fölött volt.

Íme a 20 forintos kérdés: Vajon be van-e most árazva az ukrán-orosz probléma (meg a rosszabb gyorsjelentés)? Láthatóan még az enyhe változat sem.

Ennyit arról, hogy a piac a kockázat megjelenésekor beárazta azt. Ja, beárazta egy kis részét, amikor lement 3600 alá napi minimumban az orosz bevonulás utáni hétfőn az árfolyam, majd azonnal vissza is mászott és a beárazottságról máris nem nagyon lehet beszélni. Lehet, hogy 1-2 napig a piac úgy csinál, mint az ideges szűz kislány, de egy picit is hosszabb távon a piac inkább rossz lány, aki a technikai kereskedőknek boldogan szétteszi és csak a mával törődik. A fundamentumokat pedig majd csak akkor árazza be, ha odaér. Ha már nem kockázat, hanem valóság.

De ha gondolod, érvelhetek másként is. Az ukrán válság és a gyorsjelentés hatására lement az árfolyam 3500 ig. Majd jött az AB bejelentése, ami legfeljebb nem volt nagyon rossz, de nem is volt nagyon jó, mégis emelkedett rá 4000-ig a piac. Ha csábnyi eladásakor 5000-ről 4500-ra beárazta a piac a devizahiteles csomag kockázatát (pontosabban annak egy nagyon enyhe változatát) és valami felfoghatatlan csoda folytán ez a diszkont változatlan mértékben benne volt az árfolyamban több, mint fél évig, akkor a múlt héten kiárazódott és ma már nincs beárazva.

Pedig te maga is egyetértettél a devizás helyzetértékelésem számszaki részével. Te magad is tudod, hogy a kockázat nem szűnt meg. Csak te azt állítod, hogy még mindig be van árazva. Valójában pedig még mindig nincs beárazva. Azt lásd be, hogy bármilyen kockázat esik de, te letudod azzal, hogy be van árazva. Ha egymással párhuzamosan fennáll több, enyhe esetben is jó pár száz, durvább esetben ezer forintos árfolyamhatású kockázat és esik pár száz forintot az árfolyam, te mindegyik párhuzamos kockázatra közlöd, hogy abba a pár száz forintba be van árazva, mind együttvéve. Ha meg visszaemelkedik az árfolyam, akkor még mindig beárazottságról szoktál beszélni.

Ez egy mítosz, hogy a piac olyan állati okos, hogy előre az összes potenciális kockázatot a valószínűségekkel súlyozva egy másodperc alatt beáraz és ami már egyszer kockázati hírként megjelent, az nem lesz árfolyammozgató, a valóban bekövetkezik. Sőt még emelkedik is rá a piac.

Úgy, hogy be lehet úgy is számozni, hogy a 3500 az alja volt, és úgy is, hogy csak 3 nagy hullám jött le, és most ment fel a negyedik, majd jön le még egy nagy 3000 környékére.

1335 sz.: 2013.07.25.-én évi 65-110 milliárdos OTP bukással számoltál:
".....A 3-5 év annyit jelent, hogy az OTP évente legfeljebb (most már egyre valószínűbben) 65-110 milliárdot bukhatna, de ezzel még nyereséges maradna. Viszont 3-5 évnyi eredmény csökkenés már elég ahhoz hogy tartós hatásként árazzák P/E alapon, tehát továbbra is tartom hogy ha a legkomplexebb megoldást jelentik be, akkor az árfolyam alja 2000 Ft körül, vagy az alatt lehet. "

....márcsak azért is egyetértek a devizahiteles csomag számszerűsithető hatásait illetően mert én már tavaly nyáron sem vártam ennél súlyosabbat.
Többször kalkuláltál ennek többszörösével. (Az egész bankrendszerre ezer milliárdos hatással).
pld.:
2013.07.30.-án irtad:
"Most a lakáshitelek árfolyamrögzítése felvételkori árfolyamon 130 milliárd, azaz 470 Ft lenne részvényenként az OTP-nek. A kamatrögzítés és forint lakáshitelesek kompenzálása együtt véve közel ugyanennyi is lehet. Kérdés ebből mennyit visz a kormányzat. De a legrosszabb eset lehet több, mint 150 milliárd. A 2013-as nyereségvárakozás 130, a 2014-es 180 milliárd volt pár hónappal ezelőtti állapot szerint. Gondold végig magad, hogy ez milyen árfolyamesést okozhat 5100-as induló szinthez viszonyítva! "

..ja és amennyiben az általad várt tartalommal és teherrel kerül a parlament elé már májusban a devizahiteles mentés, akkor annak (szerintem) pozitiv hatását már májusban érezni fogjuk a tőzsdén.

Én a politikai (katonai ) konfrontációnál irtam, hogy tévedtél. Mert azt igenis a közeli hetekre vártad és nem "elhúzódóan 2014-2015 évekre".
Amúgy egyetértek a devizahiteles helyzetértékeléseddel.
Összehasonlitásként azonban nem a csoportszintű nyereséghez képest kell viszonyitani. mert ez speciálisan a magyar anyabank terhe, igy annak az eredményét rontja majd.
Szőrszálhasogatának tűnik, de azért mert az intézkedésnél a döntéshozók (még ha nem is mondják most a választási kampányban,) de a banki teherviselésből is kiindulva döntik el a csomag tartalmát. Igy az általad kalkulált (saccolt) hatás százalékosan legalább másfélszeres lenne. De nem az OTP-re fognak odafigyelni. A részvénytársasági-nagybanki kör többsége veszteséges volt tavaly is. Még az is aki tavaly a negyedik negyedévre nyereséget tudott kimutatni, pld. az FHB, már egy MNB büntetésre veszteségbe fordul. Nehezen tudom elképzelni, hogy az általad kalkuláltnál nagyobb lesz majd az elviselendő teher emiatt a törékeny banki teherviselőképesség miatt.
Az OTP árfolymra való hatásnál vegyük azonban figyelembe, hogy az OTP az elmúlt 4 év minden FIDESZ-csapása ellenére tartani tudta az üzemi nyereségszintjét. Az egyetlen nagybank, aki képes lehet már ebben az évben a hitelállományzsugorodását megállitani és igy ezt a magas nyereségszintet tartani.
Már többször vitatkoztunk azon a megállapitásodon, hogy:
"...azért olyan őrülten sok nincs beárazva. Ugyan mitől is lenne, hiszen eddig nem volt mit számszerűsíteni az eredményvárakozásokban"
Ez alapvetően téves. A piac olyan mint egy ideges szűzleány. Amit nem ismer pontosan, nem tud pontosan számszerűsiteni, azt a lehetséges lerosszabb verzióval árazza be. Ezért nem jó ez a devizahiteles mentés lebegtetés. Ezért került le a banki részvény ársáv az 5 ezer körüli szintről 4000 és 4500 közé.
Amennyiben a számitásod helyesnek bizonyúl, akkor az a tőzsdei árfolyamon pozitiv hatást fog gyakorolni.

Ezt h érted, hogy ott a kisördög hogy még egy nagy 5-ös jön le?