Mostanában méltatlanul háttérbe szorult itt, a fórumon a devizahiteles móka boncolgatása. Pedig volt AB döntés és volt Kormány reakció.
Az AB döntés felemás. Az AB maga nem nyúlt bele a kérdésbe, de lehetőséget adott a törvényi módosításra, ha az a másik fél méltányos érdekeit is figyelembe veszi.
A Kormány most a Kúriára vár, amely meg az Európai Bíróságra. De várhatóan meglesz az EB és a Kúria döntés is. A Kormány szerint több előkészített törvényjavaslat van, amit a Kúria döntése után azonnal, azaz nyáron beterjeszthetnek.
Úgy tűnik, hogy a deviza árfolyamrögzítésre marad az árfolyamgát. Az még viszont nem lefutott meccs, hogy az árfolyamgát gyűjtőszámlahitel részével mi lesz. De ez akár a 2018-as választási kampány része is lehet. Most a fő csapásirány az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés lehet.
Az árfolyamrés már most is gyakorlatilag be van tiltva, csak annak lehetne számottevő hatása, ha visszamenőlegesen köteleznék a bankokat a visszafizetésre.
A combosabb kérdésnek a kamat tűnik. Hogy hány százalék kamatcsökkentés méltányos mindegyik félre nézve azt az AB döntéséből senki nem tudja levezetni. Ez ügyben a Kormánynak tág mozgástere van. Legalább évi 2 %-ról van szó, mivel anno bő 2 %-kal emelkedett a THM a válság előtti állapothoz képest. De ha a CHF LIBOR csökkenését is beleszámolják, akkor a 2 % lehet akár 4 is. A bankok méltányos érdekét szerintem elintézik annyival, hogy nem lesz visszamenőleges. Én alapesetben 2 % kamatcsökkentéssel számolok.
Az OTP-nek a gyorsjelentés háttértáblái szerint 2013 végén 709 milliárd Ft deviza jelzálog és lakáshitel állománya volt. Tehát nagyjából évi 14 milliárdról lehet szó. Ez a 2013-as 64 milliárdhoz képest 22 % eredménycsökkenés lenne. A válság óta eltelt 5 év 108 milliárdos átlagos eredményéhez képest 13 %-ról van szó.
Kérdés, hogy ha nem lenne devizahiteles mizéria, de lenne minden más jelenleg fennálló negatív hatás és kockázat, akkor hol tartana az OTP árfolyama. Kiindulva abból, hogy a tavalyi eredményhez képest most közel 17 a P/E és a 2014-es előrejelzésekhez képest (amiket épp most kezdtek el csökkenteni) 8 fölött vagyunk, azért olyan őrülten sok nincs beárazva. Ugyan mitől is lenne, hiszen eddig nem volt mit számszerűsíteni az eredményvárakozásokban.
Tehát ha ezt lépik meg, az az első pszichológiai hatású kilengéseket leszámítva nem emeli, hanem inkább 10-15 %-kal csökkenti az árfolyamot.
Viszont legalább nem 2800-as armageddon. Persze ha visszamenőleges, vagy 2 % helyett 4 %, esetleg belengetik, hogy az árfolyamgátas gyűjtőszámlahitelek is elengedésre kerülhetnek a jövőben, az sokkal csúnyább eset. De talán ezt már megússza a bankrendszer.
Mielőtt valaki azt állítaná, hogy ezt is biztos jövő hétre várom, 2014 nyári mozgásról lehet szó.
Az AB döntés felemás. Az AB maga nem nyúlt bele a kérdésbe, de lehetőséget adott a törvényi módosításra, ha az a másik fél méltányos érdekeit is figyelembe veszi.
A Kormány most a Kúriára vár, amely meg az Európai Bíróságra. De várhatóan meglesz az EB és a Kúria döntés is. A Kormány szerint több előkészített törvényjavaslat van, amit a Kúria döntése után azonnal, azaz nyáron beterjeszthetnek.
Úgy tűnik, hogy a deviza árfolyamrögzítésre marad az árfolyamgát. Az még viszont nem lefutott meccs, hogy az árfolyamgát gyűjtőszámlahitel részével mi lesz. De ez akár a 2018-as választási kampány része is lehet. Most a fő csapásirány az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés lehet.
Az árfolyamrés már most is gyakorlatilag be van tiltva, csak annak lehetne számottevő hatása, ha visszamenőlegesen köteleznék a bankokat a visszafizetésre.
A combosabb kérdésnek a kamat tűnik. Hogy hány százalék kamatcsökkentés méltányos mindegyik félre nézve azt az AB döntéséből senki nem tudja levezetni. Ez ügyben a Kormánynak tág mozgástere van. Legalább évi 2 %-ról van szó, mivel anno bő 2 %-kal emelkedett a THM a válság előtti állapothoz képest. De ha a CHF LIBOR csökkenését is beleszámolják, akkor a 2 % lehet akár 4 is. A bankok méltányos érdekét szerintem elintézik annyival, hogy nem lesz visszamenőleges. Én alapesetben 2 % kamatcsökkentéssel számolok.
Az OTP-nek a gyorsjelentés háttértáblái szerint 2013 végén 709 milliárd Ft deviza jelzálog és lakáshitel állománya volt. Tehát nagyjából évi 14 milliárdról lehet szó. Ez a 2013-as 64 milliárdhoz képest 22 % eredménycsökkenés lenne. A válság óta eltelt 5 év 108 milliárdos átlagos eredményéhez képest 13 %-ról van szó.
Kérdés, hogy ha nem lenne devizahiteles mizéria, de lenne minden más jelenleg fennálló negatív hatás és kockázat, akkor hol tartana az OTP árfolyama. Kiindulva abból, hogy a tavalyi eredményhez képest most közel 17 a P/E és a 2014-es előrejelzésekhez képest (amiket épp most kezdtek el csökkenteni) 8 fölött vagyunk, azért olyan őrülten sok nincs beárazva. Ugyan mitől is lenne, hiszen eddig nem volt mit számszerűsíteni az eredményvárakozásokban.
Tehát ha ezt lépik meg, az az első pszichológiai hatású kilengéseket leszámítva nem emeli, hanem inkább 10-15 %-kal csökkenti az árfolyamot.
Viszont legalább nem 2800-as armageddon. Persze ha visszamenőleges, vagy 2 % helyett 4 %, esetleg belengetik, hogy az árfolyamgátas gyűjtőszámlahitelek is elengedésre kerülhetnek a jövőben, az sokkal csúnyább eset. De talán ezt már megússza a bankrendszer.
Mielőtt valaki azt állítaná, hogy ezt is biztos jövő hétre várom, 2014 nyári mozgásról lehet szó.
Mennyit ér az OTP?
Jövőre - ha Orbánék nem térne észre- az anyabank teljesitménye (hitelkihelyezése) továbbra is visszaesik, a leánybankoktól összejöhet az éves adózott eredmény akár kétharmada is.
Számolgatva:
Orosz leánytól akár 80 milliárd, az ukrán-bolgár párostól pedig lehetséges lehet 30 milliárd.
Ezt lassan felfogják majd az elemzők is és igy jövőre az OTP megitélésénél már nem fog egy magyarországi makroszintű kockázat (ami úgy néz ki hogy sajnos tartós lesz,)a konkurens térségi bankokhoz viszonyitva 40-50%-os diszkontot okozni.
Mert sajnos most az OTP értékelése reálisan 3500Ft, miközben lengyel-cseh társai részvényei - ugyanilyen nyereségességi mutatókkal- dupla annyit érnek.
Magyarország tragédiája, hogy:
- egy pénzügyi szakember (aki pedig a számokra esküdött fel) vitte felelőtlen, megalapozatlan kiköltekezésbe,
- utána egy tanárnak tanult (akinek hivatása szerint őszintének kellett volna lennie)ember bizonyitotta be, hogy a politikusok szavahihetősége a nullával egyenlő,
- most már esélyünk sincs, mert egy zugügyvédet kaptunk, aki -miközben saját maga is bevallja, hogy nem ért a gazdasághoz- csalhatattlanságát hirdetve tovább folytatja elődei (kivéve Bajnai-Oszkó) áldatlan ámokfutását.
Ilyen körülmények között örüljunk annak, hogy a piac látszólag ezt a 3500ft-ot megadja. De igazából a forgalomból (ami a normális egytizede) is látszik, hogy az amerikai shortosokon kivűl itt már alig van külföldi befektető-spekuláns.
Ezt az árat a beragadt magyar befektetők reményei tartják fenn.
Ha egy szebb közeljövővel áltatom magam, akkor egy IMF megállapodásban bízva reménykedem abban, hogy akik (napi 30-70 milliárdos forgalommal) elbúcsúztak az OTP-től, azok utána visszatérnek. (A tripla bóvli minősitésünk is javulhat utána.) Ez a vételi erő (a short zárásokkal erősítve) megdobhatja majd az árfolyamot akár 5000ft fölé is.