Topiknyitó: szivacs 2015. 06. 03. 00:43

"Magyar az, akinek fáj Trianon”.  

“Édes kicsi fiam, te még nem tudsz olvasni, neked nyugodtan írhatok és szabadon és őszintén – hozzád beszélve és mégis magamhoz – valamiről, amiről soha nem beszéltem, amit magamnak sem vallottam be soha, aminek a nevét soha ki nem mondtam. Most, ezen a furcsa nyáron, mely úgy hat rám, mint borzongó, kényelmetlen ébredés egy tarka és bolondos álom után, először válik tudatossá bennem, hogy egész életemben kerültem ezt a szót… íme, erőlködöm és nem tudom kimondani most se, különös szemérem fog el, nem tudom legyőzni; pedig nem volnék éppen zárdaszűz, se vénkisasszony – nevén szoktam nevezni, nemcsak a gyermeket, de ama boldog és áldott bölcsőt is, ahonnan származik. Megpróbálom megmondani, mi az, amit érzek, akkor talán nem kell kimondani; ugye?

Különben ha nem értenéd dadogásomat, útbaigazíthatlak. De fordulj el, ne nézz a szemembe. Még nem olvastam ezt a könyvet, amiben levelem meg fog jelenni: de úgy gondolom, ama szót megtalálod benne többször is – hiszen arról szól a könyv, amit ez a szó jelent. És megtalálod régi versekben és széles szólamokban, amik most újra élni kezdenek, én még akkor ismertem őket, mikor egy időre halottaknak tetszettek, üresen, furcsán kongottak a fülemben, nem értettem őket, vállat vontam. Igen, valamiről beszéltek ezek a versek, és szóltak valamiről, amiről tudtam, hogy van, mint ahogy van kéz és láb, különösen hatott rám, hogy emlegetik, mintha valaki minden lélegzetvételnél megnevezné a láthatatlan elemet, mely tüdejébe nyomul. Iskolai ünnepélyeken, tavasszal kiáltották hangosan: azt mondták nekem, hogy szeressem, kötelességem szeretni. Mintha azt mondták volna, hogy szeressem a kezemet és a lábamat. Dac fogott el és furcsa makacsság: – hogyan lehetne kötelességem, hogy magamat szeressem, így szóltam magamban, holott én nem vagyok megelégedve magammal, holott én több és jobb szeretnék lenni, mint ami vagyok – holott én gúnyolom és dorgálom magamat. S mert a földön járok, ne fordítsam szememet a csillagos ég felé, melynek nincsenek határai, csak horizontja van! S mert nem tudok ellenni étel és ital nélkül, tegyem meg istenemmé az ételt és italt? S mert nem tudok szólani másképpen, csak így, ne hallgassam meg azt, aki másképpen szól? S ha erőt adott nekem a föld, amelyből vért szíttam magamba anyám emlőin át – ezt az erőt csodáljam a munka helyett, melyet végrehajtok vele! Dac fogott el és makacsság: embernek neveztem magam – azt kerestem, ami bennem hasonlatos másféle emberekkel s nem azt, ami különbözik. Világpolgárnak neveztem magam – léleknek neveztem magam, mely rokon lelket keres, akárhol itt e földön, s ha kell, a pokolban is.

És nem mondtam ki azt a szót. De ha házat építettek valahol Pesten vagy Fogarason, vagy Szolnokon, vagy Kolozsvárott, megálltam előtte, és úgy néztem, mintha az én házamat építenék. És ha virágot láttam nyílni a pilisi hegyekben vagy a Kárpátokban, tudtam, hogy a virág nekem nyílt. És ha idegen emberrel beszéltem, és az idegen ember dicsérte a lánchidat és a Dunát és az aggteleki cseppkőbarlangot és a dobsinai jégbarlangot és a Vaskaput és a Balaton vizét – akkor lesütöttem a szemem és zavarba jöttem, mintha engem dicsérne. És mikor Berlinben jártam, úgy csodálkoztam és nevettem magamban azon, hogy ezek itt járkálnak és házakat építenek, mint aki álmában tudja, hogy álmodik, és amit lát, nem valóság, álomkép csak, tündérmese, játék. Játék háznak éreztem az idegen házat – csak játszották az emberek, hogy ezt ők komolyan veszik –, és mikor a vendéglőben fizettem, elámultam, hogy elfogadják tőlem a játék pénzt, amit kezembe nyomtak, mikor átléptem a magyar határt. És lelkem mélyén soha nem hittem el, hogy ők komolyan mondják: hélas! és alas! és wehe! és ahimé! – mikor jaj-t kell mondaniok –, és arra gondoltam, hogy haláluk percében ők is jajt mondanak majd, mint én. A megfogható ismerős valóság ott kezdődött nekem, ahol átléptem a határt – ha életemben először jártam is arra, ahol átléptem.

De nem mondtam ki azt a szót soha. És most már nem is tudom kimondani, csak ennyit: valami fáj, ami nincs. Valamikor hallani fogsz majd az életnek egy fájdalmas csodájáról – arról, hogy akinek levágták a kezét és a lábát, sokáig érzi még sajogni az ujjakat, amik nincsenek. Ha ezt hallod majd: Kolozsvár, és ezt: Erdély, és ezt: Kárpátok – meg fogod tudni, mire gondoltam.”

Karinthy Frigyes:

Levél kisfiamnak – Trianon emléknapjára
Rendezés:
Hozzászólások oldalanként:
szivacs
szivacs 2017. 10. 29. 21:38
Előzmény: #919  szivacs
#920
"Nemzeti konzultáció Trianonról: Miért kell a Nemzeti konzultáció Trianonról? - Az MVSZ válasza
Amint közeledik a Trianonról indított nemzeti konzultáció rajtja (2017. október 15.), egyre többen kérdezik Magyarországon: mi szükség van erre? Alább és csatoltan közzétesszük a Magyarok Világszövetségének hétpontos hivatalos válaszát, amely egyébként rá van nyomtatva minden egyes aláíróív hátlapjára. A közzétett szöveg egy kivonat az Igazságot Európának! című petícióból, amely teljes egészében itt olvasható."
szivacs
szivacs 2017. 10. 29. 21:37
Előzmény: #918  Vazsmegyei
#919
A Magyarok Világszövetsége október 15.-én elindította a Nemzeti Konzultációt Trianonról http://www.egipatrona.hu/mvsz/index.php/3339-nk-trianonrol-miert-kell-a-nemzeti-konzultacio-trianonrol-az-mvsz-valasza
Vazsmegyei 2017. 07. 04. 19:27
Előzmény: #917  szivacs
#918
+++++))))) Köszönet!
szivacs
szivacs 2017. 07. 04. 17:57
Előzmény: #652  Vazsmegyei
#917
Megemlékezés és tiszteletadás a Pozsonyi csata Hőseinek 2017.07.02link Magyar Büszkeség Napja.
Vazsmegyei 2017. 06. 19. 17:58
#916
A mikroagresszor is figyel! link
Törölt felhasználó 2017. 06. 09. 19:41
Előzmény: #913  Törölt felhasználó
#915
Rövidtávon szerintem biztosan nem lett volna ilyen függésröl szó (mert biztosan nem fogadják el), ilyet felesleges lett volna ajánlani is. Viszont annyi, hogy biztosítsák az átvonulást, az ellátásba besegítve, egyáltalán nem lett volna példa nélküli. Hogy közeli példát hozzak, a magyar Nagy Lajos nápolyi hadjárata során egész Itálián végigvonult seregével, még a vele hadban álló (!) Velence is átvonulást, szállást, ellátmányt biztosított!Egy ilyen rövidtávú együttmüködésnek óriási stratégiai elönye lehetett volna.
Törölt felhasználó 2017. 06. 09. 19:04
Előzmény: #913  Törölt felhasználó
#914
Ha akkor a Száva túlsó partján ott lett volna a mohácsi sereg a 70 ágyújával meg Mátyás 50 ágyús naszádjával, akkor a törökök nem tudják körülzárni a várat, folyamatosan lehetett volna utánpótlást és friss csapatokat bevinni.
Törölt felhasználó 2017. 06. 09. 18:57
Előzmény: #912  Törölt felhasználó
#913
A török kiegyezéssel illetve békével kapcsolatban. Elvileg talán lehetséges lett volna, de csak úgy, mint a román fejedelemségek vagy a későbbi Erdélyi fejedelemég esetében. Hűbéri függés, adófizetés és a határ menti várak átadása, hogy szükség esetén a török sereg gond nélkül be tudjon vonulni a renitens hűbéres megregulázására, valamint segédcsapatok küldése a török sereg nyugati támadásaihoz. Tehát teljesen kiszolgáltatott helyzet, amit nem lehetett bevállalni. Helyette maradt a fegyveres összeütközés, amit sajnos sikeresen elbaltáztak (nem készültek fel normálisan). Mellesleg Mohács már csak következmény, a fő hiba Nándorfehérvár elvesztése volt. Azért azt jó tudni, hogy 1521-ben 700 katona és a városi lakosság gyakorlatilag ágyúk nélkül két hónapig tartotta a várat (az egriek és Zrínyi Szigetváron fele ennyi ideig tartott ki).
Törölt felhasználó 2017. 06. 09. 18:42
Előzmény: #863  upgrayeddAKS
#912
Rosszul tudod, kiváló védekezési forma volt, történeti leírások szerint még könnyűlovas seregek is (pl. besenyők alkalmazták), de rendszeresen használták az oroszok is a kunok ellen és sikerrel. A magyar seregben voltak íjászok is és ráadásul számszeríjászok is, tehát tudták volna fedezni a tábort. A hídon is csak akkor tudott Batu áttörni, amikor ostromgépekkel elűzte a túlsó partról a magyar számszeríjászokat. A helyszínválasztás is tökéletes volt, mivel ahhoz, hogy a tatárok támadjanak, előbb át kellett kelniük a folyón ami minden hadseregnél az egyik legveszélyesebb manőver. A probléma tábor szűkösségével, a harci szellemmel (egykorú feljegyzés szerint a főurak a király vereségét kívánták) és legfőképpen azzal volt, hogy Kálmán herceg, Ugrin érsek és a templomosok kivételével a többi csapat nem volt harckészültségben illetve, hogy nem fedezték a gázlókat.
pitcairn2 2017. 06. 09. 18:07
Előzmény: #908  kukutyinbenko
#911
az lehet, de mégis sokkal megalapozottabb az általad felvázolt idealizált képnél:)
Phylaxa 2017. 06. 09. 17:02
Előzmény: #906  kukutyinbenko
#910
Nekik nem. Ma is így tanítják az iskoláikban. Az egyik legfontosabb dolog volt a történelmükben. Nem vicc! :)
Törölt felhasználó 2017. 06. 09. 16:34
Előzmény: #907  kukutyinbenko
#909
Igen, teljesen igazad van, bár a svédeket kevésbé érintette (25% terméskiesés, szemben az ír és skót 80%-kal). A svédeknél húsz évvel késöbb volt hasonló éhínség és nagy elvándorlás, ott a terméskiesést a folyamatos rossz idöjárás okozta.
kukutyinbenko 2017. 06. 09. 14:53
Előzmény: #902  pitcairn2
#908
Köszönöm a munkásságod, de továbbra is azt gondolom ezek a számítások inkább a becslés kategóriába tartoznak mint a mai értelemben vett statisztikához.
kukutyinbenko 2017. 06. 09. 14:50
Előzmény: #884  Törölt felhasználó
#907
Egyébként a XIX sz-i észak-európai elvándorláshoz nem lehetetlen hogy szintén van köze a krumplinak. Az íreknél valamikor a század közepe táján volt a burgonyavész aminek következtében valami 30% körüli népességvesztést szenvedtek (éhhalál+ kivándorlás) . Amennyire tudom ez más európai országokat is érintett.
kukutyinbenko 2017. 06. 09. 14:37
Előzmény: #898  Phylaxa
#906
Köszönöm a felvilágosítást, de kicsit azért fájt :)
pitcairn2 2017. 06. 09. 14:15
Előzmény: #904  Törölt felhasználó
#905
az országot csak akkor hagyhatták el ha megváltották a szabadságukat Oroszországba relatíve könnyű volt bemenni kijönni azonban már nem a privilégiumaik is a kolóniáik területéhez kötődtek
Törölt felhasználó 2017. 06. 09. 14:09
Előzmény: #901  pitcairn2
#904
Kicsit humorizálsz már, a nem röghöz kötött németek mehettek a röghöz kötött oroszba mondom én, de szerinted nem lettek ott szabadok? hát ja. A röghöz kötöttség az nem etnikai sajátosság :)
pitcairn2 2017. 06. 09. 14:04
Előzmény: #902  pitcairn2
#903
pitcairn2 2017. 06. 09. 14:03
Előzmény: #899  kukutyinbenko
#902
a link mindössze arról szól, hogy olyan komolytalan helyek mint a svéd jegybank (ők adták ki a könyvet) felttébb komolytanal tanulmányokat folytattak a témában de ha már az efféle összebuherált adatoknál tartunk, ajánlok neked még egy honlapot a Bank of England jóvoltából Three centuries of macroeconomic data - Bank of Englandlink van még egy pár manapság nagy dolog az adatösszebuherálás:)
pitcairn2 2017. 06. 09. 14:01
Előzmény: #900  Törölt felhasználó
#901
földért mentek de nem lettek szabadok kb. pénzért kellett megváltani a szabadságukat ha el akarták hagyni Oroszországot szóval ott is röghöz voltak kötve az orosz állam nem passzióból finanszírozta a bevándorlásukat

Topik gazda

szivacs
szivacs
3 5 1

aktív fórumozók


friss hírek További hírek