A brit kormány lecsap a palagáz-kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokra
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)
Az esővíz ma már a Föld minden pontján túl szennyezett ahhoz, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen, mert a mérgező kémiai anyagok jelenléte meghaladja az ajánlott határértékeket, állapította meg a Stockholmi Egyetem tanulmánya. Az Environmental Science and Technology című lapban közzétett kutatás a 2010 óta rendelkezésre álló adatokat tanulmányozta és arra jutottak, hogy az Antarktisztól a Tibeti-fennsíkig, mindenhol meghaladják az ártalmas anyagok az Egyesült Államok Környezetvédelmi ügynöksége által megállapított határértékeket.A két említett térségben az esőben a perfluor-alkil anyagok mennyisége tizennégyszerese az ivóvízzel kapcsolatos amerikai ajánlásoknak. A PFA-nak azokat a lassan lebomló vegyi anyagokat nevezik, amik samponok, csomagolóanyagok és sminktermékek összetevőjeként jutnak a környezetbe. A kutatócsoport vezetője szerint a PFA-k beivódása környezetünkbe ma már visszafordíthatatlan folyamat, a bolygó többé nem képes semlegesíteni ezek környezeti hatását. (MTI)
A sivatag nem egy nap alatt alakul ki. A gazdák sem adják el azonnal a földjeiket, annak ellenére, hogy már sokan sírnak a csőd miatt. Tavaly semmi gond nem volt a szárazsággal, lehet jövőre is már csúcstermések lesznek. Egyik év ilyen, a másik olyan. Persze az internet világában lehet hajszolni a "lájkokat", amit legkönnyebben a katasztrófák levideózásával és feltöltésével lehet elérni. Nagyapám emlegette, hogy a hatvanas években is volt olyan szárazság, hogy csak annyi termett, amit elvetettek. Még a kutuk is kiszáradt. (Nem sírtak, belemásztak és megmélyítették. Meg kell nézni Mosonmagyaróvár fele a kukoricákat. Ha nem is rekortermés lesz, de elég szép a növényzet, arrafele nem panaszokhatnak. Ott nincs klímaváltozás? Az is érdekes, hogy a sok, csődöt kiáltó síró gazda úgy veri fel a földek árát, mintha pénztermő fájaik lennének. Ha ennyire rossz a helyzet és csak veszteséget tudnak termelni, akkor miért ragaszokdnak ennyire hozzá? Menjenek el házakat szigetelni, ott milliókat lehet keresni.
Ez is azt mutatja, hogy nem biztos, hogy az emberi beavatkozás okozza ezt a klímaváltozást. Egyszerűen megyünk ki a jégkorszakból és ez gyorsuló felmelegedést okoz. Régebben is voltak sivatagok, egyszerűen olyan a széljárás, hogy oda nem jut eső. Azt azért tudni kell, hogy ahogy melegszik a Föld, a párolgás is megnő ezáltal több vízpára van a levegőben, ami a legnagyobb üvegházgatást csinálja sokszorosát, mint a CO2. Ha nagyobb a párolgás, akkor viszont több csapadéknak is kellene lennie, mert az ott fent nem maradhat örökké. Csak az a baj, hogy nem egyenletesen esik és máshol, mint amit szeretnénk. Ausztráliában, Amerikában meg az özönvíz okoz gondolkat, így inkább a légköri mozgásokkal van baj. Hat évvel ezelőtt olvastam a rémhíreket, hogy Anglia befagy, mert megváltozik a Golf áramlat, most meg már 40 fokot is mértek. Tudjuk, hogy mi történik??? Dehogy tudjuk, egy két okos valamit lemodellez, aztán azon csámcsogunk. Imádom, mikor januárban megmondják az egész éves időjárást, napokra szétírva még a csapadékot is. Nevetséges! Hiszen 3 napra nem tudják előrejelezni. Azután ha véletlenül 1-1 nap beigazolódik, már lehet verni a mellet, hogy ugye megmondtam és fizetőssé tenni a szolgáltatást. :-) Ez nagyon hasonló a tőzsdéhez, mikor valaki valamibe véletlenül beletalál és máris követeli a tudományok doktora címet. Pedig ezek a jóslatok vetekednek a lottó találati eredményével. Csak ha sokna jósolgatnak, valaki csak eltalálja.
A Duna árterébe jegenyéket ültettek, mert az áradás után azok gyorsan kiszippantották az ott lévő vizet. Most meg ezekkel szeretnénk itt tartani? Azért mert beárnyékolják a területet? A fa levelei megsokszorozzák azt a felületet, mint amit beárnyékolnak és azon keresztül párolog el a sok víz. Azt is elismerik, hogy a szárazságtűrő fajták kevesebbet teremnek. Ez egy nagy lutri, hogy már eleve elég lesz a kevés is, vagy bízunk benne, hogy jövőre többet esik majd. Nagyban függ a terméshozam a talaj minőségétől is. Valamikor csak a legjobbat művelték, mert az emberek kitapasztalták, hol érdemes termelni. Most mindent felszántanak, mert a műtrágyával el tudnak éri olyan hozamot, amiért már megéri, meg arra is van támogatás. Persze csak akkor, ha van elég csapadék, mert a műtrágya nagyon lassan jut le a gyökerekig, ahhoz kell a bemosó eső. A héten néztünk meg egy újonnan üzembe helyezett öntözőberendezést. Ahol áthaladt utána 100 méterre már ugyan olyan száraz volt minden, mit előtte. Szinte porlasztja a vizet, így legalább a harmada már a levegőben marad, harmada a föld felszínéről párolog el, de a többi sem ér el a kukorica olykor 1 méter mélyen lévő gyökereihez. Igaz, próbaüzem volt, 20 milliméterrel, a legnagyobb forróságban, de a haszna minimális, sőt a felhasznált áramot sem hozza vissza.
Elolvastam az egész cikket, de sok mindenben vitáznék velük. Mélyszántás, kontra tarlóba vetés. Akkor most melyik a jó??? Ilyen tudósokat imádok, mikor ez is, meg az is kell. Ez a két művelet teljesen ellentétes. Van aki erre esküszik, van aki arra. Állítólag a szántásnál még azt a kis vizecskét is kiszellőztetjük, ami az alsó rétegeknél van, ezért sokan esküdnek a forgatás nélkülire. A tarlóba vetésnél meg éppen az a gond, hogy az eső nem tud beszivárogni az alsóbb rétegekbe így a forróság gyorsan elpárologtatja. Izgulnak a CO2 miatt, hogy a szántásnál kiengedjük a talajból azt, de a mulcsozásnál meg bele sem kerül a talajba a növényi részekben felhalmozott széndioxid. A rothadásnál ez egyenesen megy a légkörbe. Az is nevetséges, hogy a csatornák mentén lévő aljnövényzet csökkenti a párolgást. Mindenki azt gondolja, ha az ember a napon izzad, az árnyékban meg nem, akkor az így van a természetben is. Az a növény szinte pumpálja ki a gyökereivel és leveleivel a vizet, a víz meg nem nálunk fog lehullani. Hozzánk is úgy érkeznek az esőfelhők, általában nem azt kapjuk vissza, amit elpárologtatunk. Azon is el kellene gondolkodni, hogy az úgynevezett greening mennyi vizet pocsékol el a talajból, mert míg a tarló csak a felszínről engedi el a vizet, a zöldítéshez használt növények gyökerei akár 1 méter mélyről is kiszívják. Ezernyi ilyen okoskodást hallottam, de igazi bizonyítékot nem láttam. Azt valaki írta, hogy 1 szál kukorica élete folyamán 80 liter vizet párologtat el. Amikor azt olvasom, hogy a belvizeket meg kell őrizni, akkor mindig arra gondolok, hogy azok a területek hogyan lesznek bevetve. Óriási termőterületet nyertünk, hogy a mocsarainkat lecsapoltuk. Most ezt vissza akarjuk adni? Akkor meg az lesz a baj. Közben meg ne gondoljuk, hogy ott annyi víz van, hogy esetleg öntözni is lehet vele. Amikor egy szivattyúval 24 óra alatt 40 hektárról leszívják a vizet, az nyárra magától is elpárologna. És maradna ott az ugaron elpocsékolt terület, begazosodva.
Nekem ma mutattak egy több száz hektáros kukoricaparcellát, ahol egyetlen cső nem volt kifejlődve, a legnagyobb is csak 10 cm es szivarra emlékeztetett. Pedig a növényzet a homlokomig ért. Három hónapja nem esett. A gazda nem fukarkodott a műtrágyával, aminek nyomai még a földön látszottak. Egy szem sem hasznosult belőle, nem volt bemosócsapadék.
Csak pár dolgot had mondjak, ami mostanában természetes az életünkben, de jelentősen hozzájárul a klímaváltozáshoz: - Klímaberendezések használata. Teljesen bevett dolog lett, hogyha meleg van, akkor bekapcsoljuk a légkondit, vagy ha nincs és megtehetjük, beszerzünk, mert elviselhetetlen melegek a nyarak. De arra senki nem gondol, hogy mivel egy klíma hőcseréléssel üzemel, ezáltal használat közben a környezetét fűti. Állj meg pl. biciklivel egy autó mellet, amiben megy a klíma. Ontja rád a forróságot. Nem lenne szabad engedni, hogy továbbra is üvegirodaházakat építsenek! Ezekben már akár márciusban is klimatizálni kell, hogy ne rohadjanak meg az emberek bent az üvegházhatás miatt. Egy meleg nyári napot óriási teljesítménnyel kell üzemelniük a klímaberendezéseknek, hogy elviselhető legyen bent a hőmérséklet. Ugyanakkor nagy divat lett a hatalmas üvegfelülettel rendelkező bauhaus, ami lehet, hogy trendin néz ki, de nyáron szintén a klímáé a főszerep, télen pedig a fűtés visz el jelentős energiát. Nem kell magyarázni, hogy egy üvegfelület mekkora hőszigetelő-képességgel rendelkezik.Továbbá szintén trendi manapság, hogy a házakat és a tetőt azürkére és feketére festik. Szomorú, hogy a trendiség mennyivel fontosabb a célszerűségnél. Vajon a mediterrániumban miért meszelik fehérre a házakat!? Észre kéne már venni, hogy a jó szigetelés és árnyékolástechnika sokkal fontosabb, mint az hogy egy épület hogy néz ki, mennyire divatos és látványos. Talán nem az ilyen energiazabáló házaknak kéne trendinek lennie. Ördögi kör: minél melegebb van, annál több klimát üzemelünk be, minél több klíma üzemel, annál melegebb a környezet. - Szállítás. Szinte semmilyen alkatrészt nem ott gyártanak, ahol összeszerelik a készterméket. Vegyünk alapul egy autót: egyik helyen rakják össze a motorját, máshol gyártják a motorhoz való alkatrészeket. Máshol a kábelkötegeket készítik, másik helyen az üléseket, máshol a műanyag belsőket, futóművet, fékeket, kipufogót, stb. Általában valamelyik szegény országban, hogy olcsó legyen a munkaerő, alacsony az adó. Aztán az összeset elszállítják egy x-edik helyre, ahol összeszerelik a gépjárművet. Amíg elkészül, addig mindent utaztatnak ide-oda, akár földrészeken át. Ahelyett, hogy az egészet egy nagy komplexumban készítenék, mint régen, amit tényleg autógyárnak lehetett nevezni. De ugyanez igaz a tv-re, hűtőgépre, stb. Ezekre a szállítgatásokra mennyi energia mehet el, és mekkora lehet a környezeti lábnyoma!? - Fapados járatok. Szinte bagóért lehet utazni repülővel manapság. Vajon mekkora lehet egy utasszállító-repülő károsanyag kibocsájtása!? - Erdőírtás. És nem csak az Amazonason, Európában vagy akár Budapesten. Rengeteg zöld területet írtottak ki, hogy ilyen-olyan lakóházat, létesítményt építsenek. Vajon hol van melegebb: egy erdőben vagy a házak közt!?
Klímaváltozás
A brit kormány bejelentette, hogy ezentúl közvetlenül adja ki az engedélyt palagáz kitermelésére, annak érdekében, hogy megkerülje a gyakran túl lassú és vonakodó helyi hatóságokat.
A kormány ezen kívül lecsap a palagáz-kitermelést akadályozó önkormányzatokra is. Különösképpen azokat az önkormányzatokat szeretnék azonosítani, akik túllépik a kitermelési engedélykérelem elbírálására adott 16 hetes törvényi határidőt. A kormány szintén hozzáférhet majd az engedélyezési dokumentumokhoz azokban az esetekben, amikor a kitermelésre vonatkozó engedélyt elutasították, de a döntést kifogásolta a vállalat, ami engedélyt kért a fúrásokra.
A konzervatív kormányfő, David Cameron kabinetje lelkes támogatója a palagázhoz kapcsolódó fejlesztéseknek, mivel úgy vélik, hogy az olcsó és nagy mennyiségben rendelkezésre álló energiaforrásra alapozva a gazdaság is bővülhet. De az ambícióik ütköznek a palagáz kitermelés környezeti hatásai miatt aggódó önkormányzatokkal, akik eddig felelősek voltak az engedélyek kiadásáért. (Le Figaro)