Miközben az alsó középosztály alig gyarapodik, a szupergazdagok jövedelmi és vagyoni részesedése rohamosan emelkedik. Hogyan lehet ezt megállítani? A válasz nem is olyan egyszerû. Az eszközök jó része nem igazán hatásos, vagy
Bocs, de én veled ellentétben nem szitokszóként hasznalom a marxista vagy a kommunista szavakat, hanem ismerem a jelentését. Nem szégyen, ha komcsik vagytok, az a szégyen, mikor jobboldalinak hazudjátok magatokar.
Ne gyere a marxista elméleteiddel. A példáid mind a marxista világból veszed! És mégis mutogatsz másokra, ugyanazzal az elméletre hivatkozással! Nekem átlátszó, amit művelsz a marxista példáiddal.
Nem keverek össze senkit!Te keversz az elvtársaid tömegeivel.! Engem nem emlegess egy napon a hazug elmélkedéseddel! Nem a feltétel nélküli alapjövedemmel, azt a "giganti" vetette fel! Neked valami kommunisztikus felvetésed volt, amit gyorsan magyarázni kezdtél!
Egyébként másik példa a szociális bérlakások, azok is hozzajárultak, hogy konzervalják a nyomort, mivel lehetővé teszi, hogy az ott lakóknak ne kelljen pénzügyileg ervezniük, ne kelljen tenniük azért, hogy ki tudjanak fizetni egy piaci lakbért, vagy neadjisten később venniük egy sajat lakásty mert az önkormányzat úgyis biztosítja számukra. Ez egyenes út a gettósodáshoz.
Kevered a szandékot és a kimenetelt. A multi valóban nem szívjósagból megy oda, annyit fog fizetni a munkásoknak, amennyiért elvégzik a munkat. Európaban sem szívjósagból fizet ennél többet, hanem mert többet kell fizetnie, olcsóbban nem találna munkaerőt. Hosszútavon persze kellenek a helyi cégek is, de ha már van miből vásároljon a gyartósori munkás, illetve kellenek a gyarnak a helsi beszállítók is, akkor ez idővel el fog tudni indulnk. Ettől még a kimenetele a dolognak pozitív, ha több cég megy oda foglalkoztatni, akkor még feljebb is verik a béreket. Szemben a segélyezéssel, ami mögött ugyan jó szándék áll, de konzervalja a nyomort. Az a baj veletek marxistákkal, hogy a profitorientáltság nektek szitokszó, holott ha a történelmet megnézed, épp a profitorientáltsag tudta előrébb vinni a vilagot, az álszent szocialista módszerek meg csak növelték a nyomort.
hogy ha egy multi kiszervezi a gyártást egy szegény orszagba," Azért ne keverjük a fogalmakat. Ő nem szívjóságból segít. hanem a nagyobb profit érdekében. Amennyiben tényleg segítés lenne a szándéka akkor a lehetőségéhez képest a legtöbb jövedelmet osztana vissza fizetésként. Nem így járnak el.
Ez így van. Csak kb. úgy adjak elő az álszentek, hogy ha egy multi kiszervezi a gyártást egy szegény orszagba, hogy jajj éhbérért dolgoztat, meg csúnya profitorientáltsag, holott az sokkal többet segít a célországon, mint azok, akik amúgy jó szandékból segélyszallítmanyokat küldenek. A pokolba vezető út is jószándékkal van kikövezve.
Hamar feladtad a kommunista gondolataidat! Szeretnél már kimagyarázkodni! Ne mutogass, mert hirtelen lettél hiteltelen.Az okos szokta véletlenül elszólni magát.
Az alanyi jogon járó szociális segély és a szociális nyugdíj nem az előszobája ennek az elképzelésnek? Mi tett az egyikért is a benne részesülők jelentős része?
Nincs ilyen EU-s elképzelés általanossagban, egyes helyeken próbálgatják, feltételezem sikertelen lesz, mert a kommunizmus nem működik, bármennyire is visszasírjak egyesek...
Igazad van, a pénz csak az embereknek a munkához való viszonyát rontja jelentősen. Kérdés, hogy mennyire arányos a pénz ezen romboló hatása? Vajon a kicsit, közepesen, nagyon vagy éppen szupergazdagokra is a pénzmennyiséggel arányosan hat-e? Ha nem, akkor melyik az a gazdagsági szint, ahol már nem fejti ki a pénz a jellemromboló hatását?
El lehet venni a pénzt a szupergazdagoktól, de ezzel megszüntetjük a termelőeszközök birtoklását is, márpedig a szupergazdagok a természeti kincsekés termelőeszközök jelentős részét tulajdonolják. A vagyonuk egyébként a féktelenül szaporodó emberiséghez képest nem jelentős, ha szétosztanák az embereknek csak a munkához való viszonyát rontanák jelentősen, ami szerintem felérne egy forradalom romboló képességével.
Így vegyük el a pénzt a szupergazdagoktól és adjuk oda szegényeknek
Ugrás a cikkhez