Titokban ment a megegyezés Soóssal, OTP Alapkezelő és Allianz és nagy valószínűséggel Szivek ügyesen kifizettette magát amikor bejött a lengyel eladás ára.
Az MNB hiába büntetgeti Soóst, lehet, hogy a 12-szeresét megkereste a 100 milliós büntetésnek, és akkor is ő járt jól, meg az alapkezelők...
De ki kártalanítja a bennfentes kereskedés miatt pórul járt részvényeseket?
Az MNB 149-et említett, nem 170 et
Mikor a saját eladást intéztek akkor fontos volt a könyv szerinti értek?
Máskor mi volt?
A saját részük Kpben testesult meg es ki is szedtek a tobbi rv-ese pedig román es magyar dealben?
Allianz részben szállt ki.
A kgyrol valami olyasmi jott le hogy a lengyel kártyákkal nem tekintetett be a tobbi nagytulaj, kevesebb infojuk volt mint Soosnak.
Szóval nem ugyanaz volt a szerepük.
Szerintem mar addigra ment a felhúzas mire bérét.
Előtti ugy emlekszem hogy tulajdonosi döntés lett volna kgyn a pénzről es nem az elköltésével utólagos elfogadásáról
OTP Alapkezelő és Allianz is 5 % feletti tulajdonnal rendelkezett még tavaly tavasszal az ENEFI-ben.
Majd amikor beérkezett a lengyel erőműért a pénz, a nagytulajok jól megbeszélték egymással a kiszállást 250 Ft-on, kizárva a többi tulajdonost!
Mi ez, ha nem bennfentes kereskedelem?
Az itteni akkori bizonytalanság tény.
Számos előző vételi eladási tranzakció volt.
Pl reszt hol lezártak hol meg nem a bejelentések szerint.
Az pl visszakerült az eladohoz. A lengyel masik lány eladásából pedig a Navos adóhátralékot kellett rendezni merthogy az áfából srv-ket vettek elotte a csődeljárás elott ugy remlik.
Itt volt egy csomo kgy, pl olyan is ahol feljött hogy kinek van aláírási joga a lengyel es ciprusi lánynal es Soos egyedüli aláírási jogát meg eakartak szüntetni.
Közvetlen a pénz befolyása elott mikor mentek az srv-k arra emlekszem hogy a cegbeli masik vonal köpködése ment ezerrel.
Estar-kötvényes furcsa híreket hozott a kgyrol.
Én úgy emlékszem, hogy a lengyel erőmű eladása bizonytalan volt.
Még itt a fórumon is ment a latolgatás, hogy vajon befolyik-e a lé. Az ENEFI tájékoztatása szerint az igazgatóság is vizsgálta a tranzakciót.
Ehhez képest az a tény, hogy befolyt az összeg (és ez ténylegesen részvényvásárlásra lett költve) nem tekinthető jelentéktelen hírnek:
Egyrészt részvényenként 180 ft cash volt a cégben (a rv árfolyam meg 170 ft volt???, ez mégis hogy lehet?), másrészt kb. 80 ft BV többletet jelentett részvényenként.
A többlet nem az elméleti eladásból, hanem a gyakorlatiból keletkezett.
Ahogy egy kedves barátom szokta mondani, elméletben qrva jól kefél, a gyakorlatban akadnak gondjai...
Arról meg ne is beszéljünk, hogy Komonciék meg fúrták a tranzakciót, de erről bővebben kötvényes kolléga tudna mesélni (tavaly év eleji botrányos közgyűlés).
lexENEFI nem lesz , lexMOL természetesen az állam érdekének megfelelő.
Ne feledjük E-OS már a "fa" alatt is meg akarta szerezni E-STAR -t.
Sőt a kormány és Fidesz közeli Polgármesterek nem fizetési akciói jelentősen befolyásolták magyarországi pénzügyi helyzetét.
A kegyelemdöfést persze az elhíbázott Román beruházások jelentették .
PSZÁF piac monitorozása egy kalapsz&rt ért.
MNB főleg saját érdekei alapján nonitoroz. Egyébként ez esetben OTP kiszállását - sőt megbüntetését - is lehetne büntetni , legalább egy irgumburgummal.
amint arra hivatkoztál a lengyel tranzakció bejelentése decemberben történt.
az árfolyamba a hír beépült a 149-es árfolyam azt tükrözte úgy gondolhatják.
A jegybanki vizsgálat – a komplex tőkepiaci visszaélések hatékony üldözése jegyében – első ízben tudott összekötni egy bennfentes kereskedelmet megvalósító ügyletet az azt hosszabb időn át megelőző piacbefolyásoló eseménysorozattal.
Mint ismert, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) piacmonitoring tevékenysége során 2016 tavaszán a szokásostól eltérő kereskedési mintázatot azonosított a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett ENEFI Energiahatékonysági Nyrt. (ENEFI) részvényeinek piacán. Az ENEFI-részvények tőzsdei árában és a kereskedés volumenében 2016. február–márciusban ugyanis jelentős emelkedés következett be. A 149 forintos részvényenkénti ár 230 forintra, majd napon belül 250 forintra nőtt, ezt követően pedig meredeken csökkent. Az eseménysorozat okát és részleteit az MNB haladéktalanul megindított és most lezárt piacfelügyeleti eljárása keretében tárta fel.
A jegybank a piacfelügyeleti eljárásban beszerzett bizonyítékokat elemezve megállapította, hogy az erőteljes áremelkedés döntő részben a ciprusi székhelyű EETEK Ltd. – az ENEFI 100 százalékos tulajdonában lévő leányvállalata – nevében egy természetes személy által beadott masszív vételi megbízásoknak volt köszönhető. Az EETEK Ltd. nevében kötött ügyletek az ENEFI-részvények árfolyamát mesterségesen magas, rendellenes szintre állították be. Az ilyen típusú ügyletkötéseket azonban a tőkepiacról szóló törvény (Tpt.) piacbefolyásolásnak minősíti és szigorúan tiltja.
Azért összetett a dolog megítélése.
Vajon manipuláció-e az ha valaki csak vesz, és nem 1 darabot, hanem 13 milliót vagy egy valós kereskedelmi ügylet?
Vajon mekkora hatása volt a lengyel tranzakciónak, és mennyi egyéb tényezőknek az árfolyam alakulására?
Önmagában az is kérdés, hogy vajon hogy tud befolyásolni bármit is egy cselekvőképtelen jogi személy?
ammanilecso kérdésére, azért jelezném, hogy volt egy hostile take over, ami pl. egy MOL-nál anno nemhogy kétségeket vetett volna fel az MNB-nél, hanem egyenesen lex MOL-ok születtek a független és piacot cseppet sem befolyásolni kívánó törvényalkotók kezei közül.
Az MNB-sek piacfelügyelet helyett simán fekete kendőt kötöttek a fél szemükre, és kb. 200k srv-nek megfelelő összegtől próbálják megszabadítani a részvényeseket. Ezek után csak abban lehet reménykedni hogy vannak még független bírák a jogorvoslat során.
ENEFI - THE BEST