6.) IDÉZET a Morgan Stanley elemzéséből (2006. október 20-án közölte a PORTFOLIO):
„2007. második félévében legalább 100 bp-os kamatcsökkentésre lát esélyt.”
.
.
7.) Ha összeveted az 1-5) pontokat a 6)-al és számolsz egy kicsit, néhány művelet után rájössz, hogy 12 hónap múlva 50 %-os hozamot érhetsz el az ÉMÁSZ részvényeken. (28000-30000 Forintos forward árfolyam + 2006. év után 1800 Forintos árfolyam).
.
.
És ehhez nem kell csinálni semmit, csak megvenni az ÉMÁSZt és kivárni türelemmel. Nem kell izgulni hogy hova rakd a stoppot, nem kell monitort bámulnod napi 8 órában, tengernyi időd marad mindenre......
.
.
Ha meg belegondolunk abba, hogy a konvergencia alapján milyen állampaírhozamok várhatók 2007 után, akkor az osztalékalapú árazás alapján 30.000-40.000 Forintos ÉMÁSZ árfolyamról kell beszélnünk + kapsz egy nagyon komoly osztalékhozamot minden évben (akkor az állampapírhozam lesz 5 % körül /se/) .
na, akkor a dátum már megvan.
Tehát ha 2016-ban már szolgáltat akkor legkésőbb 2015 Q4 elejére ki kell vásárolni.
Ha addig kapunk majd 25k-t részvényenként, plusz még 1k osztalékot, az nem rossz hozam a mostani 17k-s árfolyamhoz képest!
És mindezt stabil és erősödő kemény valutában, nem gagyi EUR-ban, vagy szétnyomtatott USD-ben...
"Amennyiben képződik profit, akkor azt a hálózatfejlesztésre használnák"
Én meg azt nem értem, hogy milyen hálózatot fejlesztenének a nyereségből?
Egyenlőre egyetlen centiméter drótjuk nincs, nemhogy hálózatuk.
Előbb azt a hálózatot meg kellene venni.
A cikkben ez szerepel: "2016 elejére léphet be az ENKSZ az áramszolgáltatásba".
Szerintem az államot első körben a kereskedőcég érdekelheti, mert a hálózat a maga 73 milliárd eszközértékével és stabil nyereségével drága falat (szemben a már veszteségessé tett kereskedő céggel). Kérdés az RWE mit szól ehhez.
Az E.ON esetén is csak a kereskedő cégről beszéltek eddig, a villany hálózatról nem: link
Úgy egyszerűbb.
Például mindkét rv ér 20-20000 Ft-ot saját tőke értéken és összetolják őket.
Az egyik cég bedob 3 millió db-ot a másik 6 millió db-ot és az egyesített cégnek lesz összesen 9 millió új részvénye.
Jó ez nem ilyen egyszerű, és lehet van járhatóbb út is.
"Az én fejemben pedig egy olyan verzió van, hogy megpróbálják a két szolgáltató egy részvényre eső saját tőkéjét egy szintre hozni, utána pedig egyesítik a két céget."
De miért is kéne ahhoz a saját tőkét egy szintre hozni? Anélkül is lehet egyesíteni...
Az én fejemben pedig egy olyan verzió van, hogy megpróbálják a két szolgáltató egy részvényre eső saját tőkéjét egy szintre hozni, utána pedig egyesítik a két céget.
Mivel az elműé magasabb ezért kell belőle több pénzt kivenni.
viszont az mindenképpen érdekes, hogy az émász egy részvényre jutó eredménye kb. 1800 ft/részvény, míg az elmüé kb. 500 forint, ennek ellenére azonos áron forognak.
Ez piaci félreárazás. Ennek egy magyarázata lehet, csak, hogy mindkét esetben a piac már a közeli kivezetést árazza- ami mindkét cég esetében kb. azonos (osztalék előtt).
Az émász esetében , amennyiben az állam kivásárolja el tudom képzelni azt, hogy viszonylag nagy fiktív nyereséget mutassanak ki, azért, hogy az állam egy részvényre jutó költsége magasabb legyen. (mik lehetnek ilyen fiktív bevételek? Management díj, leányvállalati osztalékok, csoport hitelek kamatai, royalty-k stb.stb.)
És, hogy miért csak a felét fizeti ki osztalékként? Lehet, hogy pont azért, mert a felpumpált eredményszámok mögött cash fedezet nincs elég...
Szóval meg lehet magyarázni, hogy kinek miért jó az eredményhez képest a magas osztalékfizetés, meg az alacsony is. Utólag okosak leszünk...
ÉMÁSZ ÁRFOLYAM 2007 VÉGÉRE: 30.000 FORINT
ÉMÁSZ osztalékalapú árazása – 12 HÓNAPOS CÉLÁR 30.000 FORINT
(A leírtak objektív tények, a forrásokat megjelölöm – a legvalószínűbb verziójú árampiaci szabályozás alapján íródtak a megjelölt elemzések):
.
.
1.) 2006. augusztus 01-én hatályba lépett a kompenzációs rendelet, ÉMÁSZ jövőbeni osztalékalapját alaposan megnövelte.
.
.
2.) Raiffeisen elemzője (2006. augusztus 04-i Portfolio cikk):
„2006-OS OSZTALÉKALAP 1800-2000 FORINT RÉSZVÉNYENKÉNT.”
.
.
3.) 2006. augusztus 04-i Portfolio cikk:
A 2007-ES NETTÓ EREDMÉNYT TÖBB, MINT 4 MILLIÁRD FORINNTAL NÖVELHETI A SZABÁLYOZÁSI KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA.
.
.
4.) IDÉZET a 2006. szeptember 01-i Portfolio cikkből:
„Ha a 2007-re várt 2.200 -2600 FORINT KÖZÖTTI OSZTALÉK TARTÓSAN FENNMARADNA, AZ ÁRFOLYAM 25.000-30.000 FORINT közötti szintre kerülhetne.
.
.
5.) IDÉZET a 2006. szeptember 01-i Portfolio elemzésből:
„Az Émász részvényei 150-250 bázispontos prémiummal forognak a kockázatmentes állampapírokkal …. szemben.”
.
.
6.) IDÉZET a Morgan Stanley elemzéséből (2006. október 20-án közölte a PORTFOLIO):
„2007. második félévében legalább 100 bp-os kamatcsökkentésre lát esélyt.”
.
.
7.) Ha összeveted az 1-5) pontokat a 6)-al és számolsz egy kicsit, néhány művelet után rájössz, hogy 12 hónap múlva 50 %-os hozamot érhetsz el az ÉMÁSZ részvényeken. (28000-30000 Forintos forward árfolyam + 2006. év után 1800 Forintos árfolyam).
.
.
És ehhez nem kell csinálni semmit, csak megvenni az ÉMÁSZt és kivárni türelemmel. Nem kell izgulni hogy hova rakd a stoppot, nem kell monitort bámulnod napi 8 órában, tengernyi időd marad mindenre......
.
.
Ha meg belegondolunk abba, hogy a konvergencia alapján milyen állampaírhozamok várhatók 2007 után, akkor az osztalékalapú árazás alapján 30.000-40.000 Forintos ÉMÁSZ árfolyamról kell beszélnünk + kapsz egy nagyon komoly osztalékhozamot minden évben (akkor az állampapírhozam lesz 5 % körül /se/) .