Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
Azért, mert megint beégetted magad, mert olyanról állítottál határozott és sarkos véleményt, amihez nem értesz és nem ismered a tényeket sem, azért nem kell összemosni embereket.
"arányaiban sehol sem éri el az itteni mértéket."
Miért hazudsz folyton?
"The prevalence of foreign currency borrowing by households shows differing patterns in NMSs. At one extreme are the
two Baltic states of estonia and latvia with very high, 80-90% FX shares in household debt. Household indebtedness is
also notably higher in these two countries than in the rest of the region. At the other extreme are the czech republic and
Slovakia, where household FX borrowing is virtually non-existent. The rest of the NMSs are somewhere in between, with
lithuania, Hungary and romania having FX shares larger than 50 per cent of total household debt, while Poland and
Bulgaria have somewhat milder, less than 40 per cent figures."
"Unhedged foreign currency borrowing by households in the eU is not unique to NMSs and is particularly widespread in
Austria. indeed, Beer, Ongena and Peter(2010) describe Austrian households as ‘carry traders’, taking advantage of the lower interest rates on Swiss franc housing loans and the limited euro/franc volatility giving rise to the perception of a quasi-fixed exchange rate."
Lezárnom az itteni szereplésemet, mert én nem a szerelemből élek, hanem az elvégzett munkámból. Ennek megfelelően nincs időm, lehetőségem folyamatosan egész nap a politikai fórumokon szerepelni...
"Az új EU -tagállamok között a devizahitelezésnek számos mintázata figyelhető meg,
mindenesetre a devizahitelezés időbeli, arány- és mennyiségbeli elterjedésének alapján
három csoport – kisebb kompromisszumokkal – elkülöníthető.
Az első csoportba azok az országok tartoznak, ahol a háztartási hitelezésben már
korábban is jelentős szerepet játszott a devizahitelezés: a 2000-es évek közepétől felgyorsuló
hitelexpanzió már eleve magas devizahitel-arány mellett ment végbe. Ide
sorolható Észtország (ahol már 1997-ben a lakossági hitelállomány nagyobb része
devizahitel volt), valamint Lettország és Litvánia, ahol a devizahitelek aránya az ezredfordulón
megközelítette vagy elérte az 50 százalékot, miközben a lakossági hitelek
GDP -arányos állománya még igen alacsony volt.
A második csoporthoz olyan tagállamok sorolhatók, ahol a devizahitelezés a hitelbővülés
során terjedt el, és vált makrogazdasági szempontból is jelentős tényezővé.
Elsősorban Magyarország és Románia tartozik ide, ahol a devizahitelek aránya a
lakossági hitelállományon belül jelenleg meghaladja az 50 százalékot.
A harmadik csoportba azok az országok tartoznak, ahol a devizahitelezés szerepe
nem vált jelentőssé. Csehországban nincs devizahitelezés, illetve a már euróövezethez
tartozó Szlovákiában és Szlovéniában az euró bevezetése (illetve az ERM –2-höz való
csatlakozás) előtt sem volt számottevő lakossági devizahitelezés."
Jó munkát! Azt azért megjegyzem, hogy persze sikerült megint kimenekülnöd a vitából, amikor kiderült, hogy tényszerűen nincs igazad számtalan pontban...
"A mai napon Kásler Árpád az OTP Bankkal szemben másodfokon is pert nyert. Az ítélet kimondja: a bank nem számolhatta volna el a törlesztőrészletek forint összegét deviza eladási árfolyamon akkor, amikor a hitelt deviza vételi árfolyamon folyósította."
Szerintem az a gyerekes, ahogyan nem veszel tudomást a tényekről.
Az árfolyamkockázat a világon mindenütt az adósát terheli. A törlesztőrészlet nem a bank vagy a konstrukció miatt változott meg, hanem a helytelen gazdaságpolitika meg a válság miatt. Az adós szintén felnőtt magyar állampolgár, aki elvileg tudja, mit csinál. Én felelősségteljesebb magatartást várok el tőlük is, meg a felelőtlenül bujtogató fogyasztóvédőktől is (meg persze a bankoktól is).
Azt meg végképp nem értem, milyen többségről beszélsz, hiszen a törlesztőrészlete mindenkinek emelkedett, akár tudja fizetni, akár nem. Színtiszta demagógia, amit mondasz.
Több peres eljárás van folyamatban, több irányból támadták meg a banki deviza alapú hiteltermékeket. Ami a köztudatban él az egyik konkrét ügy eredménye. De Kásler ellen kezdeményezték ettől függetlenül a végrehajtást, amit a lent kifejtettek alapján hárított el!!!
Több peres eljárás van folyamatban, több irányból támadták meg a banki deviza alapú hiteltermékeket. Ami a köztudatban él az egyik konkrét ügy eredménye. De Kásler ellen kezdeményezték ettől függetlenül a végrehajtást, amit a lent kifejtettek alapján hárított el!!!
Ide is bemásolom:
Több peres eljárás van folyamatban, több irányból támadták meg a banki deviza alapú hiteltermékeket. Ami a köztudatban él az egyik konkrét ügy eredménye. De Kásler ellen kezdeményezték ettől függetlenül a végrehajtást, amit a lent kifejtettek alapján hárított el!!!
Írd még le akár tízszer, hogy a SWAP mérlegen kívüli tétel, ettől biztosan az alternatív nick neveid boldogok lesznek.
A mondandom szempontjából teljesen mindegy, hogy a SWAP tételek mérlegen kívüliek, vagy nem. Nincsenek összefüggésben az általam leírt összefüggésekkel. Ebből kifolyólag nincs mit reagálnom rájuk!
Joker1 csak a tényekkel tud kezdeni valamit, csúsztatásokkal, vagy a tartalmi összefüggésből kivágott félmondatokkal, vagy olyan állításokkal, aminek a mondanivalóm szemponjtából semmi relevanciája sincs természetesen nem tudok mit kezdeni, még akkor sem, ha folyamatosan ismételik ugyanazokat a bejegyzéseket.
Megismétlem, mert te csak a magadét szereted hajtogatni.
1. Azt állítottad, sugalltad, hogy a deviza alapú hitelek mögött nincs semmilyen devizaforrás. Leírtam, hogy swapok vannak mögötte. Erre azt írtad, hogy "Igen ezt is állítják a bankok, csak még senkinek nem bizonyították".
Ez tényszerűen nem igaz. Belinkeltem neked az OTP jelentését, láthatod, 5000 milliárdnyi nyitott swappozija van.
2. Leírtad, hogy a devizahiteleket támadók: "Jelenleg mindenütt ezzel a módszerrel operálnak. (Lásd Kásler ügy.)".
Ez tényszerűen nem igaz, a perek nem azt támadják, hogy a devizahitel mögött nincs semmi, mert az hülyeség lenne, hanem az egyoldalú szerződésmódosítást, költségelemeket, elszámolási kérdéseket feszegetnek, egyes szerződési pontokat kifogásolnak. Az általad hivatkozott Kásler sem ezt támadta és nem ebben nyert, hanem csak a vételi/eladási árak alkalmazását nem tartotta elfogadhatónak a bíróság. Bemásoltam.
3. Signalnak írtad, aki belinkelte az MNB-s statisztikát a bankrendszer mérlegéről, hogy: "Igen, pont ez is egy bizonyítási eszköze a civil szervezeteknek."
Leírtam, hogy ez hülyesg, mert ezzel nem tudnak operálni, hiszen az MNB az összesített mérlegeket tartja nyilván, a swapok a bankok mérlegén kívül vannak.
1) #448) Re: Tényleg azt gondoljátok, hogy a devizahitelesek peréről vitáztok?
Értékelés: 0
előzmény (#444: penznyelo_) | válasz erre | Ma, 07:52
Igaz pontosítanom kell magamat, ugyanis Magyarországon nem hagyományos deviza hitelt vettek fel a parasztok, hanem devizához indexált forint hitelt (banki állítás szerint deviza alapú hitel). Tehát nem devizában vették fel az adósok a hitelt, illetve a bankok a peres ügyek folyamán bizonyítani sem tudják a forrás deviza elkülönítését és átváltását.
453) Re: Tényleg azt gondoljátok, hogy a devizahitelesek peréről vitáztok?
Értékelés: 0
előzmény (#450: penznyelo_) | válasz erre | Ma, 08:09
Igen ezt is állítják a bankok, csak még senkinek nem bizonyították, a PSZÁF meg milyen meglepő nem vizsgálta. A civil szervezetek ennek megfelelően a behajtás alatt álló szerencsétleneknek azt javasolja, hogy a bank az ehhez kapcsolódó ügyleteit és felmerült költségeit, számvitelileg vezettesse le a bíróság elött (kezdeményezze a költségek le tételes levezetését, bizonyítását), amit a pénzintézetek nem tudnak megtenni!"
Vegye bárki fel civil szervezetekkel a kapcsolatot, többekközt ezt fogják javasolni behajtások peresítése esetén.
3)ponthoz: "458) Re: Tényleg azt gondoljátok, hogy a devizahitelesek peréről vitáztok?
Értékelés: 0
előzmény (#454: signal2) | válasz erre | Ma, 08:28
Igen, pont ez is egy bizonyítási eszköze a civil szervezeteknek. Lépj fel fől a Pénzügyi Biztos honlapjára és hallgasd meg Makos Albert előadását. Ő a Svájci Jegybank hasonló statisztikáját mutatta be..."
Itt is csúsztattál. Makos Albert előadását bárki elolvashatja. Én nem az MNB-re hanem a Svájci Jegybankra hivatkoztam.
Csusztatás Professzor nick nevet is csinálhatnál magadnak!
Te keversz sajnos kis barátom, csúsztatsz és handabandázol.
Itt egy a lényeg, hogy az adott hitelszerződéshez kapcsolódóan tudja-e biznyítani a deviza ügyletből felmerült költségeit a bank. Alá tudja-e támasztani hiteltérdemlően, hogy a deviza árfolyamváltozásból eredő elszámolt költségei valósak-e. Ez a lényeg, mert ha nem tudja bizonylatokkal alátámasztani mi alapján követel bármit is az adóstól!
1. Áruld el, hány percnél van, amit meg akarsz mutatni, mert nincs most időm egy közel órás videóhoz.
2. "ábrán mutatják be, hogy magyar relációban mennyi svájci frank kihelyezés történt"
És az mit igazol, hogy mennyi hitelkihelyezés történt?
Te szemmel láthatóan nem érted, hogy a perekbennem azt állapították meg, hogy bank nem számolhatta volna el a CHF árfolyamváltozásokat.
"Itt egy a lényeg, hogy az adott hitelszerződéshez kapcsolódóan tudja-e biznyítani a deviza ügyletből felmerült költségeit a bank. Alá tudja-e támasztani hiteltérdemlően, hogy a deviza árfolyamváltozásból eredő elszámolt költségei valósak-e. Ez a lényeg, mert ha nem tudja bizonylatokkal alátámasztani mi alapján követel bármit is az adóstól!"
Na ez az, amit még senkinek nem sikerült igazolnia. Az ilyen irányú perek elbuktak, nem véletlenül.
Ide ismételten bemásolom amit írtam, szerintem rajtad kívül minden olvasó már rég megértette, tehát:
"Több peres eljárás van folyamatban, több irányból támadták meg a banki deviza alapú hiteltermékeket. Ami a köztudatban él az egyik konkrét ügy eredménye. De Kásler ellen kezdeményezték ettől függetlenül a végrehajtást, amit a lent kifejtettek alapján hárított el!!!"
Rengeteg per folyamatban van, rengeteg behajtást sikerült felfüggeszteni, mert a bank nem tudta bizonyítani a követelés összegét.
Folyamatosan merülnek fel újabb szempontok, a jogászok és közgazdászok találékony emberek. A perek be fognak érni.
A swap ügyletet meg ha nem tudod mi, keres rá az interneten, még a portfólió is leírta az összefüggéseket. De este én is korrepetálhatlak 22 óra után a tárgykörben (ha szépen megkérsz)!
Én tisztában vagyok azzal, mi a swap, veled ellentétben céges ügyben már kötöttem is. Te viszont a jelek szerint még mindig nem érted, hogy a bankok elleni perek mit is pereltek és milyen esetekben voltak sikeresekek.
"Rengeteg per folyamatban van, rengeteg behajtást sikerült felfüggeszteni, mert a bank nem tudta bizonyítani a követelés összegét."
Ez ebben a formában nem igaz. A te stílusodban: hazugság.
- Aki azért perelt, hogy a CHF hitel mögött nem volt semmilyen frankforrás, az bukott. Azt senkinek nem sikerült eredményesen perelnie, hogy a felvett hitelösszeg, ill. tőketartozás CHF-ben annyi amennyi. Nem is fogja tudni.
- Költségelemeket, szerződés egyes mellékpontjait, illetve eltérő vételi/eladási árfolyamok alkalmazását sikerült ereményesen megtámadni.
A kettő NEM UGYANAZ. Aki nem érti a kettő közötti különbséget, az érdemi vitáta alkalmatlan egy gazdasági fórumon.
A swapot nem tartalmazza a hitelszerződés, miért is tartalmazná. Ha veszel egy autót, az adásvételi se fogja tartalmazni, hogy az alkatrészek milyen gyártóktól kerültek beszerzésre és azok milyen cégektől vettek hozzá alapanyagokat...
Kásler pont azt a két pontot vitatta - nem véletlenül - amit évekkel ezelőtt én is leírtam, hogy szerintem is problémás:
- a kezelési ktg. devizában denominálása,
- vételi és eladási árfolyam alkalmazása.
A hitele ettől azonban még CHF alapú maradt, árfolyamkockáttal mindenestől.
"Rengeteg per folyamatban van, rengeteg behajtást sikerült felfüggeszteni, mert a bank nem tudta bizonyítani a követelés
összegét."
Ez ebben a formában nem igaz. A te stílusodban: hazugság.
"- Aki azért perelt, hogy a CHF hitel mögött nem volt semmilyen frankforrás, az bukott. Azt senkinek nem sikerült eredményesen perelnie, hogy a felvett hitelösszeg, ill. tőketartozás CHF-ben annyi amennyi. Nem is fogja tudni."
Bárki aki felmegy a Bank Hitelkárosultak oldalaira, vagy bankcsapda, vagy Léhman György ügyeire meggyőződhet arról kinek van igaza. Tehát itt megint te hazudsz!
"- Aki azért perelt, hogy a CHF hitel mögött nem volt semmilyen frankforrás, az bukott. Azt senkinek nem sikerült eredményesen perelnie, hogy a felvett hitelösszeg, ill. tőketartozás CHF-ben annyi amennyi. Nem is fogja tudni."
Ez megint egy orbitális kamu, mert Dubrovszky pont ezt akarja kivizsgáltatni szakértői szinten. A vizsgálat erdményeként érvényteleníthetik a szerződéseket. Pontosan azt akarja elérni, hogy a banknak automatikusan bizonyítási kényszere legyen. Ha még az alapokkal sem vagy tisztában csak ferdítesz és blöffölsz nem tudom mi értelme a vitának?!
A veled való vita nem érdemi, mert nem előre viszed a témakör megértését, hanem hátráltatod csúsztatásokkal, ferdítésekkel, személyeskedésekkel. Veled ezért befejeztem!
Kásler rengeteg pontot vitatott és vitat a szerződésével összefüggésben, sok per tárgyat elutasítottak, mer pontatlanul fogalmazott sajnos, és eljárásai most is folyamatban vannak.
Természetesen Ő is vitatja, hogy a kölcsön ügylete mögött van svájci frank.
Kásler interjuk is vannak a neten (jó pár szerencsére), saját honlapja is van...
Dubrovszky ha jól emlékszem kb. 1 hónapja itt a portfolión már nyilvánosságra hozta a vizsgálatok eredményét, melyben megállapították a devizahitelek egy része mögött valóban volt chf, másik részük mögött pedig nem- ezt állították elő szintetikusan swap-al.
"Pert nyert az OTP ellen a Banki Érdekvédelmi Szervezet elnöke. Kásler Árpád azért fordult bírósághoz, mert a bank a törlesztőrészlet kiszámításakor a deviza eladási árát alkalmazta."
"A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetének elnöke keresetében azt kifogásolta, hogy az OTP a vételi árfolyamon számolva folyósított devizaalapú hitele törlesztőrészleteit eladási árfolyamon számítva szedte be, valamint azt, hogy devizában tartotta nyilván a hitelhez kapcsolódó kezelési költséget. Utóbbit a Szegedi Ítélőtábla érdemben nem vizsgálta, de az előbbi kérdésben igazat adott a felperesnek, és visszamenőleg semmisnek nyilvánította a szerződés erről rendelkező pontját."
forrás: origo
Nincs szükség arra, hogy elismerd, hogy ismét valótlanságot állítottál. Mindenki látja.
Tekintettel arra, hogy egy hónapja még hivatala sem volt, saját apparátussal nem vizsgálhatott. De többekközt van olyan banki nyilatkozat is már a kezében amelyben elismerik, hogy a deviza ügylet mögött nincs svájci frank. Tehát nagy mintaszámmal nincsenek kivizsgálva az ügyek!
Pontatlanul a keresetéből azok a pontok vannak kiemelve amelyben eredményes volt, az összes pontot nem részletezik ki, mert nem ítélik úgy hogy hírértéke lenne!
Megint idézem magamat:"(#518) Re: Tényleg azt gondoljátok, hogy a devizahitelesek peréről vitáztok?
Értékelés: 0
előzmény (#515: penznyelo_) | válasz erre | Ma, 15:41
Megint hamis állítás!
Kásler rengeteg pontot vitatott és vitat a szerződésével összefüggésben, sok per tárgyat elutasítottak, mer pontatlanul fogalmazott sajnos, és eljárásai most is folyamatban vannak.
Természetesen Ő is vitatja, hogy a kölcsön ügylete mögött van svájci frank.
Kásler interjuk is vannak a neten (jó pár szerencsére), saját honlapja is van..."
Hogy több megnyert pere van ilyet senki nem állított megint hazudsz!
A vita arról szól, hogy folyamatosan csúsztatsz, de érdemi hozzászólásra nem vagy képes. Na ez a blama, a vergődés!
Lehet, hogy sokminden mást is vitat, de az kit érdekel? A perében két dologban nyert:
- devizában denominált kezelési ktg.
- vételi és eladási árfolyamok alkalmazása.
A frankhitele ettől még frankhitel maradt. Tehát a te kiinduló állításod, miszerint a bankoknak eddig még nem sikerült bizonyítania, hogy a devizahitelek mögött van valamilyen devizaforrás, annak éppen a fordítottja igaz: még senkinek nem sikerült igazolnia, hogy SEMMILYEN devizaforrás nincs a devizahitelek mögött.
A www.kaslerarpad.hu-n se nagyon találni más pereket (csak amit most akar még indítani, meg amit idéztem). Nyilván annyira titkos a többi, hogy még ő se tud róla.
(azt meg csak mellékesen jegyzem meg, hogy kiválóan illeszkedik a Drábik, Bogár vonalhoz, hozzáértése is ilyen szintűnek tűnik)
A tények azok, hogy a bankok eddig nem tudták bizonylatokkal alátámasztani az ehhez kapcsolódó költségeiket.
A tények azok, hogy a Pénzügyi biztos erre vonatkozó kérdésére nem adott korrekt választ a Bankszövetség. A tények azok, hogy a Biztos erre vonatkozó tárgyalási felhívását megtagadták.
A tények azok, hogy a Biztos az apparátusával nagy mintában fogja vizsgálni, azt, hogy valós költségeket terheltek-e az adósokra az árfolyamváltozásból adódóan (természetesen más költség tényezők valódiságát is átvilágítják egy Audit Trail alkalmazásával).
A frankhitel ezt követően már kétséges, hogy az marad aminek a bankok szeretnék, hogy maradna...
Nyilván nem Kásler Árpád viszi a primet a perek és feljelentések során, hanem az ügyvédei, jogi apparátusa. Javaslom írjál neki, hogy tegye ki a kereseteit, feljelentéseit (állítólag több tucat van neki ebből), az én levelem és a válasza is kint van egyébként a honlapján. Írjál neki ő, vagy harcostársai korrekten válaszolni fognak, hogy a bankok tudják-e bizonyítani számvitelileg a követeléseiket.
Valóban vannak nemzetközi hírű szakértők akik nem a bankokhoz kötődnek. Kiemelném közük Róna Pétert, Boros Imrét, de az egyetemi tanár Bogár professzor is ebbe a körbe tartozik. Drábik János előadásaiból, könyveiből minden közgazdász csak tanulni tud.
"Szerintem az a gyerekes, ahogyan nem veszel tudomást a tényekről."
Az valóban az lenne, csak itt szó sincs arról, hogy ne venném figyelembe a tényeget. Ez csupán jól hangzó puffogtatás, sokszor vágjátok egymás szemébe érvként, akkor is, ha semmi alapja. Te az érveimre nem reagálsz, és nem akarod megérteni amit világosan leírok, azt is félremagyarázod, amit mindenki más merért, csak te nem.
"Az árfolyamkockázat a világon mindenütt az adósát terheli."
Ettől még érvelhetek az ellen, hogy ez így nincs jól, még akkor is, ha ez évtizedekig nem okozott problémát, csak most, és akkor is, ha a problémamentes évek, évtizedek alatt betonbiztosnak alakult ki az a gyakorlat, hogy az adós viseli a deviza árfolyamkockázatát. És valóban, azért okozott problémát, mert a banki kockázatkezelők alapvetően tapasztalati tényekből indulnak ki, amikor kockázatot kezelnek, nem abból, hogy egyáltalán előfordulhat-e emiatt krízis. 20-30 éves távlatra nem úgy kell kockázatot kezelni, hogy bízzunk benne, nem szabadulnak el az árfolyamok, hanem úgy, hogy arra is keresünk kockázatmaximalizáló megoldást, ami még sosem fordult elő, de nem zárható ki teljes mértékben. Főleg, ha ez rendszerszintű veszélyekkel fenyeget.
(Hasonló okok miatt nem támogatom az atomenergiát, hiszen mint láthatjuk, igen komoly veszélyekkel jár az, ha olyan triviális kockázatokat is figyelmen kívül hagynak, hogy nem építünk földrengés és szökőárveszélyes helyre épp a tengerpartra atomerőművet. Az atomhulladék egyébként még nagyob rendszerszintű kockázat, de ez már más topik...)
"A törlesztőrészlet nem a bank vagy a konstrukció miatt változott meg, hanem a helytelen gazdaságpolitika meg a válság miatt."
Ezek egymásra hatottak, és ezt a kockázatot bizony a banknak illene kezelnie, nem az adósnak.
"Az adós szintén felnőtt magyar állampolgár, aki elvileg tudja, mit csinál."
Aha, épp most olvastuk, a bankszövetség elnökétől, hogy nem volt kockázatkezelő, akik ekkora árfolyamelmozdulásra számítottak volna... A "felnőtt magyar állampolgár"-nak viszont számolnia kellett volna még ezzel a kockázattal is - ugye?
"Én felelősségteljesebb magatartást várok el tőlük is, meg a felelőtlenül bujtogató fogyasztóvédőktől is (meg persze a bankoktól is)."
A "felelőtlenül bujtogató" fogyasztóvédők közel sem sinálnak olyan rendszerszintű károkat a gazdaságban, mint a felelőtlen (dilettáns?) banki kockázatkezelők és banki (bankszövetségi) döntéshozók...
"Azt meg végképp nem értem, milyen többségről beszélsz, hiszen a törlesztőrészlete mindenkinek emelkedett, akár tudja fizetni, akár nem."
Pedig már kétszer is leírtam, hogy a NEM FIZETŐ ÜGYFELEK többségéről, akik nem azért nem fizetnek, mert felelőtlenül bevállaltak havi 50 ezer törlesztőt, hanem azért, mert ugyancsak "felelőtlenül" nem számoltak azzal a kockázattal - amivel egyébként a banki kockázatkezelők sem -, hogy a törlesztőjük a duplájára is emelkedhet...
"Színtiszta demagógia, amit mondasz."
Persze, demagógia... a fentiekből is világosan látszik... :)
"Szerintem az a gyerekes, ahogyan nem veszel tudomást a tényekről."
Az valóban az lenne, csak itt szó sincs arról, hogy ne venném figyelembe a tényeget. Ez csupán jól hangzó puffogtatás, sokszor vágjátok egymás szemébe érvként, akkor is, ha semmi alapja. Te az érveimre nem reagálsz, és nem akarod megérteni amit világosan leírok, azt is félremagyarázod, amit mindenki más merért, csak te nem.
"Az árfolyamkockázat a világon mindenütt az adósát terheli."
Ettől még érvelhetek az ellen, hogy ez így nincs jól, még akkor is, ha ez évtizedekig nem okozott problémát, csak most, és akkor is, ha a problémamentes évek, évtizedek alatt betonbiztosnak alakult ki az a gyakorlat, hogy az adós viseli a deviza árfolyamkockázatát. És valóban, azért okozott problémát, mert a banki kockázatkezelők alapvetően tapasztalati tényekből indulnak ki, amikor kockázatot kezelnek, nem abból, hogy egyáltalán előfordulhat-e emiatt krízis. 20-30 éves távlatra nem úgy kell kockázatot kezelni, hogy bízzunk benne, nem szabadulnak el az árfolyamok, hanem úgy, hogy arra is keresünk kockázatmaximalizáló megoldást, ami még sosem fordult elő, de nem zárható ki teljes mértékben. Főleg, ha ez rendszerszintű veszélyekkel fenyeget.
(Hasonló okok miatt nem támogatom az atomenergiát, hiszen mint láthatjuk, igen komoly veszélyekkel jár az, ha olyan triviális kockázatokat is figyelmen kívül hagynak, hogy nem építünk földrengés és szökőárveszélyes helyre épp a tengerpartra atomerőművet. Az atomhulladék egyébként még nagyob rendszerszintű kockázat, de ez már más topik...)
"A törlesztőrészlet nem a bank vagy a konstrukció miatt változott meg, hanem a helytelen gazdaságpolitika meg a válság miatt."
Ezek egymásra hatottak, és ezt a kockázatot bizony a banknak illene kezelnie, nem az adósnak.
"Az adós szintén felnőtt magyar állampolgár, aki elvileg tudja, mit csinál."
Aha, épp most olvastuk, a bankszövetség elnökétől, hogy nem volt kockázatkezelő, akik ekkora árfolyamelmozdulásra számítottak volna... A "felnőtt magyar állampolgár"-nak viszont számolnia kellett volna még ezzel a kockázattal is - ugye?
"Én felelősségteljesebb magatartást várok el tőlük is, meg a felelőtlenül bujtogató fogyasztóvédőktől is (meg persze a bankoktól is)."
A "felelőtlenül bujtogató" fogyasztóvédők közel sem sinálnak olyan rendszerszintű károkat a gazdaságban, mint a felelőtlen (dilettáns?) banki kockázatkezelők és banki (bankszövetségi) döntéshozók...
"Azt meg végképp nem értem, milyen többségről beszélsz, hiszen a törlesztőrészlete mindenkinek emelkedett, akár tudja fizetni, akár nem."
Pedig már kétszer is leírtam, hogy a NEM FIZETŐ ÜGYFELEK többségéről, akik nem azért nem fizetnek, mert felelőtlenül bevállaltak havi 50 ezer törlesztőt, hanem azért, mert ugyancsak "felelőtlenül" nem számoltak azzal a kockázattal - amivel egyébként a banki kockázatkezelők sem -, hogy a törlesztőjük a duplájára is emelkedhet...
"Színtiszta demagógia, amit mondasz."
Persze, demagógia... a fentiekből is világosan látszik... :)
"Szerintem az a gyerekes, ahogyan nem veszel tudomást a tényekről."
Az valóban az lenne, csak itt szó sincs arról, hogy ne venném figyelembe a tényeket. Ez csupán jól hangzó puffogtatás, sokszor vágjátok egymás szemébe érvként, akkor is, ha semmi alapja. Te az érveimre nem reagálsz, és nem akarod megérteni amit világosan leírok, azt is félremagyarázod, amit mindenki más megért, csak Te nem.
"Az árfolyamkockázat a világon mindenütt az adósát terheli."
Ettől még érvelhetek az ellen, hogy ez így nincs jól, még akkor is, ha ez évtizedekig nem okozott problémát, csak most, és akkor is, ha a problémamentes évek, évtizedek alatt betonbiztosnak alakult ki az a gyakorlat, hogy az adós viseli a deviza árfolyamkockázatát. És valóban, azért okozott problémát, mert a banki kockázatkezelők alapvetően tapasztalati tényekből indulnak ki, amikor kockázatot kezelnek, nem abból, hogy egyáltalán előfordulhat-e emiatt krízis. 20-30 éves távlatra nem úgy kell kockázatot kezelni, hogy bízzunk benne, nem szabadulnak el az árfolyamok, hanem úgy, hogy arra is keresünk kockázatmaximalizáló megoldást, ami még sosem fordult elő, de nem zárható ki teljes mértékben. Főleg, ha ez rendszerszintű veszélyekkel fenyeget.
(Hasonló okok miatt nem támogatom az atomenergiát, hiszen mint láthatjuk, igen komoly veszélyekkel jár az, ha olyan triviális kockázatokat is figyelmen kívül hagynak, hogy nem építünk földrengés és szökőárveszélyes helyre épp a tengerpartra atomerőművet. Az atomhulladék egyébként még nagyob rendszerszintű kockázat, de ez már más topik...)
"A törlesztőrészlet nem a bank vagy a konstrukció miatt változott meg, hanem a helytelen gazdaságpolitika meg a válság miatt."
Ezek egymásra hatottak, és ezt a kockázatot bizony a banknak illene kezelnie, nem az adósnak.
"Az adós szintén felnőtt magyar állampolgár, aki elvileg tudja, mit csinál."
Aha, épp most olvastuk, a bankszövetség elnökétől, hogy nem volt kockázatkezelő, akik ekkora árfolyamelmozdulásra számítottak volna... A "felnőtt magyar állampolgár"-nak viszont számolnia kellett volna még ezzel a kockázattal is - ugye?
"Én felelősségteljesebb magatartást várok el tőlük is, meg a felelőtlenül bujtogató fogyasztóvédőktől is (meg persze a bankoktól is)."
A "felelőtlenül bujtogató" fogyasztóvédők közel sem csinálnak olyan rendszerszintű károkat a gazdaságban, mint a felelőtlen (dilettáns?) banki kockázatkezelők és banki (bankszövetségi) döntéshozók...
"Azt meg végképp nem értem, milyen többségről beszélsz, hiszen a törlesztőrészlete mindenkinek emelkedett, akár tudja fizetni, akár nem."
Pedig már kétszer is leírtam, hogy a NEM FIZETŐ ÜGYFELEK többségéről, akik nem azért nem fizetnek, mert felelőtlenül bevállaltak havi 50 ezer törlesztőt, hanem azért, mert ugyancsak "felelőtlenül" nem számoltak azzal a kockázattal - amivel egyébként a banki kockázatkezelők sem -, hogy a törlesztőjük a duplájára is emelkedhet...
"Színtiszta demagógia, amit mondasz."
Persze, demagógia... a fentiekből is világosan látszik... :)
Mancinak észre sem vettem ezeket a blöd beírásait. Azon töprendek, hogy Manci is _penznydeelo forumtársunknak egy újabb nick megjelenése, vagy csak a bank lobby ráuszított egy trollt a kérdéskört tárgyaló fórumokra. Talán szavazást kéne tartani erről.
Akira amit leírsz abban van igazság, de hangsúlyozom amit a magyar parasztok felvettek nem hagyományos deviza hitel. Akkor lenne az, ha a svájci frank hitelüket frankban kapták volna meg, és frankban lehetne visszatörleszteni. Itt nem erről van szó, a bankok tökéletesen tisztában voltak azzal, hogy az adósok kevés kivételtől eltekintve forintban kapják a jövedelmüket.
A jelenlegi deviza alapú konstrukció nem felel meg a hiteltermékekkel kapcsolatban elvárt és meghatározott nemzetközi standardoknak sem. Még egy tőke áttételes forex termék esetén is, be van határolva, hogy a spekuláns mennyit veszíthet, mi a likvidációs szint amikor a pozícióját felszámolják. Max. elbukja a befektett tőkéjét és technikai okok miatt ennél valamivel többet esetleg. Ezeknél a hitelterméknek csúfolt konstrukciónál még ilyen fék sincs. Az adós rossz esetben a tőkéje többszörösét is elbukhatja.
Ilyen körülmények között, hogy lehet korrekten hitelképességet megállapítani a bank részéről?!
Válaszolok a költői kérdésemre sehogy!
Ilyen körülmények között, hogy lehet a bank vagy ügyfél oldaláról kockázatot kezelni, ha nem kalkulálható a jövőbeni adósság változása?!
Erre is válaszolok, sehogy!
A felügyeleti szerv, ilyen körülmények között, hogyan tudja kezelni a rendszerkockázatot? Úgy hogy betiltja a terméket, vagy a termékbe biztosítékokat épít be!
Természetesen vannak nemzetközi standardok, ezen belül az eu-n belül is vannak kötelező biztosítékok, irányelvek amelyeket a szerződéses feltételek közé kötelező beépíteni!
Rólad az árul mindent, hogy olyan alapvető evidenciákkal nem vagy tisztában, amely manapság már a közgazdasági, jogi felső oktatásban is a tananyag részét képezik!
Halvány lila gőzöd nincs tudatlanságodból kifolyólag miről írnak egyesek, és még te minősítesz!
A magam részéről a jövőben csak abban az esetben reagálok bármilyen észrevételedre, ha van benne valami értékelhető tartalmi elem.
Sem én sem a fórumtársak nem kíváncsiak személyeskedő, semmitmondó, provokáló bejegyzésekre. Szakmai érvekre, értékelhető a témát érintő új szempontokra annál inkább!
Olvasd vissza magadat. Kettőnk közül te személyeskedted végig a vitafolyamot. Mert érveid nem voltak. Ahogy most sem. Hihetetlen vegemenciával összehordasz minden szakmaiságot nélkülöző, féligazságokon alapuló katyvaszt, tényként állítasz szélsőséges véleményeket. Miközben alapvető fogalmakkal, összefüggésekkel nem vagy tisztában.
"Ilyen körülmények között, hogy lehet korrekten hitelképességet megállapítani a bank részéről?!
Válaszolok a költői kérdésemre sehogy!
Ilyen körülmények között, hogy lehet a bank vagy ügyfél oldaláról kockázatot kezelni, ha nem kalkulálható a jövőbeni adósság változása?!
Erre is válaszolok, sehogy!
A felügyeleti szerv, ilyen körülmények között, hogyan tudja kezelni a rendszerkockázatot? Úgy hogy betiltja a terméket, vagy a termékbe biztosítékokat épít be!"
Bizony. Egyébként ez a CHF alapú hitelkonstrukció még 2000 körül jött ki és rövid távú max 5 éves autóhitelekre. Aztán 2006 körül elszabadult a pokol. Senki sem láthatta, hogy egy menkülő devizában felvett 20 éves hitellel,amit ráadásul nem is lehet devizában törleszteni, alapjaiban gondok lehetnek. Nevetséges az egész. Mintha ebben az országban nem értene senki a hitelekhez. Na az állami ellenőrzésről pedig ne is beszéljünk. Nem törődött is senki semmivel.
Szerintem a hitel szerződésnek és a szabályozásnak kellett volna tartalmazni egy rendszer kockázati elemet, extrém kockázat változás esetén. Pl. amennyiben a ft/chf árfolyam 30%-al változik / mérték / 5 hónapon belül / időtáv / és következő 5 hónap alatt sem tér vissza a kiinduló állapothoz a hitelt forintosítani kell. Vagy a hitel mellé fedezeti ügyletet kell kötni.
"Szerintem a hitel szerződésnek és a szabályozásnak kellett volna tartalmazni egy rendszer kockázati elemet, extrém kockázat változás esetén. Pl. amennyiben a ft/chf árfolyam 30%-al változik / mérték / 5 hónapon belül / időtáv / és következő 5 hónap alatt sem tér vissza a kiinduló állapothoz a hitelt forintosítani kell. Vagy a hitel mellé fedezeti ügyletet kell kötni."
1. Ha Ft-osítod, akkor tulajdonképpen realizáltatod a bukót az adóssal. Fixálod a magasabb tőketartozást, a Ft hitel miatt ráadásul magasabb kamattal is, így mégnagyobb lesz a törlesztő. Szerinted milyen felháborodás lenne, ha utána visszaerősödik a Ft?
2. A fedezeti ügyletet kivel köttetnéd? Másrészt azzal szintetikusan ugyanazt teszed, mint az előző esetben.
1." Ha Ft-osítod, akkor tulajdonképpen realizáltatod a bukót az adóssal. Fixálod a magasabb tőketartozást, a Ft hitel miatt ráadásul magasabb kamattal is, így mégnagyobb lesz a törlesztő."
Ez igaz,de pl."csak" 180ft-on realizáltad volna a bukót és fixáltad volna a tőketartozást így viszont évek óta kb.240-es árf.-al törlesztesz és tőketartozol,tehát most többet buksz mint akkor buktál volna. És nem erősödött vissza a forint pár hónap alatt.Azaz vennék egy bázisárat pár év átlagából pl.140ft, majd meghatároznék egy extrém kilengést az árfolyamban pl.30% ami 182ft és adnék a kilengésnek egy időtávot pl.5+5 hónap.Amennyiben az idő alatt nem közelít az árfolyam vissza a 150ft-os bázisárhoz /az extrém változás tartósnak minősíthető / akkor lehetne életbe léptetni a 182ft os knock out kiütési pontot-a forintosítás szükségességét,mert a kockázat rendszer szintű lett mind az adósok mind a bankok mind a társadalom számára.
Ezt valszeg Veres János és a bank vezérek is felismerték 2009-ben mikor aláírták az összes dev.hitel 180-on ft-ra váltását csak nem tudom miért felejtették el a lakosság tájékoztatását.
Akkor ott a 180ft feletti árf.-nál az adós kötelezése fedezeti ügylet kötésére.Bank kötné, adós pedig magasabb kamatokat fizetne / ügylet díja /- erre írtad régebben hogy ez gyakorlatilag egyenlő egy ft hitellel, ellenben kikerülne a törlesztőből az árf.kockázat.
A fedezés visszavonható lenne amint a ft árfolyam újra normalizálódik.
Itt valszeg a tőketartozás továbbra is magas lenne, de a törlesztő hasonlóan alakulna mint a most 180-on rögzített törlesztés.
"És ne felejtsd el, hogy a kamatkülönbözetek miatt a 180-as CHF-nél forintosítás a törlesztőben olyan, mintha rögtön 220-240-re ugrott volna a CHF."
Ok, de az akkor annyi és lezártad a kockázatot, mert most elmehetünk 250-300 és akármeddig, arra várva hogy egyszer majd jobb lessz, azaz lassan 5 éve nyitva áll ez a kockázat és akár tovább is gyengülhet a forint.
Az meg tarthatatlan, hogy felvettél x ft kölcsönt, y ft törlesztővel és tartozol 2x ft-al, 2y ft -os törlesztők fizetése mellett.
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504