Pert nyert első fokon két devizahiteles a bankjával szemben, mert - amint a Debreceni Törvényszék csütörtöki ítélete kimondja - a kölcsönszerződés csak jogokat biztosított a pénzintézeteknek a kamatemelésre, ezzel kapcsolatos kötelezettségeket...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504
"Van aki persze körbejár és beszedi a lakbért. A bankok is ezt teszik most. 20 évre előre."
A kölcsönből az adós előrehozhatja fogyasztását, megveheti a li a hitakását, amelyben lakik, amikor fizetelét. Tehát pont az adós jut előre a hitel gyümölcséhez, a bank előre teljesíti szerződéses kötelezettségét, időben később fizeti vissza tartozását az adós.
" Az (mármint a szerződésmódosítás) a váratlan helyzetek miatt kell, amivel úgy éltek vissza a bankok, hogy saját üzletkockázatuk hibás döntéseit a jól fizető ügyfelekre hárítottak."
Ez a lényeg, ezt fogalmaztam már meg itt és máshol is számtalanszor és szerintem ez lehet az a pont, ahol a bíróságon is sikeresen lehetne támadni a bankokat.
Ezzel már nagyon sokan próbálkoztak minden fórumon, de senkinek sem sikerült ezt bizonyítania. Sőt, éppen az bizonyosodott be, hogy a bankok a költségnövekedésnek megfelelően, vagy éppen ez alatti mértékben emelték, illetve költségcsökkenés esetén csökkentették a kamatokat.
"Az egyoldalú módosítás lehetőségét - hasonlóan pl. a biztosítási, a közmű-, a telefon- és az ingatlanbérleti szerződésekhez - a szerződés tartalmazta."
Nagy tévedésben vagy, szándékosan összemosod a dolgokat. Közművek esetében a jövő fogyasztásával kapcsolatosan változhatnak díjtételek. Egy bank esetében éppen az a probléma, hogy a múltban megkapott hitel feltételei változnak. Ez nagy különbség.
"Az "alakítás" csak a kockázatokhoz igazítást eredményezheti."
Azzal semmi bajom nincs, hogy változnak a betétek kamatai. Az hasonlít a közműhöz. A hitel viszont múltbeli döntés, nem tudom visszacsinálni, ha nem tetszenek a feltételek.
Másrészt a változó piaci környezethez kötés és a TELJES SZABAD MÓDOSÍTÁS között is óriási a különbség.
De tudom, hogy ezeket hiába írom neked, mert ahogy egy Brókernetessel nem lehet vitázni befektetésekről, egy hitelügynökkel mint ami te vagy se lehet a hitelekről. Neked azt kell eladd minden áron és soha semmiről nem a hitelt adó tehet és válságokkal nem is kell foglalkozni, hiszen 40 évig bla-bla-bla...
Manci, csak egyre válaszolj: a kezelési költség vajon mivel indokolhatóan nőtt 2-2.5-szörösére?
- Az árfolyam változott a piaci árfolyamokkal, oké. (a vételi/eladási spread nagyságán már lehetne vitázni, ahogy az alkalmazásán önmagában véve is).
- A kamatok a forrásköltségváltozással változtak (most eltekintünk attól, hogy miközben a frankkamatok lementek, a CDF növekedéssel együtt se kellett volna ilyen mértékben nőjjenek, meg valahogy felfelé mindig követte a piacot, lefelé azért kevésbé, de ismerjük ezt a benzinárnál is, oké).
- De a kezelési költség vajon milyen banki költségelem elkerülhetetlen, váratlan külső piaci változás "kellett", hogy 2-2.5-szörösére ugorjon? Nos?
"Ezekért egyenként kihajítanának egy valamire való közgáz iskolából."
Ezt te honnan tudod? Válaszaidból kitűnik, közelében sem jártál az emlegetett iskolának, bár ezt agresszivitással ügyesen palástolod. Én nem vizsgálom, mivel foglalkozol, mert nem érdekes. Érveid nincsenek, nincs mivel vitatkozni. Kérdéseidre - ha jól emlékszem, 35. alatt - már válaszoltam.
"Nem vagyok jogász, de én jogilag legfeljebb az átváltási árfolyamok, a durván felemelt kezelési költség és az indokolhatatlan mértékű kamatemelés megtámadását látom."
Még jó hogy nem vagy jogász. A felvetett kérdések megválaszolása nem jogi, hanem közgazdasági választ igényelnének. De láthatóan csak kérdezni tudsz.
A joggyakorlat elemző csoport a vonatkozó magyar és uniós jogi szabályozás folyamatában történt feldolgozása, közel 50 ítélet áttanulmányozása után, a német és osztrák joggyakorlatról készült tanulmány, a csoport közgazdász tagja véleményének ismeretében az alábbi megállapításokra jutott:
1.) A pénzügyi intézmény a fogyasztói nem lakáscélú hitel – és kölcsönszerződésekre (fogyasztói kölcsönszerződés) vonatkozó általános szerződési feltételei között (üzletszabályzatában) a kamat, díj, költség ügyfélre kedvezőtlen, egyoldalú módosításának jogát – törvényi felhatalmazás alapján, annak megfelelően - kikötheti. E szerződési kikötés nem semmis önmagában a miatt, mert a pénzügyi intézmény maga számára a fogyasztóra hátrányos egyoldalú szerződésmódosítás jogát kiköti.
2.) Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nemcsak jogszabályba ütközés miatt lehet semmis, hanem azért is, mert az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó egy vagy több, esetleg valamennyi feltétel - tartalmát tekintve - indokolatlanul és egyoldalúan előnyös a pénzügyi intézmény számára, ezért a Ptk. 209.§-ának (1) bekezdése értelmében tisztességtelen.
A Ptk. 209.§-ának (6) bekezdése alapján azonban a bíróság által nem vizsgálható az olyan feltétel tisztességtelensége, amelyet jogszabály határoz meg, vagy amely tisztességtelenségének vizsgálatát jogszabály kizárja (209. § (5) bekezdés). A Magatartási Kódexben foglalt egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételek semmisségét a bíróság vizsgálhatja.
3.) Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Tisztességtelen – adott esetben jogszabályba ütköző – az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés, ha:
a) tartalma az átlagfogyasztó számára nem egyértelmű, nem világos (világos és egyértelmű megfogalmazás elve);
b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis ok-listát nem tartalmaz, vagy az ok-lista csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);
c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek lehetősége van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);
d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem olyan mértékben hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);
e) a másik fél nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);
f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát.
4.) Mind a jogszabályba ütköző, mind a tisztességtelen szerződési feltétel semmis; e két érvénytelenségi ok vizsgálatának nincs a jogszabályból levezethető kötelező sorrendje.
5.) Ha a fogyasztó a szerződéskötési eljárás során az egyoldalú szerződésmódosítás feltételeit nem ismerheti meg, az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés nem válik a szerződés részévé.
6.) a.) A bíróságnak a per tárgyává tett általános szerződési feltétel érvénytelenségét hivatalból kell észlelnie, ha az érvénytelenség a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján megállapítható.
b.) A bíróságnak a már nem alkalmazott vagy nem hatályos általános szerződési feltétel érvényességét is vizsgálnia kell, ha ez szükséges a jogvita eldöntéséhez.
c.) A bíróságnak az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés érvénytelenségét attól függetlenül kell vizsgálnia, hogy azt a fogyasztóval szerződő fél ténylegesen alkalmazta-e.
7.) Az ok-listában szereplő érvénytelen – tisztességtelen, semmis – kikötés nem vált ki joghatást, a szerződés e kikötés mellőzésével, egyebekben változatlan feltételekkel köti a feleket. A bíróság ítéletében azt állapítja meg, hogy mely tisztességtelen feltétel érvénytelen. Nincs lehetőség arra, hogy a bíróság az érvénytelen szerződési feltétel helyett, vagy azt kiegészítve új, a felek egyenlőségét helyreállító szerződési kikötést állapítson meg.
Olyan esetben, amikor a szerződési feltételnek csak meghatározott része tisztességtelen, nincs akadálya, hogy a bíróság – a részleges érvénytelenség szabályait alkalmazva – ne a teljes szerződési kikötés, hanem csak a tisztességtelen jellegét okozó rész érvénytelenségét állapítsa meg és az érvénytelen részt mellőzze, a szerződési kikötést pedig az érvénytelen része nélkül, annak elhagyásával érvényessé nyilvánítsa, ha az adott esetben ennek az érvénytelenségi jogkövetkezménynek az alkalmazása célszerű és indokolt.
8.) a) Az általános szerződési feltételek között szereplő ok-listában foglalt feltételek érvénytelensége az egyoldalú szerződésmódosítás érvényességével kapcsolatosan is vizsgálható.
b.) Az egyoldalú szerződésmódosítás érvénytelenségének megállapítása iránt – ha az általános szerződési feltételnek minősül – közérdekű kereset indítható.
c.) Az egyoldalú szerződésmódosítás érvényességének körében vizsgálandó, érvényesül-e a ténylegesség és az arányosság elve.
Hadd kérdezzek valamit a te stílusodban: fradista vagy? Merthogy olyan ződeket beszélsz...
Valójában a banki szerződésmódosítás is csak a jövendő törlesztésekre vonatkozik, nem a már megtettekre.
Ha változik az árfolyam, ugyanazért a devizáért eltérő forintot kell fizetni, ha fenn akarod tartani az egyensúlyt. Ha változik a forrásköltség, változnia kell a hitelkamatnak. Ha pedig ezt meghaladó mértékben emel a bank, magát árazza ki a piacról.
Ha elkednek a betét "versenytársainak" hozamai a forrásgyűjtés versenyében, emelni kell a betéti kamatokat, ha forrásbőség van, csökkenteni. Ezt is csak a kereslet-kínálat befolyásolja, mint sok minden mást. Itt a hiba a logikádban, a betéteknél elvárod a piaci logika érvényesülését, a hitelnél nem. (milyen iskolába jártál?)
A piaci környezet egyben korlátozza a teljesen korlátlan módosítás lehetőségét, de ezt csak egy közgazdász értheti...
Megmutatnád, hol történt ilyen? (mert ez nem igaz, általában egyáltalán nem változtak a kezelési költség mértékei - de ezt nyilván nem mutatják a chartok).
Mellébeszélsz. Soha nem azt állítottam, hogy a bankoknak semmilyen joga ne legyen követni a piaci folyamatokat. Innentől fogva az ismételten csak válaszelkerülő alap közhelygyűjteményed értelmét veszítette, kár volt ennyit írnid megint.
A kezelési költséges kérdésemre pedig várom a választ.
(Emlékeztetőül azoknak, akik 2-3 éve nem olvastak itt: Manci akkor hosszú ideig tagadta, hogy devizahitel esetében bankváltásnál oda-vissza bukná az adós a teljes hitelösszegre a deviza vételi és eladási spreadet. Erről először csak "megfeledkezett", majd topicokon és napokon keresztül tagadta, hogy lenne ilyen, azóta se ismerte be, hogy tévedett)
Ha adsz emailcímet átfaxolom az enyémet: pont a 2-szerese lett 2009-ben a kezelési ktg, mint volt 2008-ban. (1%-ról 2-re emelték, mindezt persze CHF alapon).
Tény, tehát értelmetlen mellébeszélned.
Törölt felhasználó2013. 04. 17. 22:06
#83
Hát ha te ezeket továbbra is fenntartod, akkor nincs értelme tovább vitázni. Aki szerint a lejárati transzformáció miatt van árfolyamkockázat és 40 évig nem volt jelentős árfolyamelmozdulás, az szerintem vitaképtelen egy gazdasági fórumon.
"Ezért van árfolyamkockázat, ha eredetileg a forrás és a hitel lejárata azonos lenne, nem lenne lyen kockázat."
"Az egyoldalú szerződésmódosítás kockázatkezelési eszköz, amely a futamidő alatti árfolyamváltozást hivatott kiegyensúlyozni."
"A devizahitelezés nem jogi és nem banki probléma. Ha nem lett volna válság"
"...több mint negyven évig az árfolyamok és az egyéb kockázatok meghatározott szűk keretek között mozogtak"
Ezt azok után te mondod, hogy ilyen üvöltő butaságokat írtál?
Nézzük csak a két legdurvábbat:
1. Szerinted, a lejárati transzformáció miatt van árfolyamkockázat. Na ebből eleve hülyeség az árfolyamkockázat, hiszen az a bankoknak nincs. De enélkül is blődség, amit írtál, mert e szerint egy csak Ft betéttel és hitellel rendelkező banknál is lenne árfolyamkockázat, hiszen a lejárati idők ott is eltérnek... Az, hogy még most se érted, hogy ez a szöveged mekkora butaság, az mindent elárul...
2. Szerinted 40 évig nem volt jelentős árfolyamelmozdulás. Ehhez komment se kell, nézz meg bármelyik pénzügyi oldalt, ahol chartok vannak. Lépj a quote.yahoo.com-ra, aztán írd be a devizakereszteket és máris láthatod, mennyire nem igaz, amit írtál.
És akkor a kamatokról nem is beszéltünk, amik 10-40 évvel ezelőtti idő között sokkal szélesebb tartományban mozogtak, mint válsággal együtt az elmúlt 5-6 évben.
Egyébként a múltkori vitánkban ugyanígy nem voltál hajlandó elfogadni a tényt, hogy bankváltásnál a devizahitel adós a teljes tőketartozásra bukja a vételi/eladási spreadet.
A rossz felelőtlen hitelkihelyezés miatt bekövetkezett költségnövekedés nem tekinthető váratlan előre nem kalkulálható költségnövekedésnek. Ez a bank kockázata kell hogy legyen. Nem muszáj minimálbéres vállalkozóknak minimális ingatlanfedezettel hitelt adni, de égis megtették. A rossz döntéseikből származó veszteségüket TERHELTÉK RÁ A JÓ ADÓSOKRA ezért kellett folyamatosan kamatot emelni MÁR 2008 ELŐTT IS. Idő hiányában nem szeretném ezt a vitát folytatni lehet itt mantrázni marhaságokat, attól még nem lesz igaz.
Manci még mindig nem tudott választ adni:
1. Hogy mi indokolta a kezelési költségek emelését?
2. Hogy mire alapozta azon nyilvánvalóan blőd állítását, miszerint az árfolyamok és egyéb hitelezéshez kapcsolódó tényezők 40 évig stabilak voltak? (mikor a tény az, hogy az árfolyamokban is volt akkora mozgás, mint a válság óta, a kamatok pedig még szélesebb tartományban mozogtak).
3. Hogy miért állítja azt, hogy a bankoknak árfolyamkockáuata van és, hogy ez a lejárati transzformáció következménye? (miközben nincs közvetlen árfolyamkockázata és egyébként sem eredményezhetné ezt a lejárati transzformáció, hoszen az hazai fizetőeszköz alapú betétek, hitelek esetében is megvan).
Azért jó lenne, ha a valóságot is néznéd: számtalan jelentés, vizsgàlat igazolja, hogy a törlesztőrészletek nem emelkedtek jobban, mint a forrásköltségek, sőt, azért, hogy fizetõképes maradjon az adós, sok esetben még azt sem érte el. Szó sem volt rossz döntések miatti költségáthárításról, ezt cáfolja minden vizsgàlat.
A kamatváltozások - mind a csökkenés, mind a növekedés - normatív, vagyis egyaránt vonatkozik a jó és a rossz adósok rá. Ha bemész a boltba venni egy zsömlét , nem kapsz olcsóbban semmit arra hivatkozva, hogy jó vevő vagy. A bankok is a terméket árazzák, nem az adósokat.
Látod ezt is csak bolsevista módon lehet megindokolni: azokat az extraprofitokat, melyet globálisan a bankok vesztettek (pl. Lengyelországban) extra-extraprofittal pótolták lokálisan Magyarországon.
De félretéve a tréfát a <áthúzva>rubel</áthúzva>forintelszámolással úgy "megmentették" a devizahiteleseket, hogy a Hpt-ben még mindig ott van az egyoldalú szarződésmódosítás lehetősége. ;(
Szvsz senkinek nem volt kötelezô hitelt felvenni.
A bank adta a pénzt a feltételeket szerzôdésben foglalták(Mindenki aláírta és boldog volt), egy darabig.
Volt olyan aki az ingatlan érték felbecsülésére plusz pénzt ajánlott fel,hogy több pénz kapjon.
Én forint hitelt vettem fel két könyvelôvel beszéltem a hitelrôl a forint alapú hitelt javasolták.
Amikor Én 6% kamatot fizettem a dev hitel 2% Volt.
A 15 évbôl még van kb 5 év 5000000 huf 10000000 kell visszaadni.
Hát......
Hát igen, devizahitelre több forintot és olcsóbban lehetett felvenni. Egészen 2011 végéig ugyanaz a forintértékű hitelért kisebb törlesztőrészletet kellett fizetni, válságostól, árfolyamkockázatostól, mindenestől.
A válság sem extra, sem semmilyen profitnövkedést nem hozott a bankoknak. Az árfolyamvltozás miatt ugyanazért a devizáért többet fizet az adós forintban, a bank meg ugyanannyit a forrásért devizában.
Még véletlenül sem a feltett kérdésre válaszolsz.
Ezek szerint nem tudsz válaszolni?
(Ez nem vita, hogy beírsz valami tetszőleges demagóg marhaságot, melynek nincs köze a kérdéses témához.)
Azért az érdekes, hogy az általad emlegetett "masszív közgazdasági tanok" miért is nem alkalmazódtak például a sokkal demokratikusabbnak tartott - egyébként szintén volt komcsi és nem nyugati - Lengyelországban? És miért pont az ellenkezője következett be?
Elárulom: úgy, hogy az általad is említett demagóg kijelentésnek nincs köze e tárgykörhöz, amit most tárgyalunk.
Azon kívül, hogy nem a devizakockázat volt (és még mindig van) a kérdés, nagyon mellélőttél, mert az olyan járulékos költségeken, mint a titkárnők fizetése pont profit termelődik a deviza relatív felértékelődésével, mivel (törvényileg) devizában számolják el, de forintban fizetik... és ráadásul ugyanannyit fizetnek és nem növelik a titkárnő fizetését az árfolyamváltozás függvényében... sőt az igazgatóét sem valószínű.
Úgyhogy én is megismétlem a kérdést, amire kíváncsi vagyok: a banki kezelési költség emelése mivel indokolható (mondjuk a lengyel csökkenéssel összevetve)?
(És maradjunk annyiban, hogy ezt a devizakockázat, ami az ügyfélé, nem befolyásolja... legalábbis olyan irányban, mint próbálod elhitetni, nem.)
Te most ki vagy? Mert hozzászólásaidban pénznyelő visszhangzik, egyetlen önálló gondolatod sincsen, sőt, még az általa feltett kérdést is ismét és. Te nyilván egy klón vagy, de ügyesen csinálod...
Ezért neked válaszolok. Lengyelországban más volt a szabályozás és a lengyel piac sokkal nagyobb és masszîvabb, ott megcsinàlták azokat a reformokat, amelyeket mi nem (1996-2013). Csak nézzél utána, mielőtt megmondod a tutit!
Te miről beszélsz a bérköltségek esetén? Legjobb tudomásom szerint a legtöbb ( ha nem minden) banki alkalmazott forintban kapja a fizetését, s a vizsgálatok szerint ( volt bőven!) a törlesztőrészletek, legfeljebb a kockázati költségekkel növekedtek.
Arról pedig fogalmam sincs, pénznyelő hol banktól, mindenesetre nincs tudomásom, hogy ablakok többsége emelt volna 2008 ősze óta a kezelési költségen. Miért is tette volna? Elég volt, hogy akockázatemelkedés miatt nem tudták azadósok fizetni a tartozást, miért akartak volna még több céltartalékot képezni? Nem azért van annak, hogy kincses szén ügyfelével és ezzel magával is!
"Arról pedig fogalmam sincs, pénznyelő hol banktól, mindenesetre nincs tudomásom, hogy ablakok többsége emelt volna 2008 ősze óta a kezelési költségen."
Raifeissen. Amúgy nézz körül a neten. Egyrészt minden bank devizában denominálta a kezelési ktg-t is. Ami már önmagában megkérdőjelezhető. Mástészt sok helyen emeltek a kezelési ktg-en 2008 után (évi 0.5-1.5%-ról 1-2.5-re emelkedtek tipikusan).
Egyszóval mégsem tudsz egyéb indokot adni azon kívül, hogy "csak", mert szabad volt.
"piac sokkal nagyobb és masszîvabb"
"Annyira", hogy pl. a CDS-változás az adott kérdéses időre vonatkoztatva azonos mértékben változott a két országban.
Itt mégis kamatot emeltek a CDS-re hivatkozva, amíg ott kamatot csökkentettek.
"Te miről beszélsz a bérköltségek esetén? Legjobb tudomásom szerint a legtöbb ( ha nem minden) banki alkalmazott forintban kapja a fizetését"
Pontosan erről. Az ügyfelek számláján pedig devizában volt ez a költség is eredetileg deklarálva. (Ráadásul ezt törvény írta elő.) azaz, ha a forint romlott, akkor automatikusan nőtt az alkalmazottak fizetésére szánt összeg forintban. (Pedig ez a költség is nyilván eredetileg is túl volt számlázva, mert számolni kellett - "teljes joggal*" - egy forinterősödéssel.)
* habár a banknak ott az egyoldalú sz.módosítás lehetősége, az ügyfélnek meg nem. (A törvényre visszatérve, most is megvan... viszont "qrvára megszigorítva", mert most már meg van jelölva vagy 3-4 dolog, amire alkalmazni lehet pl. pont kamatok :DD, a többi ilyet meg nyilván magába a szerződésbe kell belefoglalni és megintcsak lehet.)
Azaz a banknak egy forintgyengülés nemhogy veyzteséget, hanem épphogy nyereséget okozott a költségek területén, azaz lefelé kellett volna menni.
"Egyrészt minden bank devizában denominálta a kezelési ktg-t is. Ami már önmagában megkérdőjelezhető."
Ezzel vitatkoznék. Mármint nem a "jogosságról", hanem a jogosságról, ugyanis törvény írta elő, hogy így kell eljárni.
Abban persze igazad van, hogy az elkészítésénél nyilván ott voltak a bankok is és nem hallottuk, hogy tiltakoztak volna. Persze mivel ott az egyoldalú sz.módosítás lehetősége, nincs is miért, mert a bank nem bukhat, csak az ügyfél.
Amennyíben a Lehmann ügyvéd által elkezdett perekről van szó ott VESZÍTETTEK A DEVIZAHITELESEK.
Köszönhetően a rosszul megírt keresetlevélnek.
Egyedi esetekben van már olyan per megnyerve másodfokon . Viszont több dologra terjeszkedik ki ,mint ami jogos - szvsz - ezért ez ügyekben a Kúria EU unios állásfoglalást kért.
Egyes esetben , ahol nem lett per tárgya a CHF/EUR/HUF árfolyam , csak a meg nem hirdetett rejtett költségek és egyoldalú emelések lettek megkérdőjelezve KÖZÖS MEGEGYEZÉS SZÜLETETT. Persze ehhez komoly jogász és igazságügyi-pénzügyi szakközgazdász vélemény segítség kellett a Bíróság részére.
Na ezek nem lesznek BULVÁR CIKKEK ALANYA mert a megállapodáshoz titoktartás is tartozik.
A devizában nyilvántartott kölcsönszerződés alapján a pénzügyi intézmény köteles az adós által igényelt forintösszegnek megfelelő devizát az adós rendelkezésére bocsátani azzal, hogy mind a kölcsönösszeg folyósítása, mind pedig a kölcsön törlesztése – az irányadó devizaárfolyamon átszámított – forintösszeg megfizetésével történik. Ebből következően a forint árfolyamának változásából (gyöngüléséből vagy erősödéséből) eredő kockázatot teljes körűen viselni az adós tartozott.
Ettől az egyszerű közgazdasági ténytől tekintette el a lengyel szabályozás, amikor limitálta az ügyfél kockázatát. Ez - ha tetszik, fogyasztóvédelmi szempontból - eltérítette a rendes üzleti kockázatok rendes viselésének törvényszerűségétől a konstrukciót. Magyarországon ilyen szabály nem volt, itt apiacszerű kockázatviselési szabályok érvényesültek. Emiatt Lengyelországban a CDS változása is másként jelentkezett.
Jogszabály 2010-ig a tőkeösszeg százalékában kifejezve írta elő a kezelési löltség számítását, ezért a kezelési költséget - devizahitel esetében - csak devizában lehetett felszámolni, vagyis megint zöldeket beszélsz.
A Kúria kérdései álkérdések, egy pályakezdő meg tudja válaszolni, márha nem nehezedik rá nyomás.
"meg nem hirdetett rejtett költségek" márprdig nincsenek, ilyet még a Kúria sem mondott. A Kúria a hoizzá értő banki szakjogászok és szakközgazdászok segítségét elutasította, ezért is olyan a vélemény.
Devizahitelesek nyertek pert - Évek óta folyt jogtalan kamatemelés
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=182504