Jövő év végéig 410 felső kategóriás személygépkocsi szállítására írt ki közbeszerzési eljárást a Miniszterelnökség Közbeszerzési és Gazdasági Igazgatósága. A felső kategórián belül 7., 8., 9. néven három csoportot különböztettek meg, különbség azonban csak a motor növekvő teljesítményében van.
Valamennyi autónak hosszabbnak kell lennie 4.95 méternél, rendelkeznie kell blokkolásgátlóval, kipörgésgátlóval és oldallégzsákkal.
A 410 autó beszerzése nyomán próbáltunk utána járni, hogy milyen autók férnek be a Miniszterelnökség által definiált felső kategóriába. Hosszú és kitartó kutatásunk eredményképpen feltérképeztük a számításba jöhető autók hosszát. Első a kategóriahatárokat figyelembe nem vevő naiv próbálkozásunk a Passat hosszát vizsgálta, azonban döbbenten vettük észre, hogy az autó meg sem közelíti a kívánt méretet. Ennek nyomán fantáziánk határtalan lett, s bár az elején még próbálkoztunk pár elfogadható méretű autóval (Audi A6, Mercedes E-osztály, BMW 5) rá kellett ébrednünk, hogy a 410 autót csak a legnagyobbak közül lehet kiválogatni. A közbeszerzésen tehát teljesen felesleges bennragadt Suzuki készlettel indulni, egyértelműen a méret a lényeg.
Még szerencse, hogy a S osztályból (Mercedes) nem kell a hosszú verziót választani, a 495 centimétert még a normál változatnak is sikerül meghaladnia. Audiból is az A8-as kategória elégíti ki a hatalmas méretigényt, miközben BMW-ből is csak a legjobb modell jöhet szóba. A pályázatot kiírók a Lexus-t nem tudták kiírni a közbeszerzésből, azonban valószínűsíthető, hogy mivel az ár és fogyasztás csak 35%-ban számít a japán csúcsmárka nem sok eséllyel indul a harcban.
Az autók hosszát vizsgáló felmérésünkön túl bele sem mertünk gondolni, hogy ki alá kerül 410 darab mondjuk S osztályú Mercedes.
Tavaly Magyarországon 1,075 Audit, 906 Mercedes-t, illetve 751 BMW-t adtak el, gyaníthatóan többségében a kisebb modellekből.
Rendeljenek az oroszoktól volgákat. Az szerintem eleget tesz a 495 centis kritériumnak és elegáns is. Ráadásul ennyivel tartoznának nekünk az oroszok az elmaradt kamatokért.
Törölt felhasználó2003. 03. 12. 13:36
#13
Minden bizonnyal a portfolio eredeti értesülése volt pontatlan. A Magyar Nemzet (!) mai híre szerint a 410 autó össz-beszerzési ára kb. 3,2 milliárd forint lesz és a 410 kocsiból csak tíz lehet "szigorúan véve luxuskategóriájú". Az más kérdés, hogy a kormányváltás óta 1550 állami autót már kicseréltek...
Én se láttam sehol. Mindegy a média FÜGGETLEN ÉS OBJEKTÍV. Aki pedig ezt megkérdőjelezi, az egy nem is tudom micsoda! Még egy kapcsolódó hír: Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat, adatai szerint nagy különbségek figyelhetők meg a munkaköltségekben még az uniós tagállamok között is. Jelentős az eltérés a munkaköltség összetételében is.
Az egy munkaórára számított átlagos munkaköltség az unió tagországai közül Portugáliában a legalacsonyabb (8,13 euró), Görögországban és Spanyolországban valamivel magasabb, ám e három tagország áll a EU-lista utolsó helyein. Az EU-tagok közül a munkáltatónak Svédországban (28,56 euró), Dániában (27,1 euró) és Németországban (26,54 euró) kell a legtöbbet fizetnie a munkavállaló egy órányi munkájáért. A tagjelölt országokban jóval kevesebb a munkaköltség, ám itt is jelentős eltérések figyelhetőek meg: Míg Cipruson (10,74 euró) és Szlovéniában (8,98 euró) magasabb a munkáltató költsége, mint az ebben a tekintetben EU-sereghajtó Portugáliában, addig Bulgáriában (1,35 euró) és Romániában (1,51 euró) a munkaadó a svédországi költség körülbelül 5 százalékát fizeti ki. Magyarország ebben a statisztikában 3,83 eurós értékével a középmezőnyben helyezkedik el. Eltérés figyelhető meg abban is, hogy a munkaköltség mekkora arányát teszi ki a munkabér és mekkorát a munkáltatói járulék. Érdekesség, hogy Magyarország e tekintetben a lista végén áll, ugyanis nálunk a legmagasabb a munkáltató járulék (a teljes munkaköltség 30 százaléka.), míg a munkabér csupán az összes költség 67,1 százalékát tette ki. A nyugat-európai országok közül a Dániában (8 százalék) és Írországban (12,4 százalék) a legkisebb a munkáltatói hozzájárulás aránya, Svédországban a legmagasabb (29,6 százalék), ám utóbbi érték is kisebb a magyarországi számnál. (forrás: Index, jobpilot)
Azért emlkészem rá, hogy mekkora balhét csinált kb. egy éve a sajtó Mikola István nem létező luxuskocsi beszerzéséből (amikor is egy A8-ast kartak beszertezni hónapokkal korábban, de végül is elálltak tőle, mondván, hogy egy mioniszternek az túl luxus lenne). Aztán a sajtó ebből a meg nem történt üggyel foglakozott hetekig. A tegnapi Híradókban viszont nem találokztam a témával. Még jó, hogy van portfolio.hu, meg MNO...
Az előző kormány idején is fel voltam háborodva, mikor a Passat-okat, meg a Vectra-kat tették a fenekük alá, majd mellettünk a Nemzeti Kulturáális Ökörség Minisztériuma előtt parkoltatták azokat, amiket éppen nem törtek meg, de azért ez már tényleg sok! Ráadásul szerintem a mostani 3 éves Passat-okat meg vagy jó fél misiért osztogatják majd egymás között!
Törölt felhasználó2003. 03. 07. 09:08
#9
Na most hány minisztérium is van? azokban hány miniszter, helyettes, államtitkár? és a többit ki kapja? egyébként azért 495 és nem 485, hogy a Feton kivételével a többi nem arcpiritóan luxusautót kizárják. Amcsi és japán a vám miatt nem versenyképes, a nettó árra 50 % a különbség a járulékok miatt az Eu-i javára. Én még emlékszem a Ford Transitos közbeszerzésre, amikor a tengelytáv alapján lehetett kizárólag azt beadni a pályázatra... Sum: Egyik kutya, másik eb.
Az előző kormány idején hogyhogy nem vizsgálta ezt a kérdést senki??? Vagy csak én nem tudok róla! Világosítsatok fel légyszi (tényleg semmit nem tudok a dologról)
Törölt felhasználó2003. 03. 06. 17:23
#7
Finom járásu kocsik szükségesek, nehogy az üvegzsebek összetörjenek, és kihulljon belõlük a baksis.
Egyszerűen FELHÁBORÍTÓ!!! Nem azért adózom szarrá magam, hogy az összes pártfunkcionárius áttehesse a nagy valagát a csajkákból és Volgákból a luxusmercikbe, miközben esténként meg bemondják az általuk ellenőrzött médiákban, hogy adakozzunk, mert nincs pénz se oktatásra, se egészségügyre se sportra, csak luxuskocsikra!!! Hogy Torgyánt (bár nem szimpatikus az ürge)idézzem : A Kormány mondjon le!!! Eko jelentkezz! Eko! Könyörgöm!
A VW Passat nem fér bele a méretbe, de a VW Phaeton igen. Nem szabad megfeletkezni a Maybach-ról sem, sőt az amerikai Chrylerekről és a Jaguarról sem !
495 cm
Ugrás a cikkhezValamennyi autónak hosszabbnak kell lennie 4.95 méternél, rendelkeznie kell blokkolásgátlóval, kipörgésgátlóval és oldallégzsákkal.
A 410 autó beszerzése nyomán próbáltunk utána járni, hogy milyen autók férnek be a Miniszterelnökség által definiált felső kategóriába. Hosszú és kitartó kutatásunk eredményképpen feltérképeztük a számításba jöhető autók hosszát. Első a kategóriahatárokat figyelembe nem vevő naiv próbálkozásunk a Passat hosszát vizsgálta, azonban döbbenten vettük észre, hogy az autó meg sem közelíti a kívánt méretet. Ennek nyomán fantáziánk határtalan lett, s bár az elején még próbálkoztunk pár elfogadható méretű autóval (Audi A6, Mercedes E-osztály, BMW 5) rá kellett ébrednünk, hogy a 410 autót csak a legnagyobbak közül lehet kiválogatni. A közbeszerzésen tehát teljesen felesleges bennragadt Suzuki készlettel indulni, egyértelműen a méret a lényeg.
Még szerencse, hogy a S osztályból (Mercedes) nem kell a hosszú verziót választani, a 495 centimétert még a normál változatnak is sikerül meghaladnia. Audiból is az A8-as kategória elégíti ki a hatalmas méretigényt, miközben BMW-ből is csak a legjobb modell jöhet szóba. A pályázatot kiírók a Lexus-t nem tudták kiírni a közbeszerzésből, azonban valószínűsíthető, hogy mivel az ár és fogyasztás csak 35%-ban számít a japán csúcsmárka nem sok eséllyel indul a harcban.
Az autók hosszát vizsgáló felmérésünkön túl bele sem mertünk gondolni, hogy ki alá kerül 410 darab mondjuk S osztályú Mercedes.
Tavaly Magyarországon 1,075 Audit, 906 Mercedes-t, illetve 751 BMW-t adtak el, gyaníthatóan többségében a kisebb modellekből.