Dúl a brókerbotrány, mellyel kapcsolatban az MNB alelnöke a parlament gazdasági bizottságának keddi ülésén beszélt. Windisch elmondta, hogy mintegy 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki a Quaestor, mely ráadásul a Buda-Cashhez...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195
"Jogosan merül ugyanis fel a kérdés, hogy miként lehet az, hogy ezen intézmények éveken át - esetenként több felügyeleti vizsgálaton átnyúló időszakon keresztül - jogszabály ellenesen működjenek és olyan mértékű veszteséget termeljenek, hogy milliárdos nagyságrendű hiány keletkezzen a gazdálkodásukban, illetve az ügyfelek számláin? A felügyeletet jelenleg ellátó MNB szerint az ok az eltérő vizsgálati stratégiában és módszerekben keresendő. Az MNB felügyeleti szóvivője, Binder István felfedte, hogy módszerük újdonsága az, hogy nem a pénzügyi intézmény által szolgáltatott adatokat ellenőrzik önmagukban, hanem annak saját rendszeréből próbálják a szolgáltatott adatokat ismételten előállítani - és ezt nem sikerült legutóbb sem a Buda-Cash Brókerház Zrt. “f. a.”-nál, sem pedig a QUAESTOR Financial Hrurira Zrt-nél, ami a már ismert intézkedéseket eredményezte. Azonban megítélésem szerint felvetődik ezáltal a kérdés, hogy a korábbi - a PSZÁF által folytatott - felügyeleti gyakorlat módszerei és stratégiái nem lettek volna alkalmasak a problémák feltárására olyan szinten, ahogyan azt a jogszabályok megkövetelik? Amennyiben a kérdésre igen lenne a válasz, az komoly felelősségi kérdéseket is felvethetne."
Mindenképpen érvénytelen, mert jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésével kötötték, vagy lehet fedezetelvonó is. Nem tudom pontosan az iratok nélkül megmondani, látni kellene az iratokat.
A cégbírósági eljárás teljesen más, mint a klasszikus polgári bírói eljárás, nincs tárgyalás, iratok alapján dönt. (Nem veheti figyelembe a médiából tudott, ismert tényeket sem, csak és kizárólag az iratok alapján dönthet.)
Te hülyének nézel - de majdnem mindenkit ezen a fórumon, ahogy látom -, de ezt írtad:
"...a közbiztonság állami feladat, de ettől még nem jár állami kártérítés, ha ellopják a kocsidat..."
Tényleg úgy érzed, hogy párhuzam vonható a két ügy közé? Mert akkor nagyon leegyszerűsíted a dolgokat. A jogalkalmazás SOHA nem ilyen egyszerű, minden ügy más és más, még az is, amiről az ember azt gondolja, hogy egy kaptafa. Ott is kiderül sokszor, hogy ja...itt van egy momentum, ami teljesen más megvilágításba helyez mindent...
Az állami pénzügyi felügyelet mulasztott, amikor nem vette észre ezt a csalást 2007 óta, pedig többször is ellenőrizte a Q-t, most tényleg nem írom le, hogy mikor és miért, mert már 1000x leírták.
A rendőrség viszont nem ellenőrzi Mo. összes autóját, nem őrzi egyiket sem, nincs ezzel kapcsolatban semmilyen jogszabályi kötelezettsége. (Ha ellopják, és volt biztosításod: fizet a biztosító.:-)
A jogszabályalkotás - állami feladat - akár jogalkotási hiba miatt is perelhető az állam, lehet, hogy te ezt nem tudtad, de már van rá példa.
Jogszabály végrehajtása - állami szervek feladata. Ha nem a jogszabálynak megfelelően látják el a feladatukat, és ezzel - egészben vagy részben - kárt okoznak, felelősség terheli őket. Ilyen perre viszont számtalan példa van.
A felelősség kérdését ő is feszegeti, értékpapír jogász.
Nyilván nem kérdezhettem meg a Mo-on dolgozó összes jogászt, nem ismerem az összes kollegámat, ez tény.:-) Lehet érvelni pro és kontra, de esélyesebbnek - jogilag védhetőbbnek - tűnik az szerintem és a kollegáim (bírók, ügyészek, ügyvédek, egyetemi tanárok) szerint, amit már leírtunk. Nem könnyű, nem egyértelmű, mert ilyenre még nem volt példa, ezért kínlódtak ezzel a BEVA által felkért jogászok is.
Nyilván nem kérdezted meg az összeset, hogy ezt így kijelentsd, de feltételezem, hogy reprezentatív mintával sem rendelkezel ezzel kapcsolatban. Maradjunk annyiban, hogy a nyilatkozó ügyvédek, jogászok között te többet véltél felfedezni aki így gondolja, mint aki nem. (amiben amúgy semmi meglepetés nincs, mert aki azt gondolja, hogy nem, leginkább nem szólal, nem szólaltatják meg, aki viszont azt gondolja, hogy igen, az saját érdekből hangos). És még csak ők se biztos, hogy valójában komoly esélyt látnak, lehet, hogy inkább csak pénzt a sok ügyfélből...
Nem mellesleg ezt gondolták sokan a rabok által indított kereseteknél is, aztán jól pofára ejtette őket az EU. Az is állami jogkörben okozott kár, ezért kell fizetnie az államnak. Az még megfoghatatlanabb dolog, mert nincs kézzelfogható vagyoni kár, csak nemvagyoni kár az elszenvedett "sérelmekért". Egyre több az állam ellen indított per különben.
150 milliárdnyi fiktív kötvényt sózott el a Quaestor
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=211195