és a nyomda most value investing szempontból kerülendő. de más szempontból van egy stabil cég kap mellé 7% hozamot és lassacskán a cég értéke is nő. külön kiemelendő hogy választás nélkül is jönnek a számok. nem egy bomba befektetés de cserébe kisebb kockázatú. aki ilyet akar az vegyen ilyen áron is, aki nem az vegyen commerzbankot, pannergyt :-)
Bármely stratégia a kockázatokat igyekszik kiszűrni, és valamilyen hozamot megcélozni. Soha nem mondtam azt, hogy valami mindig jó, hogy valamilyen mozgás megjósolható, vagy egy befektetés rossz. Legfeljebb azt, hogy bizonyos szempontok szerint valami kerülendő vagy sem.
nem véletlen hogy meg tudsz élni belőle, de azért nem mindig jó az "ivanov" formula. lásd richter anno 4 ezernél is azt mondtad hogy nem jó befeketés...
Máshogy közelítjük meg a dolgokat, te nem fogadod el az enyém, én nem térek át a tiédre, attól mindkettő lehet kerek rendszer, ennyi. A value investing elveit kár kritizálnod, mert attól azok még működnek.
"Ha nekem nincs igazam, akkor nem tudom, hogyan tudok ebből megélni" - azért mert 6 éve bull piac van és te meg csak longolsz. A másik pedig a kettő nem zárja ki egymást, csak épp a te elméleted bizonyos időszakban egyszerűen nem működik illetve a befektetési terméket egy nagyon szűk csoportjára használható.
" és ne érdekelje őket, hogy milyen számviteli teljesítményt mutat fel a vállalat" - ez nem mondta senki. Azt mondtam, hogy a kockázatmentes hozamot kell alapnak nézni és ahhoz mérni minden kockázat/hozam arányt. Azt, hogy hogy választod ki az adott részvényt, mekkora addicionális kockázatért mekkora hozamot vársz el már egyéni preferencia kérdése.
Viszont nekem elég meglepő, hogy a másik topicban tervezitek egy befektetési alap felállítását miközben halvány lila gőzöd sincs, hogy mérik/ hasonlítják össze az egyes befektetési alapokat, hogy működik az egész performance management. Mitől lesz jó vagy rossz egy befektetési alap.
A legdurvább pedig, hogy még egyenesen el is utasítod azt amit mondok.
Persze ha utánanéznél mondjuk a Sharpe névnek akkor rájönnél, hogy az elméletért ami felállítottak és amihez részben kapcsolódik a Sharpe ratio is közgazdasági Nobel díjat kaptak (többen voltak) 1990-ben és talán megértenéd, hogy mit próbálok itt elmagyarázni, hogy hogyan illeszkedik az egész egy nagy rendszerbe.
Én az látom, hogy belemélyedtél ebbe a value investmentbe ami mondjuk részben lefedi a befektetések pár %-át és az összes termékre próbálod ráhúzni. Gyakorlatilag azt állítod, hogy ami nem hoz 9%-ot azzal nem is érdemes foglalkozni az részvény "kuka". Azért a világ nem ilyen egyszerű. A 3.5%-os 10 éves kötvény vagy épp a 3 hónapos 1%-os DKJ meg a 9% között elég széles spektrumban vannak a befektetési termékek ezek között pedig jelentős arányban vannak részvények is.
Ha nekem nincs igazam, akkor nem tudom, hogyan tudok ebből megélni, és miért működik még mindig az, amit ez a Graham nevű ürge leírt 60 évvel ezelőtt.
Rád hagyom. Ha arra biztatod a többségében laikus fórum olvasókat, hogy egy részvényt hasonlítsanak a bankbetétekhez, és ne érdekelje őket, hogy milyen számviteli teljesítményt mutat fel a vállalat, te dolgod, miért ne tehetnéd. Én csak csendben remélem, hogy nem hallgatnak rád.
A japán indexszel egyetértek, egyebek közt azt küszöböli ki a biztonságosnak tekinthető országok közötti diverzifikálás szabálya, de tudom, ezzel sem kell foglalkozni. :)
Aztán persze a risk free rate is más és más instrumentenként. Mondjuk a kötvényeknél és CDS-eknél egyszerű, mert a lejárathoz nézik és kész is. Azaz egy 3 éves kötvénynek egy három éves állampapírt raknak benchmark bondnak és kész.
Az osztalékos részvényeknél valahol 5 és 10 év között szokták nézni, inkább 10. Részvénynél meg mindig az időtávjának megfelelőt válasszon.
Mert én írom az igazat, ehhez pont értek :)
"Kockázatmentes hozam pedig nincs, legfeljebb alacsony kockázatú. " - de van :). Gondolj bele. Egy állam nem mehet csődbe a saját pénzében (kivéve az Eurós de az más tészta, elbaszott kombináció az egész) mert mielőtt csődbe menne simán elkezdené nyomtatni a pénzt amitől a kockázat mentes hozam szépen lekövetné az inflációt és ugyanott vagyunk ahol előtte. Nem 2%-ot kell megverned hanem 20%-ot. Viszont ebbe a 9%-os átlagos index hozamod (ami persze minden indexen más jelent) nem igazán illik bele. Mondjuk vehetjük az Nasdaq-ot ami pont ott van mint 15 éve. Vagy veheted a japán indexet ami a mocsárban dagonyázik 25 éve.
A probléma ott van, hogy te a kiválasztást (value investing) kevered össze a performance managementel. A kettő nem ugyanaz. Valamihez hasonlítanod kell ami stabil, ez pedig csak a risk free rate lehet.
Írtam, hogy nem kell egyetértenünk, de attól még nem kell úgy írnod, mintha te írnál egyedül igazat. :)
Két infót újra leírok, ami a te levezetésed befolyásolja: a részvényindex hosszútávú hozama 9%. Kockázatmentes hozam pedig nincs, legfeljebb alacsony kockázatú.
Ha az én megközelítésem érdekel, olvasd el az Intelligens Befektetőt. Nem kell egyetérteni vele, de az is kutatásokra épül, és sokkal gyakorlatiasabb, mint bankbetéthez hasonlítani egy részvényt, és nem foglalkozni a számviteli teljesítményével.
De ennek semmi köze a módszerhez. Ez a lényeg. Az index nem mond semmit. Max a lelkedet simogatja ha megvered. Mondjuk melyik indexet nézed? Hogy méred annak a kockázatát? Azt vennéd alap kockázatnak? Ide-oda ugrál. Nem, így nem tudsz számolni.
Pont ezért a kockázat mentes hozamhoz viszonyítanak mindent (részvényt, kötvényt, CDS-t stb.). Olyan ez mint az origó a koordináta rendszerben. Ez alapvető befektetési/közgazdasági matematika.
A lényeg, hogy az addicionális kockázat amit vállaltál vagy vállalsz mennyire hoz addicionális profitot. A Sharpe is pont ezt méri csak hozzá veszi az adott portfólió szórását is. Ha egy portfolio volatilis akkor rosszabb értéket ad rá. Pont ettől olyan kurva jó és hasznos mérőszám. Mert összehasonlíthatóvá teszi mondjuk a te befektetésed akár egy sima kötvénybefektetővel is.
Tehát nem a magas kockázatú részvényt hasonlítasz egy zéró kockázatú dologhoz hanem a profit/kockázat különbözeteket hasonlítod. Baromira nem ugyanaz. Ezért mondod azt pl., hogy ok ott a telekom én elvárok plusz 2%-ot a 10 éves kötvény felett mert ezért a 2%-ért hajlandó vagyok addicionális kockázatot vállalni. Mert ugye problémák lehetnek (és ahogy láttuk a telekom esetén lettek is).
A value investingben fontos szabály, hogy a saját tőkének max. 120%-át, de inkább csak 50-90%-át adjuk egy részvényért, ami a telekomnál kizárta volna a 600 Ft feletti, nyomdánál az 500 Ft feletti vásárlást. A részvények tele vannak az általad is írt kockázatokkal, ezért ilyen biztonsági szabályokkal igyekszünk kezelni őket.
Azért MTEL egyik kicsit más történet. Ott az állam olyan 25-30 forintnyi profitot eltett(tesz) zsebre egy húzással. + Kitekert egy stabil cash flow-t (PRO-M Zrt) hozó előtte 1x évre leszerződött céget a kezéből.
Nem hiszem, hogy ezeket kiláttad a számokból.
Plusz hoztak néhány olyan szabályt amivel még jobban szoktatták le az embereket a telefonálásról (2ft percenkénti adó). Ezeket cseszheted. Kb. ugyanúgy nem látható dolgok mint pl amikor a BP beszopta a Deep Water Horizont.
Ettől függetlenül még így is megállja a helyét az állampapírhoz hasonlítás, mert a 75 forintos osztalék olyan 15-re esett, mégse esett le a részvény 150-200 forintra. A kamatok annyit mentek le, hogy részben kompenzálták az esést. Nyilván aki 800-on vett annak ez nem vigasz, de lehetne 150 is a papír egy 10% 10 éves esetén.
Az osztalékhozamos megközelítésre nevezetes hazai példa az mtel, ami 2005. óta ezer forintról csorgott le 300 Ft-ig, és egy időre az osztalékfizetést is felfüggesztette. Az mtel-t tartották a tipikus osztalékpapírnak. Aki nem figyelte a mögöttes számviteli adatokat, persze, hogy vett belőle, és az utóbbi 10 évben talán évi 1-3% éves hozamot ért el vele.
Úgy már más! :) A modern portfólió elmélet szerint lehet, hogy ahhoz nézik, de én a value investing szemszögéből írtam le a véleményem, ott indexhozamhoz viszonyítunk.
Nem várom, hogy egyetértsünk, ez sem a meggyőzés célját szolgálja, csak a véleményem írom le:
Az index hosszútávú átlaga kb. 9%, tehát a te általad feltételezett -15% egy rövidebb időszak, rövid időt részvények esetében nem ésszerű nézni. Így tehát 9%-ot keresünk meló nélkül.
Továbbra sem tartom logikusnak egy magas kockázatú részvényt az alacsony kockázatú (nem kockázatmentes) kötvényekhez hasonlítani.
Aki 2007-ben 1500 Ft-ért vett nyomdát, pusztán azért, mert jó volt az osztalékhozama, az biztosan nem örült egy évvel később a 600, még pár évvel később a 400 Ft-os részvényárfolyamnál, pedig akkor is kiváló volt az osztalékhozama... épp csak a Ft-ban mért értéke csökkent le. 8 év után most lehet nullszaldós, de közben végig jó volt az osztalékhozam.
Nem beszélek rá senkit semmire, de nézni kell a mögöttes értéket és a mögöttes folyamatokat. Ha a nyomda tartja és javítja az eredményeit, akkor remek befektetésnek bizonyulhat.
A portfolio elméletekben a "benchmark" a risk free rate (azaz az állampapír). Azt nézik, hogy az adott portfólió mennyivel teljesíti túl/alá a kockázat mentes hozamot.
Nem véletlen, hogy a legtöbb hedge fund manager a Sharpe vagy Traynor ratio-t használja a portfólió "jóságának" a mérésére, mindkettő a risk free rate-hez nézi az adott portfólió volatilitását/bétáját.
Ha az indexhez nézed azért is gáz, mert ha mondjuk az index esik 15%-ot te meg csinálsz -5%-ot akkor húú te jó vagyok 10%-al felülteljesítettem az indexet? Hát nem, mert ott a risk free rate amivel kerestem volna mondjuk 2% meló nélkül.
Mellesleg egy klasszikus osztalékpapírnál meg kifejezetten számít az, hogy mennyi kockázatmentes hozam, mert ha növekedés/csökkenés faktor alacsony akkor az árat javarészt a kifizetett osztalék mértéke meg a kockázat mentes hozam (ilyenkor a 10 évest nézik a legtöbbször) számít.
Beermannak ebből a szempontból igaza van. A bekerárhoz nézni az osztalékot viszont nem a legjobb ötlet.
Állami Nyomda