Igen jó a felvetés, szerintem a 2024-ben megtermelt profitott 2025-ben fel kell neki használni , tehát vagy osztalékot fizet, vagy pedig beruház, de azt, hogy továbbvihető-e 2026-ra valamilyen formában az nekem sem egyértelmű.
Számomra (de szerintem mások számára is) az egyik nehezen értelmezhető rész, hogy milyen körülmények között lehet kibújni az osztalékfizetés alól, mert ugye élvezi az adómentességet, de ezt a pénzt az állam visszakapná az osztalékadóból. Ha nem fizet osztalékot, akkor ugye beruházni kell (akkor ebből lesz adóbevétel), de kérdés, hogy milyen mértékben? Legalább akkorában, ami az osztalékfizetés mértéke lett volna? Milyen időszakra érvényes ez? Mert 2024-ben nem volt beruházás...
Most, hogy olvasgattam a SZIT jogszabályt egyértelművé vált számomra, -amit eddig csak sejtettem-, hogy 2024 évben már egyértelműen ez a jogszabály vonatkozott rá, tehát onnan számít a SZIT, amikor SZIT elővállalkozás lett, tehát 2024. január 01.Választ kaptam arra is , hogy miért 25 % alatt vannak a fő tulajdonosok részvényhányadai, ezt is leszabályozza a jogszabály. Érdekes, hogy pl. pénzintézet 10 %-nál nagyobb részesedést nem szerezhet a cégben. Nekem kicsit zavaros a projekt társasággal kapcsolatos rész, de én úgy értelmezem, hogy ez a társaság nem egy konkrét projektre alakult, hanem a jogszabály kötelezi ennek a létrehozására, de erről legalább lehet vitatkozni. :) Az jó hír, hogy az osztalékhoz nagyon is köze van ennek a fogalomnak.:))) Jó lenne, ha a jogban járatosabb kolléga is kifejtené a véleményét, én inkább csak a büntetőjoghoz értek.:) 7) Szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága csak olyan vállalkozás lehet, a) * amely a létesítő okirata alapján, az ügyvezetés előterjesztésében, az elvárt osztaléknak megfelelő mértékű osztalék kifizetésére tesz javaslatot, amelynek elfogadása esetén az osztalékot a számviteli beszámoló jóváhagyását követő 30 kereskedési napon belül ki kell fizetni, azzal, hogy abban az esetben, ha a szabályozott ingatlanbefektetési társaság projekttársasága szabad pénzeszközeinek összege nem éri el az elvárt osztalék összegét, akkor az ügyvezetés a szabad pénzeszközök összegének 100%-át javasolja osztalékként kifizetni, és b) * amelynek – konszolidációba be nem vont társaság esetén – a számviteli beszámolójában kimutatott, visszafizetési kötelezettséget keletkeztető idegen forrásai nem haladják meg a számviteli beszámolójában kimutatott ingatlanok és beruházások értékének 70%-át, és c) * amely – a pénzügyi intézménnyel kötött hitel vagy pénzkölcsön nyújtására vonatkozó szerződés kivételével – nem köt olyan szerződést, nem vállal olyan egyoldalú kötelezettséget, amely az osztalék kifizetését korlátozza, és d) * amely az ingatlanok 10. § (1) bekezdése szerinti piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözetét könyvviteli nyilvántartásában az alkalmazott számviteli politikája szerint, de legalább negyedévente elszámolja a számviteli törvény 57. § (3) bekezdésében, valamint 58–59. §-ában meghatározott, a piaci értékelésre és az értékhelyesbítésre vonatkozó előírások szerint, illetve – amennyiben éves beszámolóját a számviteli törvény 9/A. §-a alapján az IFRS-ek szerint készíti – az ingatlanok értékét az IFRS-ek szerinti átértékelési modell vagy valósérték-modell elveivel összhangban határozza meg, és
e) amely értelemszerűen alkalmazza a 13. § (1)–(2) bekezdéseit.
Igen, íme néhány Alagút Investments Ingatlanhasznosítási Korlátolt Felelősségű Társaság Appeninn-Bp1047 Zártkörűen Működő Részvénytársaság SZENT LÁSZLÓ TÉRI SZOLGÁLTATÓ HÁZ KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG Appeninn BLT Korlátolt Felelősségű Társaság CURLINGTON INGATLANFEJLESZTÉSI KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG BERTEX INGATLANFORGALMAZÓ ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG
Appeninn Holding Nyrt.