Államcsődök leginkább a QE feltalálása előtt voltak. A QE alapvetően megváltoztatta a közgazdaságtant. Minek megszorítani ha lehet pénzt nyomtatni? Az infláció emelkedése még jól is jön az adósság elinflálásához. A dolog számomra egyértelmű: a kisebb ellenállás felé mozdulnak ami a QE.
Szerintem rendkívül jó felvetés! Habár gonolom a kormányok is nyomulnak majd, hogy ők megőrzik, merthogy nemzetbiztonság meg stratégia meg ilyenek, csak éppen a kormányokban meg a hadseregekben valószínűleg kevésbé bíznának meg, mint egy rendes komoly szerződéses védelmi profiban.
Todi 2 lehetőség van. Vagy nyomtatnak, vagy megszorítások. Az adósság kinovese, szerintem már nem opció a világban. Bárki bármilyen tervet mutat be a megszorításra az hazudik. Ha az EKB nem nyomtat, akkor a szélsőbal villámgyorsan fog előretorni. Lehet, hogy szélsőjobbnak nevezi majd magát, de kénytelen lesz balos cselekedetekkel operalni. Lásd OV 16 éve. Lehet, hogy lesz egy hosszú átmeneti időszak, de az allamcsodok időszaka fog jönni. Láttunk már ilyet a történelemben....szép hosszú agonia előtt áll a kötvény piac és a legyengebb országok bizony a végén csődbe mennek. Bármilyen sokk ezt felgyorsithatja.
EUR: Nemcsak a jegybankoknak van szükségük hitelességre 2026. október 7. | Devizák | Antje Praefcke (Devizaelemzés, Commerzbank) A francia államadóssággal kapcsolatos közelmúltbeli aggodalmak rávilágítottak arra, milyen gyorsan nehezedhet az euróra a kormányzati hitelességgel szembeni kétely – még akkor is, ha a figyelem egyértelműen inkább a kötvénypiacra, mintsem a devizapiacra összpontosul. Mindazonáltal azok számára, akik már a 2010-es években is aktívak voltak a piacon, újra felidéződtek az államadósság-válság emlékei: a hatalmas mentőcsomagokra várva töltött hosszú éjszakák és az euró drasztikus gyengülésének időszakai. A hozamkülönbségek (spreadek) tekintetében a helyzet azóta lenyugodott, miután Marine Le Pen, a Front National elnökjelöltje tervet mutatott be a költségvetési hiány kordában tartására. Hogy ez a terv valóban ésszerű-e, azt mások hivatottak megítélni. Általánosságban azonban elmondható, hogy bizonyos euróövezeti országok költségvetési helyzetének rendezése eleve nehéz feladat, és politikailag is népszerűtlen lépés – különösen a jelentős választásokat megelőző években. Ezért kétlem, hogy rövid vagy középtávon alapvető változás állna be a helyzetben. Ugyanakkor már a reformok elindítására és a kiadások korlátozására tett kísérlet is némi hitelességet – és ezáltal átmeneti stabilitást – teremthet, még ha ez a stabilitás valószínűleg törékeny is marad, és az aggodalmak bármikor kiújulhatnak. Eközben az EKB továbbra is szűkszavúan nyilatkozik az euróövezeten belüli hosszú lejáratú hozamokról és a hozamkülönbségekről. Mindenesetre valószínűleg kiváró álláspontra helyezkedik, mielőtt bármilyen, Franciaország megsegítését célzó programot fontolóra venne – különösen most, hogy a helyzet enyhült. A francia államháztartással kapcsolatos aggodalmak azonban csorbították az euró vonzerejét, és valószínűtlen, hogy a közös valuta a közeljövőben visszanyerné régi fényét. Ezzel párhuzamosan az amerikai gazdaság továbbra is ellenállónak bizonyul. A vártnál gyengébb amerikai munkaerőpiaci jelentés nem hagyott maradandó nyomot az amerikai dolláron, és mind az ISM feldolgozóipari, mind a szolgáltatóipari index a növekedést jelző tartományban maradt. Következésképpen nincs ok az amerikai dollár megítélésének felülvizsgálatára, különösen annak fényében, hogy a következő napokban nem szerepelnek a napirenden jelentős makrogazdasági adatok. A ma este megjelenő, szeptember közepi FOMC-ülésről készült jegyzőkönyvet valószínűleg „lejárt lemezként” kezelik majd a piaci szereplők, mivel a jövő héten várható szeptemberi inflációs adatok azok, amelyek valódi iránymutatást nyújthatnak az október végi FOMC-üléshez. Összességében a dollár várhatóan tartja majd állásait, és egyelőre továbbra is nagyobb kereslet mutatkozik majd iránta; bár jelenleg az euró áll a figyelem középpontjában, sürgősen fiskális hitelességet kell teremtenie, ha vissza akarja szerezni elvesztett pozícióit.
Olaszország gazdasági minisztere szerint az ország arra szólítja fel az EU-t, hogy ismerje el az inflációt olyan kulcsfontosságú tényezőként, amely indokolhatja a költségvetési céloktól való eltérést.
Részletekbe nem mentem bele, share countot nézem meg mindenen. Ahol nő a share count, ott azt kockázatként értelmezem, általában erős növekedésre készülő cégeknél normális, hogy amíg elérik a profitabilitást, rendszeresen részvényeket bocsájtanak ki. Évtizedes múltu, nagy kapitalizációjú cégeknél negatív jelként fogom fel. Attól hogy készpénzben is volt osztalék, attól még kibocsájtottak új részvényeket. Ez olyan, mint amikor kibocsájtanak részvényeket, SBC-ként hazaviszik, és buyback-kel visszavesznek ugyanannyi részvényt. Nekem ez negatív jel volt, hogy ekkora vagyon mellett nő a share count.
A Mercedes-Benz csoportszinten 491 700 járművet értékesített a harmadik negyedévben – 6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban; a személygépkocsik eladása 8 százalékkal, 407 200 darabra csökkent, miközben önmagában Kínában közel harmadával esett vissza az értékesítés. A tisztán elektromos hajtású személygépkocsik eladása rekordot döntött, a luxuskategória piaca viszont több mint ötödével zsugorodott, a kishaszonjárművek értékesítése pedig enyhe növekedést mutatott.
Eurós részvények vitasarok