János téves és megtévesztő amit írsz. Nem a DW korlátozta a tőkekivonást hanem a DWS. A DWS pedig nem Reit hanem egy alapkezelő kint nálunk a Hold. Legközelebb nézz utána miről írsz! Nem, a Deutsche Wohnent közvetlenül nem érinti a DWS Group tőkekivonási korlátozása.A két vállalat között alapvető szervezeti és működési különbségek vannak, amelyek miatt a hír nem vonatkozik rájuk:
Eltérő profil és vállalati háttér: A Deutsche Wohnen egy tőzsdén jegyzett lakóingatlan-vállalat (amelynek többségi tulajdonosa a Vonovia SE), és közvetlenül birtokol, üzemeltet, illetve ad bérbe lakásokat. Ezzel szemben a DWS Group a Deutsche Bank alapkezelő leányvállalata, amely nyílt végű lakossági és intézményi befektetési alapokat kezel. [1, 2, 3, 4]
Más likviditási mechanizmus: A pénzkivonási korlátozás a DWS által kezelt nyílt végű ingatlanalapokra (például a lakossági befektetők alapjaira) vonatkozik, ahol a befektetők közvetlenül az alapkezelőtől követelhetik vissza a pénzüket. A Deutsche Wohnen esetében ha egy befektető ki akar szállni, a részvényeit a nyílt tőzsdén értékesíti egy másik vevőnek, így a cég készpénzállományát és működését a részvényesek adásvételei nem apasztják le közvetlenül. [1, 2, 3]
Bár a német ingatlanpiac általános gyengélkedése és a magas kamatkörnyezet mindkét vállalatra negatív hangulati hatással van, a Financial Times cikkében tárgyalt vészhelyzeti intézkedések és korlátozások szigorúan csak a DWS befektetési alapjait érintik. [1]
Mond itt mindenki mindent, de tény, hogy másfél év alatt a Vonovia majdnem a felén van! Másfél éve senki nem mondta, hogy feleződni fog. Úgyhogy, legjobb lenne, hallgatni!
1)Deutsche Wohnen arfolyama beszakadt a 2023 melypontja ala. https://imgur.com/a/Ah68ARz , DW arrol tajekoztatta a befektetoit, hogy korlatozzak a penz kivonasi lehetosegeket (FT szept.22 cikk) Mas REIT cegek is komoly bajban vannak, koztuk nehany nemet real-estate ceg mar totalisan osszeomlott, ami szinten nem jo hir. https://imgur.com/a/bAmVXsB , Lehet optimistanak lenni, de nem erdemes tagadni, hogy a nemet ingatlan piac nagy bajban van. . 2)A kamatok magasak, kulonosen annak erzodnek a zero-kamat korszak utan. De ha hosszu tavon, mondjuk a 1970-es evek ota az atlagos kamatot nezzuk, akkor egyaltalan nem olyan nagyon magasak. Meg mindig az atlag alatt van! Nem erdemes nagy es csodas VNA arfolyam fordulatra szamitani, bar egy 5-8 pontos felpattanas lehetseges. , https://imgur.com/a/oFLMH8z . 3)A Nemet komatok chartjanak rovidtavu projekcioja valtozatlan https://imgur.com/a/kSAEWoZ
Ha indexkövető etf van a háttérben akkor miért 17€-n képezne plafont? Csütörtökön a mélypontról kb onnan oattant vissza és péntek regfel is mikir negpróbált fölé kerülni. Ha etf miatt likvidál akkor nem az lenbe a jó ha feljebb kúszik és ott adok el?
A stock3-on épp ezen a héten volt hirdetve egy ingyenes streamelt előadás az opciók és a market makerek hatásáról és figyelembe vételéről a részvények kapcsán csak sajnos kora délután volt így nem tudtam megnézni.
A market makerek és a certijet áruló bankok nem shortosok. Ők nem akarják sem nyomni sem emelni az árfolyamot. Eladnak egy pénzügyi terméket amelyet ha úgy alakul akkor shorttal lefedeznek a veszteség elkerülésére. Ilyenkor az árfolyamra gyakorolt hatás persze ugyanaz mivel effektive shortolja a részvényt. Nem úgy fogja zárni a pozíciót mint egy valódi shortos. Ők a delta érték alapján folyamatosan adnak vagy vesznek részvényeket. Sajnos mélyebven nem értek hozzá de ha hinni kehet az AI-nak akkor a 17€ opció miatti short a delta miatt most kb 0,5 azaz az opciónak megfelelő részvények kb fele van shortolva. Ha stabilan felmegy 17€ fölé akkor ez kb 0,3-ra esik visdza és 18,5-19€ között kesz a delta 0 tehát addigra kesz az összes 17€ opció miatt shortolt részvény visszavéve. Mégegyszer ez AI válasz sem cáfolni sem megerősíteni nem tudom. A certikről még kevesebbet tudok.
Az a helyzet, hogy van a helyzetre egy reális magyarázat (market makerek és certiket áruló bankok, certiknél nincs vita ott csak a bank lehet az eladó) és van egy nyakatekert (valakik akik nem tudjuk kik és nyomuk sincs 17 alatt adják el a részüket 18-19€-nál ez még eszükben sem volt).Azért megkérdeztem az AI-t: A Vonovia SE (Németország legnagyobb ingatlancége) legnagyobb intézményi tulajdonosai alapvetően hosszú távú, passzív vagy állami alapok, amelyek szinte kizárt, hogy szándékosan 17 € alatti áron pánikszerűen értékesítenék a saját tulajdonrészüket. [1, 2]Ha mégis ilyen nyomott áron történne eladás, az alábbi intézményi kategóriák jöhetnének szóba, meghatározott okok miatt:1. Kik adnák el 17 € alatt?
Kényszerlikvidált vagy tőkeáttételes alapok (Hedge Fundok): Ha egy intézményi befektető komoly tőkeáttétellel (hitellel) rendelkezik, és a piac más részein hatalmas veszteséget szenved el, a hitelezői margin call (pótfedezeti felhívás) miatt kényszeríthetik arra, hogy bármilyen áron likvidálja az egyébként jó minőségű eszközeit is, mint a Vonovia.
Kvantitatív és Trendkövető Alapok (Algoritmikus traderek): Olyan momentum-alapok, amelyek nem a cég fundamentális értékét (NAV/ingatlanérték), hanem kizárólag a technikai szinteket nézik. Ha a részvény árfolyama áttör egy kritikus technikai támaszt, az algoritmusaik automatikusan aktiválják a stop-loss megbízásokat.
Indexkövető ETF-ek (pl. BlackRock / iShares, Vanguard): Ezek a Vonovia legnagyobb tulajdonosaiközé tartoznak. Ők maguktól sosem döntenek az eladásról, de ha a lakossági és intézményi befektetők tömegesen vonják ki a pénzt az európai ingatlanpiaci ETF-ekből (kiáramlás történik), az alapkezelő köteles a mögöttes részvényeket – köztük a Vonoviát is – az aktuális piaci áron (akár 17 € alatt is) értékesíteni, hogy kifizethesse a távozó befektetőket.[1]
Az olyan óriási, ultra-hosszú távú tulajdonosok, mint a norvég állami alap (Norges Bank, amely kb. 14%-ot birtokol) vagy a holland APG nyugdíjalap (kb. 3,7%), szinte biztosan nem adnák el önként ezen a szinten, mivel az ingatlanállomány valós értéke (Net Tangible Assets – NTA) messze ezen ár felett van. A Vonovia legfrissebb hivatalos adatai szerint a BlackRock továbbra is stabilan tartja a pozícióját (kb. 8,0%-on), és a norvég állami alap (Norges Bank – 14,0%), valamint a holland APG (3,7%) sem nyúlt érdemben a csomagjához.
Én realista szemüveget használok: szóval magasabb árszinten még valakik láttak benne fantáziát ezen az ászinten meg már nem. Nincs értelme. Ráadásul ha nagy tulaj lenne akkor a jelentési kötelezettség miatt látszana a részesedés változása.
Van még egy lehetőség, ez persze a rozsaszin szemuvegen keresztül nem látszik. Valki(k) tenyleg nem latnak benne fantaziat még ezen az arfolyamon se. Az okok reméljük nem derulnek ki...
Ráadásul a nagy tulaj ha akarta volna már eledja feljebb. Ezen a szinten nem ésszerű az eladás nekik. Tehát okyan nagyhalat kell keresni az eladások mögött aki vagy nyomni akarja lefeke az árcolyamot vagy pedig shorttal fedezi magát. Ha a magasabb pozîciómat fedezném azt már jóval feljebb megtettem volna. Akkor ki marad logikai alapon? Azok akiket írtam. De ha van más ésszerű ötlet szívesen meghallgatom.
Már írtam. Az elmúlt pár nap a market majerek és mivel németeknél nagyon menbek a certik (sok áttéttellel) ott a kibocsátó bankok pont úgy kell viselkedjenek mint a market makerek. Szerintem ők adták a firgalom javát. A nagy tulajoknak jelentési kötelezettsége van, azt látnánk. A shortosoknak 0,5% felett szintén. Azt is látnánk. A market makerek és a certiket kibocátó bankok viszont láthatatlanok. A firgalom és a fal képzés 17€-nél nem a kicsiktől van hanem olyan intézményiektől akik láthatatlanok (különben látnánk őket a jelentésekben).
Eurós részvények vitasarok