Igen, az importintenzív területek egyértelmű nyertesei lehetnek az erősebb forintnak, és az egészségügy erre nagyon jó példa.Az egészségügyi rendszer rengeteg importterméktől függ:diagnosztikai gépek,CT/MR berendezések,laborautomaták,implantátumok,gyógyszerek,egyszer használatos eszközök,szoftverek,alkatrészek.Ezek ára jellemzően:EUR-ban,USD-ben,vagy részben CNY-ben van.Ha a HUF 10–15%-kal erősebb, az egy több milliárdos beszerzési rendszernél óriási különbség.Például:egy 1 millió eurós gép400-as EUR/HUF-nál: 400 millió Ft,350-es EUR/HUF-nál: 350 millió Ft.Az 50 millió Ft különbség egyetlen berendezésen.Országos szinten ez,kórházi költségvetésben,gyógyszerkasszában,állami beruházásoknálmár százmilliárdos tétel is lehet.Ezért is leegyszerűsítő az a gondolat, hogy „a gyenge forint jó a gazdaságnak”.Attól függ, melyik részének.Nyertes lehet:export,turizmus,bizonyos multinacionális termelők.Vesztes lehet:egészségügy,energiaimport,technológiai beruházás,modernizáció,fogyasztók egy része.A tartós gyenge valuta ráadásul hosszabb távon konzerválhat egy olcsó bérre épülő modellt is. Az erősebb deviza viszont:technológiai fejlesztésre,magasabb hozzáadott értékre,hatékonyságrakényszeríthet.Ezért a túl gyenge valuta nem feltétlenül „nemzeti érdek”, még ha rövid távon bizonyos exportőrök profitálnak is belőle.
Magyar Állampapír tulajok