Persze.

Augusztus van, nyaral - aki tud.
A lakosság hány százaléka nem engedhet meg magának egy évben egyszer sem egy egyhetes nyaralást? Elég jó fejlettségi, jóléti mutató, hiszen az egyszeri nyaralás azért mininum beletartozik a 21. századi fejlett Európában a polgári jólétbe. Legalább egyszeri, de inkább többszöri.
A visegrádi országok egész jól felzárkóztak ebben a nyugathoz, sokat utaznak a polgárok, mindenfelé pénzes lengyel turistákat látni, csak 19-24% nem tud utazni, tehát 10 polgárból 8 már tud, kb. mint Németországban. Magyarország ettől nagyon le van maradva, 39% nem tud egyszer sem nyaralni menni. Egy hétre sem. 10-ből 4 polgár, pont mint Bulgáriában. És az sem vígasztaló, hogy a román adat rosszabb, hiszen nem lehet más cél, mint legalább a lengyel-szlovák szintre felzárkózni, illetve visszazárkózni, ahonnan 16 év maffiaállam rombolása alatt mindenféle mutatókban sikerült leszakadni.
Nem tud egy hétre sem nyaralni menni:
Szlovénia 15,%
Ausztria 17,8%
Csehország 19%
Lengyelország 24,5%
Horvátország 32,6%
Bulgária 39,1%
Magyarország 39,1%
Románia 61,4%
https://ec.europa.eu/eurostat/web/products-eurostat-news/w/ddn-20260730-1

Többet ne menj a napra plizz....igyál sok vizet és ne sört tüskével kombinálva. Az ellen nem véd!!!!

Már ott sincs! Leírták már, hogy a szlovákoknál 1/3 nyi turbina megy mivel ott sincs víz!!!!

https://dex.hu/x.php?id=inxwelove&url=https%3A%2F%2Fwelovebalaton.hu%2Fcikk%2F2026%2F07%2F31%2Fhelikon-strand-szennyezes-tilos-furdes-keszthely
 Balaton lassan OFFon lesz.
Strand zárva!

Katasztrófa, ami idén nyáron a Balatonon történik: az erős forint miatt elárasztják Horvátországot a magyarok – 15-20 százalékos forgalom-visszaesésről beszélnek a vendéglátósok
Az elmúlt évek egyik legrosszabb szezonja lehet az idei nyár a Balatonon a lapunk általunk megkérdezett balatoni vendéglátósok tapasztalatai alapján. A baj óriási, ugyanis általánosan 15-20 százalékos forgalom-visszaesést tapasztalnak a főszezon kellős közepén. Ebben az erős forintot is szerepet játszik: az elmúlt hónapokban ugyanis annyit erősödött, hogy ma sokkal népszerűbb az Adria és Horvátország a magyarok körében, mint bármikor a korábbi években. Ezt a Horvát Idegenforgalmi Közösség is megerősítette a Világgazdaságnak, idén ugyanis 5 százalékkal több magyar érkezett az Adriára tavalyhoz képest.
Lézengő turisták, hétköznap szinte teljesen kihalt strandok, üres büfék és gyér forgalom a máskor zsúfolt főúton – ilyen kép fogadta azokat, akik az elmúlt hetekben a Balatonnál jártak. Bár az időjárás sem kedvezett a nyaralóknak, előbb a hőség, majd a rossz idő szólt közbe, július közepén már igencsak a főszezonra jellemző nyüzsgésnek kellene jellemeznie a magyar tengert. Ehhez képest inkább egy gyenge előszezon hangulatát idézi a forgalom. Úgy tűnik, idén valami megtört a Balatonnál.
Katasztrófa, ami idén nyáron a Balatonon történik: az erős forint miatt elárasztják Horvátországot a magyarok – 15-20 százalékos forgalom-visszaesésről beszélnek a vendéglátósok
Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke is megerősítetette a Világgazdaságnak a személyes benyomásokat. A szakember szerint az év első hat hónapja kifejezetten gyengén alakult, a vendéglátás szinte minden területén visszaesést mértek,
 egyes vállalkozásoknál 20–30 százalékos forgalomcsökkenéssel. 
A szakember hangsúlyozta, hogy a probléma korántsem kizárólag a Balatont érinti. Budapesten is hasonló tendenciák rajzolódnak ki, még a hagyományosan stabil keresletre építő, egyszerűbb vendéglátóhelyeken is. Kovács szerint ebben jelentős szerepe lehet az erős forintnak. A külföldi turisták ugyanannyi euróért ma jóval kevesebb forintot kapnak, így Magyarország számukra drágább úti céllá vált. A magyarok számára ezzel párhuzamosan olcsóbb lett a külföldi nyaralás, ami érezhetően növelte a határon túli desztinációk vonzerejét.
Revuczky Karion, a Szépkilátás Vendéglátó Kft. szakmai vezetője a Világgazdaságnak elismete, hogy a főszezon eddig nagyon rosszul alakul. 
Semmiképpen sem jó a helyzet, teljesen egyértelmű, hogy az erős forint miatt sokan inkább Horvátországot választják
– fogalmazott. 
A szakember elsősorban a keleti Balaton térségére lát rá, amely földrajzi adottságai miatt különösen érzékeny piac: Budapesthez ez a partszakasz fekszik a legközelebb, így hagyományosan könnyen elérhető célpont a fővárosiak számára. Ennek ellenére Balatonakarattya környékén is 10–15 százalékos forgalom-visszaesést tapasztalnak. 
A probléma ráadásul nem csupán a vendégszám csökkenésében jelentkezik. Tapasztalataik szerint azok a turisták is jóval visszafogottabban költenek, akik végül mégis a Balaton mellett döntenek.
Az erős forint betesz a balatoni turizmusnak
Hónapok óta csúcsformában van a magyar fizetőeszköz, az év eleje óta mintegy 7 százalékkal erősödött, így évek óta először fodul elő, hogy nem 400 forint egy euró a nyár közepén, hanem 360 forint. Ez ugyan jó hír a fogyasztóknak, akik az elmúlt években elszenvedői voltak a magas inflációnak és azoknak, akik külföldön költik az itthon megkeresett jövedelmüket. Mindenki másnak már kevésbé. Az exportőrök mellett a hazai turizmusnak is egyértelműen árt az erős forint, és ez a Balatonnál sincs másképp.
A szezon kezdetén, júniusban Flesch Tamás, a Magyar Szállodaszövetség vezetője kongatta meg a vészharangot, a magyarországi szállodák ugyanis közvetlen elszenvedői a hazai fizetőesköz látványos teljesítményének. Jelenleg úgy 14-15 százalékkal ugyanis többet ér a magyar emberek pénze euróban, mint egy ével ezelőtt. Arra a kérdésre, hogy nem tartanak-e attól, hogy az erős forint miatt az Adria elszívja esetleg a magyarokat a Balatonról, azt mondta:
"nagyon zavar bennünket az erős forint, ez tény. De bizakodóak vagyunk, hogy ha mindent összevetnek az emberek, akkor végül a mérleg nyelve a Balaton felé billen."
Flesch Tamás akkor még amellett érvelt, hogy a magyar tenger versenyképességét erősítheti a horvátországi áremelkedés. Az elképzelést a makrogazdasági adatok is alátámasztották: áprilisban Horvátországban 5,4 százalékos inflációt mértek, ami több mint kétszerese volt a magyarországi ütemnek.
Horvátok: 5 százalékkal több magyar ment idén Horvátországba
Csakhogy a forint annyit erősödött idén, hogy hiába emelkedett az infláció Horvátországban, azt egy az egyben eltüntette. A cikk írója, aki június elején, az előszezonban járt az Adrián, szintén az tapasztalta, hogy a korábbi évekhez képest jóval olcsóbb lett a magyarok számára az Adriai-tenger. Megkerestük a Horvát Idegenforgalmi Közösséget kérdéseinkkel, hogy valóban érzékelik-e a magyarok áradatát.
Herceg Ivana, a szervezet képviselője a Világgazdaságnak elmondta: összességében az idei szezon nagyjából az előző év szintjén alakul. Az összes küldőpiacot tekintve a turisták és a vendégéjszakák száma egyaránt kevesebb mint 1 százalékkal csökkent.
A magyar piac ugyanakkor egyértelmű kivételt jelent. Az idei szezonban a magyar turisták száma 5 százalékkal nőtt, és ugyanilyen mértékben emelkedett az általuk eltöltött vendégéjszakák száma is. Jelenleg mintegy 50 ezer magyar turista tartózkodik Horvátországban.
A magyarok körében továbbra is a Kvarner-öböl és Isztria számít a legnépszerűbb régiónak, míg a legkedveltebb úti célok között Crikvenica, Vir, Rovinj és Poreč szerepel. Elmondás szerint a leglátogatottabb úti célok jelenleg
Crikvenica, Vir, Rovinj és Poreč.
A magyarok nagyobb számú megjelenésben vélhetően az is közrejátszik, hogy Budapestről idén nyártól nem csak Zadar érhető el repülővel, hanem Dubrovnik is. A Wizzair és a Ryanair járatainak köszönhetően a Horvát Idegenforgalmi Közösség adatai szerint a dubrovniki régióban 34 százalékkal több érkezést és 30 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak. 
Magában Dubrovnik városában 75 százalékkal több magyar érkezett, mint egy évvel ezelőtt. 
Mindez ugyanakkor aligha véletlen. Budapest és Dubrovnik közötti mintegy 900 kilométeres távolság autóval körülbelül tízórás utazást jelent, repülővel azonban ennek töredéke alatt teljesíthető. A Ryanair és a Wizz Air menetrend szerint 1 óra 10 perces repülési idővel számol, a Flightradar adatai alapján azonban a járatok sokszor egy órán belül teljesítik a távot. 
Aki tehát a replülőtér mellett valamelyik közeli településen foglal szállást, a budapesti felszállástól számítva akár másfél órán belül is elérheti a tengerpartot. Néhány éve ez még elképzelhetetlennek tűnt, ma viszont elképesztő közelségbe került az Adria Magyarországhoz.
Egész egyszerűen rossz a Balaton híre
Könnyű azonban mindent az erős forintra fogni. Egy neve elhallgatását kérő, a Balaton-felvidéken wellness-szállodát üzemeltető vállalkozó is borús képet festett az idei szezonról. Szerinte a visszafogott forgalom mögött nem egyetlen tényező áll, hanem több kedvezőtlen folyamat együttes hatása. Ezek közül kiemelte, hogy a Balaton megítélése az elmúlt években érezhetően romlott, amiben jelentős szerepe van annak a negatív médiaképnek, amely évek óta a balatoni turizmust övezi.
Mindig arról szólnak a hírek, hogy mennyibe kerül a lángos, meg milyen drága a Balaton. Folyamatosan a negatív példák kerülnek elő, ezzel a saját turisztikai értékeinket minősítjük le
 – fakadt ki a vállalkozó. Szerinte emiatt az emberekben kialakul egy olyan kép, hogy a balatoni nyaralás megfizethetetlen, miközben a valóság ennél árnyaltabb. Sokan kizárólag a szállásárakat hasonlítják össze Horvátországgal. Az persze előfordulhat, hogy egy tengerparti apartman valóban kedvezőbb áron foglalható, mint a Balatonon, azonban a teljes nyaralás költségeit – az utazást, az étkezést és az egyéb kiadásokat – már jóval ritkábban veszik figyelembe.
Forrásunk megerősítette, hogy az ő szállodájában is tavalyhoz képest 20 százalékos forgalom-visszaesést tapasztalt.
Arra a kérdésünkre, hogy miben látja a megoldást, egyetlen szóval válaszolt: "eladnám". Mindenesetre felvetette, hogy a idén a lakosság óvatosabban költ, sok családnak kevesebb a rendelkezésre álló jövedelme, de azt sem zárta ki, hogy egyes állami intézkedések vagy a turisztikai támogatási rendszerek, mint a SZÉP-kártya változásai is befolyásolhatják a keresletet.
Az árak csökkentésére nincs lehetőség
A Balatonnal szemben az egyik legélesebb kritika, hogy drága. Ez kétségtelenül igaz, a 2022-es inflációs sokk után volt két olyan év is, amikor 15-20 százalékkal drágultak meg a szolgáltatások. Forrásunk ugyanakkor hangsúlyozta: a balatoni szolgáltatók ma már nagyon szűk mozgástérrel dolgoznak, ezért az árak jelentős csökkentése nem jelent reális megoldást. Az energia-, alapanyag- és bérköltségek emelkedése miatt sok vállalkozásnak nincs lehetősége arra, hogy olcsóbban kínálja szolgáltatásait anélkül, hogy veszteséget termelne.
Arra a kérdésre, hogy mit lehetne tenni a Balaton versenyképességének javításáért, a szállodás elsősorban a turizmus adóterheinek csökkentését említette. Mint mondta, a vendéglátás és a szállodaipar rendkívül munkaerő-igényes ágazat, ezért különösen nehéznek tartja, hogy a vállalkozásokra további közterhek hárulnak.
Ez egy rendkívül munkaerő-igényes szakma. Éppen ezért nehezen érthető, hogy miért kell a turizmusnak tovább adóterheket viselnie. Ha versenyképesebb Balatont szeretnénk, akkor a vállalkozások terheit is csökkenteni kellene
– érvelt a névtelenséget kérő balaton-felvidéki szállodaüzemeltető, aki nem érti, hogy mi szükség van a helyi iparűzési adó mellett turizmusfejlesztési hozzájárulást fizetni.
Kovács László is úgy látja, ha a forgalom tovább csökken, az a jelenleg még elfogadható nyereséget is felemésztheti, egy esetleges árcsökkentés pedig már veszteségessé teheti a vállalkozásokat. Arra is figyelmeztetett, hogy akár már a szezon közepén is előfordulhatnak bezárások. A vállalkozók ugyanis a szezon előtt magas bérekkel vették fel a munkaerőt, miközben senki sem tudta előre, hogyan alakul majd a kereslet. Ha a vártnál jóval kevesebb vendég érkezik, egyes vállalkozások nem tudják kitermelni a működési költségeit.
Az időjárás sem kedvez az idei szezonnak
A bizonytalanságot tovább fokozza a kiszámíthatatlan időjárás. Az ipartestület elnöke szerint a gyakori lehűlések és a változékony idő sokakat visszatartanak attól, hogy a Balatonhoz induljanak. Sokan inkább olyan tengerparti úti célt választanak, ahol nagyobb eséllyel számíthatnak tartósan jó időre. Ha pedig Magyarországon csak 25 fok körüli a hőmérséklet, és hűvös a víz, sokan úgy döntenek, hogy el sem indulnak a tóhoz.

a jelenlegi folyamatokat nézzük, akkor az év végéig inkább az infláció emelkedésének van nagyobb esélye, mint egy jelentős csökkenésnek, bár nem várok elszálló, két számjegyű inflációt.
Az általam valószínűnek tartott forgatókönyv:
Év végére 3,5–5% közötti infláció tűnik reálisnak.
Ha az olajár tartósan magas marad, és az aszály tovább sújtja a mezőgazdaságot, akkor 5% fölé is emelkedhet. Ez már egy kedvezőtlenebb forgatókönyv.
Ennek több oka is van:
Az agrárium: Az idei szélsőséges időjárás, a hőhullámok és a csapadékhiány sok kultúránál terméskiesést okoznak. Ez ősszel és télen főleg a zöldség-, gyümölcs- és részben a takarmányárakon keresztül jelenhet meg, ami végül az élelmiszer-inflációt növeli. Magyarországon az élelmiszerek nagy súlyt képviselnek az inflációban.
Olaj és üzemanyag: A Közel-Kelet körüli geopolitikai feszültségek miatt a Brent olaj ára ismét emelkedett, ami már a hazai üzemanyagárakban is kezd megjelenni. Ha ez tartós marad, akkor nemcsak a tankolás lesz drágább, hanem a szállítási költségek miatt sok más termék ára is emelkedhet. �
Economx · 1
Forint árfolyama: Ha a forint gyengül az euróval vagy a dollárral szemben, az szintén növeli az importált termékek és az energia árát.
Béremelkedések: Magyarországon továbbra is jelentősek a bérnövekedések. Ez jó a munkavállalóknak, ugyanakkor a vállalkozások egy része a magasabb bérköltségeket beépíti az áraiba.
Ugyanakkor vannak olyan tényezők is, amelyek fékezhetik az inflációt:
a fogyasztás még mindig nem túl erős,
a gazdasági növekedés visszafogott,
az MNB célja továbbra is az árstabilitás fenntartása, és legutóbbi előrejelzéseiben viszonylag alacsony inflációval számolt az év második felére. �
Magyar Nemzeti Bank · 1
Összességében én jelenleg körülbelül 60–70% esélyt adnék arra, hogy az infláció az év végére kissé emelkedik, és 30–40% esélyt arra, hogy 3% körüli szinten marad, ha az energiaárak megnyugszanak és az import enyhíti a hazai mezőgazdasági terméskiesést. A legnagyobb bizonytalanságot most az olajpiac és az időjárás jelenti.

Kinek van a legnagyobb szüksége egy nyugalmas állásra, biztonságos környezetre és támogató közösségre? Valószínűleg Orbán Viktornak. Szegény kis krapek olyan szerencsétlenül téblábolt a Lendvay utcában, mint akitől elvették a szotyoláját. Bár lehet, hogy csak egy pillanatra kitisztult, és felmérte a helyzetet. Az egykor büszke székházából még az internetet is elvitték a nyomozók, ott áll a tűző napon a trotty gatyájában, egy szavát sem hallani a forgalom zajától és ki videózik a kerítésen? Németh Balázs. És ki lesz a frakcióvezető? Egy korábbi SZDSZ-es. Lehet még ennél is rosszabb?
Lehet. A bukott kormányfő ellenállást hirdetett, és szombaton, Tusnádfürdőn visszaállítja a jogállamot.
Hahahahahaha

Magyarországon mintegy 34 884 embernek van 50 millió forintnál nagyobb összegű lakossági állampapír-megtakarítása. Ez a Telex és a Portfolio által közzétett hivatalos adatokból derült ki. [1, 2]Főbb adatok és eloszlás

• 50 millió forint felett: 34 884 ügyfél
• 50 millió forint alatt: 787 178 befektető
• 100 millió forint felett: Több mint 11 ezer magyarnak van ekkora állomány
• 1 milliárd forint felett: 200 személy tart ennyi pénzt állampapírban

Ennek ellenére a magánszemélyek kivárnak. Céges vásárlások mennek meg a reexport.Amugy meg japán hybrid. (Toyota Rav4 hybridet használunk.)
https://dex.hu/x.php?id=inxeconomx&url=https%3A%2F%2Fwww.economx.hu%2Fmagyar-gazdasag%2F2026%2F07%2F18%2Fdrasztikus-lepes-kell-hogy-ujra-autot-vegyenek-a-magyarok

Engem is erdekel! Soul? Busan?

Ott ezert halalbuntetes van. A napokban iteltek halalra korrupcio miatt egy allami hivatalnokot!

Zamardi most szakado eso. 18 fok.

Persze, ez kell bele. De ágy, szekrények, asztal, székek, stb.....azt vigyen a bérlő. Mosogép meg vagy van vagy nincs. Ahol nincs ott vigye azt is.

Ujat nem adnek ki. Csakis haszntat

comon

Ezert kell 3 havit kerni!!!!