Örökre megszabadítana az árfolyamváltozásoktól, és azonnal a negyedével csökkentené a törlesztőrészleteket. Kezdetben évi mintegy 47 milliárdba kerülne, később viszont egyre olcsóbb lenne, így ésszerű elosztással az állam és a bankok számára is...
a teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=187950
ez maga a kádárista akolmeleg, ahol mindenki ugyanúgy boldogulgat függetlenül attól, hogy mit tett le az asztalra. aki képes a többre, az ezt nem kívánja vissza
Nem tudom kik azok a "hozzáértők", de a pontatlanságokat, blöd okfejtéseket nem javaslom komolyan venni! Naponta lehet olvasni most már megoldási javaslatokat, amelyek nem közadakozásból valósulnának meg. (Lásd pl az általam kifejtetteket.)
De az adórendszer igazságtalan, ez valóban átdolgozásra szorul.
A Svájc nulla százalékos kamata a kolléga szerint megjelenik a devizahitelekben??????
Gyerekek hülyeségeket már ne írjatok le, már nem bírom olvasni ezt sok ökörséget! Egy válság előtt felvett svájci hitel után a megduplázódott tőketartozás után fizetnek a szerencsétlen adósok 7-8 százalék kamatot! Vajon mi jár a fejedben amikor ilyen blödségeket írsz????
Ha az állam beszállna, nyilván nem a Te SZJA részedből finanszírozná ezt, hanem a bankok által fizetett különadókból. Remélem a fentiek világosak!!!!
Kénytelen vagyok itt ismételten észrevételt tenni, persze röviden.
A magyar államháztartási rendszerben pénforgalmi szemléletű az elszámolás, tehát a tényleges kiadást, tényleges felmerülés időpontjában kell elszámolni. Az óvatosság elve (és a többi számviteli alapelv) a költségvetési szervek beszámolási kötelezettségét szabályozó jogszabályban tételesen fel van sorolva. Az uniós üzemgazdasági, teljesítmény szemléletű elszámolási rendszerben már az időbeli elhatárolásra tágabb lehetőség van. Az állam a deviza adósságait, garanciáit természetesen nyilvántartja a könyveiben!
A konkrét ötlet nyilván pofátlanság, hiszen az államra tolná az árfolyamkockázatot. Még a Bankszövetség is egyetértett abban, hogy a szereplők között (bank, állam, adós) a terheket meg kell osztani.
Ennek szellemében két problémát kell kezelni. Kezelni kell az árfolyam csökkentés kérdését, forintosítással és az igazságtalan, és átláthatatlan kamatképzés kérdését.
Mint másik topicban is kifejtettem a következő lehetőséget tartom helyesnek:
1) A deviza hiteleket forintosítják. Ehhez az MNB kedvezményes (az ő bekerülési árfolyamán) devizát biztosít. A bankok is leírnak egy részt a forintosítás árfolyamveszteségéből. A tehermegosztás így a szereplők között megvalósul.
2) Kamatkockázat kezelése. Az MNB ingyen forint forrást biztosít amelyre a bankok pár százalék kamatot rászámolhatnak.
A fenti két elem a költségvetésben veszteséget nem keletkeztetne, a bankok részére még elviselhető terhet róna. Az adósoknak hosszútávra kiszámítható, ellenőrizhető, tervezhetővé válna az adósságuk, csökkenne a törlesztő részletük.
A hozzáértők véleményéből egyértelmű, hogy az egyéni fájdalomküszöböt meghaladó hitel károsultak megsegítése csak kényszerű közadakozásból (adó )képzelhető el. Az állam akkor jár el helyesen, ha a sarcok bevételéhez átdolgozza a jelenlegi eszement adórendszert, bevezetve újra a progresszív (arányos) közteher viselést.
Nagyon örülök, hogy a kormány valóban szándékozik megmenteni a jelzálogalapú
devizahiteleseket. Szomorú,hogy annyi nagy bajban lévő család van, de azért egy kicsit furcsának találom, hogy nekem is van devizaalpú autókölcsönöm amit a kormány nem is szándékozik megsegíteni viszont az általam befizetett adómból támogatja meg a fent említett hiteleseket. Hogyis van ez?
Ja, ha már az utóknál járunk. Van, aki kisvállalkozásának vett autót, amit a lőzungban támogatnak.
Rájuk nem vonatkozik a végtörlesztés, de pl. az ingatlanspakulánsokra (és most nem azokra a spekulánsokra gondolok, mint ami pl. penznyelo demagógiájában van, hanem akik akár milliárdokért kereskedtek és száltak ki nyerőkkel) természetesen vonatkozik.
Ráadásul a "megmentés" is demagógia, mert legelsősorban azokat mentegették meg, akiknek nem volt szükségük mentésre.
Amúgy a devizahitelesek túlnyomó többségének egyébként sem a a lényeges pontok elmaszatolásával járó (vagy talán amiatt létező) megmentés kellett volna/kellene, hanem normális szabályozás.
... és mennyibe fáj ez nekem? Aki előre látó módon nem vett fel hitelt, inkább csücsül a pénzén és hagyja, hogy a bank (számlavezetési díj, bankkártyadíj, annak használati díja vásárláskor, utalás költsége stb.) és az állam (EHO, kamatadó) megterhelje a számláját mindenféle adóval, járulékkal.
Mennyire ostoba voltam, hogy nem vettem fel hitelt, most lehetne egy szép házam, aminek egy részét állam bácsi kifizeti...
aztán ne feledkezzünk el a győzikékről, akik hitelbe vették a raj autót, na azok az autókereskedelmet hogy pörgették, úgyhogy meg kell dobni a győzikéket is segíllyel
A devizahiteles meg befizette az illetéket, meg pörgette az építőipart (munkahelyek, gdp növekedés, bankok nyeresége+adója stb.). Elvileg ő is hozzájárult a gazdasághoz.
Jól leírtad a lényeget. Az árfolyambukót valakinek viselnie kell. A tollvonással Ft-osítás pénzügyileg nem létezik, valaki vagy tovább futja az árfolyamkockázatot (adósok, állam, bankok - ami kizárt ugye), vagy a bankszektor zárja a meglévő devizapozijait (v. ellenügylettel fedezi), ez azonban Ft gyengítő hatású.
Örülök, hogy kb egyetértünk. Viszont az utolsó előtti bekezdésedhez hozzászónék:
A nyitott devizapozíciót lefedezni annyit jelent, mint másik félnek átadni ugyanezt a pozíciót. A fedezeti ügylet másik oldalán lévő fél lehet pl. a külföld, de ő ezt a pozíciót csak sokkal gyengébb forint és/vagy magasabb kamatok mellett lesz hajlandó átvenni.
A külföld helyett az államnak is át lehet adni a pozíciót - ekkor forintgyengülés nélkül. Ennek két módja van. A bankok devizaforrásaik visszafizetéséhez vagy swapjaik lefedezéséhez/zárásához az MNB-től kapnak devizalikviditást. Ekkor ugye nincs forintgyengítő hatás, hiszen nem kell kimenniük a spot devizapiacra, de a devizapozíció ekkor az államhoz kerül (csökkennek az állam devizaeszközei). A másik módja ennek, hogy az állam átveszi a devizahiteleket, forintköveteléssé alakítja azokat, miközben ő továbbra is devizával tartozik a bankszektornak. Ekkor nyilvánvaló az állam nyitott devizapozíciója, azonban ezt nem lehet csak úgy lefedezni, hiszen valakinek ezt a pozíciót is át kell vennie a fedezeti ügylet másik oldalán. És akkor megint csak a külföld maradt, ami durva forintgyegülést jelent.
Ergo ha lefedezik az árfolyamkitettséget, és azt az országon kívülre akarják paterolni (azaz sem az állam, sem a bankok nem szeretnék azt tartani), akkor nem pusztán bebetonozzák az eddigi árfolyamveszteséget, hanem a folyamat során az összezuhanó forintárfolyam miatt még további veszteségeket generálnak.
Konklúzió: az árfolyamkitettségtől nem fognak egykönnyen megszabadulni a hazai gazdasági szereplők, max egymás között adogathatják. És ezzel együtt makrogazdasági szinten az árfolyamveszteséget sem lehet bebetonozni (max egyes szereplők számára).
Ha az eredeti Napi gazdaság cikket megnézed, akkor az arról szól, hogy az állam viseli a teljes terhet és az állam az aki nem egyösszegben, hanem a futamidőre elosztva számolja el. Ezt a Portfolio úgy adja elő, mintha ilyen megoldás a bankok teherviselése mellett lenne lehetséges. Alapvető hiba.
A bankok természetesen nem futnak nyitott árfolyamkockázatot. Ha az árfolyamot rögzítik, akkor vagy ténylegesen forintosítják a forrást, vagy fedezeti ügyletet kötnek, így hozva létre mesterséges forintforrást. Ebben a pillanatban a teljes veszteséget azonnal el kell számolni értékvesztésként és a megoldás lényege, a veszteség elosztása a teljes futamidőre nem működik. Ha azért, hogy ne kelljen a forint forrás magasabb kamatát megfizetni, miközben továbbra is a devizahitel kamatbevétele folyik csak be, a bankok esetleg nem váltják át a forrást, vagy nem fedezik a pozíciót, az óvatosság elve alapján akkor is azonnal jelentkezik a veszteség, csak nem értékvesztés soron, hanem a várható árfolyamveszteségre képzett céltartalék soron.
A bankokkal ellentétben az állam nem tartja nyilván a könyveiben a devizahiteleket, így az árfolyamrögzítéskor nem is kell azokra egyösszegű veszteséget elszámolni, ha nem adja oda a rögzített árfolyamon a devizát a bankoknak. Az állam megteheti, hogy saját elszámolásában elosztja a terhet a teljes futamidőre. Azonban ennek a megoldásnak is van problémája. Az egyik, hogy az EU egy tollvonással bevezetheti az óvatosság elvét az árfolyam garanciákra nézve az ESA költségvetési számviteli módszertanban is. Ezzel jól megszívatnák a jelenlegi kormányt, drasztikusan megemelkedne a kimutatott államháztartási hiány és az államadósság, valamint újra indulna a túlzott deficit eljárás. Márpedig az EU sportot űz a Fidesz szívatásából, tehát ekkora magas labdát nem érdemes feldobni. A másik probléma, hogy a bankok teherviselése legfeljebb egy új adó bevezetésével lenne megoldható.
Látni kell, hogy a futamidőre elosztottan kimutatott veszteségnek nagy ára van, bárki is viselje a terhet. Az azonnali forintosításnál csak a tőkén kell árfolyamveszteséget elszenvedni, ami most ágy 470 milliárd Ft 180 HUF/CHF árfolyamnál, ha csak a deviza lakáshitelekről van szó. Azonban a nyitottan tartott deviza pozíció (mindegy hogy a bank, vagy az állam tartja nyitva) azt jelenti, a teljes törlesztő részleten árfolyamveszteséget kell elszenvedni, ami 60 %-kal nagyobb, mint a tőke árfolyamvesztesége. + 280 milliárd veszteség a kedvezőbb elszámolásért cserébe. Ha a bankoknak lenne némi beleszólása, önként biztos nem vállalnának ekkor plusz terhet, akkor inkább az egy összegű veszteség leírást választanák. Azt a banki vezetőt, aki ne ezt teszi, hűtlen kezeléssel lehetne vádolni.
Ha lefedezik a pozíciót, mint ahogy a Portfolio írta, az a létező legrosszabb, mert a teljes futamidő alatti összes törlesztő részletre azonnal bebiztosítják az árfolyamveszteséget és még a forrásköltség is extra magas lesz, mert a messze LIBOR feletti, országkockázatot is tartalmazó CHF forráskamathoz a fedezeti ügylet miatt a CHF-HUF kamatkülönbözet hozzáadódik és a sima forint forrásköltségnél is magasabb költség jön ki, miközben az adósok továbbra is kedvezőbb deviza hitelkamatot fizetik.
Arról már nem is beszélve, hogy a portfolió számítása számszakilag is hibás. 1812 milliárd deviza lakáshitel 13 éves hátralévő futamidőre 7,8 % teljes hiteldíjjal nem 189, hanem 222 milliárd éves törlesztő részlettel jár. Ugyanígy a szabad felhasználású deviza jelzáloghitelek törlesztő részlete nem 194, hanem 256 milliárdra jön ki a megadott alapadatokkal.
Az adód 1%-ról beszélsz ? Mert azt Te adod önként akinek amilyen célra akarod, a többit meg levonják Tőled és arra költi az állam amire akarja a megkérdezésed nélkül döntve / sajnos...
Devizahitelek: itt a tökéletes mentőcsomag?
Ugrás a cikkheza teljes cikk: http://www.portfolio.hu/cikkek.tdp?k=2&i=187950